Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-14 / 340. szám

2001. December 14., péntek MAROK B E M U T A T K 0 Z I K 7. OLDAL Az asszonykórus kétszer próbál A faluban sok az idős ember, s bár az utób­bi években jelentősen fiataladott a lakos­ság, azért még most is az idősek vannak többségben. A magános, mozgásképtelen emberekről a házi gon­dozói szolgálat gondoskodik, az idős emberek több­sége azonban tevékeny életet él, általában nem szo­rul segítségre. Nem véletlen, hogy négy évvel ezelőtt egy lakossági fórumon felvetet­ték, jó lenne, ha az önkormány­zat segítséget nyújtana a klub létrehozásához. Nem gondoltak nagy felhajtásra, szerényen be­rendezett kis helyiséggel is meg­elégednének - tették hozzá ké­résükhöz.- Ez 1997-ben volt - emléke­zik vissza Mim Istvánná, a nyugdíjasklub vezetője - kéré­sünk az önkormányzatnál nem talált süket fülekre. Nem sokkal később az akkor már üres isko­laépületben a pedagóguslakást kaptuk meg a klub létrehozásá­ra. Lelkesedésben nem volt hi­ány, azonnal hozzákezdtünk a helyiségek kitakarításához, la­kájossá tettük a mi kis második otthonunkat. Akkoriban 117-en voltunk, ma már - nagy szomorúsággal kell mondanom - sok lelkes ta­gunkat veszítettünk el, csak 98-an vagyunk. Élik az egyébként máshol is szokásos klubéletet. Nincsenek nagy terveik, s bár a falu ünnepségem mindig részt vesznek, sőt a szervezést is jobbára magukra vállalják, ezt a munkát természetesnek ve­szik, mint ahogy azt is, hogy a település hagyomá­nyait összefoglaló és bemutató néprajzi, régészeti gyűjteményt - amely mellesleg szintén a volt iskola- épületben található - ők kezelik.- Megalakítottuk az asszonykórust, ha meghív­nak bennünket elmegyünk a megye más településé­re, egyébként örömmel dalolunk a hetenként meg­tartott próbákon is. Igyekszünk összegyűjteni az itt is élő német nemzetiségi hagyományokat, s ha más­ra nem is telik tehetségünkből, a nótákat és a dalo­kat rendszeresen elő is adjuk. Természetesen az önkormányzat nemcsak a helyiség biztosításával, de a működéshez szükséges A nyugdíjasklub tagjai rendszeresen szerepelnek a falu rendezvényein anyagiakkal is támogatja a klub tevékenységét. A ki­rándulásaikhoz például utazási költségtérítéssel já­rulnak hozzá, jövőre esetleg egy külföldi utat is meg­engedhetnek maguknak. Szeretnénk felvenni a kap­csolatot egy erdélyi, hasonló adottságú településsel - mondja a polgármester, aki abból sem csinál titkot, hogy az eddig testvértelepülési kapcsolataikkal (a németországi Eislingen, az ausztriai Stainz) nem túl­ságosan elégedett. Azt szeretnénk, ha a kapcsolatfel­vétel után a nyugdíjasklubbal együtt látogatnánk meg a falu küldöttségeként az erdélyieket. ______■ It t nem lesz vége az útnak Már a jövőre készülnek a dél-baranyai fainban Az oldal a mároki önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor alapján - fedezte. Abban is biztos vagyok - mondja az óvodavezető -, hogy előbb-utóbb megvalósul régi álmunk is, vagyis felépül a tor­naterem. csökkent az alsó tagozatban a gyermeklétszám, úgy döntöttek, hogy az iskolát véglegesen felszá­molják. A gyerekekről azért gon­doskodtak, évente 600 ezer forin­tot költenek az iskolabuszra, az étkezési díj felét is fizetik. Ezen­kívül az önkormányzat minden általános iskolásnak kifizeti a tankönyvek árát, a középiskolá­soknak pedig évente 3000 forint­tal pótolják a kiadásait. A vasúti átjárónál hosszú ideig kellett várakozni, a sárga zász­lót unottan lengető, szotyolát köpködő vasutaskisasszony a túlzott biztonság kedvéért már jó előre leeresztette a sorom­pót, negyedóra múlva döcögött át előttünk a tehervonat. Faluhelyen ráérnek az emberek - gondolná a gyanútlan látogató, hogy aztán a polgármesterrel törté­nő beszélgetés kapcsán kiderüljön, pezseg itt az élet, minden évben gazdagodik a falu, gyarapodik la­kosság. S ezt nemcsak az anyagiak­ra lehet érteni, a lakosság minden esztendőben növekszik, innen álta­lában nem vándorolnak el az embe­rek, a gyermekáldás is bőséges - ez viszont a biztos jövő élő bizonyíté­ka. Jövőre már hatszázan leszünk, legalábbis a terhesgondozóban megjelentek számából erre lehet kö­vetkezteüli - mondja büszkén Mim Istvánné, a nyugdíjas klubvezetője. Majd nevetve hozzáteszi: hiába, fia­tal a polgármesterünk... MAROK LAK0SSÁGSZÁM-VÁLT0ZÁSA-650 955 569 újabb korszakban a körjegyzőség vált le a tőlük három kilométerre lé­vő, boráról országos hírű városról, bár a társközségek továbbra is rész- tulajdonosok maradtak a közös in­tézményekben, Márok, Ivánbaty- tyán, Villánykövesd és Kisjakabfal- va önálló körjegyzőséget alapított. 1930 1935 1980 1990 1997 1999 2001- De a tréfát félretéve, az önkor­mányzat az utóbbi években való­ban sokat tett azért, hogy a települé­sen élők az eddigieknél jobb körülmények között lakjanak- kapcsolódik a beszélgetésbe Burai Béla, a falu első embere.- Elődeink, még a tanácsrend­szer idején - amikor Márok Villány nagyközségi tanács­hoz tartozott - megteremtet­ték az alapvető infrastruktú­rát, vagyis a kilencvenes évek­re már volt villany, vezetékes ivóvíz, aszfaltos út a faluban, de a komfortosság továbbfej­lesztése már ránk, az önálló gazdálkodással bíró önkor­mányzatra hámlt. Éltünk is ezzel a jogosítvánnyal, saját bevételünkből, pályázatok út­ján szerzett pénzből tettük még kedveltebbé a falut. Pedig szinte mindent elvit- A település polgármestere, Burai Béla tek a településről. Először a termelőszövetkezetet olvasztották össze a villányival, aztán jött a kö­zös tanács, később az általános is­kola is megszűnt a községben. Az nyös, kedvező finanszírozású aján­latot nem használják ki, hiszen csak a villányi fővezetékre kellett rácsatla­kozniuk. A lakosságnak meg azzal is előnyössé tették a földgáz bevezeté­sét, hogy az önkormányzat 40 ezer forinttal hozzájárult a költségekhez, így minden családnak csak 48 ezer FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ Az utóbbi időszakban a legna­gyobb bemházás a gáz bevezetése volt, a polgármester véleménye sze­rint bolondok lettek volna, ha az elő­forintjába került a bevezetés, nem véletlen, hogy a „gázos” lakások ará­nya a településen jelenleg több mint 70 százalékos. A közvilágítást is megreformálták, bár erre eddig sem volt panasz, de úgy gondolták, ha a szolgáltatók versenyzenek az ener­giatakarékos hálózat kiépítéséért az elengedhetetlen felújításhoz, miért ne használják ki ezt a lehetőséget. A költségek ugyan ezt követően sem csökkentek túlságosan, hiszen eddig csak két-három oszloponként volt lámpatest, most meg mind­egyikre felszereltek. Télen ne kell­jen az idős embereknek sötétben botorkálniuk - az önkormányzat ezért szavazta meg ilyen formában ezt a beruházást.- Szeretnénk is meg nem is, ha zsáktelepülésből átmenő forgalmú­vá változnánk - vélekedik a polgár- mester. Most ugyanis, ha idegen jön a faluba, s nem távozik el, tud­juk, kit keressünk. A falu fejlődése szempontjából viszont az észak-dé­li autópálya megépítése jelenthet előrelépést, akkor viszont számol­nunk kell a megnövekedett forga­lommal, a biztonság lazulásával. Valamit valamiért, ez utóbbi a jövő, tehát erre kell felkészülnünk. Mindent a gyerekekért Az óvodához viszont ragasz­kodnak, és a marokiak igénylik is a gyermeknevelésben nagy szerepet játszó intézményt. Szerencsére mind ez idáig szó­ba sem került bezárása, s a fej­lesztési elképzelések alapján valószínű a jövőben sem gon­dol senki a megszüntetésére. Az óvoda vezetője, Lózainé Bagdi Erzsébet nem győzi eléggé hang­súlyozni, hogy az önkormányzat mindenben - lett légyen szó fej­lesztésekről, beruházásokról, ne­ki vitát a testületben. így azután nem véletlen, hogy Lózainé olyan kijelentésre ragadtatta el magát, minthogy „virágzik” az óvodájuk, hogy az ésszerű határokon belül tulajdonképpen nem tudnak olyat kérni, amelyet ne teljesítene az ön- kormányzat. A gázfűtést - a többi intézménnyel egyetemben - nem­régiben oldották meg. Az idén el­kezdődött az Oktatási Minisztéri­um Comenius-programja kereté­ben a minőségbiztosítási rendszer kialakítása - ennek költségeit is a helyi testület - egyhangú döntés A település gazdái A polgármester 1997 óta Burai Béla. Alpolgármester és egyben falugazda Kovács György. A kép­viselőtestület tagjai: Fischer Jó­zsef, Farkas József Kása Zsig­mondi, Alföldi Imre. A körjegy­ző, akinek nagy szerepe van a si­keres pályázatokban Albert Ká- rolyné dr. A településen válasz­tottak német kisebbségi önkor­mányzatot is, a szervezet jelen­leg szinte csak a nevében létezik. A templom is látványosság Mivel a faluban valamikor jelen­tős volt a német lakosok száma, érthető, hogy az itt élők többsé­ge a katolikus felekezethez tar­tozik. Ápolják is buzgón hagyo­mányaikat, a falu második temploma (az elsőt 1738-ban szentelték) százéves fennállásá­nak évfordulóját az idén ünne­pelték. Az egyházi intézményre éveken keresztül nem túl sok fejlesztési pénzt fordítottak, ám a centenáriumra az önkormány­zat tevékeny közreműködésével felújították a tornyot (rézborí­tással látták el), a belső teret is tatarozták. A felújításhoz hívők adományokkal járultak hozzá. M árok. A település neve először 1328-ban bukkant fel az írott for­rásokban. 1950-ben Németmárok és Marótszentmárton néven egyesí­tették a már említett néven. Hívták korábban Hercegszentmártonnak Is. A Márok helynév a magyar Márk személynévből származik. A meg­különböztető szerepű Német előtag a lakosság nemzetiségére utal. Az 1334. évi tizedlajstromon szerepel Mórod néven. 1561-ben a szigetvá­ri vár részére adózók sorában Maa- rok néven említik, mint Henley Mik­lós birtoka. A török időszak alatt el­néptelenedett, a magyar la­kosság el­hagyta. Ké­sőbb néhány szerb család települt meg a falu helyén, majd 1719 kö­rül német tele­pesek is ér­keztek. A jelentős népességmozgá­sok a második világháborút követő­en következtek be. 1944-ben sza­badultak fel, még ebben az évben 36 család külföldre távozott. 1947- ben a Hajdú megyei Józsa község­ből érkeztek magyar családok, majd 1948-ban az ősi telepesek kö­zül hetet kitelepítettek. 1949-ben megalakult az első termelőszövetke­zeti csoport, majd 1959-ben újabb téeszcsé alakult Úttörő néven. Ezt később a villányival vonták össze. Az itt lakók többsége mezőgazda­ságból élt, még ma is sokan fogla­koznak állattartással. Pályázat szennyvízhálózatra Mint a legtöbb dél-baranyai faluban, itt is a szennyvízhálózat hiányzik leginkább, s mint Márokon elmondják, nem is a pénzzel (mármint az önrésszel, a lakossági hozzájárulással) van a legnagyobb gond, hanem az állami szándékkal. A körjegyzőséghez tartozó tele­pülésekkel együtt ugyanis már ré­gen elkészítették a tervet, amely­ben szerepel a villányi szennyvíz- tisztító telep bővítése is. Több­ször be is adták a pályázatot, ám harmadszorra is elutasító volt a válasz. Nincs keserűség, tovább próbálkozunk - mondja a polgár- mester. A falugondnoki rendszer kiépítésére, a busztámogatásra is ötször pályáztak, s csak az idén volt pozitív a döntés. Hiába, sok az igény, a pénz meg egyre keve­sebb a területfejlesztési kasszá­ban. Azért minden évben nyer­nek valamit, nemrégiben egy re­konstrukciós programban a hor­3- gásztó melletti agyagbánya rekul- é- tivációjára kaptak 19 milliót, a kh­z' beltelevíziós rendszer kiépítésére i- meg 15 millió forint áll rendelke- > zésükre. Új orvo- n si rendelőt építet- a tek, felújították b az óvodát és a fa- r- luházat, kialakí- ;r tottak egy hely­is történeti múzeu- n mot - hogy csak >k néhány nagyobb e- beruházást említ- á- sünk a sok közül, r- Nemrégiben el- 3- készült a Villány r- és térsége ide­genforgalmi koncepciója, ebben már szerepet kapott Márok is. A falusi turizmust akarjuk fejleszte­ni, úgyhogy a település komfor­tosságának javítása e cél megva­lósításáért is történik - érvel a polgármester a jövő elképzelése mellett. ■ A fejlődő falusi turizmus jegyében múzeum is készül velési programokról - segítségük­re sietett. Amikor eszközfejlesztés­ről volt szó, nem késlekedtek az ehhez szükséges anyagikat meg­szavazni, de az új mosdó kialakítá­sának szükségessége sem váltott Iskolabusz Villányba Egy település általában ragaszko­dik az általános iskolához, Má­rok is ezt tette volna - ha gyer­meklétszám nem csökken egy kritikus érték alá. Először a felső tagozatot kellett megszüntetni, 36 gyerekért nem volt érdemes fenntartani a tantestületet. Aztán - mivel a szabad iskolaválasztás lehetősége azt is eredményezte, hogy sokan már eleve a villányi általánosba íratták be a gyerekei­ket. Amikor aztán 1998-ban 16-ra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom