Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-30 / 354. szám
10 ★ APÁK ÉS FIÚK -k 2001. december 30. TTA r~> CÄ 1^ WZZ KZT O ÍZT o ■ A-v t-** r^v tn tii kzl nz. idősb és ifjabb Gyulai Kézbe vették a sorsukat A papa Szegeden játszott az első osztályban és junior válogatottságig vitte. Fia, Tamás túltett rajta, hiszen a Dunaferrel bajnoki címet nyert és tagja a kézilabda-válogatottnak. Az idősebb Mocsai, Lajos viszont edzőként halmozza az érmeket, a hölgyekkel nyert már olimpiai ezüstöt és Eb-aranyat, korábban a fiúkkal lett vébé második. No, és mellékesen itthon és külföldön a klubcsapatokkal is halmozta a medáliákat, köztük egy BEK-győzelemért járó trófeát is.- Pedagógus lévén nem akartam a gyermekeimben megvalósítani a saját álmaimat. Se le, se rá nem beszéltem őket a kézilabdára - kezdte a visszaemlékezést a női válogatott kapitánya, Lajos. Az otthon légköre azonban döntő lehetett Tamás elhatározásában. Pedig eleinte focizott és a Vasas ki is választotta, ám épp akkor költöztünk Németországba. 10-11 éves volt, s a Fortuna Köln is „szemet vetett” rá, de nem akart kollégiumba költözni és elszakadni a családtól. Egy nap azzal állt elő, hogy kézilabdázni szeretne. Megkért, hogy segítsek neki és megtanítottam a sportág alapjaira. Szakmai kapcsolat is kialakult kettőnk között, a nagyszerű élményeket adó külön edzések során.- Ma is ad tanácsokat?- Ha megkérdez, elmondom a véleményemet, de sajnos az utóbbi időben rengeteg munkám van, így csak kevés mécsesét tudtam megnézni. A kritika helyett viszont a jó dolgokat emelem ki, mert a pozitív gondolkodásban hiszek. Jó szellemű játékosnak tartom, csak túlságosan becsületes, egy kis lazasággal még sokat fejlődhet.- Mennyire nehezítette meg a dolgát, hogy az ön fia?- Lehet, hogy volt, aki mellőzte emiatt, de nem jellemző. Bízom benne, hogy a teljesítménye alapján ítélik meg és nem miattam.- Mennyit változna az életük, ha egy csapathoz kerülnének?- Nehezebb a saját gyerekkel együtt dolgozni, viszont jelentős pluszt is adhat ez a különleges helyzet. A gyereknek motivációt jelenthet az apjáért való küzdés. De ez kölcsönös felelősséget is jelent. Hiszem, hogy tárgyilagosan tudnék együttdolgozni a fiammal. ■ Szétválasztanánk a munkahelyi és a családi életet, otthon nem lenne téma a szakma. Németországban már játszott nálam, persze akkor még nagyon fiatal volt. Szívesen lennék újra az edzője. Schiller Zsolt Családi vállalkozás: Zürichben együtt kommentálták az atlétikai eseményeket A magyar média történetében egyedülálló esemény volt, amikor az idei Golden League-sorozat legrangosabb állomását, a zürichi atlétikai versenyt Gyulai István és Gyulai Miklós közvetítette a Sport 1-en. Véletlenek persze nincsenek: tekintve, hogy kettejük életútjának íve negyedszázadnyi különbséggel ugyan, de igen hasonló görbét ír le, így tulajdonképpen törvényszerű volt a nagy találkozás, legfeljebb a hely és az idő volt kérdéses. Gyulai Istvánt, mielőtt a Magyar Televízió Sportosztálya meghatározó egyénisége lett, 20-szoros magyar bajnokként és Univer- siade-győztesként ünnepelték, majd a tévében eredeti stílusával, iskolateremtő közvetítéseivel szerzett elévülhetetlen érdemeket. Sőt: messze földön elismert tekintélye révén a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkárának választották, s évtizede Monte-Carlóban dolgozik. Miklós az atyai nyomásnak engedve 18 évesen kezdett atlétizálni [„Most szépen leviszlek a Honvédba, és nem fogsz nekem csavarogni, de vigyázz, mert ellenőrzőm, hogy jársz-e edzésekre!"- szólt anno szenior Gyulai), s néhány hónap múlva kiderült, hogy a gének sem estek messze a szülőktől (a mama 800 méteren Eb-bronzérmes atléta volt). Ilyenformán Miklós is állt a magyar bajnokokat megillető dobogó legfelső fokán (200 méteren fedett és szabadtéri csempion, 27-szeres válogatott, 60 méteren csúcstartó). Nemzetközi rekortánon a sevillai vb-n aratta legnagyobb sikerét, s noha a négyszer százas váltó a nyolc közé jutott, ő sérülés miatt nem indulhatott a fináléban. Aztán Sydneyben is szerepelt (na jó, ott feledhető eredménnyel). Fiam, te vagy a főnök azt csinálom, amit mondasz” Időközben azonban merész pályakorrekciót hajtott végre, s a bobpályán tűnt fel: „Ha Jamaicának lehetett olimpiai bobcsapata, nekünk miért ne lehetne?”- szegezte saját mellének a kérdést Miklós, majd a '94-es év egy társával együtt már Lillehammerben találta: a duó 28. lett. A „karrier” újabb állomása '98, Nagano: a négyre bővült magyar csapat Japánban is helytállt. Sőt: a két hónap múlva Salt Lake Cityben esedékes olimpián is indulnak a srácok! Vagyis: Miklós a század második felének egyetlen olyan versenyzője, aki téli és nyári olimpián is indult! Ezek után nem csoda, hogy a sport mellett választott szakmája, illetve apja egykori foglalkozása között is rokon vonásokat fedezhettünk fel: junior Gyulai ugyanis ’96- ban a magyar Eurosport adásaiban tűnt fel. Atlétikát, téli és extrém sportokat kommentált, majd tavaly a Sport 1-hez szegődött. Innen már csak néhány hónap választotta el őket a történelmi „médiaeseménytől”. „Fiam, te vagy a főnök, azt csinálom, amit mondasz’’- adta ki az ukázt Gyulai István Zürichben. „Apám a legfőbb kritikusom, a pályán és a mikrofon előtt is, úgyhogy kicsit tartottam a közvetítéstől, de azt hiszem, végül jól megoldottuk a feladatunkat’’- emlékezett Zürichre Miklós. Arra, hogy élete szerves részévé vált az apjával való állandó összehasonlítás, ekképp reagált: „Ebből a szempontból nem szerencsés a pályám, ám ha úgy nézem, hogy nálunk igen magas a mérce, akkor azt mondom, hogy mégis nagyon szerencsés vagyok. De mit lehet ilyenkor csinálni? Az ember nem választhatja meg az apját.Karl Lutz Mészöly Kálmán elég magasra rakta fiainak a lécet. A két srácnak, Kálmánnak és Gézának szinte a lehetetlennel kellett megbirkózniuk, amikor arra adták a fejüket, hogy apjuk példáját követve focistának állnak. Mert a faterról bizony napokat tudnának mesélni a régivágású Vasas-drukkerek, de még azok is, akik a „Szőke Szikla” becenévvel illetett bek- ket csupán válogatott mezben látták becsúszni. Az öreg korának egyik legjobb hátvédje volt, Garrincha-, Tostao- és Eusébio-kaliberű csatárok tértek ki az útjából vagy ha nem, akkor azzal szembesültek, hogy miért is szőke szikla a Szőke Szikla.- Futballberkekben jő csengésű név a Mészöly - büszkélkedett az apa -, amit kemény munkával értem el. Amikor a fiaim focizni kezdtek, reméltem, hogy a névnek megfelelően teszik és nem hoznak rá szégyent. Az első fiú, Kálmán kapusnak adta a fejét, míg Géza inkább az apa babérjaira tört és védőnek állt A kapus a Vasasban kezdett, majd a Pénzügyőrben folytatta, apja szerint jóval több volt benne, mint amit végül elért- Szerencsétlen volt. Sajnos az akkori utánpótlás edzője nem megfelelően foglalkozott vele, pedig tehetséges kapusnak tartották. Azóta ugyanezen problémával küszködünk, hiszen a gyerekekkel még mindig nem törődnek rendesen, csak beszélünk róla. Géza más eset, ő hála istennek jó edzőhöz került. Akkoriban ritkán voltam velük, nem abajgattam őket, két évig külföldön dolgoztam, aztán itthon a VasasDárdai a Hertha egyik meghatározó játékosa lett Dárdai, a Hertha új kabalája A Hertha mai sztárja, ifjabb Dárdai Pál már gyerekkorában a labdával kelt és feküdt. Édesapja, idősebb Dárdai Pál kénytelen volt-----badidejében is a gyerekkel passzolgat, holott ő munkaidőben is a labdát haj- (urászta, tudniillik a Pécs elsőosztályú focistája volt. így a Dárdai család min- v dennapjai főképp a labdához igazodtak, aztán meg főleg, amikor megszületett Pali öccse, Balázs.- Minden karácsonykor volt labda a fa alatt - mesélte az apa. - Pali kétévesen már meg- i szállottként játszott ve- I le. Nem túlzók, reggel- ! tői estig képes volt kergetni. Miután Balázs megszületett, ő is jött velünk a játszótérre focizni. Ám amíg mi Palival passzolgattunk, addig ő tücsköt-bogarat keresett a fűben. Balázs akkor kezdett érdeklődni, amikor Pali hozta haza a kupákat és az érmeket. Dárdai apuka közel 300 NB I-es mérkőzést játszott és 70 gólt szerzett. Pécsett a szurkolók kedvence volt. Ennek ellenére úgy véli, fia, Pali jóval többre vitte.- Én csak a B-váloga- tottságig jutottam, ő már rég megelőzött. Nélküle mikor kezelhettem volna Dieter Hoenessel vagy Franz Beckenbauerrel? A berlini díszpáholyban ismernek és úgy tartják, hogy szerencsét hozok a csapatra. Ezt a Bayern München elleni siker óta mondogatják, a német újságok írtak is róla. Pali sztár lett a Bundesligában. Annak idején sokat mondogattam neki: a gólpassz is fontos, de csak akkor lehetsz sztár, ha meccset eldöntő gólokat szerzel! Pali egyébként ellent„Nélküle mikor kezelhettem volna Dieter Hoenessel vagy Franz Beckenbauerrel?’ mond apjának, szerinte még sokat kell dolgoznia ahhoz, hogy az „öreg” szintjére érjen.- Mikor lesz nekem olyan jobb lábam, mint neki? - panaszkodott a Hertha középpályása. - Apunak remek rúgótechnikája volt. Nekem még korántsem sincs olyan. Érdekes, hogy hiába a Bundesliga, hiába a válogatottság, az ifjabb Dárdai Pali mellett még mindig simán elsétálnak a járókelők a pécsi utcákon.- Apu nagyon népszerű. Ha bemegyünk egy áruházba, előre köszönnek neki és engem csak azért ismernek meg, mert feltételezik, hogy a fia vagyok. Lassan ez lesz Berlinben is. A Bayern-mecs- csen a Ran összefoglalójában percekig mutatták, és a kommentátor arról beszélt, hogy ő a Hertha új kabalája. (szabó) nál, így ezen a pályán mindent maguknak kellett elérniük. Géza végül válogatottságig vitte és légiósként Franciaországban, Koreában és Cipruson is játszott.- Mindenki látott benne fantáziát. Ráadásul az a vád sem érhet, hogy én toltam alá mindent. Illovszky Rudi bácsinál volt először kezdő a Vasasban, Mezey Gyurinál pedig a válogatottban. Nehéz lehetett neki ezzel a névvel, de ezt az Albert vagy a Gellei család ugyanúgy elmesélheti... Géza nem is tagadja: valóban akadtak nehézségek. Bár gyorsan hozzáteszi, olykor előnyét is élvezte a Mészöly névnek.- Fele-fele arányban élveztem előnyét vagy szenvedtem hátrányát a Mészöly névnek - mérlegelt Géza. - Amikor 18 évesen bekerültem a Vasasba, sokan szívták a fogukat, hogy biztos az apja miatt. Később - az azonos poszt miatt is - a faterhoz próbáltak hasonlít- gatni és sokan fanyalogtak. Az eleje nehéz menet volt. Miután lecsengett a „kis" Mészöly-láz, amikor már a szurkolók sem piszkálták a faterral, akkor egy újabb, bár a hazai viszonyokat ismerve prognosztizálható nehézség adódott.- A kilencvenes évek elején apu lett a szövetségi kapitány és behívott a válogatottba. Természetesen azonnal megtámadták, hogy a családi szálak miatt tette, pedig előtte már szerepeltem Mezey Györgynél is. Végül bebizonyítottam, hogy nem véletlenül válogatott be: 1993-ban Franciaországban én lettem a második legjobb légiós, és akkor Verebes József is behívott. Jelenleg Kálmán bátyámmal az NB l/B-ben szereplő Fótot irányítjuk. Itt aztán végképp nem piszkálhatnak, mindent magunk csinálunk! Szabó Tamás Szikla: tölcsért csinálok a kezembő1 Fradisták helycseréje Pölöskei Gábor lett Garami József mellett a Ferencváros egyik pályaedzője. Garami másik segítője Keller József, aki játékosedzőként tölti be ezt a funkciót. A Pölöskei távozása miatt üresen maradt BKV Előre NB 1 B-s kispadjára lapunk információja szerint Mucha József, az FTC volt válogatott középpályása, a zöldek egykori edzője ül. Mucha korábban a Siófok trénere volt, ám helyére Csank Jánost nevezték ki. Vagyis szép lassan véget ér a ferencvárosi körforgás. Még egy hír a zöld-fehérek háza tájáról: néhány órával lapzárta előtt mentették fel tisztségéből a Fradi utánpótlás-igazgatóját, Vincze Gézát, aki korábban az FTC első csapatának, s a Haladásnak is élvonalbeli trénere volt. Az, hogy ki lesz Vincze utódja, nem tudni, egyelőre az '50-es, '60-as évek legendás Fradi-játékosa, dr. Orosz Pál látja el ezt a funkciót. (gyenes) HANGSEBESSEGGEL! Meghallgathatja leendő párja ürz&net&t! Válaszolhat rá, vagy felmondhatja saját hirdetését! TALÁLJON TÁRSAT MÉG MA! 06-90-230 720 A hívás dija 99 FtH-áfa/perc+ó Ft+áfa kapcsolási díj. Axel Spri»d«3r-ßudape»l Kiadói Kfl. Audiatsx 1539 Bp., PF 591 Tol.: A88 -5615 < I * 4 4 A Mészöly név megint szép lett