Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)
2001-12-16 / 342. szám
2001. december 16. ★ SZTÁROK ★ 13 Molett nők és no sport! Tihanyi Tóth Csaba, a Barátok közt Novák Lacija sokban hasonlít az általa életre keltett figurára. A legfélelmetesebb számára az, amikor ugyanazt éli át a magánéletében is, amit a sorozatban már eljátszott. A forgatókönyvírók viszont gyakran csempésznek be Laci életébe olyan fordulatokat, melyeket előzőleg Csaba élt át. Csaba egyébként a hosszú távú kapcsolatokban hisz, barátnőjével hat éve él együtt.- Állítólag a sorozatot néző 35 év feletti hölgyek körében ön a legnépszerűbb férfi szereplő.- Nagyon szeretem a nőket és ők is kedvelnek engem. Minden szempontból próbálok az imázsnak a jövőben is megfelelni, és nem elhízni 120 kilósra, hanem megtartani a jelenlegi 110-et.- A magánéletében mennyire jellemzi önt Novák Laci macsó mentalitása?- Ő inkább balek macsó. Én élem a párommal az életemet, most már jó néhány éve boldogan. Olyanról pedig egy úr nem beszél, amivel bárkit is kellemetlen helyzetbe hozhat.- Akkor elkönyvelhetem mint klasszikus családapát?- Nem. Nőtlen vagyok az együttéléstől függetlenül, gyerekeim pedig egyelőre még nincsenek. De ahogy mondani szokták, ami késik nem múlik.- Mindenkinek megvan a maga nőideálja, de sokan inkább a mindennapi divatot követik.- Én valójában mindig is a teltebb nőket szerettem.Tudom, hogy most a nádszálvékony lányok a divatosak. Persze azért én is megnézem őket. Tényleg szépek, mutatósak, dekoratívak, de a fantáziámat nem igazán mozgatják meg. Egyébként szeretem lassan élni az életemet, bár rengeteget dolgozom. A kondícióm valójában a munkában edződik, az alkalmankénti operettfellépéseken a saját társulatomnál, ahol tánc közben mindig leadok egynéhány kilót. Sajnos nem tartozik a jó tulajdonságaim közé, de „No sport!”. A másik pedig az, hogy imádok zabálni, és mindent, ami jó az életben. Egyedül azzal fogom vissza magam, hogy nem kólát, hanem ásványvizet iszom. És van egy saját társulatom, a Tihanyi vándorszínpad. Ez általában négy-öt napot vesz igénybe egy hónapban, hétvégéken. Évente 70 előadás az operett, és 120 a mese.- Filmes berkeken belül régebben mivel foglalkozott?- Játszottam a Kisvárosban, ahol szintén állandó szereplő lettem volna, ha nem jön a Barátok közt. Ezenfelül csináltam úgy négy-öt reklámfilmet, de inkább színházban játszottam Budapesten és vidéken. Persze minden színész legfőbb vágya, hogy filmezzen. Nekem ez most sikerült.- Ez viszont azt is jelenti, hogy bármerre jár, nem maradhat inkognitóban.- Az elején még nem szokja meg az ember, hogy állandóan felismerik. Nagyon néztek, de akkor még nem ugrott be, hogy azért, mert felismertek. Megnéztem, hogy be van-e gombolva a sliccem, vagy hogy felemás cipőben vagyok-e. De aztán végül rájöttem, hogy csak azért néznek, mert előző nap láttak a tévében. Aztán kezdtem odafigyelni rá. Az a fárasztó, hogy nem lehet csak úgy leugrani a közértbe. Ha átvernek a közértben, én bizony reklamálok. Tihanyi Tóth Csaba Szül. Idő: Budapest, 1968. május 9. Horoszkóp: bika Iskola: Nemzeti Színház Stúdiója Színházi szerepel: Padlás - Rádi, West Side Story Toni, Süsü, a sárkány - királyfi, Mágnás Miska - Baracs. Erre mondhatja aki látja, hogy ez egy nagyképű alak. Mi az neki, az a kétszáz forint? Az a kétszáz nekem is kétszáz, de igazából nem ez számít, hanem az, ha hülyének néznek. Azért, mert én vagyok a Novák Laci, valójában még ne nézzenek annak.- Én úgy vettem észre, hogy Novák Laci bohémsága a magánéletében is jellemzi.- Persze hasonló. Félelmetes, de néha már azt gondolom, hogy lehallgatnak és úgy írják meg a szerepet. De a legdurvább azért az, amikor eljátszom egy történetet és utána megtörténik velem egy hasonló a magánéletben is. Bagi László lesen Bódis Irén, a hűséges pécsi Gobbi Hilda az emlékezetes pillanatok „főszereplőit”, az epizodistákat kívánta elismertetni az 1987-ben életre hívott Aese-díjjal, ki jómaga számtalanszor játszotta a névadó anyó szerepét. Az Aese-díjakat idén többek között Bódis Irén, a Pécsi Nemzeti Színház tagja kapta. Bódis a főiskola elvégzése után 1953-ban került a Pécsi Nemzeti Színházhoz, és a társulatnak nyugdíjba vonulásáig tagja maradt. Friderikusz: Szabad Európa Friderikusz mindig jól ki tudja számítani, hogy pont annyi ideig legyen távol a képernyőről, hogy hiányozni kezdjen. A showman legutóbb a Heti Hetesben poénkodott egy rövid ideig. Hogy hova tér vissza, mindig lutri. Ezúttal ismert a válasz, hogy ismét a Tv2-nél folytatja. A Szabad Európa című új produkcióban külföldön élő érdekes magyarokkal beszélget a jövő év februárjától. Szabó István az Év Embere Szabó István filmrendező lett idén az olvasók és a rangos zsűri szavazatai alapján a Magyar Hírlap alapította Év Embere díj birtokosa. Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte, hogy ezúttal nem csupán az Oscar-díjat is kiérdemelt kiváló művészt, hanem az emberi kapcsolataiban is példát mutató Szabó Istvánt kívánták elismerni. Bábszínházi csodák kazánházra A Budapest Bábszínházban ma délután mutatják be A csoda című játékot. Pavel Cmiral művét az ígéretes fiatal író, Varró Dániel alkalmazta a bábok világára, Kovács Géza rendező szíve pedig ismét hazahúzott az anyaszínházhoz, ahol egykor végzett. Ezúttal olyan darabot állított színre, ahol minden titok egy lakóház kazánházába vezet, s a szülők elhatározzák, hogy utánajárnak a csemetéknek, de még a rejtélyes fűtőnek is befűte- nek. Hogy ez sikerül-e nekik, az legközelebb december 25-én és 26-án derül ki. Marianne két élete- Két életet éltem meg eddig: harmincöt évet Budapesten, harmincötöt New Yorkban - vallja szép színésznőnk, Kren- csey Marianne. A Liliomfi felejthetlen Mariskája, a Tenkes kapitánya ezredesnéje, az Aranyember Athalija Budapesten 25 sikeres filmmel, megannyi színházi alakítással a háta mögött férjével 1966-ban hagyta el Magyarországot, s ment Amerikába. Kevesen tudják, hogy véletlenül lett filmcsillag. Marton Endre rendező osztályába járt a főiskolán, és egy szereplőválogatás repítette reflektorfénybe a fiatal szőke lányt. New Yorkban bankban, aztán nyugdíjintézetnél dolgozott, P majd orvos férje rendelőjének lehetett menedzsere. „Tizenhárom éves koromtól minden nyáron vállaltam hivatalban munkát, és már akkor eldöntöttem, hogy tisztviselő nem leszek - idézi. - Csak Ameri'ában derült ki, milyen jók is voltak ezek a nemszeretem előgyakoriatok...” Erről is és a két harmincöt évről szól most megjelent nagy „képeskönyve”. Kaján még meglakol Kaján Tibor irodalmi karikatúráiból nyílt kiállítás Fej és írás címmel a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A tárlaton ötven rajza, közöttük számos íróról, költőről készült karikatúrája látható. Bár a „kaján Kaján” évtizedeken át volt a Ludas Matyi, majd a Tükör, az Új Tükör, a Magyar Nemzet és más lapok munkatársa, a 2002. január 15-ig látható alkotások között több olyan is van, amelyet a művész mind ez idáig nem publikált. A megnyitót tartó Szakonyi Károly íróval, régi baráttal - akit szintén méltóztatott már rajzban kifigurázni - nem felejtettek el megemlékezni az ’50-es évekbeli művésznév kényszerű, de annál találóbb felvételéről. Az eredetileg Kalász Tibor nevet viselő karikaturista ellen a rákosi- éra „aranykoszorús költője”, Kalász Márton kelt ki anno, hogyan meri használni az ő nagy nevét. A 80 esztendős Kaján Kalász Tibor változatlanul hisz papírra vetett vonalainak erejében, s abban, hogy munkái - amellett, hogy mosolyt csalnak az arcokra - felfedik a valóság rejtett összefüggéseit. Ez utóbbiért aztán hamarosan „meglakol”. Szembesülhet saját rejtett összefüggéseivel, ugyanis ezúttal Moldova György tűzi őt tollhegyre róla szóló könyvében. S. T. Édua a fiúkra hagyja a politikát- Sok furcsaság van, mondta az öregasszony, s macskájával letörölte az asztalt - Idézi Szűcs Édua karikaturista festő édesapja kedvenc mondását, amiket a nem mindennapi helyzetekre szokott alkalmazni. Régen „szabványosította” már ő is. Mondhatja például arra, hogy egy pszichiáter úgy döntött, az anorexiáról, a kóros soványságról szóló könyve érzékletesebb, ha Édua karikatúrákkal ilusztrálja.- A karikatúrára, legalábbis arra a fajtára, amit én csinálok, vicclapok híján ma nincs szükség - tartja. - A magyar sajtó ma politikai karikatúrákkal dolgozik. Ha már egyszer a fiúk csinálják a politikát, rajzolják is meg ők... A karikatúra rajongói most kezükbe vehetik a briliáns Édua 2. albumot. Az elsőt négy évvel ezelőtt vitték, mint a cukrot, Ausztráliától Izlandig bejárta a földet is. Egyetlen karikaturistanőnk jobbára könyvillusztrációkkal foglalkozik, amit azért szeret, mert a rendelésben ott van a szabadság és a kapaszkodó is, hogy van honnan elindulni. Legutóbb Pe- kingben aratott sikert Új albuma az indiai kultúrattasé kezébe került, így nem ússza meg az új évben a bombaybeli kiállítást sem. A meghívók épp annak örültek, hogy a rajzok politikamentesek, és mindenki számára érthetők.- Úgy látszik, a harmadik évezredben indulok külföldre... Sohasem késő - mondja a háromgyerekes, egyféijes, 1959- ben született művésznő. (sipka) Aki mindig jó embereket játszik- Milyen nagy tenyerem lett! - csodálkozik Bitskey Tibor, miközben ő maga nyomta az örökítőanyagba szokása szerint sportos erővel. A művészt, aki ötven éve van a pályán, a Hemingway Alapítvány kuratóriuma szavazta legújabb lenyomatra, a körúti Pizza Hut étteremben álló Csillagok falára a hét végén. Csillagokat jelentő szerepekből alaposan kijutott Bitskey Tibornak. Gondolhatunk az Ejfri csillagok Mekcsey kapitányára is, de a hazai filmművészetben végigjátszotta a Szabadságharcot Rákóczi hadnagyától Baradlay Ödönig. A Rákóczi hadnagyát különben a magyar filmgyártásban egyedülálló rekordként 60 országban vették meg.- Színpadon is annyit voltam már jó ember, hogy tiszta felüdülést jelentett például Brecht Egy fő az egy főjében egy őrült, szadista, Potrien típusú őrmestert alakítani - idézi. - Vagy ilyen lesz most öregségemre Cochon, vagyis a disznó a Szent Johannában, amit az Evangélium Színház tűz műsorára. Furcsa módon, de éppen a Duna Palotában működő teátrumban a Sík Sándor-féle István király címszerepe hozta meg Bitskey Tibor számára a késői, de annál meg- érdemeltebb Kossuth-díjat.- Az István még ma is élmény számomra, örülök, hogy várhatóan folytatjuk. Ami vallásosságomat illeti, még ma is rejtély számomra, hogy nem ért hátrány miatta. Igaz, csak akkor mondtam, ha rákérdeztek... Ugyan az önéletrajzomba beírtam, hogy a Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségiztem, amikor 1949- ben már maga az érettségi ténye is gyanús volt. A főiskolai osztályban is csak kelten, Baronits Jancsival voltunk ilyen „kétes” elemek. Amúgy persze nem vagyok faszent, erről a Dáridó nézői is meggyőződhettek, amikor nótázni hallottak. Ugyan nem vagyok olyan jó borszakértő, mint édesapám, hiszen a nóta és a bor édestestvérek, de a jófájta furmintot szeretem. Még Bodrogi Gyula mondta a Csillagok falánál, hogy éjszaka a tenyerek szellemei beszélgetnek. Azóta ez legenda.- Ha ez így van, akkor több olyan kollégát is megidéznék, akik nincsenek itt, de már közöttünk sem. Például Szabó Sándorral, színészpéldaképemmel, vagy Ruttkay Évával, aki csodálatos Makrancos Katám is volt. Vagy Bulla Elmával, aki mellett meg én voltam Johannában a fattyút alakító Dunois. BitskeyTibort - aki a köszöntőt mondó Farkasházy Tivadar szerint a legférfiasabb és legszebb hang - egy időben operaénekesnek szánta Lendvai tanár úr. Állította, két-három év alatt világsztárt farag belőle.- Ennek persze egyetlen feltétele lett volna: ha lemondok a prózáról... Szó sem lehet róla, a mai napig éltető elem. Folytatom az Új Színházban a Légy jó mindhalálig Pósalakijával, most lehetek Brabancis, Desde- mona édesapja is. Persze ehhez elengedhetetlen a jó kondi. Valamikor atlétizál- tam, kézilabdáztam. A tenisz mellett most az aktív vadászat is jobbára természetjárássá szelídült, de ha nincs meg sz erős reggeli tornám, akkor rosszul "érzem magam. Sipka Taí.iAs
