Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-05 / 301. szám

2. OLDAL Hírek II. JÁNOS PÁL tegnap a Szent Péter téren a békéért könyör- gött, s boldoggá avatott nyolc személyt, köztük olyanokat, akik a kommunizmus idején börtönben haltak meg. A katoli­kus egyházfő megemlékezett a világban dúló erőszakról, a megosztottságról és igazság­talanságról. ARIEL SÁRON belbiztonsági okokra hivatkozva lemondta wa­shingtoni látogatását. Az izraeli kormányfő egy nyilatkozatában tragikus tévedésnek nevezte az 1993-ban Oslóban aláírt izrae­li-palesztin megállapodásokat, és úgy vélekedett: Arafat palesz­tin vezető jelenleg nem partner a béke megteremtésében. Két ember meghalt vasárnap a Jeru­zsálemben megtámadott autó­busz utasai közül, 35-en meg­sebesültek. Izraeli katonák lelőt­ték az egyik palesztin támadót. HAVANNÁBÓL 150 ezer em bért evakuáltak a közelgő hurri­kán miatt. A Michelle nevet vi­selő szélvihar az elmúlt napok­ban hatalmas károkat okozott Közép-Amerikában és legkeve­sebb tíz embert ölt meg. A hur­rikán már elérte a kubai parto­kat, és szakértők szerint félő, hogy egyenesen a másfél milliós kubai főváros felé tart. AZ ENSZ szakosított szerveze­tének, a FAO-nak további 900 millió dollárra van szüksége ah­hoz, hogy mérsékelje az éhezők számát. A fejlett nyugati álla­mokban 11 millió, míg a volt szovjet köztársaságokban, illet­ve Kelet-Európábán 27 millió embert érint az éhezés, s a vilá­gon mintegy 815 millió ember alultáplált. Gazdasági visszaesés veszélyét látja jelenleg az eurózóna országaiban a Nem­zetközi Valutaalap vezérigaz­gatója. Horst Köhler nem tart pénzromlástól, ám sürgette, hogy az Európai Unió gyorsítsa fel a szükséges szerkezetátalakí­tási reformokat, így a válság len­dületet adhat a földrész gazda­sági és politikai integrációjához. SZLOVÁKIÁBAN megerősítet ték, hogy kergemarhakórban pusztult el egy tehén a füleki gazdaságban. Az elvégzett szö­vetminta-vizsgálat igazolta, hogy szivacsos agysorvadás következ­tében hullott el a hatéves állat. A szomszédos országban ez a második kergemarhakór-eset. ELFOGTÁK az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaság, Dagesztán parlamenti alelnöké- nek gyilkosait. A merényletet egy települési vezető „rendelte meg”. Arszen Kammajevet és egy társaságában tartózkodó bankelnököt október 30-án, a köztársaság fővárosában, Mahacskalában lőtték agyon. ■ VILÁG TÜKÖR 2001. November 5., hétfő Indul a szárazföldi támadás Kemény ellenállást tanúsítanak a tálibok Egyetlen gyerekjáték Afganisztánban a háborúsdi fotó: europress/epa London A tálibok visszafoglalták azt az észak-afganisztáni körze­tet, amelyet az ellenzéki fegy­veresek a hét végén szálltak meg Mazari-Sarif közelében. A terroristaelleijes koalíció állítólag nagyszabású száraz­földi akcióra készül. A vártnál erősebb ellenállást ta­núsítanak az Északi Szövetséggel szemben álló erők: sikerült elzár­niuk az utat az ellenzékiek után­pótlásához, ami egyúttal késlelte­ti az amerikai szárazföldi hadmű­veleteket Üzbegisztán és Tádzsi­kisztán felől. A térségben egyéb­ként vasárnap is elkeseredett har­cok folytak; az amerikai B-52- esek több hullámban bombázták a tálibok állásait. A New Yorker című hetilap ér­tesülései szerint az egyik leghíre­sebb amerikai kommandós alaku­lat, a Delta Force tizenkét tagja még október 20-án megsérült Kandahár közelében a tálibokkal vívott harcban. Az akció majd­nem teljes kudarcba fulladt, s emiatt a washingtoni hadvezetés kénytelen volt átértékelni a kom­mandós alakulatok bevetésének szabályait. A Delta Force a tálibok legfőbb vezetőjének, Omar mohá­nak egyik főhadiszállását támadta meg, s amikor távozni akartak az épületből, nagyon erős ellenállás­ba ütköztek. A tálibok a kézi­fegyverek mellett gránát- és akna­vetőkkel is lőtték őket, s három amerikai súlyosan, kilenc pedig könnyebben megsérült. Noha az egész alakulatot, a sebesültekkel együtt sikerült kimenekíteni, az­óta sem küldtek újabb komman­dósokat a helyszínre. A Pentagon elismerte, hogy kényszerleszállást hajtott végre az amerikai haderő egyik heli­koptere, s négyen megsebesül­tek. A személyzetet kimentették, és a helikoptert ezt követően F-14-es harci gépekkel megsem­misítették. A Fehér Ház egyik illetékese szerint Oszama bin Laden hét vé­gi videonyilatkozata is mutatja, hogy a terroristavezér „mennyire elszigetelődött”. Bin Laden vallás- háborúnak nevezte az amerikai hadműveletet és „hitehagyottnak” minden muzulmánt, aki támogat­ja Bush „keresztes hadjáratát”. Londoni lapértesülések szerint amerikai és brit erők talán már a napokban, de legkésőbb három héten belül végrehajtják az Afga­nisztán elleni háborúban az első nagyszabású szárazföldi akciót, hogy humanitárius folyosót nyis­sanak több ezer menekült számá­ra még a tél beállta előtt. A The Sunday úgy tudja: a brit haditen­gerészet kommandósai és a had­sereg különleges egységeinek, az SAS-nek a tagjai amerikai társaik­kal folyosót nyitnak Üzbegisztán- ból Észak-Afganisztánba. Több ezer katona vesz majd részt az el­lenzéki Északi Szövetség oldalán a tálib vonalak ellen irányuló támadásban, amelynek célja egy előretolt bázis létrehozása, ahon­nan élelmiszert, ruhát, gyógy­szert tudnak eljuttatni az afgán lakossághoz. Brit és amerikai ka­tonai tervezők azzal számolnak, hogy az Északi Szövetség harco­sai hajtják végre az előrenyomu­lást, az oldalukon lévő amerikai és a brit különleges szárazföldi erők a légi támadások végrehajtá­sát „vezénylik” a térségből. Az északon megindítandó akció ré­vén előretolt katonai bázis hoz­ható létre, amelyet a szövetsége­sek ugródeszkaként használhat­nának fel a hadművelet további szakaszában. Közben az Egyesült Államok elfogadta Olaszország katonai támogatásra tett ajánlatát. Róma csaknem ezer katonával segítené az akcióikat: egy páncélos ezred­del, csapásmérő helikopterekkel, harci gépekkel, valamint a nukle­áris, vegyi és biológiai hadviselés­ben jártas szakemberekkel. Ber­lusconi olasz miniszterelnök is részt vett vasárnap Londonban Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetőinek Afga­nisztánnal kapcsolatos találkozó­ján. A londoni „munkavacsorára” Tony Blair brit kormányfő az utol­só pillanatban spanyol kollégáját, Jósé María Aznart is meghívta. Világszerte erősödik azok hangja, akik az Afganisztán elleni háború azonnali beszüntetését akarják. A nagy-britanniai muzul­mánok több mint hetven százalé­ka úgy véli, hogy Blair brit kor­mányfő hibázik, amikor támogat­ja az Egyesült Államokat. A vá­laszadók negyven százaléka kije­lentette, hogy Oszama bin Laden jogosan hirdetett háborút az Egyesült Államok ellen, 11 száza­lékuk pedig egyetért a Világkeres­kedelmi Központ és a Pentagon elleni támadással. Közben muzul­mán szélsőségesek kiképzőtábo­rára bukkantak Walesben. A német evangélikus egyház bírálta az amerikai kormány Áfga- nisztánnal kapcsolatos politiká­ját, fenntartásainak adva hangot a katonai fellépés sikerét illetően. Manfred Kock, az egyház tanácsá­nak elnöke kijelentette: a légicsa­pások nem csekély számú áldoza­tot követelnek a polgári lakosság körében. Emellett a bombázások sok százezer afgánt fosztanak meg létalapjuktól az amúgy is so­kat szenvedett országban. Az erő­szak elharapódzásának kockáza­tát csökkenthetné, ha a katonai lé­pések a jövőben nem egy-egy or­szág „megtorló csapásai” lenné­nek, hanem a nemzetek közössé­ge által jóváhagyott büntetőintéz­kedések - vélekedett a német evangélikus tanács elnöke. Kock síkra szállt a keresztények és muzulmánok közötti párbeszéd intenzív folytatásáért. ■ ANTAL JÁNOS Válaszra várva A Szabad Demokraták Szövetsége mára ígérte, hogy választ ad Horváth Béla kisgazda politikus múlt heti vádjaira, amelyek szerint a párt tisztátalan pénzeket használt volna fel az előző választások kampányharcai során. Tettét a helyét kereső egykori vezető kisgazda (akinek helyze­tét nehéz lenne most, a belviszály által szétszabdalt kisgazda­glóbuszon meghatározni) lelkiismereti kötelezettségeivel indo­kolta, s feltette a kérdést: meddig mehet el egy politikai párt a törvénytelenségek meredélyei mentén, a betiltás kockázata nélkül. Valóban, meddig is? Horváth Béla nem kevesebbet állít, mint hogy az SZDSZ több százmillió forintnyi, ingatlanpanamából származó, tehát „feke­te” pénzt pumpált a pártba, és ezzel megsértette a párttörvényt. A sztori nem új, korábban is foglalkozott már vele a sajtó egy része, így a politikus által felsorolt vállalatok neve, az SZDSZ Mérleg utcai székházának története ismerősen cseng a magyar fülnek. Ne legyenek illúzióink: a kisgazda politikus feltehetően saját választási esélyeit is növelni szeretné a szóban forgó nyilatko­zattal. Egyfajta értéknövelő beruházásnak szánja tehát tettét Horváth Béla, hiszen jelenlegi ázsiója meglehetősen alacsony, magyarán: nem kapkodnak érte a vezető pártok. Ez eddig érthető is. A másik megválaszolandó kérdés viszont úgy hangzik, hogy az SZDSZ ugyan miért nem tisztázta már ezt az ügyet korábban, hiszen ezzel elejét tudta volna venni a Hor­váth Béla-féle támadásnak is. Milyen akadálya volt eddig an­nak, hogy a szabaddemokraták - akár tételesen, de mindenkép­pen megnyugtatóan - elszámoljanak a gondjukra bízott va­gyonnal? Ezért is várjuk kíváncsian a mai napot, mert reméljük, hogy az SZDSZ talál adekvát választ Horváth Béla felvetéseire, és nem menekül a polgári jogi feljelentés átlátszó pajzsa mögé. EGYETÉRTEK: 06-90430-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330404 _______________________ÁLLÁSPONT ______________________ TO RONYI ATTILA Újság jó hírekkel Meggyilkolták, elsüllyedt, lezuhant, kigyulladt... Az edzett újságolvasó, tévénéző már nem lepődik meg a rossz híreken. Minden napra jut belőlük bőven. Annyi mindenesetre, hogy még a legderűlátóbb emberben is felvetődik olykor: érdemes- e egyáltalán fölkelni, benyomni a képládát, kivenni az újságot a postaládából? Milyen borzalom vár megint ránk, s mikor lesz esetleg saját családi fészkünk is valamilyen katasztrófa színte­révé? A médiában dolgozók tanúsíthatják: a negatív hírekkel lehet igazán jól „eladni” a lapot. Abban tudniillik nincs semmi bom­basztikus, ha időre elkészül az út, az árvíz utáni újjáépítés, ha nem sül el véletlenül a lőfegyver, ha nem lopnak-csalnak a hi­vatalokban, ha működik az, aminek működnie kell. Csakhogy ennek a fordítottja is unalmas idővel. A rengeteg merénylet, ál­nokság, bűncselekmény úgyszólván mérgezést okozhat, s túl­ságosan fölkavarja a médiafogyasztót. Szombati számát ezért szentelte az egyik svájci lap kizárólag a jó híreknek, s a politi­ka rossz híreit egyetlen oldalra tömörítette. A pozitív hírek fog­lalták el a többi (27) oldalt, már csak azért is, mert a közelmúlt súlyos eseményei - a terror, a Swissair légitársaság csődje, egy lövöldöző ámokfutó, a Szent Gotthard-alagútban bekövetkezett baleset - kiszorították a lap oldalairól a kedvező híreket. Most viszont Karin Meyer sífutó anyai örömeiről olvashatni a címla­pon, a belső oldalakon pedig egyebek között ismert személyi­ségek válaszolnak arra a kérdésre, hogy számukra mi a boldog­ság. Azután valamennyi rovat tele örömhírekkel; a hirdetési ro­vatból ezúttal tapintatosan kihagyták a gyászjelentéseket, és a meteorológiai előrejelzés sem riogat frontátvonulással, felhők­kel, hideggel. Egyelőre nem tudni, milyen fogadtatásra talált az alpesi ország­ban a kezdeményezés, s hogy akad-e követőkre a „pozitív újság­írás”. Ám az ötlet elgondolkodtató: nem kellene nekünk is vala­mi hasonlóval próbálkoznunk? Csak legyen elég jó hír... EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Vajdasági autonómia - érdemi rendszerváltás Jugoszlávia kisebbségvédelmi megállapodásokat akar a szomszédokkal Két sajátságos vajdasági jelképet emlegetnek jugoszláviai ma­gyar politikusok a budapesti újságíróknak. Az egyik: a szerb rádió és televízió összetört újvidéki cégtáblája. A másik: az au­gusztusban megnyílt szabadkai magyar főkonzulátus - amely­nek szecessziós épülete előtt éjjel-nappal rendőrautó strázsál. Szabadka A tévéállomást Nenad Csanak, a vajdasági tartományi parlament szerb elnöke minősítette „min­den rossz megtestesítőjének”, mivel az utolsó pillanatig feltétel nélkül kiszolgálta a Milosevics- rezsimet. S most, immár több mint egy évvel azt követően, hogy az egyesült ellenzék elsö­pörte a megdönthetetlennek hitt régi kormányzatot, váratlanul újból Belgrádban neveztek ki igazgatót a tartomány székhe­lyén működő televízió élére. Tették ezt annak ellenére, hogy a Szerbiát jelenleg kormányzó volt ellenzék koalíciója választá­si programjának legsürgetőbb teendői közé sorolta a Vajdaság egy évtizede megszüntetett au­tonómiájának helyreállítását. Csanak felháborodásában pil­lanatok alatt a helyszínen ter­mett, és nemcsak leszedte a Szerbiai RTV tábláját a falról, hanem megtaposta és le is köp- döste azt. A politikus stílusát mindmáig ki így, ki úgy minősí­ti, de tény: azóta az újvidéki tévé képernyőjéről is eltűnt a Szerbiai RTV jele; a tartományi képviselőház pedig mind nyíl­tabban háborog azon, hogy Belgrád mindmáig fejőstehene­ként kezeli a sok adót befizető, de minimális köztársasági támo­gatásba részesülő tartományt. Ami déli szomszédunk politika nyelvén annyit tesz, hogy a Szerbia által elorzott, hagyomá­nyos autonómia visszaállítása talán már nem kevésbé szívügy­ük a tartomány többségét alkotó szerbeknek, mint a többieknek - így a mintegy 300 ezer ma­gyarnak - a soknemzetiségű tartományban. Józsa László, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke az autonómia ügyét „a legjelen­tősebb konfliktusnak” minősíti, amelynek tétje „az érdemi rend­szerváltás”. Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke pedig arra hívja fel a figyelmét a szerbiai és a vajdasági politikai szintér minden részvevőjének, hogy „az autonómiára vonatko­zó választási ígéret be nem tar­tása a politikai élet eldurvulásá­hoz vezet. S ennek következmé­nye: itt tartósan Európa olyan térsége marad, ahol nem érde­mes beruházni, privatizálni”. Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter nyilván ezek­nek a véleményeknek az ismere­tében is fogalmazott most nyug­tató szándékkal. Nem tekintik véletlennek, hogy éppen a Ma­gyar Szó című újvidéki napilap­ban mondta ki: „Talán az ország külpolitikai életében a leglátvá­nyosabb a változás, a refornri törekvések megvalósulása”, de „úgy hiszem, hogy hamarosan más területen is érezhető lesz a rohamos változás”. A jó irányba tett lépésnek látja többek kö­zött, hogy „készül a nemzeti ki­sebbségek védelméről szóló kulcsfontosságú szövetségi tör­vény”, amelynek célja az intéz­ményes alapok megteremtése „ahhoz, hogy a Jugoszláviában élő minden nemzet otthon érez­ze magát”. gzvilanovics nagyon jónak minősíti általában a jugoszláv- magyar kapcsolatokat, és ked­vezőnek jnondja a gazdasági együttműködést. Az utóbbinak adja a nagyobb hangsúlyt azzal, hogy emlékeztet rá: Szabadka egyik legszebb középülete, a magyar főkonzulátus nyári fel­avatásakor a magyar és a szerb kormányfő megállapodott, ha­marosan több gazdasági jellegű szerződést írnak alá. November­ben várják Jugoszláviába Orbán Viktort. Ezért jelkép is, nemcsak a kapcsolatok fejlődésének a mér­céje, hogy működik már Sza­badkán magyar főkonzulátus. De kell még rendőrautó a ház elé. Bár más dolga - szerencsére - nincs, mint hogy távol tartsa a frissen festett falaktól a grafiti megszállottjait. KOCSIS TAMÁS 1 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom