Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-11 / 307. szám
2001. november 11. ★ SZTÁROK ★ 13 KISVÁROSI TÖRTÉNET Hollós! Frigyes mostanában saját magán kísérletezik. Nemrég odáig merészkedett, hogy megevett egy pár debrecenit. Akkor semmi baja nem lett. Most azt tervezi, hogy kipróbálja a káposztát, méghozzá abban a reményben, hogy az sem okoz semmiféle gondot. A Kisváros című sorozat Járai nyomozója ugyanis nemrég esett át egy epeműtéten, az orvosa utána felírta, hogy mit nem ehet, ám a színész elveszítette a cetlit. Azóta Hollósi egyre bátrabban csipeget... Hollósi Frigyes Született: 1941. április 21. Budapest Családi állapota: elvált, egy gyereke van, élettársával él Iskolái: érettségi Pályája: 1962-ben felvették a Színművészeti Főiskolára, de három hónap múlva eltanácsolták. Ezután Szolnokon segédszínész, majd színész lett, innen került a Nemzeti Színházba. 1980-tól a Katona József Színház, utána a Művész Színház társulatának tagja. Jelenleg szabadúszó A színész három héttel ezelőtt Szolnokon, a Marica grófnő próbáján lett rosz- szul. Azonnal kórházba szállították, ám a várt görcsoldó injekcióból epeműtét lett. Azóta Hollósi - saját szavaival - úgy néz ki, mint egy meglékelt görögdinnye, ám ezt nem bánja, mivel az orvosi tanácsra való hivatkozással újra kóstolgathat.- A műtétemet jobb híján beleírták a Kisváros forgatókönyvébe - emlékezett vissza a színész. - A szerzőknek ugyanis meg kellett valahogy magyarázni, miért tűntem el hirtelen, s úgy találták, hogy az igazság a leghitelesebb indok, így aztán miután felépültem Szolnokon, feljöttünk Pestre, s itt ismét bementünk egy kórházba - immáron leforgatni a saját lábadozásomat... Hollósi betegsége nem csak így szólt bele a sorozatba, hiszen a filmbeli Járai híresen nagy evő. Ám az efféle jeleneteket egyelőre elfelejthetik.- Pedig a Kisváros hőskorában előfordult, hogy több liter őzpörköltet kellett elfogyasztanom - jegyezte meg nosztalgikus borongással Hollósi Frigyes. - Az történt, hogy már a próbák alatt telefaltam magam, s amikor az „éles” felvételek következtek, már alig tudtam legyűrni a kijelölt adagot. Ráadásul a forgatókönyv szerint rögtön ezután jóízűen meg kellett ennem néhány csokis süteményt is... Egy biztos: akkoriban a magánéletben nem sokat költöttem ételre. Annak idején maga a színész sem gondolta volna, hogy a főszereplésével vetített tévésorozat ilyen hosszúra nyúlik: az epizódok száma már a kétszázhoz közelít. Ez idő alatt a mackós rendőr figuráját egy egész ország megszerette. Az igazi rendőrök szinte kivétel nélkül közülük valónak tekintik.- Nem vagyok szabálytalankodó típus, ennek ellenére előfordul, hogy olykor leintenek. Másnak ilyenkor összeszűkül a gyomra, az enyém viszont kitágul. Jó érzés, amikor egyenruhások kérnek tőlem autogramot, bár azzal nem sokat tudok kezdeni, amikor civilek azzal keresnek meg, hogy oldjam meg az ügyüket, mert nekem úgyis minden sikerül. Hollósi szerint Járai figurája sok mindenben hasonlít rá, de azért nem lelki ikertestvérek. Saját bevallása szerint a szerep is és ő is egyformán trehányak, bár a nyomozót valamivel logi- kusabb gondolkodásúnak, összeszedettebbnek tartja magánál. A munkabírásuk viszont egyformán óriási. A színész jelenleg a Katona József Színházban játszik a Koldusoperában és a Hóhérok hava című darabban, a Nemzetiben a Vihar című művet próbálja, Szolnokon pedig a már említett Marica grófnőben látható. Mindehhez jön még a Kisváros, ami önmagában is elég nagy feladat. Pláne úgy, hogy az utóbbi időben a sorozat cselekménye elkezdett az országban vándorolni.