Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-20 / 346. szám

2001. December 20., csütörtök R I P 0 R T 7. OLDAL KULTURA­FIATAL MŰVÉSZEK JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYE. J. S. Bach-, Schumann , Chopin , Brahms és Beethoven-művek csendülnek ma fel Somlai Petra és ifjabb Várdai István esti koncertjén, a pécsi Mű­vészetek Házában. fotó: tóth László Gyöngyök és hulladékok Megjelent Horváth Dénes Törésvonal című megdöbbentő kötete Az egyetem rajz tanszékének egykori művésztanárát, Horváth Dénest megrázkódtatásként érte a hat esztendővel ezelőtti le­építési hullám, amelynek áldozatává vált. Az ezt követő, éve­kig tartó súlyos betegségből azonban gyógyultan került ki. A folyamat költői látlelete a Törésvonal című kötete. Megjelent Horváth Dénes Törésvo­nal című könyve. Ez a megállapí­tás önmagában, karácsony előtt nem túl érdekes. De Horváth Dé­nes esetében különös jelentősége van, hiszen a 25 évig a Tanárképző Főiskola majd az egyetem rajztan­székén tanító, 1995-ben korenged­ményes kényszernyugdíjba vonu­ló művésztanárt a szakma, a tá- gabb baráti kör és az ismerősök már régen leírták, sokan azon is csodálkoznak, hogy egyáltalán él még. A gazdagon illusztrált kötet pedig megdöbbentő, példátlan ere­jű sorokat tartalmaz élete különbö­ző szakaszairól, különösen arról a pokolról, amelyet az elmúlt 5-6 év­ben megjárt, s amelyből a csodával határos módon, egészségesen ke­rült ki. Egész életét a vizuális művésze­tek oktatására alapozta, életműve tengelyét a hallgatókkal és a kis­gyerekekkel közösen építette fel, s ez tört ketté 1995-ben, amikor rá­szakadt a magány és a mellőzött­ség következménye, az alkoholiz­mus, amelynek sötét bugyraiból való kikecmergése elsősorban ön­magának és a mellette mindvégig kitartó, néhány áldozatkész em­bernek, a feleségnek, barátoknak, orvosoknak köszönhető. A könyv, amelynek szövegét or­vosi javallatra kezdte meg írni, vol­taképpen önmaga fölszabadítása, az elmúlt 5-6 év kibeszélése. Most, hogy meggyógyult, úgy érzi, élete tartalmasabbá vált, a közelmúlt bejárhatóvá tett számára olyan di­menziókat, amelyekről volt ugyan tudomása, de nem ismerhette fe­neketlen mélységeit. Hogy az országban egyedülálló színdinamikai laboratóriuma egyik pillanatról a másikra meg­szűnt, azt nagyon sajnálja, de tud­ja, hogy nem egy tanítványa, akik elvégezték a Műegyetemen a szül­és formatervezés szakot, sok min­dent továbbvittek abból, amit Pé­csett tőle tanultak. Tele van tervek­kel, mindenekelőtt a félbehagyott gyerekrajz-atlasz befejezését tartja fontosnak, amely ezer rajzot és azok feldolgozását tartalmazza. Mert tudni kell, hangsúlyozza, hogy létezik az az univerzális szleng, egy sajátos vizuális nyelve­zet, amely Kínától Nicaraguáig ugyanolyan firkamódosulatokat eredményez a gyerekek részéről. Ennek az univerzális nyelvnek a csírái pedig benne vannak minden újszülöttben, és igen hasznos len­ne a vizuális művészeti nevelést személyre szólóan, erre alapozni. Horváth Dénesnek megvan mind­erre a modellje, ennek kifejtése történik meg a könyvben, amelyet a Tankönyvkiadó évekkel ezelőtt kiadni szándékozott ugyan, de a betegség ezt megakadályozta. Horváth Dénes azt vallja, hogy az életút nem azonos az életvonal­lal, inkább egy köteghalmazzal, amelyből kihúzva egy-egy szál ér­telmezhető ugyan, de kérdés, va­jon miként lehet az egész köteget értelmezni? Mert az olyan, mint a cirokseprű, amely hol összesűrű­södve, hol szétterülve sodor magá­val mindent, amit ér, s némelykor gyöngyök peregnek ki belőle, más­kor pedig hulladék. Az egészet ér­telmezni csak szubjektív módon lehet. Ez az élet rejtélye. _________CSERI LÁSZLÓ Ré gészek Pannónia határánál A Pécsi Tudományegyetem lesz a házigazdája a római korral foglalkozó nemzetközi régészeti konferenciának. Erre szerep­re kutatóinak eredményei „jelölték” ki. Magyarország ad otthont 2003-ban a régészettudomány egyik legran­gosabb nemzetközi rendezvényé­nek, a Limes kongresszusnak. A régészet ezen része a Római Biro­dalom katonai táborokkal, erődök­kel, őrtornyokkal védett határvo­nalát, limes-ét kutatja, amely a mai Magyarország területén a Duna jobb partján húzódott, hogy a bar­bárok támadásait felfogja. A tanácskozás házigazdája a Pé­csi Tudományegyetem lesz, a kon­ferencia programjának pedig része a Pannónia határán található régé­szeti parkok, kőtárak, múzeumok, valamint ásatások megtekintése is. Az egykori Lussonium - a mai Dunakömlőd - területén fekvő ka­tonai tábor meglátogatása is szere­pel a programtervekben. Visy Zsolt pécsi egyetemi tanár vezetésével ott már két és fél évti­zede folyik a római határerőd feltá­rása. A dunakömlődi az ország leg­délebbi feltárt római kori erődje. A régészek az ásatások során feltár­ták a tábor déli oldalának két kapu­tornyát, egy másik tornyát, vala­mint az északi fal maradványát. A kutatás eredményeit eddig csak a szakmá közönség ismer­hette meg, az ásatási terület a turis­ták számáa nem volt látogatható. Ez mintegy másfél évig így is ma­rad, viszont a pécsi Limes konfe­rencia különös aktualitást kíná az építmény megnyitásához. Úgy ter­beruházás ^ ré­sos anyagok se­gítik a rekonstruát tornyok és fa­lak körül. Az számottevően gazdagítja majd az ország látogatható régé­szeti örökségét, fontos szerepe le­het az oktatásban és a kulturáis turizmus fellendítésében. A 6-os főút mentén Dunakömlőd­Lussonium katonai tábora egy tú­raprogramba foglalható Pécs-So- pianae világörökség részévé óke­resztény temetőjével és egyéb ró- má kori emlékeivel. o. i. Magyarul - magyarán Mond - elmond Hírek SIKLÓS a változó világban. A siklósi Hajdú Imre Utca Általá- nos Iskola tanára, Ambachné Perics Irén harmadik díjas lett a Változó Világ szerkesztősége ál- tal 2001-ben meghirdetett „Sza­bó Ervin” könyvírási pályáza­ton, amely ismeretterjesztő mű­vek megalkotásáról szólt. A pá­lyázati feladat egy, a Változó Vi­lág sorozat terjedelmének meg­felelő írásmű részletes tervének és egy részének elkészítése volt. Ambachné Perics Irén té­mája a Siklós Községi Polgári Iskola életének, történetének bemutatása. Munkája során út­törő jellegű forrásfeltárást vég­zett. Műve megjelenik a Válto­zó Világ könyvsorozatban, (b) ARANY TITÁN DÍJ. A Diák és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete az Arany Titán Díj 2002-vel reflektorfénybe kíván­ja állítani a kiemelkedő fiatal te­hetségeket, rendkívüli kezde­ményezéseket. Az egyesület 12 kategóriában várja a nagykö­zönségtől interneten érkező je­löléseket. Ezek alapján dönte­nek, hogy kik érdemlik ki az aranyozott szobrot az MTV ál­tal is közvetítésre kerülő febru­ári ünnepélyes díjátadó gálán. A 12 kategória a következő: az év iskolája, ifjú művésze, ifjú sportolója, ifjúsági kalandja (hőstette), ifjúságbarát települé­si önkormányzata, ifjúsági szervezete, bulija, honlapja, diákrádiósa illetve tévése, drogprevenciós szervezete, va­lamint menő öregje. December végéig bárki jelölhet a www.aranytitan.hu címen. ibi A rokonértelműség mint nyelvta­ni, jelentéstani fogalom, szinte minden nyelvművelő könyv, ta­nulmány, cikk elhagyhatatlan té­mája. A közismert Diurnusnak (Bodor Pálnak) roppant tanulsá­gos cikke is erről szól, a címe Elké­pesztő szövegek. A benne megfogalmazott javas­lat ugyancsak elgondolkodtató. Akármilyen diploma megszerzése előtt vizsgáztatná a jelölteket ma­gyar nyelvből, mégpedig oly mó­don, hogy kijelölne egy közismert szót, s a jelöltnek föl kellene sorol­nia az általa ismert szinonimáit (rokonértelmű társait). A tudás­próba ellenőrzésére javasolja a nemrég megjelent Magyar szó­kincstár című kiadványt. Erről ju­tott eszembe, hogy a mond, el­mond nagyon tág jelentéskörű és tartalmú szavunk a mai magyar nyelvhasználatban beszűkült, szi­nonimáit nem ismerik, tehát nem is „mondják”. Az ünnepi szónok szívhez szóló beszédet mond né­hányat; A hivatal vezetője az érte­kezlet előtt beszédet mond; A köl­tő legfrissebb verseiből mond ; A tanár két tanulságos beszédet mond. - Nem is folytatom tovább, csupán még annyit, hogy e sza­vunknak -ás képzős főnévi válto­zata is uralja a különféle szövege­ket. Elmondás van, esetleg elbeszé­lés, de ez már inkább irodalmi műfajként. Hol marad a többi?! Aki érthetően fogalmaz, az kifejezi gondolatait. Az üyen beszéd ezért kifejező. Aki tárgyilagosan mondja el, amit a beszédtárs tudomására akar hozni, az közöl. Eredménye a közlemény. A mondandójában biztos beszélő kijelent. Ha ezt nyo­matékosítani akarja, akkor állít. Ha feladja a hallgatását, akkor szól, az értekezleten felszólal. Ha nem publikus, azaz nem kell min­denkinek tudnia valamit, a beszé­lő elszólja magát. A politikus nyi­latkozik a sajtó képviselőinek, az­az fontos dologról beszél. Melles­leg említ, megemlít kevésbé lénye­ges részleteket. Aki a tárgyát kifej­ti, az részletesen mondja el a szö­vegét. Ha mégsem értik, akkor csak szövegel, amelyre a türelmet­len hallgató azt mondja: sok a szö­veg. Aki váratlanul szólal meg, az előhoz valamit, ami nem tartozik szorosan a tárgyhoz. A vásárló nem hallgatja el véleményét, ha­nem szóvá teszi. A professzor elő­ad. Aki szpíkel, idegen nyelvi (an­gol) jártasságát bizonygatja. A ha­dovái jellegzetesen az argó, a tol­vajnyelv eleme. A felelőtlenül, nagy hangon beszélő pofázik. Rendre is utasítják imigyen: Ne pofázz! - A mond helyett gyakori a mesél. Meséld el, mi újság! Meséld el, mi van veled! - Arany János közismert versében így inti gyer­mekét: Nem mese ez gyermek. - Az alapjelentése kétségtelenül me­sét mond, más szóvá regél. De benne van a beszél, elmond, elő­ad, szóval tart jelentésének az az árnyalata, hogy nem valóságos az a történet, amit a beszélő nyelvi formába önt. Sőt még az is, hogy szórakoztat, anekdotázik, adomá- zik. Rónai Béla A holtak egyenlősége Kaliforniai panasz egy megkésett mohácsi temetés miatt A zsidó vallás előírásai szerint a halál beállta után a leghama­rabb, lehetőleg már a következő napon el kell végezni a teme­tést. Mohácson egy december 7-én elhunyt idős asszonyt csak 18-án temettek el, amelynek következtében fia panaszos leve­let írt szerkesztőségünknek Kaliforniából. A késés oka: a vidé­ki hitközségek hiánya, illetve a szélsőséges időjárás. Egy Mohácsról elszármazott úr, Steiner József írt szombaton e- mailt szerkesztőségünknek Kali­forniából arról, hogy édesanyja Mohácson elhunyt december 7- én. Tekintettel arra, hogy a zsidó vallás előírja a legrövidebb időn belüli temetést, bajai húgával együtt kérték a pécsi rabbit, te­messe el a mohácsi zsidó temető­ben. „Azt a választ adta - írja Stei­ner József -, hogy Mohács nem h.ozzá tartozik. Ajánlotta, hogy hívjuk fel Budapestet. A világ legnagyobb disznóságának tar­tom, amit és ahogy a pécsi állító­lagos rabbi művelt. Kérdezem, mi a nyavalya dolga van egy zsi­dó rabbinak, ha nem halottat te­metni, vagy esketni!? (...) Buda­pest elvállalta, de 200.000 ke­mény magyar forintot kért. Egy magyar munkásnak ez, azt hi­szem több havi bére. Édes­anyám sajnos a mai napon is a Mohácsi Kórház hűtőszekrény­ében van. A budapestiek is elha­lasztották a Mohácsra jövetelü­ket a nagy havazásra hivatkoz­va.” A zsidó temetkezési szokások több sajátosságot, szigorú elő­írást tartalmaznak. A halottat gondosan meg kell mosdatni, majd fehér ruhába öltöztetni. Ti­los a bebalzsamozás. A halott­hoz hozzátartozik a vére is, amit vele együtt kell eltemetni, és nem szabad értéktelen hulla­dékként elhajítani. A hagyo­mány szerint megbecstelenítés- nek .számít nyitott koporsóban közszemlére tenni a halottat. A bölcsek ezt úgy magyarázták, hogy a nyitott koporsóhoz nem­csak a barátok járulhatnak, ha­nem ellenségek is, akik becs­mérléssel vagy gúnnyal illethe­tik a testet, és tiszteletlenül vi­selkedhetnek vele szemben. Ti­los a hamvasztás, a halottat a földbe kell eltemetni. A bonco­lást az elmúlt századok rab- binikus törvényei szigorúan til­tották. A halál után végzett vizsgála­tokat a halott megszentségtele- nítésének tekintették. Később engedményeket tettek, mert be­bizonyosodott, hogy a boncolás­sal olyan ismeretekhez lehet jut­ni, amelyek segíthetnek mások életének megmentésében. A halál beállta után a legha­marabb, lehetőleg már a követ­kező napon el kell végezni a te­metést. Elhalasztani csak a ha­lott megtisztelése érdekében szabad, például ha a hozzátarto­zók messze laknak, esetleg a szombat vagy ünnepnap közbe­jötté miatt nem érkeznének meg időben. A pécsi egy kicsi hitközség, nem temetkezési vállalkozás, nincs is semmiféle vidéki kö­telezettsége, mondja Schönber­ger András rab­bi, nem is avat­kozhatnak bele a vidéki temet­kezések ügyei­be, az Buda­pesthez, a MAZSIHISZ- hez tartozik. Schönberger András én értesítette őt egy hozzátartozó mobiltelefo­non a halálesetről, de ő javasolta a budapesti központtal való kap­csolatfelvételt, ám a hölgy volta­képpen nem is engedte szóhoz jutni. Budapestről az ügyben semmilyen felkérést nem kapott, de még információt sem. Az ár azért ilyen magas, válaszolta kérdésünkre, mert ellentétben az egyéb temetőkkel, itt örökös sírhelymegváltásról van szó, amely nem olcsó. A MAZSIHISZ Vidéki Temető­rendezési Csoportjának vezető­je, Tamás Péter érdeklődésünkre elmondta, hogy a temetés ára áfával együtt 235.000 forint volt. Úgy véli, hogy az Amerikai Egye­sült Államok 5-10 ezer dolláros temetési költségeihez képest ez a 850 dolláros temetés nem tű­nik soknak. Tamás Péter megje­gyezte azt is, hogy odakint több mint egyharmaddal olcsóbb az üzemanyag mint Magyarorszá­gon. A temettetőt pedig külön megkérte arra, hogy hálapénzt, mivel a vallási előírások azt kü­lönösen tiltják, nem adhat senki­nek.- A temetést rövid időn belül akartuk lebonyolítani, múlt hét csütörtökön, azonban mindenki előtt ismert, hogy a december 12-éről 13-ra virradó éjszaka nagy tömegű hó esett nemcsak Budapestre, de a Dunántúlra is. E miatt már hajnali öt órakor bent voltam csütörtökön a mun­kahelyemen, és az érintetteket telefonon tájékoztattam, hogy elhalasztjuk a temetést. Tamás Péter szerint a pécsi fő­rabbinak számos dolga Van, de a temetés voltaképpen a kántor feladata, kántor azonban Pécsett nincs. A MAZSIHISZ-nak közel 1200 temetőről kell gondoskodni az országban, de az olyan kistér­ségi központban, mint amilyen Mohács, nincs zsidó hitközség. Az pedig köztudott, fejezte be mondandóját a MAZSIHISZ munkatársa, hogy Kalifornia időjárására nem jellemző a mí­nusz 15 fokos hőmérséklet és a hóesés. CSERI LÁSZLÓ » t \ \ )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom