Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-04 / 300. szám

Vihar egy kávéscsészében sgy csésze kávé, vagy épp az üzleti partner vacsoraszámlája egy vállal­kozás számára ma már ugyanolyan kiadás, mint a rezsi, vagy a dolgozók bére. Vagy mégsem? Az elhíresült „repitörvény” óta ez korántsem egyér­telmű. Tavaly a pénzügyi kormányzat ugyanis még 44 százalékos adóval akart sújtani minden reprezentációs kiadást, ám a vállalkozói szféra felhördülése visszakozásra kényszerítette a törvényhozókat. Ma már az adómentesen elszámolható „repi” bevételhez kötött. Ám a legtöbb könyvelő most sem elégedett, mondván: a költségek elszámolási köve­telményei áttekinthetetlenek. Az APEH szakértője elismerte, hogy a bizonylatolásra vonatkozóan nincs törvényi előírás, szerinte a munkahelyek belső szabályzatának kell ezt a kérdést megoldania. A reprezentációs költsé­gek utáni adókötelezett­ségek változásához nagymértékben hozzá­járult, hogy több vállal­kozás olyan tételeket is elszámolt, amelyek nem kapcsolódtak sem­miféle üzleti tevékeny­séghez. Egyszerűbben: a kedélyes családi ebé­deket is úgy lehetett fel­tüntetni, mintha azok a vállalkozással összefüg­gő kiadások lettek vol­na. Ezt a helyzetet sze­rették volna megszün­tetni a repiadóval, ám a dolog balul sült el: olyanokat - nevezete­sen nagyvállalatokat - is kellemetlenül érintett az intézkedés, amelyek sohasem tartoztak az ügyeskedők táborába. Márpedig a reprezentá­ciós költségek meg­adóztatása - a megnö­vekedett bürokratikus teendőkön túl - az ő esetükben hatványozot­tan jelentkezett. Egy­szerű: kis vállalkozás, kis repiköltség, nagy vállalkozás, nagy repi­költség. Vagyis nagyobb adótétel. Vélhetően ez a felismerés vezetett a jogszabály módosításá­hoz, amely kimondja, hogy nem kell megfizet­ni a reprezentációs érték után számított adóból azon összeget, amely nem több, mint az adóalany adóévre el­számolt éves összes be­vétele 0,5 százalékának, de legfeljebb 2,5 millió forintnak a 44 százalé­ka. Ez kicsit kacifánto­sán hangzik, ám dr. Andrási Jánosné, az APEH adónemek főosz­tályának munkatársa szerint csupán azt je­lenti, hogy minden vál­lalkozás a bevétele ará­nyában költhet repre­zentációra.- Minél nagyobb egy cég bevétele, a bevéte­lének 0,5 százaléka is annál több. Igaz, 2,5 millió forint forint a fel­ső határ, ám szerintem ez - ha a kiadások jelle­gét nézzük - igen jelen­tős összeg. Az adóhivatal mun­katársa elismerte, hogy a reprezentációs költsé­gek bizonylatolásával kapcsolatban nincs tör­vényi előírás. Márpedig vannak cégek, ahol minden csésze kávéról feljegyzést vezetnének.- Igazából azt kell csak dokumentálni, hogy a kérdéses üzleti esemény valóban meg­történt, és azon kik vet­tek részt - állítja Andrá­si Jánosné. - Ehhez ele­gendő, ha a számlához csatolnak egy igazolást, amelyet a munkahelyi vezető láttamoz. Ezt mi már elfogadjuk. Bár ha valaki valóban repire fordítja az elszámolt összeget, azzal különö­sebb gond nem lehet. A szakma másik ol­dala, azaz a könyvelők másként látják. Az ál­talunk megkérdezett szakemberek nevüket ugyan nem adták a nyi­latkozathoz - szerintük ugyanis nem jó az APEH-hel ujjat húzni -, ám véleményük egysé­ges: a repiköltség nyil­vántartása gazdasági súlyához képest nagyon nagy energiákat köt le.- Ahány könyvelői iroda, annyiféle elszá­molási rendszer - állítja egyikük. - A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2000. január 1- je óta négyszer válto­zott. Meggyőződésem, hogy a módosítások egy célt szolgáltak: a multik kóstoltatásainak legális­sá tételét. Ugyanakkor a legújabb változat a mi­nisztériumokat is men­tesíti az elszámolási kö­telezettségek alól. Hát nem furcsa? Az adóhivatal tapasztalatai szerint a multik vezetik a legkö­vetkezetesebben a reprezentációs kiadások listáját. Ez per­sze érthető, hiszen e téren az ő költségeik felérnek egy ma­gyar kisvállalkozás éves bevételével. Röpke közvélemény­kutatásunkból kiderült, hogy a hazai kis- és középvállalatok az új jogszabály érvénybe lépése óta kétfajta stratégiát kö­vetnek. Egy részük elszámolja a reprezentációs költségeket, s erősen bízik abban, hogy az általa alkalmazott módszer egy esetleges ellenőrzés során jónak találtatik. A többség azonban nem vesződik az adminisztrációval, azaz nem szá­mol el egyetlen forintot sem, inkább zsebből fizeti az üzleti partnernek felszolgált kávét, vacsorát. Ezermilliárdos befektetés Gyöngyösön? A gyöngyösi ipari parkhoz kapcsolódó beruházást tervez egy multinacionális cég - jelentette be a vá­ros polgármestere. Szabó Gyula elmondta, hogy a tervezett beruházás értéke eléri az ezermilliárd fo­rintot. A konszern nevét a tárgyalások sikere érde­kében még nem hozhatják nyilvánosságra. A beru­házás megvalósításához a vállalat 200 hektárt igé­nyel, ezért a szükséges földek biztosítása érdeké­ben Gyöngyös területcserét hajtott végre a szom­szédos Gyöngyöshalásszal. Eszerint Gyöngyöshalász átenge­di a városnak egy, az ipari parkkal szomszédos 180 hektáros területet, ellentételezésként Gyöngyös egy másik 60 hektá­ros területtel, illetve 355 millió forinttal kárpótolja a falut. Vállalták továbbá egy közút áthelyezését is. A beruházás megvalósulása esetén, a cég által be­fizetett iparűzési adó hét százaléka Gyöngyös­halászt illeti meg, amennyiben viszont elmarad a befektetés, a város további 120 hektárnyi földet juttat a községnek. Egyes információk szerint a cég több külföldi és magyarországi helyszínt is vizsgál, a végső döntés az év végéig várható. A tervezett be­ruházás méreteinek érzékeltetésére Szabó Gyula elmondta, hogy az üzem várható éves gázfogyasztásának mértéke meg­egyezik a 35 ezres lélekszámú Gyöngyösével. Eladják a Pharmavitot A Bristol-Myers Squibb bejelentette, hogy eladja a Pharmavitot. A Pharmavit Rt-t Somody Imre alapította 1988-ban. A társaság elsősorban a Plussz termékek révén vált ismertté. A Bristol-Myers Squibb 1996-ban vette meg a 176,5 millió forint jegyzett tőkéjű Pharmavit Rt részvényei­nek csaknem 100 százalékát. Somody néhány hónapja minden pozícióját feladta, mivel nem értett egyet a Pharmavit részvénytársaságból kft-vé történő átalakításá­val. A mostani eladás híre épp azért meglepő, mivel eme előzmények ismeretében mindenki úgy vélte, hogy a tulaj­donos hosszabb távon számol a Pharmavittal. A vállalat vevője egyes sajtóértesülések szerint a svájci Roché lehet. 2001. november 4. ★ GAZDASÁG ★ 5 #• Adó nélkül a kevesebb is több Eltérően ítélte meg a jelenlegi minimálbér­emelési gyakorlatot Őry Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára, vala­mint Kiss Péter egy munkaügyi fórumon. Őry szerint helyes volt a minimálbér-emelés, mert ez közelebb visz az európai elvárások­hoz. Kiss Péter a megvalósítás módját vitat­ta: a minimálbért nem kellene személyi jö­vedelemadóval sújtani, így az alacsonyabb bruttó összeg magasabb értéket képviselne. Erőműavatás Debrecenben Az ország legmodernebb erőművét adták át Debrecenben. A 18 hónap alatt elkészült, 17 milliárd forintos beruházást a német E.ON csoport saját erőből valósította meg. A léte­sítményt felavató Orbán Viktor miniszter- elnök hangsúlyozta: a külföldi beruházások nélkül a magyar gazdaság teljesítménye nem növelhető. Az új külföldi beruházások mértéke idén 43 százalékkal növekedett. Külső üzletrészek vására Eddig több mint 200 ezren ajánlották fel meg­vételre külső üzletrészüket a földművelés- ügyi hivataloknak. A külső üzletrész-tulajdo- nosoknak eddig 3,8 milliárd forintot fizettek ki, ám ez az ünnepek után következő napok­ban is folytatódik. A nyugdíjasok üzletrésze­inek megvétele december 1-jén kezdődik, nekik egyszerűsített adatlapot készítettek, ki­töltésében a falugazdászok is segítenek. Fürdőfejlesztés Hajdúszoboszlón Kétmilliárd forintos fürdőfejlesztési beruhá­zás alapkövét helyezték el Hajdúszoboszlón. Sóvágó László, a város polgármestere el­mondta: a beruházáshoz egymilliárd forintot nyertek a Széchenyi-terv pályázatán, a továb­bi egymilliárd forintot 50-50 százalékban fi­nanszírozza az önkormányzat, illetve a gyógyfürdő részvénytársaság. A tervek sze­rint az eddigi napi 14000 helyett a jövő évtől 27 000 fürdőzőt fogadhat a gyógyfürdő. Több lakáshitel lesz olcsóbb Nem csak a november 1-je után megkötött la­káshitelekre jár a megemelt kamattámogatás, hanem a már korábban megkötött szerződé­sekre is. A már futó hitelszerződések így visszamenőleges hatállyal részesülnek az új kedvezményben. A kiegészítő kamattámo­gatás miatt a korábbi 8 helyett maximum 6 százalékra csökkent a hitel díja, ám ez csupán új lakás vagy ház vásárlása esetén vehető igénybe, s csak házasok, vagy gyer­meküket egyedül nevelők kaphatják. Pályaválasztási segítség falvaknak Pályaválasztási segédkönyvet jelentetett meg és mutatott be a Győr-Moson-Sopron Megyei Vidékért Egyesület Győrött. Maurer János, a fél éve működő egyesület elnöke elmondta: a 2200 példányban kiadott kötetet ingyen kapják meg a kistelepüléseken élők. A könyvből megtudható, hogy az egyes oktatási intézmények milyen szakmai profilú képzést adnak, milyen idegen nyelveket oktatnak, s vannak-e specialitásaik, különféle fakultásaik. A kötet érdekessége, hogy az osztrák isko­larendszer szerkezetét is ismerteti. Sikeres a dán termelőiskola Csaknem hatvan hátrányos helyzetű, mun­kanélküli fiatalnak adott szakmát az elmúlt egy évben az Első Magyar-Dán Termelő- iskola. A zalaegerszegi alapítványi intéz­mény hat éve nyitotta meg kapuit, hogy olyan regisztrált munkanélkülieknek adjon szakmát, akik félbehagyták tanulmányai­kat, s az iskolarendszerben nem tudtak szakmát szerezni. A munkavégzés közben tanuló diákok fizetést kapnak és tevékeny­ségük az iskola kasszáját is gyarapítja. A működés feltételeit pályázati támogatások biztosítják. Új vezető az Északtej élén A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. volt vezérigaz­gatója, Nagy László lett a Miskolci székhe­lyű Északtej Rt. új vezetője. Emlékezetes, hogy a tejipari céget 2001 márciusáig Do­bos Ferenc irányította, ám őt három másik vezető munkatársával együtt letartóztatták különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, csődbűntett, valamint csa­lás gyanújával. Az új vezérigazgató el­mondta: a vállalat tuljadonosi struktúrájá­ban nem történt változás, s várhatóan idén is nyereségesek lesznek. szépítő oneletrajzirok Egy amerikai felmérés szerint az állásvadászok harminc százaléka va­lótlan adatokat ír be az önéletrajzába. Vajon mit tapasztalhatunk a ha­zai munkaerőpiacon? Az egyik legnagyobb személyzeti tanácsadó iroda ügyvezetője szerint a magyar munkavállalók felülértékelik tudásukat. Egy amerikai ügynökség felmérése szerint a munkavállalók egy jobb be­osztás érdekében szívesen füllentenek iskolai végzettségükről és szakmai ta­pasztalatukról. Munkaköri felelősség és fizetés dolgában sem őszinték.- A magyar munkavállalók leggyak­rabban a nyelvtudásukról szépítenek ­ÁLLÁSVADÁSZOK (a Gratton jelentkezői az utolsó három hónapban) ✓ Marketing és sales munkakör és/ Pénzügyi terület C/ Adminisztratív beosztás Informatikai / műszaki állás tudtuk meg Fürjész Beátától, az egyik nagy személyzeti tanácsadó iroda, a Grafton ügyvezető igazgatójától. - A siker reményében hajlamosak maga­sabb nyelvtudásszintet megjelölni ön­életrajzukban. A megszerzett nyelv­vizsga fokozata sem fedi mindig a je­lentkező tényleges tudását. • Manapság a legtöbb munkáltató ra­gaszkodik egy vagy két nyelv mini­mum középfokú ismeretéhez még akkor is, ha leendő dolgozójának nem kell használnia ezt a tudását a napi munkájában. Ez ma már nem előny, hanem csak beugró.- Előfordul az is, hogy a munka­helyen ténylegesen eltöltött időt, vala­mint az iskolák befejezésének idő­pontját változtatják meg a pályázók. Klasszikus példa, hogy valaki hosz- szabb vagy rövidebb időt eltöltött kül­földön, és beírja, hogy folyékonyan beszél angolul. Ez jelenthet remek nyelvtudást, de jelentheti azt is, hogy olyan környezetben volt, ahol nem tudta olyan választékosán használni a nyelvet, mint ami a megbízó követel­ménye. A felsőfokú nyelvtudást is teszteljük. Az írásbeli vizsga remek egy fordítói munkakör betöltésénél, de egy menedzsernél nem megfelelő. A számítógépes ismeretek - a Word, az Excel, a Power Point - általában fel­használói szinten elegendők. De pél­dául egy pénzügyi elemzőnél, vagy statisztikák készítésénél annál komo­lyabban kell ismerni a programokat, hogy valaki egy kurzuson részt vett és három napig használta. Természete­sen a cégek ezt is tesztelik. A hazai fejvadász illetve személy­zeti tanácsadó cégeknél jelentkezők­ből nincs hiány. Néhány divatos terü­letre - értékesítés, marketing, reklám, humánerőforrás - százával érkeznek a pályázatok. A kiválasztott jelentke­zőket behívják egy interjúra, ahol le­hetőség nyílik kérdések felvetésére, és az önéletrajzban leírtak ellenőrzésére. Az iroda referenciák segítségével is tájékozódik a pályázókról. Igyekszik minél több értesülést beszerezni. Nem mindig a utolsó munkahely a legfontosabb, hanem a szakmai ta­pasztalat, amelyek megszerzésére a munkavállalónak korábbi munkahe­lyeken volt lehetősége.- A felvételi interjúk alapján azt ta­pasztaljuk, hogy a nyelvtudás, a pozí­ció fontossága, és a beosztás tekinteté­ben a magyar munkavállalók felülérté­kelik saját tudásukat - állítja Fürjész Beáta. - A sok rosszul megírt önélet­rajzban viszont éppen a lényeges dol­gokat nem említik, így kevésbé vonzó Fürjész Beáta szerint sok jelentkező lódít pályázatot küldenek. Például a szak­mai tapasztalatokat, vagy egy-egy szaktanfolyamot, iskolát kihagynak. Tipikus hiba, hogy a jelentkezésben nem részletezik a feladatköröket, csak a pozíciót. Pedig egy-egy pozíciónév sok mindent takarhat. Például, ha va­laki jelentkezik egy office-menedzseri állásra, de csak azt írja le, hogy ettől eddig hasonló feladatot látott el, de nem részletezi, hogy konkrétan mit, előfordulhat, hogy a megbízó be sem fogja hívatni a jelöltet. A pályázók gyakran kifelejtik számítógépes isme­retüket, vagy olyan speciális tudásu­kat, amely megfelelő garancia lehetne az állás betöltéséhez. (S.-R.) ♦ A LEGTÖBB, Ml LEÍRHATÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom