Új Dunántúli Napló, 2001. december (12. évfolyam, 327-355. szám)

2001-12-13 / 339. szám

BARANYA I TÜKÖR 5. OLDAL 2001. December 13., csütörtök Csak egy röntgengép maradt Az áramszolgáltató a felelős a súlyos műszaki hibáért? A romák többsége itthon maradt A vízumkényszer megtörte a kivándorlási hullámot Használhatatlanná vált a Munkácsy úti rendelőintézet egyik röntgengépe, az intézet szerint az áramszolgáltató hibájából. A még működő egy szerkezet nem biztos hogy kibírja a csak­nem húszezer emlőszűrő vizsgálattal járó terhelést, amit két éven belül el kell végezni. Az intézet új gépet lízingel, ám hogy ki fizeti, még nem tudni. PÉCS Tönkre ment a Munkácsy úti ren­delőintézet egyik emlőszűrésre használt röntgengépe - jelentette be a város egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén Vajda János, az Egyesített Egészségügyi Intézmé­nyek (EEI) igazgatója. Erős a gya­nú, hogy a villamoshálózat túlfe­szültsége okozta a hibát, a mam- mográffal egy időben ugyanis két műtőlámpa is felmondta a szolgála­tot. A műszaki vizsgálatok zajlanak, ha a hibáért az áramszolgáltató a fe­lelős, a kárt neki kell megfizetnie. A megoldással azonban az okok tisztázásáig nem várhatnak, az EEI- nek egy közelmúltban elnyert pá­lyázat szerződése szerint január végéig 800, az elkövetkezendő két évben pedig mintegy 20 ezer vizsgálatot kell elvégeznie, több száz, szűrésre behívó levelet már postáztak. A program azonban nem csak az emlőrák megelőzése miatt fontos, de havi mintegy 2 milliós bevételt is hoz az EEI konyhájára: egy emlőszűrésért csaknem 3000 forintot fizet a társa­dalombiztosító. A még egyetlen működő, több mint tízéves szerkezettel azonban a tervezett napi ötven vizsgálatot nem biztos, hogy el tudják végez­ni, ekkora terhelést a gép nem so­káig bír ki. A bizottság az elromlott műszer javíttatását nem látta célravezető­nek, egy harmincéves szerkezetre 4 milliót költeni nem érdemes. 15 millió forintért újat vásárolni a vá­ros nem tud, így a lízingelés mel­lett voksoltak, a javaslatról a köz­gyűlés januárban dönt. A kezdő részlet 4,5 millió forint, amit - ha bebizonyosodik, hogy az áramszolgáltató vétlen - a város fi­zetne. A törlesztőrészleteket az EEI próbálná meg kigazdálkodni. A Dédász Rt. illetékese kérdé­sünkre elmondta, a problémát a bejelentést követően azonnal ki­vizsgálták. Már akkor kiderült, hogy nem a szolgáltató a felelős, szerintük az intézmény saját el­osztójának meghibásodása okozta a túlfeszültséget. Jogászok szerint ha perre kerül­ne sor, az eljárás akár két-három évig is elhúzódhat. Ha az EEI-nek adna igazat a bíróság, pénzt előbb biztos nem látnának. (Háttér: www.duncmtttlinaplo.hu) Parkolás: egységes rendelet PÉCS Évzáró sajtótájékoztatón ér­tékelte tegnap a városvezetés az elmúlt esztendőt. Néhány ügyben újabb lépések történ­tek még az elmúlt napokban is, több kérdést a mai köz­gyűlési ülésen zárnak le. Toller László polgármester ered­ményesnek minősítette az elmúlt esztendőt, kifejtve: a felújított vá­rosháza szimbolikus értelmű is, véleménye szerint az elmúlt há­rom évben megújult városveze­tést is jelképezi. Kerényi János alpolgármester bejelentette, 79,5 millió forint van eddig a TÁSI leégett futófolyosójá­nak felépítésére létrehozott szám­lán, a hiányzó 25 milliót a város fogja állni. Várhatóan februárban születik eredmény a közbeszerzé­si pályázaton, szeptemberre pedig a diákok és a sportolók birtokba vehetik a megújult létesítményt. A közgyűlés mai ülésén egye­bek mellett téma lesz a Magasház körüli jogi helyzet, illetve az önkor­mányzat hatásköre a felújítás gyor­sítására. A tervek szerint ma dönt a testület a 2002-es vízdíjakról is, va­lamint egységes rendeletbe foglal­ják a parkolási rendszer jogszabá­lyait, elvileg így kerülhet sor az ed­digi panaszok megoldására is. (Háttér, előzmények: w ww. dunantulinaplo. hu) NYAKA SZ. Újabb támogatás érkezhet a pogányi reptérre Tegnap közzé tették a Széchenyi- terv részeként a regionális repte­rek fejlesztésére vonatkozó pá­lyázat kiírását.