Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-02 / 298. szám

4. OLDAL BARANYAI TÜKÖR 2001. November 2., péntek __________Hírek__________ PÉ CSETT, a püspöki palotában tartja őszi találkozóját ma délután a Baranya Barátainak Köre, mely­nek elnöke Mayer Mihály me­gyéspüspök. Az összejövetel ven­dége dr. Kaltenbach Jenő ország- gyűlési biztos, aki a biztosok munkájának európai gyakorlatá­ról tart előadást. (a) PÉCSETT az Alpok-Adria Munkaközösség „Szociális Vé­delem” Munkacsoportja a héten tartotta első ülését. Egyebek mellett az uniós csatlakozás előtt álló országok legégetőbb feladatairól hallhattak előadást a szakemberek. (wk) A SZIGETVÁRI aljegyzői felada­tokat Aracsi József jegyző és dr. Várszegi Zsuzsanna irodavezető közösen fogják ellátni a jövőben, mivel a tisztség betöltésére nem­régiben meghirdetett pályázat eredménytelenül zárult. A plusz­munkáért az aljegyzői fizetés 25- 25 százalékával toldják meg illet­ményüket. (sza) MAGYAREGREGYEN közel 2,5 millió forintot költött az önkor­mányzat az Amold-házra, amely egykor vendéglő és mészárszék volt, ma pedig a település kul­turális centruma. Felújították az épület tetőszerkezetét és kívülről is megszépítették az épületet, (a) A PÉCSI légimentő szolgálat szerdán mélyhűtött vesét szállí­tott átültetésre egy debreceni kórházba. Tegnap pedig egy ro­hammentővel Pécsről a pogányi reptérre szállított súlyos, léle­geztetővei életben tartott bete- get vittek a fővárosba. ________(esi Út nélkül leszakad az Ormánság 2004-re elkészülhet a 67-es út meghosszabbítása Megállíthatatlan lesz az Ormánság gazdasági leszakadása, ha a 67-es utat két-három éven belül nem hosszabbítják meg Szigetvártól a leendő drávai határátkelő felé. A térség szak­emberei a beruházás fontosságát, illetve elma­radásának következményeit bemutató anyag összeállítását megkezdték, reményeik szerint ennek hatására az útfejlesztés a 2003-as költ­ségvetésben már szerepel majd. A 67-ES ÚT FOLYTATÁSÁNAK TERVE-d>* Sellye-Budapest Kákics, Sellyef 7 P Dráváiványi d Révfalu Az Ormánságban élők 30-34 százaléka munkanél­küli, jelentősebb munkahelyteremtő beruházások évek óta nincsenek a térségben. A képzett, tehető­sebb fiatalok elvándorolnak, a helyi szakemberek száma fokozatosan csökken.- A gazdaság rohamos leépülése csak az infra­struktúra mielőbbi fejlesztésével állítható meg - hangsúlyozta Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye pol­gármestere. Véleménye szerint ha két-három éven belül nem kezdődik meg a 67-es főútvonal meg­hosszabbítása Szigetvártól Sellyén keresztül a ter­vezett drávai határátkelőig, és ha a beruházás elma­radása miatt a térség továbbra sem tud bekerülni az ország vérkeringésébe, a leszakadás megállíthatat­lan. A héten megtartott képviselő-testületi ülésen erről is szó esett. A közelmúltban az ormánsági önkormányzati intézmények vezetői és gazdasági szakemberei az útfejlesztés szükségességét és az építkezés további halogatásának negatív, visszafor­díthatatlan következményeit be­mutató szakmai anyag összeállítá­sát kezdték meg, a dokumentu­mot november közepén a Belügy­minisztériumba továbbítják. A szaktárca ígérete szerint a konkrét problémák, valamint a főút meg­hosszabbításától és a határátkelő megnyitásától várható pozitív vál­tozások ismeretében a terveket a februári kormányülés elé viszik, így remény lehet arra, hogy a be­ruházás a 2003-as költségvetésbe bekerüljön, azaz a kiviteli tervek elkészítése után, legkésőbb 2004 második felében az út is megépül­hetne. Árki Sándortól, a Baranya Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. fő­mérnökétől megtudtuk, a mintegy 35 kilométeres útszakasz kiszéle­sítése és a drávai híd megépítése becslések szerint 35-40 milliárd forintba kerülne. Jelenleg a legfontosabb feladat a határátkelő pontos helyének kijelölése lenne, ehhez azonban a 67-es út horvát szakaszának tanulmánytervei is kel­lenének. A horvátországi szakemberek azonban ezeket a munkákat még nem kezdték meg. A köz­útkezelő az engedélyezési terveket ütemezetten, két éven belül elkészítené, az eh­hez szükséges több tízmillió forin­tot a közlekedési minisztérium biztosítaná. Ezt követően a kiviteli tervek készítése és a szükséges földterületek kisajátítása is meg­kezdődhet. Árki Sándor szerint ha a 2003- as költségvetésbe mégsem kerülne be a beruházás, akkor is reális esély van arra, hogy az út 2008-ra megépüljön. WALD KATA LESZERELÉS. Annak ellenére, hogy az utóbbi években többször is rövidítették a sorkatonai szolgálat idejét, a leszerelés most is ugyanolyan öröm az érintetteknek. Felvételünk a 101-es számú „Szigetvári” Zrínyi Miklós Dandárnál készült október utolsó napján, amikor kettöszázharminchatan térhettek vissza a civü életbe. fotó: tóth l. Elavult világítás, balesetveszély Beremend A határátkelő közelében élők szót emeltek a közvilágítás jelenlegi állapota miatt, a la­kók szerint elfogadhatatlan a mindennapos sötétség. Az idősebb lakók esténként már félnek kimenni az utcára a pilla­natnyi helyzet miatt, ami ráadá­sul balesetveszélyes is. Miként Matheisz Ferenc, az önkormány­zat műszaki főelőadója elmond­ta, a településen folyamatos ugyan az izzócsere, ám az egész rendszer korszerűtlen, amit egyik nap megjavítanak, ugyanaz a lámpatest két nap múlva már is­mét nem világít. A helyzet megol­dása céljából az önkormányzat il­letékesei a jövő hét elején ülnek tárgyalóasztalhoz. A tervek sze­rint nem csak a rendszer korsze­rűsítésére, hanem az adott útsza­kaszon a lámpatestek sűrítésére is sor kerül. Az eddigi informáci­ók szerint a beruházás - ameny- nyiben arra a képviselők is áldá­sukat adják - a településnek nem kerül pénzébe, azt a megtakarítá- sokból fogják fedezni. _______kj. ÚJ RA A RÉGI LESZ. Megszépül a siklósi városháza. A negyven- milliós beruházás végére a műemlékesek megtalálta eredeti festés színeiben pompázik majd az épület._________ fotó: tóth l. Megszépül a központ Sellye A város gondozási központjának fejújítására több mint hárommil­lió forint támogatást nyert a sely- lyei önkormányzat a közelmúlt­ban, a város csaknem kétmillió forinttal járul hozzá a beruhá­záshoz. A konyha festése és mázolása, valamint burkolatának felújítása a hét elején fejeződött be. A rend­kívül elavult villamoshálózat kor­szerűsítése, a folyosók és a szo­bák rendbetétele pedig a tervek szerint legkésőbb ez év végéig befejeződik. Dr. Örkényi Anna, az intéz­mény vezetője kérdésünkre el­mondta, az átalakítások miatt át­menetileg a központban élő idő­seknek a megszokottnál zajo­sabb, kicsit kényelmetlenebb kö­rülményeket tudnak csak biztosí­tani, a lakók azonban megértők, a munkákkal együtt járó kelle­metlenségeket zokszó nélkül el­fogadják. Jövőre a felújítás külső mun­kákkal folytatódik, a tervek sze­rint az épület homlokzatát is rendbe hozzák, ezenkívül a tető- szerkezetet is korszerűsítik. W. K. Védelem a falopás ellen Baranyai körkép Megáll egy autó, motorfűrésszel fölszerelkezett emberek kezde­nek dolgozni - hangtalanul. A fű­rész kipufogóját ugyanis egy vö­dör vízbe vezették be. Néhány mozdulat, két-három fa máris ott hever valami mélyedésben. Egy nap múlva ugyanazok darusautó­val visszajönnek és viszik a piac­ra dobandó fát. A fűtési idény kezdetén szinte iparszerű mére­teket ölt a falopás. Teherautókkal, terepjárókkal, kézikocsikkal dolgoznak a tolva­jok - tájékoztat Szőnyi János, a kárászi erdészet vezetője. Kriti­kus helyzetben az erdészek a ná­luk lévő fegyver helyett a mobilte­lefonjuk után nyúlnak, és a rend­őrséget riasztják. Szerémi Péter, a Mecseki Erdészeti Rt. igazgatóhe­lyettese szerint idén változhat a helyzet a falopások terén. Az er­dészeti utakat a bevezető szaka­szuknál új sorompókkal szerelték föl, amelyeket csak speciális kulccsal rendelkező illetékesek, illetve meghatalmazottak nyithat­nak ki. Már 20 ilyen zárt sorompó vigyázza az utakat. A kitermelt fa tárolása az erdőkön áthaladó fő­útvonalaktól távol esik, a sorom­pókkal védett utakon közelíthe- tők csak meg. _________________Bnc A tévé nem a valóság A túlzó tiltás is agresszióhoz vezet PÉCS A serdülők agresszivitásának a szülők túlzó tiltása, illetve engedékenysége is oka lehet. A témáról a héten tartottak A serdülők ag­resszív maga­tartásának okai a korai szülő­gyermek kap­csolatban kere­sendők. Ha túl­zóak az elvárá­sok, a gyerek kicsi korától rendszeres tiltással kerül szem­be. A düh erősödik benne, ez ag­resszív viselkedéshez vezethet. A túlzott engedékenységnek ha­konferenciát. sonlók a következményei, ez esetben a gyermek idősebb korá­ban találkozik csak a tiltással, a helyzetet nem biztos, hogy kezel­ni tudja. Erről is szó esett a héten Pécsett megrendezett szakmai összejövetelen. Jüngling Gyöngyvér gyermek­pszichiáter (képünkön), a konfe­rencia egy előadója kérdésünkre elmondta, az agresszió kialakulá­sában a filmeknek is szerepe le­het, a gyerekek a látottakat min­taként veszik át. Fontos lenne, hogy a kicsik kevesebb időt tölt­senek a készülékek előtt. A szü­lők pedig, ha tehetik, kísérjék fi­gyelemmel, milyen műsorokat néznek csemetéik, magyarázzák el, hogy a látottak nem a valósá­got tükrözik. ' WALD K. Sokan szorulnak művesekezelésre PÉCS Baranyában a művesekezelésre szoruló betegek száma az or­szágos átlagot messze felülmúlóan megközelíti az uniós szin­tet. Ez nem feltétlenül baj, állítják a szakemberek, ám az már inkább, hogy a kezelésre továbbra is kevesebb pénz jut, mint amennyire szükség volna. gére ennek megfelelően mintegy 210 kezelt beteg jut. A professzor hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a baranyai helyzet inkább jónak mondható; mivel a sok páciens a felderítőhálózat és a háziorvosok felkészültségét jelzi. A növekedés üteme jelentősen nagyobb a nyugati 5-6 százalékos­nál, Baranyában például évről év­re 10-14 százalékkal többen szo­rulnak művesére. - A pécsi köz­pont jelenleg is kapacitása csú­csán, reggel hattól este tizenegyig üzemel, így valóban elodázhatat­lanná vált a várhatóan jövő év kö­- Azon baranyai lakosok aránya, akik művesekezelésben részesül­nek, lényegesen meghaladja az or­szágos átlagot - tájékoztatta la­punkat dr. Karátson András (ké­pünkön), a Fresenius Medical Care hálózat pécsi dialízisköz­pontjának orvos-igazgatója. Míg Magyarország más megyéiben az egymillió főre jutó, dialízisre szo­ruló betegek száma 350 körüli, ad­dig e szám megyénkben megköze­líti az 550-560-as európai átlagot. Baranya négyszázezres népessé­zepére elkészülő szigetvári műve- seállomás kiépítése - fogalmazott Karátson András. A közelmúlt tragikus horvátor­szági és spanyolországi eseteivel kapcsolatban - a művesekeze- lés után többen meghaltak egy bizonyos szűrő­vel összefüg­gésbe hozható­an - a profesz- szor elmondta: sem a Frese­nius, sem pedig a többi magyarországi dialízisállo­más nem használja annak a cég­nek a termékeit, mely eszközei külföldön gyanúba keveredtek.- Annak ellenére, hogy a kezelt betegek száma folyamatosan emelkedik, a fejlesztéseket nem követi rugalmasan a finanszírozás- mondta el lapunknak Zoltán György, a Fresenius hálózat ügyve­zető igazgatója. Mint állítja, a dia­líziskezelések finanszírozására el­különített fejenkénti összeg jelen­leg 140 német márkának - azaz mintegy tizennyolcezer forintnak- felel meg, ennél azonban többre, mintegy 160 márkányi összegre lenne szükség. Úgy fogalmazott, a finanszírozás jelenlegi rendszere mellett a szigetvári fejlesztés is mindössze előremenekülésnek minősül. A központok egyelőre nem tudják, meddig nem kell a be­tegeknek semmit sem érezniük a nehézségekből - az igazgató sze­rint azonban a helyzet már nem sokáig tartható. T.G. i > Határátkelő is kellene A drávai határátkelő megnyitásával a két ország közti gazdasági együttműködés minden kétséget kizáróan erőteljes fejlődésnek indulna. Az ormánsági települések jelenleg is kiváló kapcsolatban vannak a szomszédos ország városaival, falvaival, de a közleke­dési nehézségek miatt a vállalkozások ezt nem tudják kamatoztat­ni. A sellyei ipari parkba a határnyitás után horvát befektetők is te­lepülhetnének. Az ormánságiak ezenkívül a turizmus fellendülé­sét is várják az új, egy tanulmány szerint Révfaluban épülő határ­átkelőtől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom