Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-19 / 345. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G i 2001. December 19., szerda T U KÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. december 18.) Borsodchem 4 460 Ff A Egis 10 520 Ft ű Matáv 912 Ft í! Mól 5150 Ft ff OTP 16 920 Ft Ű Richter 14 550 Ft ü TVK 3 250 Ft Zalakerámia 1615 Ft ű BUX: 7212,59 +0,28% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX XII. 12-18-IG | 7500 7400 7164,96 i ; 7192.48- I 7300 7208,96; ,7192,9? Í7212,59| 7200 il 7100 f"? ::: ; ! pont Szerda Csütörtök Péntek Hétfő I Kedd AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 395,60 Cseh korona 7,80 Euró 245,06 Német márka 125,30 Osztrák schilling 17,81 Lengyel zloty 68,60 Svájci frank 166,12 Szlovák korona 5,73 USA-dollár 271,35 HÍREK JEGYÁREMELÉS. A Volán társaságok jövőre hat százalék­kal növelik a helyközi autó­buszok jegyárát - mondta Saslics Elemér, a Volán Egyesü­lés vezérigazgatója kedden Bu­dapesten. A Volán-társaságok 6,8 százalékos jegyáremelést, valamint további 1,7 milliárd forint üzemeltetési, és 12 milli­árd forint beruházási támoga­tást igényeltek annak érdeké­ben, hogy megállítható legyen a vagyonfelélés a cégnél. ADÓSSÁG. Az ország devizá­ban fennálló nettó adóssága az idén október végén 3 milliárd euró volt, szemben a szeptem­beri 3,54 milliárd euróval - tájé­koztatott a jegybank. VÁLTOZÁSOK. Aris Bogdanerist, a Budapest Bank lakossági üzletágvezetőjét választotta a lemondott Gáti Tamás helyett igazgatósági tagnak a bank rendkívüli köz­gyűlése kedden. A közgyűlés módosította a bank alapszabá­lyát: az igazgatóság 3-7 tagból áll, legalább két tag a társaság­gal munkaviszonyban áll, és egyben a társaság ügyvezetője. TÁMOGATÁS. Ha a Graphisoft pert nyer a Cadline Kft. ellen másfél éve indított szerzői jogi vitában, úgy támogatásra hasz­nálja fel az 500 millió forintot - közölte Bojár Gábor, a társaság elnök-vezérigazgatója kedden. A pénzből a feltörekvő kis szoftverfejlesztő cégeket kíván­ják segíteni. LÍZINGSZERZŐDÉS. A K & H lízingcsoportja az idén várható­an 47,2 milliárd forintot helyez ki az idei mintegy 21 ezer da­rab lízingszerződés révén ügy­feleihez; ez körülbelül 4,7 milli­árd forinttal haladja meg a tava­lyi üzleti aktivitást - mondta Tóth Tamás, a lízingcsoport vezérigazgatója. SZAKKÉPZÉS. Informatikai hálózati szakemberképzés in­dul 16 közép-, illetve felsőokta­tási intézményben az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Szak­képzési Intézet (NSZI) és a Cisco System cég együttműkö­désének eredményeként - jelen­tették be a szaktárca és a szer- vezetek képviselői kedden. ■ A karácsony fellendíti a halfogyasztást Kiegyensúlyozott lesz az ellátás az ünnepek előtt hazai és import halféleségekből. A válasz­ték is bőséges, ki-ki pénztárcája szerint dönt­heti el, mi kerül a karácsonyi asztalra. A nép­szerűségi listát változatlanul a ponty vezeti. Budapest Karácsony táján a ponty a legkelendőbb, de a szívesen vásárolják a háziasszonyok a busát, a süllőt, a harcsát, a csukát, a pisztrángot, a kecse- gét. Kereslet van kárászra, márnára, törpeharcsá­ra is. A piacokon és a vásárcsarnokokban az élő­hallal szemben inkább a kissé drágábban kínált, frissen szeletelt halat részesítik előnyben a vá­sárlók. Az élelmiszer-áruházakban, üzletláncok­ban viszont egyaránt keresettek a szeletelt, a filé­zett, friss és fagyaszott termékek. Tavaly vezet­ték be a piacon és a vevők hamar megkedvelték a védőgázas csomagolású friss haltermékeket, amelyek 5-6 napig is eltarthatók. Az árak nagyjából a tavalyiakhoz hasonlóak. A ponty kilója - a nyári szerény áremelkedést köve­tően - 560-750 forintba kerül, vidéken a kisebb szállítási költségek miatt 50-100 forinttal olcsóbb. A fiatalok körében népszerű hek ára 540-750 fo­rint között mozog - mondta lapunknak Balázs László, a Halászati Terméktanács igazgatója. A terméktanács adatai szerint a hazai hal- félékből évente 14-16 ezer tonnát értékesít a kereskedelem, nagyjából hasonló mennyiség, Baja busa, ponty 550-640 Ft/kg kárász 350-400 Ft/kg kárász, harcsa 1000-1100 Ft/kg keszeg 150-260 Ft/kg harcsa 900-1100 Ft/kg Szekszárd törpe­ponty 550-690 Ft/kg harcsa 350-400 Ft/kg szürke­csuka 700-800 Ft/kg harcsa 1100- 1300 Ft/kg busa 200-300 Ft/kg busa, kárász 250 Ft/kg Eger ponty 980-1200 Ft/kg Szolnok busa 690-780 Ft/kg ponty keszeg 350-470 Ft/kg (élő) 590-600 Ft/kg pontyszelet 916 Ft/kg Kaposvár busa busa 300 Ft/kg (élő) 290-300 Ft/kg keszeg 300 Ft/kg busaszelet 456 Ft/kg ponty 699 Ft/kg kárász 250 Ft/kg amur 490 Pécs harcsa, ponty 680-700 Ft/kg süllő 1100 Ft/kg 13-15 ezer tonna fogy import fagyaszott, félkész és konzerv haltermékekből is. Keresettek a ten­geri „herkentyűk”, a kagyló, a rák, a cápaszelet, a lazac. Az egy főre jutó halfogyasztás tavaly 12-13 dekával, három kilóra emelkedett; az éves mennyiség negyedét általában ilyenkor kará- csonykor fogyasztjuk el._______________■ Az étkezési szokások változtak-változnak, de karácsonykor a hal őrzi vezető helyét a magyar konyhában. Sütve, főzve, rántva, pácolva. Különféle halfőzési szokások ma­radtak fenn hazánk tájain. A Ba­konyalján és a Balatonfelvidéken például karácsonykor elmaradha­tatlan volt az ünnepi asztalról a paprikás lisztben megforgatott és zsírban kisütött keszeg. Baranyá­ban mind a régi, mind a mai étkek között is többféle halétel szerepel. Igen kedvelt a dunai, a mohácsi halászlé vagy a mundéros hal. Moson vidékén tájjellegű ételnek számít a fosztott süllő, a nyárson sült csuka, a lajtai halié vagy az olajos hal. A fáma szerint valami­kor a Rábaközben, amikor még sok hal volt a folyókban és az ár­tereken, sokkal több halételt ké­szítettek. A halfejekből levest, ha­lászlét főztek, párolták pörkölt­nek, rántották, szalonnával tűz­delve nyárson vagy lisztben meg­forgatva, tepsiben megsütötték, sőt ecetes hagymával tartósítot­ták. Igen kedvelt volt ezen a vidé­ken a pontypaprikás vízimol- nárné módra, a rábaközi halleves, a Rába menti káposztás harcsa. A sárköziek ma is szívesen főzik a bogyiszlói halpaprikást, a csukás káposztát és a mundéros halat, mi Növekvő keresetkülönbségek A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékoztatása sze­rint az idei harmadik negyedévben 97300 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete. Az adatok jelentős különbséget mutatnak a szellemi és a fizikai munkát végzők között. Budapest A 97 300 forintos bruttó átlagke­reset egy év alatt 16,9 százalékos növekedésről árulkodik. Keres­ményükből az alkalmazásban ál­lók 61600 forintot - az egy évvel korábbi számszerű értéknél 15,3 százalékkal többet - vihettek ha­za nettóban. A hivatal számításai szerint a tapasztalt' keresetnöve­kedés reálértékben 4,9 százalé­kos növekményt eredményezett. Szembetűnően nagy a különb­ség a szellemi és a fizikai állásban dolgozók havi fizetése között. Míg előzőek átlagosan nettó 80400 forintot, utóbbiak 47300 forintot vehetnek fel havonta. A keresetek idei növekedését két tényező befolyásolta markánsan: a januári minimálbér-emelés, ami 25 500-ról egy csapásra 40 000 fo­rintra emelte a teljes munkaidő­ben foglalkoztatottaknak adható minimális bruttó fizetést. A másik hatás a közszféra, azon belül is a köztisztviselői állomány évközi illetménynövelése volt. A gazdaság egyes ágazataiban dolgozók keresete között tovább növekedett a különbség. A leg­jobban fizető pénzügyi, banki ál­lások és az egészségügyben dol­gozók bruttó keresete között az átlagos különbség is 70-100 ezer forint között mozog. A differen­cia tovább mélyülne, ha az ágaza­ti fizetések közötti különbséget a cégeknél betöltött beosztások alapján is bontanák. Az ágazati átlagokat ugyanis a tapasztalatok szerint jelentős mértékben torzít­ja a közép- és a felsővezetési be­osztásban tevékenykedők lénye­gesen magasabb fizetése. A keresetek jövő évi alakulása a Gazdasági elemzők számítása szerint majd félmillió ember havi fizetését érinti majd a minimál­bér január 1-jei ismételt felemelé­se. A bruttó 50 ezer forintos mini­mális juttatás az idei esztendő­höz hasonlóan jótékony hatást gyakorol majd nem csak az átlag­ra, hanem az alacsony keresetű­ek fölzárkózására is. A kiegyenlí­tődés azonban várhatóan csak az alsó fizetési régiókban figyelhető majd meg. ____________kaszás e. Tő keszámlát is zárolhat az APEH Szeptember 1-jétol nemcsak a bankszámiakat, hanem a vállal­kozók, magánszemélyek tőkeszámláit is zárolhatja az adó­hivatal a fennálló adósságok rendezése érdekében. Néhány hiányosság már most látható. A hazai kereskedelmi bankok a nevezett határidőig kizárólag az APEH által nevesített bankszám­lára teljesítették a kért inkasszót, az új szabályzók szerint azonban az adóhatóság végrehajtási igé­nye minden, az adott magánsze­mély vagy vállalkozó által a pénz­intézetnél vezetett folyószámlára érvényes lett. Ugyancsak bővítet­te az APEH mozgásterét, hogy a végrehajtható körbe vonták a tőkeszámlákat is, amelyek az idei negyedik negyedév kezdetéig mentesültek ez alól. Szakemberek szerint máris mutatkozik egy gyenge pontja a rendelkezésnek. Az inkasszó csak egy-egy pénzintézetnél érvé­nyesíthető az ott vezetett szám­Iákra, a más bankoknál elhelye­zett pénzek, miután a számlákról nincs egységesen vezetett nyil­vántartás, mentesülnek a végre­hajtás alól. A bankszámlákra irányuló in­kasszóról utólagosan értesül az ügyfél. A hátralékok beszedését az alacsonyabb kamatozású számlákkal kezdik, a devizához csak akkor nyúlnak, ha a forint- számlák fedezete nem elegendő. Amennyiben a pénzintézeti számláiból nem egyenlíthető ki a követelés, az adóhatóság ingó és ingatlan vagyontárgyak foglalásá­val szerez érvényt követelésének. A tapasztalatok szerint fogla­lásra leggyakrabban a megszűnő vállalkozások felhalmozódott köztartozásainak kiegyenlítése érdekében kerül sor. Az eljárás az ingó vagyontárgyak lajstromba vételével, elidegenítési tilalmával indul. Amennyiben az ezek érté­kesítéséből befolyt összeg nem fedezi a tartozást, akkor kerülhet sor az ingatlanok foglalására. E terén komoly változás, hogy árve­rezésük során érdeklődés hiányá­ban - vagy a spekuláció kizárása érdekében - sem lehet lemenni a becsérték feléig, csak 70 százalé­káig. Nagy értékű ingatlanok ese­tében nyílt értékesítési pályázat kiírására is lehetőség van. Becslések szerint több száz­ezer folyószámlán van kisebb-na- gyobb összegű tartozás. A nagy hiányoknál előzetes értesítés nél­kül lépnek színre a végrehajtók, az 50 ezer forint körüli tartozók számíthatnak egy utolsó, figyel­meztető levélre. KASZÁS Bevásárlási csúcs Budapest A napi fogyasztási cikkek for­galmának felét 800 olyan nagy bolt bonyolítja le, amelynek alapterülete meg­haladja a 400 négyzetmétert, az ennél kisebb boltok száma 26 ezer felett jár - számolt be tegnap felmérésükről a GfK Piackutató Intézet igazgató­ja, Kozák Ákos. Az öt év alatt viharos gyorsaság­gal átalakult kereskedelem konf­liktusokkal is jár, egyrészt a kis- és nagy boltok működtetői kö­Az utóbbi években karácsonyi sláger az elektromos háztartási készülék. Az egyes áruféleségek évi forgalmából ugyanis 30-40 százalékot a karácsonyi időszak­ban, novemberben, december­ben bonyolítottak le. Idén no­vember-decemberben a szóra­koztató elektronika, azon belül a videorekorderek és a hifitornyok képezték a slágert. Az elektromos háztartási ké­szülékek piaca az idén a múlt évihez képest valószínűleg 8-10 százalékkal visszaesik. Leginkább a háztartási gépek­nél, elsősorban nagy gépeknél _________VÁLTOZÁSOK A HÁZTARTÁSOK BESZERZÉSEIBEN Ci kkcsoport Változás Változás az előző hónaphoz képest az előző hónaphoz képest 2000 decemberében 2001 januárjában Majonéz +91-57 Sör +71-61 Szénsavas üdítőital +59-43 Táblás csokoládé +30-61 Jeges tea +29 +62 Gyümölcslé +25-18 zött, másfelől a multinacionális és a magyar tulajdonban lévő vál­lalatok között is, főképpen a ren­delkezésre álló tőke eltérő nagy­sága miatt. A decemberi nagybevásárlá­sok idején a napi fogyasztási cik­kek forgalma több mint 25 szá­zaléknyi mértékben megugrik az előző hónaphoz képest. Ez külö­nösen a legnagyobb eladóterű bolttípusokban, hipermarketek­ben tapasztalható - mondta el az igazgató. Az év végi és az év ele­ji forgalom között is igen jelen­tős különbség tapasztalható. csökken a forgalom. Mindent összevetve az idei karácsony várhatóan 33-35 milliárd forin­tos forgalmat hoz majd a szóra­koztató elektronika és az elekt­ronikus háztartási készülékek forgalmában. A karácsonyi szezon eddig érzékelhető tendenciája, hogy egyre szűkül a' karácsonyi vá­sárlási periódus. Idén az igazi nagy rohamra már csak az utol­só néhány napon számíthatnak, ezt persze befolyásolta az idő­járás is. KOÓS TAMÁS Bort - egyszerűbben A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint ki­egészítésre szorul a bor jövedéki sza­bályozása, ezért annak átdolgozása indokolt. A HNT jö­vő év április 30-ig készíti el és adja át a kormánynak a rendelet egyszerű­sítési javaslatát. A bor jövedéki törvény alá voná­sának szükségességét nem kér­dőjelezte meg a szakma, a jog­szabály azonban figyelmen kívül hagyta a hegyközségeknek a szakmai sajátosságok figyelem- bevételére vonatkozó javaslatát. Ezek nem épültek be a jog­szabályba. Urbán András, a HNT főtitká­ra lapunknak elmondta: a jelen­leg érvényes szabályozás még mindig rendkívül bonyolult, in­dokolatlanul sok adminisztrációs munkát kényszerít a borászati üzemekre. Ez főként a kisebb üzemeknél jelent rendkívüli költsége­ket, nem utolsósor­ban pedig - a bünte­tések miatt - nagy mértékű fenyege­tettséget. Urbán sze­rint a jövedéki sza­bályozás borra vo­natkozó részének szerkezeti átalakítá­sával, az áttekinthe­tőség és az ellen­őrizhetőség sérelme nélkül, olyan általános - de ter­mékkörönként részletes - előírá­sokat tartalmazó szabályozás ké­szíthető, amelynek elfogadása után a jelenlegi - sokszor politi­kai felhangú - feszültségeken enyhíteni lehet. Ezért a HNT ki­dolgozza a borászati termékek bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló ren­delet egyszerűsítésére, valamint a jövedéki törvény borra vonat­kozó részének átdolgozására vo­natkozó javaslatát, és azt eljuttat­ja a jogalkotókhoz. ____________________________________[ÚJVÁRI) Né pszerű hitelgarancia Kiemelkedő évet zár az idén az Agrár-Vállalkozási Hitel- garancia Alapítvány. Az elő­zetes adatok szerint a tavalyi­nál 25 százalékkal több ga­ranciát nyújtottak a vidéken működő vállalkozások által felvett hitelekre. Jövőre 17 milliárd forint áll rendelke­zésre. Ulrich Anikó, az alapítvány ügyvezetője lapunknak el­mondta: a kis- és középvállal­kozások részére december 14-ig összesen 29 milliárd hitelhez nyújtottak garanciát. Az idei esztendő kimagasló teljesítmé­nye annak köszönhető, hogy részt vállaltak az agrárvállalko­zók számára meghirdetett ki­bontakozási hitelek garantálá­sában. De a bankok aktivitása is megélénkült a kisebb vállalko­zások irányában. A garantált hitelek nagy részét a mezőgazdaságban dolgozók kapták. A tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal emelke­dett a vidékfejlesztésre felvett hi­telekre nyújtott garanciák száma. A legtöbb „kezességvállalást” kft.-k, egyéni vállalkozók és ős­termelők kapták. A hitelek két­harmadához központi támogatás is társult, így például új gépek vásárlásához vagy a növény- termesztési támogatáshoz. Az alapítvány ebben az esz­tendőben egymilliárd forintot fi­zetett ki a bankoknak vissza nem fizetett kölcsönök miatt. Az álla­mi viszontgaranciának köszön­hetően a veszteség egy részét a költségvetés állja. Ulrich Anikó elmondta: 2002- ben várhatóan 17 milliárd forin­tos hitelgarancia kvótát osztanak majd szét.-UG­Unnepi fogások

Next

/
Oldalképek
Tartalom