­Mikes Éva, baranyai fideszes or­szággyűlési képviselő, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitká­ra úgy véli, Pécsnek jók az esélyei arra, hogy a pogányi légikikötő épí­téséhez újabb jelentős állami segít­séget kapjon. Mikes kifejtette, a ki­írás szerint maximum 300 millióra lehet pályázni, s mivel Pécsnek az önerőre nincs gondja a már meg­kapott támogatás miatt, s a projekt is igen jó készültségi szinten áll, akár néhány hónapon belül meg is érkezhet az újabb központi segít­ség. Papp Béla pécsi alpolgármester szintén úgy véli, jó esély van a tá­mogatásra. Erre egyebek mellett a Pécsi Ipari Park működtetése miatt is szükség van - jegyezte meg. Az ipari parkba egyébként újabb be­fektetők érkezhetnek, igaz, nem nagyobb cégekről van szó: a város támogatni kívánja azokat a helyi vállalkozásokat, akik „kinőtték” mostani telephelyüket, és szívesen kiköltöznének az iparterületre. Hírek PÉCSETT térképet avattak a Barbakán-kertben: a Zöld Híd Egyesület által felújított köztéri térképet tegnap adták át ünne­pélyesen a közönségnek a vá­rosvezetés képviselői. (tg) PÉCSETT a Magyar Posta Rt. és a Baranya Megyei Közútkezelő Kht. tegnap együttműködési megállapodást írt alá. A közútke­zelő kötelezettséget vállalt arra, hogy rendszeresen közlekedés­meteorológiai előrejelzést ad, il­letve az útakadályok elhárítása során fokozott figyelmet fordít a postai járművekre. (sza) A HORVÁTORSZÁGI Beliscé ben tartanak holnap találkozót Baranya, valamint Eszék-Baranya megyék képviselői. A program napirendjében többek között sze­repel a frissen felújított eszéki re­pülőtér megtekintése is, valamint ehhez kapcsolódóan tapasztalat- csere a regionális légikikötők mű­ködését illetően. (mb) PÉCSETT a fehérhegyi általános iskola, illetve óvoda környékén csaknem egy hónapig nem volt közvilágítás. A Dédász Rt. mun­katársai a napokban kicserélték a rongálók által tönkretett kandel­ábereket. Az összetört világítótes­tek, illetve kicsipkedett kábelek cseréje 300 ezer forintjába került az áramszolgáltatónak. _________________________!***! Az elmúlt hetekben a becslések szerint leg­alább száztíz, a városban élő roma tervezte, hogy Kanadába vándorol. A migrációs hullám közvetlen kiváltó oka a vízumkényszer híre volt. Mohács Az elmúlt két-három hét leforgása alatt mintegy 110-120 mohácsi roma váltott repülőjegyet Kana­dába, közülük legfeljebb 40-nek sikerült a decem­ber 5-én bevezetett vízumkényszer előtt elhagyni az országot. Azt, hogy ennek hírén kívül pontosan mi válthatta ki a kivándorlási hullámot, csak talál­gatni lehet.- Amikor okokról beszélünk, gazdaságiakat, tár­sadalmiakat és politikaiakat egyszerre kell vizsgál­nunk - mondta el Prónai Csaba kulturális antropo­lógus, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbség­kutató Intézetének munkatársa. - A kormány részé­ről túlzott egyszerűsítés az, amikor kizárólag pénz­ügyi indokokról beszél. A legóvatosabb becslések szerint Mohácsról eddig 300, míg a térség­ből 500 roma vándorolt íd Kanadá­ba. A kérdés tulajdonképpen két tá­borra osztotta a cigányságot. Azok, akik itthon maradtak, nem nézik fel­tétlenül jó szemmel külföldre kíván­kozó társaikat. Ők - bár zömükben szintén munkanélküliekről van szó - inkább a városban próbálnak bol­dogulni.- Itthon kilátástalan volt a helyze­tünk - mondta el egy Kanadát meg­járt fiatal nő. - Férjem és magam is szakképzettek vagyunk, de amint a nevünket meghallják, már nem akarnak foglalkoz­tami minket. Hiába próbáltunk Magyarországon be­illeszkedni, nem sikerült. A már hazatértek elbeszélései alapján a Kanadá­ba kijutottaknak is több csoportja van. A legtöbben házra gyűjtenének pénzt, amit néhány év után itt Mohácson szeremének megvásárolni. Hivatalosan csak hosszas procedúra után lehet elhelyezkedni, a romákat feketén foglalkoztatók pedig előszeretettel csapják be a magukra maradt bevándorlókat. A kint kapott segély önmagában éppen hogy a megélhetés­re elég. Vannak olyanok is, akik jól érzik magukat a tengerentúlon, és eszük ágában sincs hazajönni.- Újra elutaznék, ha lehetne - mondta vágyódva egy fiatal asszony - Szűkösen éltünk, de legalább ki­látásunk és saját lakásunk volt, míg most egy kis lyukban tengődünk sokadmagunkkal. A kanadai hatóságokon kívül legtöbbször a honvágy hajtja haza a cigányokat, ám e döntésü­ket később szinte mindannyian megbánják. (Háttérés előzmények: unvw.dunantulinaplo.hu) A juharszirupos madzag Az idő rövidségéhez mérten példátlanul nagy kivándorlási hul­lám hírét az itthon maradt cigányok meglehetősen hűvösen fogadták, mondván: a migráció szinte folyamatos. Az első mohácsi romák mintegy három éve hagyták el az országot, röviddel azután, hogy zámolyi társaik igyekezete publicitást kapott. Voltak, akik ennek nyomán Franciaországban próbálkoztak, de a legtöbben Kanadát választották célpontul. Különböző okokból többen visszatértek, de az ottmaradtak száma így is egyre nőtt. A legtöbben a kintről kapott, gyakran a valóságnál szebb képet festő hírek nyomán hagyták itt, vagy számolták fel otthonukat. TÉLI VESZÉLYEK. Az utóbbi napokban megyénkben is befagytak a tavak. Korcsolyázáshoz azonban még nem dagadt elég vastaggá a jég, így tilos és életveszélyes rámenni. _________fotó. tóth l. Me goldás a szemét elhelyezésére Szigetvár Megyénkben, ahol néhány éven belül megtelik a hulladéklerakók többsége, nagy jelentőséggel bír a Szigetvári Önkormányzat és a Bio­kom Kft. kezdeményezése. 122 település összefogásával létre szeretnék hozni a Dél-Du- nántúl Tisztaságáért Önkormány­zati Társulást, hogy hulladéklera­kó létesítéséhez állami támogatást igényelhessenek, mivel ez csak abban az esetben lehetséges, ha a majdani beruházás minimum 100 ezer fő szemételhelyezését érinti. Az önkormányzatok december közepéig dönthetik el, csatlakoz- nak-e vagy sem. Amennyiben va­lamennyi település belépésével létrejön a társulás, az több mint 103 ezer lakost képvisel majd. Szakértők szerint ebben az eset­ben csaknem száz százalékos eséllyel pályázhatnának. Kedvező elbírálás esetén a 2003. év végére akár meg is kezdhetné működését a dél-dunántúli régió második leg­nagyobb szemétlerakója - előre­láthatólag Szigetvár és Szentlőrinc között - ami harminc évre biztosí- taná a hulladékelhelyezést, sz. a. Interjú; Finanszírozás, bérek, sztárjk „Az egészségügy mélyponton van” Az egészségügy mind szerkezetileg, mind gazdaságilag a mélyponton van - mondja dr. Horváth Attila, a Baranya Me­gyei Orvosi Kamara elnöke. Az egyetemi docens ugyanakkor bízik a változásban, mondván: az elkövetkező két évben meg kell indulnia a szakma strukturális átalakulásának. DN: Hogy állma az egészségügy?- A rendszerváltás óta lényegi változás nem történt; az erre fordí­tandó összeg folyamatosan csök­kent. Az ágazatba esetenként áram­ló nagyobb pénzek eddig csupán hi­ánypótlásra voltak alkalmasak. ÖN: Hogyan tovább?- Az egészségügyet mindenkép­pen át kell szervezni. Hamarosan a parlament elé kerül az új szaktör­vény. Én törvénypárti vagyok. Egy­szerűen azért, mert ha az egészség­üggyel egy kormányzati ciklus vé­gén nem törődik senki, a következő elején sem fog. így éveket késhet a rendbetétel. DN: És a finanszírozás?- Az egészségügy krónikusan alulfinanszírozott. Az az alkot­mányban szereplő passzus, hogy minden polgár jogosult a legmaga­sabb szintű egészségügyi ellátásra, ma kiviheteüen. Több esetben arra sem elegendő a forrás, amit pedig abból végrehajtani kellene. Ugyan­ez érvényes a közalkalmazottként dolgozó orvosok, egészségügyi dol­gozók bére esetében. Én például szeretném mondjuk egy kőműves órabérét kapni. Itt tartunk. DN: Mégis, hogyan érvényesíthe­tik érdekeiket üyen helyzetben az egészségügyben dolgozók?- Nehezen. A lehetőségek nem olyanok, hogy ezt könnyen megte­gyük. Az egyik mód lenne a sztrájk, mely elképzelés a közelmúltban nyilvánosság elé került. Magam ez­zel nem értek egyet: a sztrájk akkor sztrájk, ha nem dolgozik senki. Ha pedig az egészségügy adminisztra­tív módon sztrájkol, azzal könnyen saját maga ellen fordul: például ha hónapokig tartana meghosszabbí­tani egy jogosítványt - el lehet kép­zelni. Meg kell találni az érdekérvé­nyesítés legmegfelelőbb módjait, meg kell keresni a leghatékonyabb fórumokat. DN: Keresetek szempontjából mennyire megosztott a szakma?- Adott esetben több százezer fo­rintos különbségek vannak fizeté­sek között: aki vállalkozik, nyilván­valóan jobban jöhet ki, ez egyéb­ként az új törvény egyik célja is. DN: Mennyire igaz az, hogy az orvostársadalom legjobban kere­ső tagjai inkább ellenérdekeltek a szerkezeti változásban?- Azon területeken, ahol a para­szolvencia nagyon jelentős, az „öreg rókák” abszolút nem érdekel­tek bármilyen változásban - ugyan­akkor ez a réteg nagyon szűk, és nincs szó akkora lobbierőről sem, amekkorát a közvélemény ennek a rétegnek tulajdonít. DN: Az új egészségügyi törvény legtöbbet vitatott täele az intéz­mények privatizációja- A kórházprivatizáció azt jelen­ti, hogy az intézmények közhasznú társaságokként próbálhatják ki ma­gukat. Arra törvényi garancia lesz, hogy nagy cégek ne lehessenek egyedüli tulajdonosok. Az egész­ségügybe szemmel láthatóan plusz­pénzeket akar bevonni a kormány­zat, ám úgy véli, ennek nem költ­ségvetési pénznek kell lennie. DN: Akkor ki privatizálhat?- Nehéz válaszolni: a törvény szerint bárki vállalkozhat, akinek megfelelő háttere van hozzá. Úgy tudni, városi és megyei kórházak, sőt, lehet, hogy egyes klinikák is pri­vatizálásra kerülnek. A befektetők minden bizonnyal elsősorban az ágazat tőkeerős, piaci cégei lesznek. DN: És mit érez ebből a beteg?- A betegnek ebből nem sok mindent szabad éreznie, ha csak azt nem, hogy jobb, gyorsabb, job­ban szervezett egészségügyi ellátás­ban van része. Az orvosoknak pe­dig a verseny szellemében fokozot­tan kell képezniük magukat. T. G. Horváth J. Attila 1942-ben született Pécsett, se­bész és aneszteziológus-inten- zív szakorvosi képesítéssel ren­delkezik. Nős, egy lánya van. A Magyar Orvosi Kamara és a Baranya Megyei Orvosi Kama­ra alapító tagja az orvostudo­mányok kandidátusa. Jelenleg docensként dolgozik az egye­temen, az aneszteziológiai és intenzívterápiás intézetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom