Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-14 / 340. szám

IHM 2001. December 14., péntek HAZAI TŰKOR Sztrájkolnaka Budapest Ma kétórás figyelmeztető sztrájkkal adnak nyomatékot követelésüknek a közgyűjte­ményi és közművelődési in­tézmények dolgozói. Tiltako­zásukat legalább 30 társszak­szervezet biztosította szolida­ritásáról. A kormány láthatóan meglepő­dött, miután szembesült el­szántságunkkal - mondta la­punknak Vadász János, a Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete, a sztrájkbizottság elnöke. A szak- szervezet többször megfogal­mazta elképzelését a közalkal­mazotti bértábla szükségessé vált módosításáról; ez a javaslat könyvtárosok az országgyűlési képviselők előtt is ismert. Az érdekképviselet a mai két­órás figyelmeztető sztrájkkal, va­lamint az egyeztető tárgyalásokon azt szeretné elérni, hogy a kor­mány módosítsa a közalkalmazot­ti bértáblát, hiszen a minimálbér megemelésével közel 550 ezer közalkalmazott mintegy három­negyedének egyforma mértékű lesz a bére. Ráadásul a bértábla sem a szolgálatban töltött időt, sem az iskolai végzettséget, sem pedig a feladat fontosságát nem veszi figyelembe, ez pedig sérti a dolgozók jogos érdekeit. Mint megtudtuk, az érdekképviselet kész az ésszerű kompromisszum­ra, egyelőre azonban távol áll egy­mástól a kormány és a szak- szervezet elképzelése, ihorváthi Diplomácia balról-j óbbról Budapest A kudarcok és a vereségek éve volt az idei magyar külpolitika - mondta Szent-Iványi István. Az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak szabaddemokrata elnöke belpolitikai okokkal indokolta megállapítását: előkészítetlennek nevezte a kedvezménytörvényt, megtorpanni véli az EU-csat- lakozási folyamatot, a Gripen- ügyben pedig úgy vélekedett: a döntés nem vette figyelembe Ma­gyarország védelempolitikai ér­dekeit. Martonyi János külügy­miniszter válaszában már a vá­lasztási kampány részének ne­vezte az ellenzéki hozzászóláso­kat. Visszautasította, miszerint Magyarország távolabb van az EU-tagságtól, mint egy évvel ez­előtt. Szerinte épp ellenkezőleg, Magyarország jövőre befejezheti a csatlakozási tárgyalásokat, a hét végi laekeni EU-csúcs pedig meg fogja erősítem, hogy a tag­felvétel egyetlen működtető elve az egyéni teljesítmény szerinti el­bírálás. Matolcsy György gazdasági mi­niszter az Országgyűlés idegen- forgalmi bizottsága előtt beszá­molt arról, hogy a kormányzat a következő tíz év alatt megnégy­szerezné az idegenforgalmi bevé­teleket. Az idei év első tíz hónap­jában az idegenforgalomból szár­mazó bevétel 3,7 milliárd euró volt; 2001-ben mintegy 4 milliárd euró bevételre számít a kormány. Katona Béla szocialista képviselő ugyanakkor arra hívta fel a mi­niszter figyelmét, hogy bár a tu­risztikai hozzájárulást eltörölte a kormány, számos pluszteher ne­hezíti az idegenforgalmi vállalko­zásokat. Szerinte a szakmát kép­viselő szervezetek 12 százalékos általános áfakulcs bevezetését tartanák kedvezőnek, és szorgal­mazzák, hogy az idegenforgalmi adó legyen levonható az ipar­űzésiből. ■ Uniós támogatás romáknak A halmozottan hátrányos helyzetű, elsősor­ban roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő programhoz ad 5 millió eurót az Európai Unió, két hazai tárca pedig további 4,6 milliót biztosít mindehhez. A kisebbségek társadalmi integrációjának nincs alternatívá­ja, a hátrányos helyzetű fiatalok mielőbbi felzárkóztatása elengedhetetlen - hangzott el egy tegnapi konferencián. célja, hogy a pedagógusok olyan készségeket és ma­gatartásformákat sajátítsanak el, amelyek révén tevékenyen részt vehetnek a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekek beilleszkedésének segíté­sében. A PHARE-program lehetőséget ad arra is, hogy a legelmaradottabb, jelentős roma lakossággal ren­delkező térségekben működő óvodák és általános iskolák higiéniai felszereltsége és infrastruktúrája Budapest A társadalom egészének mindent meg kell tennie azért, hogy a hátrányos társadalmi, szociális helyzet­ből induló roma fiatalok mihamarabb egyenlő esély- lyel vegyenek részt a közoktatásban - mondta Pálin­kás József oktatási miniszter a roma fiatalok felzár­kóztatását célzó PHARE-programról rendezett kon­ferencián. Szerinte a társadalom felelőssége, hogy ezek a gyerekek mielőbb megkapják mindazt a kul­turális ismeretet, képzést, hátteret, amit saját kör­nyezetük, családjuk képtelen számukra biztosítani. Minél később történik felzárkóztatásuk, annál kisebb az esély annak sikerére - fogalmazott a szak­tárca vezetője. Az Oktatási Minisztérium a gazdasági és a szociá­lis tárcával közösen, az Európai Unió támogatásával indította el a halmozottan hátrányos helyzetű, első­sorban a roma fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő programot, amelynek eredményeként 138 nyertes pályázat hamarosan fel­használhatja a program által bizto­sított forrást. A pályázatok eredményeképp elsősorban az elmaradottabb keleti régióban indulhat el a dajkakép­zés. A remények szerint mind több roma gyereket tudnak óvodába csábítani azért, hogy kellően fel le­hessen készíteni őket az eredmé­nyes iskolai életre. Az ország keleti felén a 16. élet­évét betöltött cigány lakosság fele nem végzi el a nyolc osztályt, és 80 százalékuk munkanélküli. A képzésen részt vevő ro­mák segíthetnek az óvodába érkező cigány gyere­keknek például azzal, hogy ismerik a nyelvüket, kul­túrájukat, ezzel talán az óvodarendszerbe csábítha- tók, és ott is tarthatók. Sikeres munkájukhoz kezdet­ben ők is tanfolyami segítséget kapnak. A pedagógusképző és továbbképző programok JÁSZOL-PÁLYÁZAT. A VIII. Betlehemi Jászol pályázatra beküldött munkák Budapesten, az Magyarok Világszövetsége, Magyarok Há­zában tekinthetők meg. Az érdeklődők 170 pályázó mintegy 250 művét láthatják. A zsűri 48 alkotást jutalmazott. Képünkön a Molnár Ferenc Általános Iskola kézműves osztályának tanulói mutatják be ujjbábból készült alkotásaikat. fotó: europress/kallus györgy Pedagógusbér-felzárkóztató Budapest A pedagóguskeresetek az ígé­retek ellenére sem emelked­tek a nemzetgazdasági átlag fölé, a kormány nem teljesí­tette a bérek felzárkóztatásá­ra tett három évvel ezelőtti ígéretét - vélik a Pedagógu­sok Szakszervezetének (PSZ) vezetői. A PSZ elégedetlen a pedagógusok keresetének alakulásával. Úgy vé­lik: a minimálbér január 1-jei fel­emelése jelentős bérfeszültséget okoz majd, ennek ellenére az ér­dekképviselet nem fenyegetőzik sztrájkkal. Ugyanakkor - miután gondjaik hasonlóak - a PSZ szoli­daritásáról biztosította a ma fi­gyelmeztető sztrájkot tartó Köz- gyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét. A gazdaság fejlődése, a költség- vetés helyzete lehetővé tenné, hogy a pedagógusok keresetét egy lépcsőben, a nemzetgazdasági át­lagot jelentősen meghaladóan fel­emeljék - állítja a PSZ. - Ezért el­fogadhatatlan számunkra a kor­mánynak az az elképzelése, mi­szerint 2006-ig kell végrehajtani a bérek felzárkóztatását - nyilat­kozta lapunknak Varga László, az érdekképviselet titkára. A válasz­tások után tett kormányzati ígére­tek nem teljesültek, jelenleg a ma­gyar átlagbérek messze elmarad­nak az uniós átlagtól, annak mindössze a hatodát teszik ki. A szakszervezet a múlt héten el­kezdte aláírásgyűjtő akcióját, melynek eredményeképp azt sze­retnék elérni, hogy az Ország- gyűlés tárgyaljon a bérrendszer átalakításáról. Az oktatási tárca reagálásából kiderül: az 1996-os mélypont után a pedagógusok átlagkeresete elér­te a nemzetgazdasági átlagbért, jövőre pedig a 2001 januári 8,75 százalékos és a szeptemberi 20 százalékos bérelemés következté­ben várhatóan 8-10 százalékkal meghaladja azt. HORVÁTH MAGDOLNA « Hogy állnak a szívügyek? Ha el akarjuk kerülni a betegséget... Az orvosok szerint 40 éves korunk után jutunk el arra a pontra, amikor szervezetünk jelzi: sejtjeink fáradnak. Az emberek többsége úgy gondolkodik, hogy amíg nem érez komolyabb fájdalmat, addig nincs is na­gyobb baj. Eszünkbe sem jut, hogy amit az évek során elhanyagoltunk, az előbb-utóbb „romlásnak indul”. Amikor az enyhe tünetek jelentkeznek - például időnként szédülünk, fáj a tarkónk vagy enyhe nyomást érzünk a mellkasunknál akkor csak legyintünk: „áh, majd csak elmúlik!” És tényleg, lehet, hogy másnap már nem is fáj. Szervezetünk tehát legtöbbször hiába jelez, mégsem fordulunk időben orvoshoz. Kockázati tényezők Negyvenéves kor fölött különösen akkor kell odafi­gyelnünk magunkra, ha a családunkban előfordultak már komoly szív- és érrendszeri betegségek. Vajon melyek azok a körülmények, amelyek a még az egészségesek számára is fokozott kockázatot jelen­tenek? Dr. Hajdú Eleonóra belgyógyász, kardiológus szerint: három alapvető kockázati tényező: a dohányzás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód. Érdekes adat, hogy bár az Egyesült Államokban gyakoribb a kövér ember mint Magyarországon, mégis a szív- és érrendszeri halálozás ott csökkenő tendenciát mutat. Ennek az lehet a magyarázata, hogy kisebb a dohányosok aránya, és a testmozgásra is jóval több időt fordítanak. Azután az öröklődő hajlamot is számításba kell venni. A szülők magas vérnyomása esetén már a gyerekekre is jobban oda kell figyelni. A hipertónia, a magas koleszterin-, illetve vércukorszint tulajdonképpen már a betegség jele, de miután önmagukban nem okoznak panaszt, sokáig rejtve maradhatnak.- Egyre többet hallani arról, hogy a közhiedelem­mel ellentétben már nem csak a férfiakat fenyegetik a szív- és érrendszeri betegségek.- Ez így is van, a menopauza után a nők is védte­lenné válnak. És mivel ez az időszak az életkor kitolódásával egyre hosszabb, ugyanolyan figyelmet kellene rá fordítani, mint a férfiak esetében. Ráadásul a nőknél már az első infarktus is gyakran végzetes kimenetelű.- Hol tart most az orvostudomány a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében, kialakulásuk megelőzésében?- A kérdés folyamatosan az érdeklődés homlok­terében áll. Egy 4 éven át tartó vizsgálat alapján például - amely a HOPE (remény) nevet kapta - új lehetőség nyílt ezen a téren. Bizonyosság született ugyanis arról, hogy a vezető halálokok között szereplő szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére igen hatékony kezelés áll a rendelkezésünkre, amely a súlyos vagy végzetes szövődmények kockázatát mind a betegség korai, mind pedig a későbbi stádiumában mérsékelte.- Miből állt ez a vizsgálat?- Olyanok vettek benne részt, akiknél a szív- és érrendszeri betegség kockázata fokozott volt. A vizs­gálat alanyait két csoportba sorolták. Átlagosan 4 és fél éven át figyelték, hogy abban a csoportban, amely az alapkezeléshez hozzáadott vizsgálati gyógyszert is kapja, milyen mértékben csökkennek a szív- és érrendszeri betegségek a másik csoporthoz képest, amelyik csak az alapkezelésben részesült.- Beszélne az eredményekről részletesebben?- A résztvevők körülbelül felénél már kimutatható volt a hipertónia, így náluk a javulás részint magától értetődött, hiszen a vérnyomás csökkentésének önmagában is jelentős kockázatenyhítő hatása van - és a szóban forgó gyógyszer eredetileg vérnyomás­csökkentőként került forgalomba. A HOPE-vizsgálat esetében azonban a kockázat a vártnál nagyobb mértékben csökkent, és érvényesült azoknak a körében is, akiknek nem volt magas a vérnyomásuk. A gyógyszer kiemelkedő mértékben csökkentette a szívinfarktus, a szélütés és a szív-érrendszeri halálozás kockázatát. A HOPE-vizsgálat eredményei tehát felülmúlták a hozzá fűzött reményeket, és új, a veszélyeztetettek egyedülállóan széles körében al­kalmazható megelőzési lehetőséget jelentenek az orvosok számára. Kik forduljanak orvoshoz? A doktornő szerint fontos, hogy mielőbb kivizsgál­tassák magukat mindazok, akiknél a szív- és érrend­szeri betegségek kockázata fokozott mértékű. Vagyis egyrészről azok, akiknél már kialakult az érszűkület, az agyi- vagy koszorúér-betegség, volt már szívinfark­tusuk, szélütésük, de ide tartoznak a cukorbetegek is, akik között igen gyakori a magas vérnyomás betegség. Másrészről azok, akiknél a szív-érrendszeri kockázati tényezők halmozottan vannak jelen. Ilyen úgynevezett rizikófaktor: a dohányzás, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az emelkedett koleszterin­szint, a családban előfordult korai szív- és érrendszeri betegség, a magasabb életkor. Fontos tudni, hogy a rizikófaktorok együttes előfordulása hatványozottan fokozza a szív- ps érrendszeri betegségek kialakulásá­nak veszélyét. A _________Hírek_________ ÚJ RATEMETÉS. A második világháború után Barankovics István a Demokrata Néppárt vezetőjeként maga is a remény hírnökei közé tartozott- mondta Áder János. Az Or­szággyűlés elnöke a politikus újratemetésén utalt rá: Sztálin legjobb tanítványai, a magyar szocialisták voltak azok, akik választási csalással hatalomra kerülve később markukba ka­parintották a magyar polgárok millióinak sorsát. Kovács László, az MSZP elnöke visz- szautasította a kijelentést, sze­rinte Áder János durván csúsz­tat, s ez visszatetsző az egyik legfőbb közjogi méltóság szájából. NÉPFRONT. A Magyar Igazság és Élet Pártja sajnálattal állapítja meg, hogy a Fidesz a választási eredményesség érdekében de­mokratikus alapelveket áldoz fel- jelentette ki Csurka István. A MIÉP elnöke a Fidesznek a Lungo Drom cigányszervezettel, az egykori kereszténydemokra­tákkal, illetve a volt kisgazdák­kal való választási együttműkö­dése kapcsán úgy fogalmazott: a kormányzás is bizonytalanná válhat egy ennyire vegyes ösz- szetételű frakcióban. TÁMOGATÁS. Idén 2,2 mil­liárd forinttal, jövőre pedig 3,2 milliárd forinttal támogatja a Szociális és Családügyi Minisz­térium az önkormányzatok és a civil szervezetek fejlesztési programpályázatait. A jövő évi pályázatokat a tárca már januá­ri határidővel kiírja. NAGYKARÁCSONY. Megérke zett a Parlamenthez az ország karácsonyfája. JÁTÉKOK. Az átmeneti ottho­nokban élő gyermekek javára karácsonyi ajándékgyűjtő akci­ót indít péntektől tíz napon át a szociális és családügyi minisz­ter. Harrach Péter elmondta: óriás karácsonyfát állítanak fel a budapesti, II. kerületi Millená­ris Parkban, elsősorban az alá várják^az ajándékokat a segíteni szándékozóktól. Az ajándékok szétosztásáról a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fővárosi szer­vezete gondoskodik. SZENTÍRÁS. Szakértők bevo­násával körlevelet ad ki a bioetika kérdéséről a Magyar Katolikus Egyház - erről dön­tött az egyház püspöki kara. A Püspöki Konferencia arra kéri a budapesti családokat, hogy nyissák meg otthonaikat a kö­zös imádságra érkező taizé-i, ökumenikus találkozó fiataljai előtt. A konferencia után beje­lentették: Magyarországon - elsőként a világon - elkészült a Szentírás cigány nyelvű fordítása. REKTOR. Czinege Imrét, a győri Széchenyi István Főiskola Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultásának igazgatóját válasz­tották meg a 2002. január 1-jé- től immár egyetemként műkö­dő felsőoktatási intézmény rek­torává. Az Országgyűlés idei december 11-i ülésén alapította meg a Győri Széchenyi István Egyetemet. ________________■ ja vuljon. 14 iskolabusz az elszórt településeken az iskolába eljutni nem tudó kisdiákok oktatásában- jelenthet nagy segítséget, két roma középiskolai kollégium (Ozdon és Szolnokon) pedig a tehetsé­- ges, továbbtanulni vágyó fiataloknak nyújt biztos hátteret. ; _____________________________________________________KJj. A fe lemelkedés útja: a tudás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom