Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-23 / 349. szám
2 * KÖRKÉP ★ 2001. december 23. Lakáskedvezmény: kevesen járnak jól A piaci kereslet megoszlása a lakások ára szerint 2% 9 millió Ft alatt A 9-10 millió Ft A H-20 millió Ft A 20-30 millió Ft A 45-60 millió Ft A 60 millió Ft felett Forrás; www.biggeorge.hu Az átlagjövedelemmel rendelkezők nem tudják igénybe venni a lakáshitelekre bevezetett adó- kedvezményt. A bankok már 3 százalék körüli kamattal toborozzák a hitel- felvevőket. A lakáspiac „beállt”, mert senki sem vesz használt otthont. A gazdag családoknak kedvez a lakáshitelek után januártól igénybe vehető új adó- kedvezmény. Az adótörvény parlamenti módosítása tette lehetővé, hogy a hitelt törlesztők az eddigi 20 százalék (de legfeljebb 36000 forint) helyett a jövő évtől a törlesztés 40 százalékát, de maximum 240 ezer forintot leírhassanak adóalapjukból. A nemrég elfogadott jogszabály azt is megengedi, hogy az új lakások építésére, illetve vásárlására 1993 után felvett hitelek nyomán már az idei adóból - ezt március végéig kell majd bevallanunk - is levonják a kedvezményt. Az építkező családok nagy része nem tud élni a kormány által meghirdetett kedvezménnyel, nincs akkora adófizetési kötelezettsége, hogy a törlesztést „jóváírja”. A kedvezményeket ugyanis legfeljebb a számított adó mértékéig lehet felhasználni. Az átlagos, kétkeresős, két gyereket nevelő családok jövedelmükből 642 857 forintig (jövőre 685714 forintig) a gyerekkedvezmény miatt nem fizetnek adót. A hiteltörlesztés adókedvezményét így azok a családok tudják teljesen kihasználni, amelyekben a szülők együttes éves jövedelme meghaladja az 1,2-1,5 millió forintot. Ehhez 6-7 millió forint hitelt kell felvenniük. Ehhez legalább 120-130 ezer forintos havi nettó összjövedelem kell. A kedvezményből gyakorlatilag „kicsúsznak” az egykeresős családok, a közalkalmazotti rétegbe tartozók zöme, illetve az átlagbért keresők jelentős része. Igénybe tudják viszont venni a gyermektelen, bankokban vagy informatikai cégeknél dolgozó fiatalok. A bankok az utóbbi egykét hónapban sorra csökkentették a legkedvezményesebb lakáshitelek kamatait. Kis szerencsével ma már három százaléknál kisebb kamatra is hitelhez lehet jutni. Ingatlanpiaci szakértők ennek ellenére arra számítanak, hogy jövőre „visszafogott” lesz a lakáspiac. Befagyott a használt lakások ára. Részben mert a legkedvezményesebb kamatozású hitelek erre a célra nem vehetők fel, az utóbbi hónapokban pedig azért, mert az új lakások ára „elszaladt”, így a használt otthonuk árából előrelépni akarók nem kapnak annyit otthonukért, hogy a hitellel együtt fedezni tudják az új ház árát. A hasz- náltlakás-tulajdonosok kivárása az új lakások értékesítését is visszaveti. Elsősorban a panelban élőknek kell arra számítaniuk, hogy jövőre reálértékben csak olcsóbban tudják eladni lakásukat. Az új lakások ára az inflációval, vagy némileg a fölött emelkedik majd. A fővárosban 200-220 ezer forintba kerül egy (nem kiemelt zöldövezeti) új otthon négyzetméterára, míg vidéken jellemzően 30-50 ezer forinttal olcsóbb. A legfelkapottabb város Győr, Zalaegerszeg, Kőszeg és Sopron. A keresett lakások háromnegyede 10-20 millióba kerül. A szakemberek szerint a piacnak az adhatna további lendületet, ha a kormány a használt lakások vételére is kiterjesztené a legkedvezményesebb kamattámogatást, s létrehoznának egy állami használt- lakás-bankot, amely felvásárolná, majd később értékesítené az új otthonra vágyók régi lakásait. események Oszama bin Laden már halott? Kabul - Afganisztánban hosszú idő után tegnap a fegyverek helyett a politikáé lett a főszerep, miután Kabulban beiktatták az új kormányt. Elsőként Hamid Karzai ideiglenes miniszterelnök tette le a hivatali esküt, majd 30 minisztere esküdött fel. A legtöbb miniszter, szám szerint tizennyolc az Északi Szövetség tagja. Eközben Oszama bin Ladenről továbbra sincs biztos hír. Musarraf pakisztáni elnök úgy gondolja, már nem él a terroristavezér, nem élhette túl a Tora Bora elleni bombázásokat. Hasonlóan vélekedett Tommy Franks amerikai parancsnok is, amikor azt mondta: már egy hete nincs hírük a terroristavezérről. Arafat elmegy Betlehembe Gáza - Jasszer Arafat palesztin elnök tegnap megerősítette: az izraeli hatóságok fenyegetése ellenére is elmegy a betlehemi karácsonyi misére. „Ha kell, gyalog is elmegyek” - mondta a palesztin vezető. Ariel Sáron izraeli kormányfő környezetéből olyan hírek szivárogtak ki, hogy Arafatnak megtiltják betlehemi utazását, ha addig le nem tartóztatja Reha- vam Zeévi idegenforgalmi miniszter gyilkosait, akik még októberben követték el merényletüket. Ideiglenes argentin elnök Buenos Aires - Az argentin kongresszusban többségben lévő Justicialista (peronista) Párt vezetői Adolfo Rodriguez Saát jelölték az ország ideiglenes elnökévé, de csak két hónapra: 2002. március 3-án ugyanis új elnökválasztást tartanak, s ennek győztese tölti majd ki a lemondott Fernando de la Rúa 2003 végéig szóló hivatali idejének hátralévő részét. A 2003 decemberében esedékes elnök- választáson már Carlos Menem is részt vehet. Elsüllyesztett kínai kémhajó Tokió - A japán parti őrség hajói a szigetország felségvizén tegnap elsüllyesztettek egy, tokiói gyanú szerint kémtevékenységet folytató kínai hajót, miután az nem volt hajlandó igazolni magát. A hajó Kína felé próbált menekülni, ám négy japán hajó körbekerítette. A tűzharcban a behatoló elsüllyedt, legénységét kimentették. Tavaly Kína és Japán között már bonyodalmat okozott egy hasonló eset. Azeri tüntetés az örmények ellen Baku - Tüntetők ezrei tiltakoztak tegnap Bakuban Karabah örmény ellenőrzése ellen, és követelték Heydar Aliyev azeri elnök lemondását, amiért nem volt képes megoldani a terület státusával kapcsolatos problémákat. A szónokok Azerbajdzsán részéről katonai erőszakot sürgettek arra az esetre, ha ez kell a térség feletti ellenőrzés helyreállításához. Az Azerbajdzsánban fekvő, de többségében örmény lakosságú Karabah hegyvidék a terület fennhatóságáért vívott polgárháború 1994-es befejezése óta az ott élő örmény népesség ellenőrzése alatt áll. A terrorista erőszak bármely formája meggyalázza Isten szentségét és az ember méltóságát, a vallás sohasem szolgálhat háborút - hangoztatta tegnap II. János Pál. A pápa abból az alkalomból beszélt erről, hogy a hagyományoknak megfelelően találkozott a római kúria tisztségviselőivel. Beszédében külön szólt az esztendő utolsó hónapjait beárnyékoló New Yorki merényletekről. Mikola nem ajánlotta fel lemondását ■ Borókai Gábor kormányszóvivő cáfolta azt a tegnap megjelent sajtóértesülést, miszerint Mikola István egészségügyi miniszter felajánlotta lemondását. A kormányszóvivő leszögezte: nemhogy komoly vita, még véleményeltérés sem volt Mikola István és Varga Mihály pénzügyminiszter között a pénteki kormányülésen. Épp ezért szerinte érthetetlen a híresztelés. Az Egészségügyi Minisztérium mindhárom előterjesztése csont nélkül ment át a kormányon - jelentette ki Borókai Gábor. Glatz távol marad az MSZP árnyékkormányától ■ Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tegnap cáfolta, hogy benne lenne Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt árnyékkormányában. A Népszabadság tegnap úgy értesült, hogy „az oktatás-tudomány területén Glatz Ferencet, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét említik az MSZP-n belül lehetséges miniszterjelöltnek”. Engedi Éva, az MTA sajtótitkára azt mondta, hogy Glatz Ferenc a jövőben nem kíván a politikai életben szerepet vállalni. Vonza optimista ■Idén 7 millió tonna őszi gabona és ugyanennyi kukorica termett, a 40 százalékos felesleget exportálni lehet- mondta Vonza András agrárminiszter. Szerinte a jövő évi terméskilátások is igen biztatóak. Dávid: több a türelem ■ Szentmise keretében szentelte fel a Kalocsai Börtön és Fegyház új börtönkápolnáját Joseph Räuber érsek. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter elmondta, hogy a börtön- lelkészi szolgálat nyomán kevesebb a fegyelemsértés. Lebegő vasutasbérek ■ A Vasúti Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén nem született megállapodás a jövő évi vasutasbérekről. A MÁV fenntartotta 9,25 százalékos ajánlatát, ám a VDSZSZ ennél nagyobb, a VSZ 10,25 százalékos emélkedést akar. Medgyessy aggódik a munkaerőpiac miatt ■ Medgyessy Péter szocialista kormányfőjelölt üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román-magyar megállapodást, ám aggályokat is megfogalmazott. A politikus kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbe lépése után. Muszlim szomszédja vigasztalja ezt az indiai nőt, akinek testvérét december 21-én négy társával együtt iszlám szélsőségesek meggyilkolták. India azzal vádolja Pakisztánt, hogy az semmit nem tesz a terroristák megfékezése érdekében. Aláírták az egyetértési nyilatkozatot Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök tegnap Budapesten aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről. Az aláírást követő nyilatkozatukban a felek egyetértettek abban, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban felvetődött román aggályokat Nastase azt emelte ki, hogy a kedvezménytörvény hatálya csak Magyarországra érvényes, illetve Romániában a külképviseletekre. Orbán Viktor elmondta: román kérésre nem került be a törvény szövegébe a vállalkozóknak nyújtható támogatásról szóló rész. Románia vitatta a munkavállalás ügyében a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségű személyek kedvezményeinek jogosságát is. Mivel ez nem tartozik a törvény fontos kérdései közé, és az RMDSZ elfogadhatónak nevezte a román kérést, elfogadtuk ezt is - fűzte hozzá. Bukarestben üdvözölték a nyilatkozat aláírását, és azt hangsúlyozták, hogy Romániának sikerült érvényre juttatnia saját szempontjait a közösen elfogadott dokumentumban. Büntetőtarifa az áramlonóknak Az új áramtörvény szerint a nagyfogyasztók piacán olcsóbb lehet az áram, de a lakosság továbbra sem számolhat alacsonyabb árakkal. Az áramlopó- kat a törvény szerint bírósági ítélet nélkül is büntetőtarifával súlythatják a szolgáltatók. A villamos energiáról szóló törvény alapján 2003-ban „megnyitják” az árampiacot. A kétszáz legnagyobb fogyasztó szabadon dönthet, hogy honnan veszi az áramot. Felhasználásának jelentős részét akár külföldről is beszerezheti. A most elfogadott szabályok alapján a lakosság egyelőre nem remélhet olcsóbb áramot. Sőt: hosszabb távon jelentős drágulás és büntetőtarifa is várhat a magyarokra. Az új törvény szerint az, aki szabálytalanul vételezi az áramot, vagyis lopja, megsérti a szolgáltatói szerződést. Emiatt vele szemben a szolgáltató büntetőtarifát számolhat el az ellopott áram után. Az, hogy a büntetés a „rendes” díj hányszorosa lesz, egy későbbi rendelet alapján dől el. Nem lehet tudni azt sem, hogy miként döntik el a cégek, hány kilowattóra energiát lopott a fogyasztó. A Gazdasági Minisztérium álláspontja szerint a szolgáltató bírósági ítélet nélkül is alkalmazhatja a magasabb tarifát. Ebből az is következik, hogy aki vétlen- nek érzi magát, az per útján juthat hozzá pénzéhez. A szigorú szabályozás oka, hogy becslések szerint a fővárosban évente 10 milliárd, országosan pedig 25 milliárd forintba kerülő áramot lopnak el. A megcsípettek jelentős része nem a szegény családokból, hanem a kisiparosok, kiskereskedők köréből kerül ki. Januártól csak az inflációnál jóval kisebb mértékű, ötszázalékos drágulás várható az árampiacon. Hosszabb távon a kisfogyasztók számára a törvény az áram árának jelentős drágulását hozhatja. A családok a következő években sem dönthetnek szabadon arról, honnan veszik az áramot, mert a törvény szerint az ellátás biztonsága előbbre való. Egy 17 európai országra kiterjedő felmérés szerint a magyarok (a csehekhez hasonlóan) ma 39 százalékkal olcsóbban jutnak a háztartási villanyáramhoz, mint az átlagos európai ár. Az „eltérített” ár miatt a Magyar Villamosipari Művek idén 55 milliárd forint veszteséget szenved el, aminek egy részét a kormány a családok adóiból térít meg. A jelenlegi rendszerben minél jobb módú egy család, vagyis minél több villamos energiát fogyaszt, a mesterségesen alacsony áramár miatt annál több állami támogatáshoz jut a közös kasszából. Az európai uniós csatlakozást követően hosszú távon nem tartható mesterségesen alacsonyan a tarifa. Az új áramtörvény előkészítésekor ugyan felmerült, hogy kidolgoznak egy szociális áramárat a leginkább rászorulóknak, de kiderült, hogy a rendszer működtetése évi 2,5 milliárdba kerülne, miután a családok jelentős része ebbe a kategórába kerülne. A felmérés szerint ugyanis egymillió fogyasztói helyen évente 600 kilowattóránál kevesebb áramot használnak. Az értékesített villamosenergia megoszlása (Gigawattóra) Értékesítés összesen Háztartások Feldolgozóipar Hálózati veszteség Szállítás, hírközlésm 1778 Kereskedelem m 1839 Közvilágítási 530 Egyéb ipari* (* Mezőgazdaság bányászat, építőipar, vendéglátás) Forráz Mtfyor Vlllamosiptri Műnk Rt i i