- Nem érzem nyűgnek az állandó utazást - állítja Hollósi Frigyes. - Azzal, hogy a Kisváros szereplői kimozdultak Végvárról, csak még közelebb kerültünk az emberekhez. Eddig Nyíregyházán és Debrecenben forgattunk, s mondhatom, megható volt az az érdeklődés és szeretet, amellyel e két városban fogadtak bennünket. D. T. lesen Kabaréláncszemek Sas József, a Mikroszkóp Színpad direktora elirigyelte Máté Krisztina babérjait. „Tisztában vagyok vele, hogy szebb nálam...” - fűzi hozzá mintegy reális megállapításként, ám azzal is tisztában van, hogy a nyelve azért van olyan éles, cikiző. így decembertől induló új kabaréműsoruk A leggyengébb láncszemek címet kapta. Enikő, a rekordhozó utcalány A szecsuáni jóember új változatával a Vígszínházban rekordok dőltek meg: egy hónap alatt több mint tízezren nézték meg Bertold Brecht örökbecsű darabját. Egy, a kritikusok és nézők körében végzett felmérés alapján a legnépszerűbb az utcalányt alakító főszereplő, Börcsök Enikő. Őt követi Venczel Vera, Harkányi Endre, Kolovratnik Krisztián és Pápai Erika. Öt playgirl a Moulin Rouge-ban- Az ötlet felé tulajdonképpen férjem, Szurdi Miklós hajtott, ugyanis mindig méltatlankodott, hogy az erotikának Magyarországon nincs kultúrája, rangja - mondja Xantus Barbara, aki négy pályatársával, barátnőjével, Brunner Mártával, Détár Enikővel, Gregor Bernadettel és Fésűs Nellyvel decembertől Playboy-show-t ad elő a Moulin Rouge színpadán. Megjelenítik Monroe-t, Dietrichet, Lorent, Minellit. S ha már a férj reklamált, vele is rendeztették meg... Rátóti szívesebben párbajhős Párbajhős lesz Rátóti Zoltánból, ugyanis a Budapesti Kamaraszínház Asbóth utcai színpada ezzel a címmel mutatja be O’Neill híres drámáját, az Egy igazi urat. „Végül is az igazi úr jobban tetszene, dehát mint Melody, lovas katonaként kezdem, párbajhősként folytatom, ami még csak tetszik, de hogy egy amerikai kisváros lepusztult kocsmájának tulajdonosaként végzem, már nem annyira felemelő...” Pártsemleges dakoták A magyar közvélemény két éve kerülj közeli kapcsolatba az amerikai prérik rettegett indián törzse, a dakoták bölcs mondásaival, amikor Orbán Viktor egy parlamenti felszólalásában szó szerint idézett egyet. A premier hatása azonban nem maradt a parlament falain belül, azonnal beindította munkatársunk, Dián Tamás és barátja, Jasper King fantáziáját. Mivel gyermekkorukban ők is olvastak indiánregényeket, nagyjából tudták, merre induljanak el kutatásukban. „Az első döglött ló esete után bekövetkező folyamatos megvilágosodás és kutakodás eredménye a Dakota bölcsességek könyve - árulta el a kötet születéséről a Samat Naid álarca mögé bújt Dián Tamás. - Abszolút pártsemleges a könyv, a választási időszakban azt szeretnénk, hogy minden politikai erőnek jusson egy-egy vékony nyílvessző a tegezébe. A folytatáson is gondolkodunk.” Az első kritika már megjelent: „Nagyon megfogott, amikor a lapokat ragasztottam. Alig bírtam letenni” - mondta a a könyvkötő. Amikor a gyász színe a lobogó- Most már csak keményebben tudom játszani A vasárnapi asszonyt, mint eddig- mondja Csongrádi Kata New Yorkból hazatérve. A Bajor Gizi emlékére írt darabjával lépett fel. Bár New Yorkban most üresek az éttermek, színházak, a NewYork-i Magyar Színház Szeptember 11. Alapítvány javára hirdetett előadása telt házas volt- Sose hittem volna, hogy ilyen aktuális lesz a dalom, a Ne add fel! Ugyanis az egész város tele van ezzel a felirattal: never give up! A gyász színe pedig nem a fekete, hanem a csillagsávos lobogó. A nők persze azért mindenhol nők, sálként viselik. Cserey Erzsitől, a Magyar Színház igazgatónőjétől (képünkön) rögtön kaptam is egyet. ENCI PRÁGÁBA MENT Eszenyi Enikő többször és alaposan felkavarta a cseh színházi és filmvilág „állóvizét”. Hazajárt Bohémiába. Felgyújtotta már Menzel képzeletét is, a patinás prágai Rendi teátrum színészei örültek, hogy van egy „tökös”, vagány animátoruk. Legutóbb két évvel ezelőtt rendezett náluk Shakespeare-t, ám a gépezet már előbb beindult. 1996-ban lett kapós a magyar rendező (asszony), mikor az Ahogy tetszik pozsonyi rendezése után minden jelentősebb díjat elnyert a nyitrai fesztiválon. Egy évre rá ugyanezzel a darabbal a prágai Nemzeti Színház közönségét hódítja meg. A csehek, szlovákok egyformán „panyi rezsiszérkának” hívják, a Nemzeti Színház gárdája a temperamentuma miatt magyar orkánnak becézte. S lön: a következő évadban már a Tévedések vígjátékát „vezényli”. Pontosan becézik, míg ő zsonglőrködik a szavakkal.- Igyime Prága! - adja ki a jelszót, igyeme, vagyis megyünk helyett, a jedemet meg sem jegyezte. Szavakat kreál, írja róla kísérő krónikása, Szabó G. László újságíró. így a múlt hét végén az Argumentum Kiadó és a Magyar Könyvklub gondozásában megjelent, gazdagon képes könyv címe sem lehet más a szállóige után, mint hogy Igyime Prága. Persze még más briliáns szórontásokkal is találkozik az olvasó: a foglalj helyet, szednyi szi neki egyszerűen csak szadnyusz. Mégis egy hullámhosszon van direktortól kezdve ügyelőn át baráttal, ismerőssel, s ami a legfontosabb, a színészekkel. A rendhagyó rendezői kalandregényben és útikönyvben ott van a cseh művész- és színészvilág. Na és Eszenyi Enikő, aki csak annyit szokott szólni hét előtt hét perccel a színpadi ügyelő pultjánál: gyétyi, milujem vász! Vagyis (szerinte) gyerekek, szeretlek benneteket! (sipka) BESSENYEI, AZ APA II. Ellenállok a kísértésnek, hogy a november 4-én megjelent Bessenyei, az apa című cikkre ne a színészt ízléstelenül vádoló lányt lefestő írással válaszoljak, hanem csak a felhozott vádakra reagáljak. Ezzel nem csak férjemnek, de azoknak is tartozom, akik évtizedek óta megrázó és felejthetetlen élményeket kapnak Bessenyei művészi alakításaitól. Kénytelen vagyok meghajlani azon nézet előtt, miszerint egy közszereplő magánélete is „közkincs”. Ezen igényt kielégítendő, soha senki nem hallgatta el - legkevésbé maga Bessenyei -, hogy e kiváló művész, akiről Cenner Mihály színháztörténész így ír: „ahogy a XIX. század magyar színészetét Egressy Gábor képviseli, ugyanígy a XX. század második felének színjátszását Bessenyei Ferenc művészi munkája fémjelzi” - a magánéletben nagyon rossz apa, nagyon rossz férj. Itt közbe kell vetni, hogy a „nagy emberek” életét kutató szakemberek mind megállapították, hogy a közjót kivételes módon szolgáló zsenik a „polgári” életre többnyire alkalmatlanok. Mindez nem menti fel őket Isten előtt majd a végelszámoláskor, sőt nem menti fel őket a hozzátartozók előtt sem, akiknek mégis, ha vádjaikat a nyüvános- ság előtt tárják fel, legelemibb kötelessége, hogy igazat mondjanak, és ne féltékenység és meg- bántottság szülte koholt vádakkal járassák le férjüket vagy apjukat. Az elvált szülők gyerekeinek apaképét mindig az őket nevelő anya alakítja ki. 31 éve élek Bessenyei Ferenc mellett, így láttam, hogyan tette tönkre Zsófia anyja Feri és unokája szépen induló barátságát. Zsófia vádjainak kialakulásáért is elsősorban az anyja féltékenysége a felelős. Zsófiának mint színésznőnek pontosan tudnia kell, hogy apja „sorra kapott díjaihoz” nem járt pénzbeli juttatás. Csak a két Kos- suth-díjáért kapott pénzt, először öt -, majd húszezer forintot, ami még abban az időben is nevetséges összeg volt. A Zsófia által „kockacukrot kenyérrel” jellemzett időszak a negyvenes évek vége, illetve az ötvenes évek eleje, mely időben sokaknak még kockacukor sem jutott. Hogy Feri mikor mennyi pénzt adott, azt nem „úri kedve”, hanem a színészek szerény fizetése határozta meg. Miközben Othello, Bánk és a többi nagy formátumú hős szerepét formálta, valóban nem gondolt maga arra, hogy az élethez cipő is kell. Hogy Feri mennyire nem tűnt el évekre a gyerekek életéből, azt számtalan fotó igazolja. Mikor Ferit megismertem, ő éppen a harmadik lánya után fizette minden hónapban a tartásdíjat. Ekkor Feri albérleti szobában lakott. A gyalázkodó levelek küldőivel azt is tudatom, hogy lovainkat a német fogorvosi praxisom bevételéből mindig én tartottam el. Az is nevetséges állítás, miszerint Feri valaha is „széttépte” bárkinek a szerződését. Bessenyei legnagyobb sikerei idején sem volt „élet és halál ura”, sőt. Ezt többszöri kényszerű színházváltása is bizonyítja. A hatalomnak az ötvenes években szüksége volt rá, de ezért még nem vették be maguk közé, hiába jegyzi meg Zsófia olyan alattomosan, hogy „ő akkor párttag volt”. Zsófia soha nem szerette az apját, ő csak egy elképzelt hőst istenített, akire amikor csalódott benne, rázúdította a dühét. Bessenyeiké dr. Élthes Eszter l )
