Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-07 / 303. szám

M 2001. November 7., szerda KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL SZOBROK ÉS VÁZLATOK. Mosonyi Tamás, a PTE Művészeti Karán a szobrász és a festő szakot is el­végezte. Az ifjú művésznek már több csoportos és több egyéni kiállítása is volt, ő készítette a Deindoli Korpuszt, a Tér-kép című szobra a sellyei arborétumban látható, és Pécsett áll a Kapu című alkotása az egyetemen. A Baranya Galériában nyílt tárlata november 15-ig tekinthető meg. ____________fotó=tóthl. Fe lértékelődött a szürkeállomány A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Területi Bizottsága (PAB) tegnap tartotta ünnepségét a Magyar Tudomány Napja alkalmából. Növekszik a tudomány elismertsé­ge, és 2002-től november 10-én a Tudomány Világnapját is megün- neplik - mondotta ünnepi köszön­tőjében Tigyi József akadémikus, a PAB elnöke. Vizi E. Szilveszter aka­démikus, az MTA alelnöke a tudo­mányos akadémiák 21. századi szerepéről szóló előadásában kifej­tette: ma már az áruk értékében 80 százalék a szellemi tőke, az agy' szürkeállománya tehát felértékelő­dött. Ez előnyös távlat Magyaror­szág számára, hiszen fiai a 20. szá­zadban meghatározóan vették ki részüket a tudomány fejlődéséből. Az ünnepségen dr. Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott tájékoz­tatót a két intézmény közös mun­káiról, majd a PTE és a PAB együtt­működési megállapodását írta alá Tóth József rektor és Tigyi József. A jeles nap alkalmából adomá­nyozott elismerések sorában a PAB ezüst plakettjét Borhidi Attila aka­démikus, az MTA Vácrátótí Ökoló­giai és Botanikai Kutatóintézetének igazgatója, Szolcsányi János aka­démikus, a PTE-ÁOK Farmakológi­ái és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója, Somosi László, a Pan- nonpower Rt. elnök-vezérigazgató­ja kapta meg. A Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt. által a térségfej­lesztés elősegítésében kiemelkedő eredményt elért kutatónak alapított díjat idén Sánta Imre, a PTE-TTK docense vehette át. Tudomány- szervezési díjban részesült Csapó János, a Kaposvári Egyetem pro­fesszora, Font Márta egyetemi ta­nár, a PTE BTK dékánja, Husvéth Ferenc, a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Georgikon Mezőgaz­daságtudományi Karának egyete­mi tanára. A fiatal kutatóknak alapított Tu­dományos díjat Sashalmi Endre egyetemi docens, Kocsis Lajos egyetemi docens, Wilhelm Márta egyetemi adjunktus és Wilhelm Zoltán egyetemi adjunktus kapta. Az ünnepségen Tigyi József megemlékezett 80 éve született Bi­hari Ottó akadémikusról, és bemu­tatta az évforduló alkalmából meg- jelent tanulmánykötetet. __o. i. Pá lyadíjnyertes agysebész Új lehetőség az agysérülések gyógyításában? Az Idegsebészeti Kutatások Európai Nagydíját nyerte el egy pécsi agysebész, dr. Büki András. Ezt a díjat az európai ideg­sebész tudományos társaságok alapították, évente egy alka­lommal egy személy nyerheti el. Az idén a világ minden ré­széről beküldött mintegy száz pályázó közül a pécsi Idegse­bészeti Klinika tanársegédjére esett a tudósokból álló zsűri választása. A nyertes pályamunka, amiről különböző nemzetiségű, időben és térben egymástól távol lévő és független tudós bírák döntöttek, összefoglalója volt a koponyasé­rülések kiváltotta idegkárosodá­sok kutatásának. Részben ameri­kai tanulmányútján, részben itt­hon végzett kísérletek eredmé­nyeit tartalmazta. Hogy milyen kutatásról is van szó, nehéz rövi­den összefoglalni. Lényege: új le­hetőséget fedeztek fel az agysérü­lések gyógyításában. A különböző koponyasérülé­sek hatására kétféle elváltozás jö­het létre az agyban. Vagy gócsze­rű bevérzések, vagy az idegsejte­ket érintő sérülések. Ez utóbbi legsúlyosabb fajtája a hosszú idegsejtnyúlványok károsodása. Ez a sérülés a felelős a koponya­sérültek halálozásának 30 száza­lékáért és a súlyos, maradandó károsodások ötven százalékáért. Tíz-tizenöt évvel ezelőttig azt gondolták, hogy ez a trauma pil­lanatában bekövetkező nyúl­ványszakadás nem gyógyítható. Amerikai tanulmányútján, a virginiai idegsebészeti kutatóköz­pontban találkozott először azzal a megállapítással, hogy az ideg­sejt hosszú nyúlványának csak egy része szakad el azonnal a sé­rülés következtében. Az esetek nagy százaléká­ban a további károsodás kialakulásában egy fe­hérjebontó anyagnak van szerepe. Ennek a felismerésnek hallatla­nul nagy jelentősége van, mert ebben az eset­ben feltételezhető, hogy esetleg gyógyszeresen befolyásolható, leállít­ható és visszafordítható ez a folyamat. Ekkor kezdte azt a kétéves alapkutatói munkát egy fiatal mun­katársával együtt, ami elvezetett oda, hogy megtalálták azt a ható­anyagot, amivel az ideg- Dr. Büki András otthonában sejtnyúlvány további ká­rosodását kísérletes körülmények között meg tudták állítani. A nagy felfedezés az volt, hogy egy már ismert és más kórképekben alkalmazott gyógyszert próbáltak ki, amelyet a szervátültetések esetében a lebontó, kilökődési fo­lyamat blokkolására használnak évek óta. Ezzel az anyaggal sike­rült az idegsejtnyúlványoknál a fehérjelebontási folyamatot leállí­tani. Az állatkísérletek egyértel­műen igazolták, hogy amit elmé­leti úton feltételeztek, a gyakor­latban működik. A felfedezés va­lószínű sok koponyasérült életét fogja megmenteni. A kísérletek a pécsi klinikán folytatódnak. FOTO: LÄUFER L. A legújabb információ: az ed­digi állatkísérletek után, az ameri­kai kormány támogatásával két amerikai kórházban megkezdték a módszer koponyasérült embe­reken való klinikai kipróbálását. s. zs. A BETEGEK JOGAIRÓL 7. Védett szabadságjogok A filmkockák korlátjai A pécsi Laterna Magica Egye­sület év eleji nemzetközi fil­mes konferenciájának sikerén felbuzdulva ismét összehozta a szakma nagy alakjait a moz­góképi ábrázolás problémái­nak megvitatására. A Pécsi Tudományegyetemen működő Laterna Magica Egyesü­let eddig főként magyar nyelvű diskurzusokra invitálta meg Pécsre az európai filmvilág neves szereplőit, ezúttal viszont már arra vállalkozott, hogy egy időben magyar és angol nyelvű szekciókat szervezzen. Novem­ber 5-8. között egy tucat magyar, és ugyanennyi amerikai, angol, olasz, dán filmes, művészettörté­nész, filozófus előadása kereté­ben vitatják meg városunkban, hogy a film és a vizuális társmű­vészetek (a fotózás, a festészet stb.) mennyiben egészítik ki egy­mást, és melyek a kizárólagos ér­demeik - tudtuk meg dr. Tamay Lászlótól, az egyesület elnökétől. A háromnapos szakmai találko­zó ingyenes programjain minden érdeklődőt szívesen látnak. A magyar szekció ma délutáni elő­adásain például a dokumentum­film sajátos megjelenítési eszkö­zeiről, a festészet és a mozgókép térszerkezetéről adnak tájékozta­tást. Zárásként pedig egy ha­zánkban még nem vetített alko­tás, egy kifejezetten radikális film, Greyson: Liliomokja látható 17 órától a Dominikánus Ház­ban. M. B. E. Az egészségügyi ellátások igénybevétele során a beteg gyakran kerülhet olyan hely­zetbe, amelyben fennáll em­beri méltósághoz való joga megsértésének veszélye. Az egészségügyi törvény erre va­ló tekintettel kiemelt jelentő­séget tulajdonít az emberi méltósághoz való jog deklará­lásának. Az ellátás során a beteg jogosult arra, hogy vele tisztelettel és megbecsüléssel bánjanak, és ne tekintsék pusztán az orvoslás tár­gyának. A személyhez fűződő jo­gokat mindenkinek üszteletben kell tartania! Az emberi méltósághoz szer­vesen hozzátartozik az önrendel­kezés és a személyes szabadság. Kevés - törvényekben megha­tározott - eset kivételével minden cselekvőképes (köznapi kifeje­zéssel: beszámítható nagykorú) ember maga döntheti el, hogy el- fogad-e egy orvosi beavatkozást vagy sem. Ebbe beletartozik az is, hogy a felnőtt betegnek joga van a fekvőbeteg-ellátó intéz­ményt elhagyni, ha ezzel mások egészségét, testí épségét nem ve­szélyezteti. (Persze ilyenkor cél­szerű mérlegelni az ezzel vállalt kockázatot is!) A beteg személyes szabadsága ellátása során fizikai, kémiai, bio­lógiai vagy pszichikai módszerek­kel és eljárásokkal kizárólag ab­ban az esetben korlátozható, ha sürgős szükség helyzete áll fenn, illetve amennyiben erre a beteg vagy mások egészségének védel­me céljából van szükség. Tehát például (kíméletesen!) az ágyhoz rögzíthetik a beteg végtagjait (fizi­kai korlátozás), ha a beteg öntu­datlan mozgásával kitépné az élet­mentő infúziót. Nyugtatót, altatót adhatnak be neki (kémiai korláto­zás), ha félő, hogy akaratlanul kárt tesz magában vagy másokban. Szelíd lelki ráhatást gyakorolhat­nak rá (pszichikai korlátozás), hogy ne keljen fel az ágyból, mert ez veszélyeztetné a gyógyulását. (A biológiai korlátozás inkább le­hetőség, alkalmazása mind etikai, mind jogi szempontból igencsak problematikus.) De nem lehet le­kötözni, lenyugtatózni, hipnotiku- san befolyásolni a beteget azért, hogy az ellátóknak kevesebb dol­ga legyen a nyugtalan beteggel! A korlátozó módszerek és eljá­rások alkalmazását csak a beteg kezelőorvosa rendelheti el írás­ban, pontosan meghatározva al­kalmazásuk indítékát és időtarta­mát. Kivételes esetben szakápoló is elrendelheti a korlátozást, de azt tizenhat órán belül jóvá kell hagynia a kezelőorvosnak. A be­teg korlátozása nem lehet bünte­tő jellegű, és csak addig tarthat, amíg az feltétlenül szükséges. Dr. Jakab Tibor Középiskolások: spicc (es) en a kocsmában is A középiskolások körében minden eddiginél jobban hódít napjainkban az ivászat. A menők tequilát, bacardit, koktélt isznak, de akinek kevesebb zsebpénz jut, az is hamar elhagy­ja a kólát a vébékából. Az időnkénti részegség pedig már vele­járója a hétköznapoknak, a józan életűeket kicikizik, szó sze­rint kilógnak a sorból.- Egy tequilát kérek, a barátnőm­nek pedig egy kólát whiskyvel - rendel a belvárosi presszóban a lá­nyos képű fiú. A társaság hangosan csivitel, vidám fiatalok, talán túl­zottan is vidámak és fiatalok. Csoki­likőr, gines tonik, Jägermeister a poharakban, s hamar lecsúszik két-három kör. Közben az is kide­rül, hogy a töritanár milyen agya- ment, és láthatóan a kémiával sin­csenek sokan megbékülve. A pin­cér pedig sürgölődik, nem zavarja, hogy tinik rendelik az újabb run­dót, miközben röpködnek a suli­sztorik és az ötszázasok. Menő a részegség A baranyai felmérés célja az volt, hogy megtudják, milyen a fiatalok képe a kábító hatású szerekről. Kiderült például, hogy százszor veszélyesebb a helyzet a dohányzás és az italozás tekintetében, mint a speedfogyasztásban, vagy a füves cigik használatában. A 14-18 éves középiskolások öthatoda soha ki sem próbálta az illegális drogokat, 10 százalékuk csak egyszer, míg a rendszeres fogyasztó 0,1 százalék volt, igaz ez a 15 ezres mintánál már 92 főt jelentett. Ugyanakkor rendszeres dohányos minden negyedik fiatal, a másik negyedük alkalomszerűen bagózik, és éppen 25 százalék az aránya azoknak is, akik soha nem vettek még cigit a szájukba. Még rosszabb a helyzet a piálást illetően. Alkalmi ivónak vallja magát a gyerekek kétharmada, s csupán 5 százalékuk nem ivott még életében. Hogy ez az alkal­mi ivás milyen tág fogalom, azt jefei, hogy a megkérdezett fiatalok közül 1500- an legalább egyszer részegek voltak az elmúlt egy hónap során, míg fél évre tágítva az időt már kétszer ennyien kerültek ilyen nexusba az alkohollal, és csupán minden harmadik 14-18 éves jelezte, hogy ő még soha nem vesztette el az önkontrollt ital miatt.- Tudjuk, hogy a gimnazisták egy része szünetekben, lukasórá­kon eljár a közeli csehókba inni, de mi az iskolán kívül nem tehe­tünk semmit, ott nincs hatáskö­rünk - mondja az egyik gimnáziu­mi tanár. - Mi megtettük, amit le­hetett, szigorítottuk a házirendet, s amíg valakinek órája van, nem hagyhatja el az iskolát. De aztán mehet ki merre lát, s ez többük­nek egy igen közeli helyet jelent - teszi hozzá lemondóan. Nem nevesítjük az iskolát, mert egy friss felmérés bizonyítja, hogy tulajdonképpen minden pécsi, bara­nyai középiskolára ráillik ez az állapot. A FACT Alapítvány 15 ezer 14-18 év közötti gyerekkel készített felmérést a drogfo­gyasztásról, és az eredmények összeg­zése a napokban ké­szült el. Tévedések el­kerülése végett el kell mondani, hogy drog alatt szakmai szem­pontból nem csak a közismert kábítósze­reket, marihuánát, kokaint, hasist, hero­int, speedet stb. értik, hanem a legálisan kábulatot, bó­dulatot okozó szereket is, így az alkoholra, a dohányzásra, az alko­hollal együtt bevett gyógyszerek­re is kiterjedt a vizsgálat. Szakem­berek szerint itt jön az első csa­var, mert a fiatalok rendre vissza­kérdeztek: mi az oka, hogy a kocsmában eszméletvesztésig le­ihatja, elkábíthatja magát valaki, míg egy füves cigaretta elszívása bűncselekménynek számít, azon­nali szankciókkal? Dr. Tistyán László, a felmérést koordináló szociológus úgy véli, hogy vagy minden kábító hatású szert tiltani kellene, vagy enyhítés szükséges a másik oldalon is. A gyerekek alkoholizálása je­lentős eltéréseket mutat, ha fiúk­ról, vagy lányokról van szó, és nem mindegy az sem, hogy az al­ma mater milyen jellegű. A srácok ugyanis két és félszer gyakrabban néznek a pohár fenekére, mint a lányok, és a szakmunkásképzők­ben a rendszeres ivók száma két­szer annyi, mint a gimnazisták között. A gimisek fele például ál­lítja, hogy soha nem volt még ré­szeg, míg a szakközepeseknek csak az ötödé vélekedik így. Hogy miért isznak és drogoz- nak a gyerekek? Az ideológiák igen hasonlóak. Az első helyen szerepel az okok között a jó han­gulat elérése, majd a csoportszel­lem - mások is ezt csinálják -, és a gondok elől való menekülés a sorrend.- Amikor először mentem haza piásan, jött a lelkifröccs, majd egy ideig kisebb büntetések következ­tek, ha megérezték a piaszagot. Aztán szép las­san beletörőd­tek otthon, hogy időnként többet iszom. Ám amikor egy füves cigivel rajtakaptak, rögtön' nyomo­zásba kezdtek, a haverjaimat is megszűrték, a szabadidős prog­ramjaimba is beleszóltak - mond­ja egy sokat próbált fiú. A szociológus pedig ráerősít: - A szülők többsége lemondó tole­ranciával fogadja, ha a gyerek iszik, dohányzik. Az illegális ká­bítószerekkel kapcsolatban kép­mutató a felnőttek viselkedése, mindenki próbálja eltitkolni a tör­ténteket. Ez ugyanis a legkisebb szinten is bűncselekmény, és nem akarja jelenteni sem az orvos, sem a tanár, ha észleli a jelensé­get, mert nem szeretné beleke­verni, hírbe hozni az iskolát. Jó egyéni megoldások ilyenkor nin­csenek, és tudni kell, hogy a gye­rekeknek ebben a korban sokkal fontosabbak a kortársi normák, mint a szülői elvek. Ugyanis a leg­jobb barátként viselkedő szülő sem tudja pótolni a társaságot, ak­kor meg különösen rosszul cse­lekszik, ha teljesen elszigeteli gyerekét a közösségtől. Életképes társadalmi megoldá­sok kellenének az ilyen esetekre. Mert nézzünk körül, hol szóra­kozhat esténként egy fiatal a disz­kón kívül? Csak akkor érezheti, hogy mulatott, ha egy zenés buli­ban ivott, cigizett vagy drogozott, ki-ki szintje szerint. Mert létezik-e 20 óra után például sport vagy irodalmi köri elfoglaltság? Alter­natív szórakozási lehetőségeket kellene teremteni a diszkóval egy- időben, mint például Dániában, ahol háztömbök, utcák alakítanak énekegyütteseket, kis kulturális köröket, s egymást vendégelik meg műsoros esteken. A jó han­gulatot azonban nálunk pillanat­nyilag ugyanabból a három-négy mozaikból lehet összerakni. Ta­lán egyszerűen csak megszokás­ból, talán mert már a szüléink is így csinálták. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom