Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-20 / 316. szám

iÜ 2001. November 20., kedd R PORT 7. OLDAL K U L T U R A ­POSZT: változik a zsűri is Határon túli színházi produkció is lesz Az I. Pécsi Országos Színházi Találkozó tapasztalatai alapján már bizonyos, hogy változni fog a zsűri felállása és a díjak el­bírálása. Eldőlt, hogy az új szezonban ki válogatja ki a bemu­tatásra kerülő darabokat, és ezentúl két, határon túli színház produkciója is részt vesz a megmérettetésen. Nincs irigylésre méltó helyzetben a II. POSZT, versenyelőadásait ki­válogató személy, hiszen minden színház két előadást ajánlhat a megmérettetésre, és nem csak a kőszínházak, de a különböző al­ternatív társulatok is részt vehet­nek a vetélkedésen. Másrészt egy-egy előadást a jó döntés érde­kében esetenként többször is cél­szerű megnézni. így az előzetes becslések szerint 120-140 szín­darab megtekintése lesz a felada­ta Szűcs Katalin budapesti színi- kritikusnak, a Magyar Színházi Társaság Kritikus Céhe elnöké­nek, mert idén őt bízták meg a versenyprodukciók kiválasztásá­val - tudtuk meg Simon Istvántól, a fesztivált szervező POSZT Kht. pécsi ügyvezető igazgatójától. Ugyanakkor nem elég csak a honi teátrumokat végigjárnia, mert a kht. döntése értelmében a 2002. június 6-15. közötti fesztiválon az öt nagyszínházi és az öt kamarai előadás mellett a két kategóriában egy-egy határon túli színház pro­dukciója is összevetésre kerül. Mint látható, a bemutatott darabok száma kevesebb (legutóbb össze­sen 16 előadás volt), de most a ver­senyprogramokat kétszer vagy há­romszor is eljátsszák. Lényeges változás lesz a zsűri összeállításában is. A színházjáró laikusokból álló „12 dühös em­bert” megfelezik hattagúra, és ez a társaság csak a legjobb előadás­nak ítélt közönségdíjról dönt. A csapatot valószínűleg a márciusi Színházi Világnapon sorsolják ki a pécsi nézők közül. Ugyanakkor választanak egy szakmai zsűrit is, mely a további nyolc díjról dönt. Ebben a teamben színé­szek, rendezők, dramaturgok, kritikusok is helyet kapnak, de a konkrét személyekről csak április elseje után döntenek - amikorra kiderül, melyek a versenydara­bok -, hogy a zsűritagok ne legye­nek érintettek a produkciókban. A szakmai díjak újdonsága az lesz, hogy egyes kategóriákban (például a legjobb színész) több első helyet is kioszthatnak, míg más területen akár el is állhatnak a díjátadástól. MÉSZÁROS B. ENDRE HORVÁT HÍMZÉSEK PÉCSETT. Az August Senoa Horvát Klub díszítőművész körének munkáiból nyílott bemutató tegnap. A november végéig látogatható bemutatót dr. Sarosácz György néprajzkutató nyitotta meg. ___________________________________________________________________________________________________ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Híd lesz két kontinens között Latin-Amerika központ a Pécsi Tudományegyetemen A KORSZERŰ zeneoktatásért. A napokban az Oktatási Minisz­tériumban átadták a „Korszerű tankönyv 2001”- pályázat ez évi díjait, ahol Pécsi Géza, a neves pécsi zeneszerző és tanár „Kulcs a muzsikához” című tankönyve, illetve egy fizikával foglalkozó és egy társadalomismereti tan­könyv részesült minisztériumi elismerésben. A három kiemel­kedő művet, köztük Pécsi Géza „Ének - Zene - Kultúra” alcím­mel megjelent, a személyiség fej­lődését integrált módszerekkel megalapozó tankönyvét 63 pá­lyaműből választották ki. (br) BASELBEN meghívásos nemzet­közi kiállításon vett részt Sz. Ko- zári Piroska festőművész tanár, a Pécsi Pedagógus Képzőművész Műhely alapító tagja. A baseli Kronen Mattsaalban grafikáját és egy Svájcban készült olajképét ál­lították ki, melyet október során láthatott a közönség. (br) ESZENYI ENIKŐ Pingszving cí­mű pécsi önálló estje, mely teg­nap a művésznő betegsége miatt elmaradt, január 14-én lesz a Pé­csi Nemzeti Színházban. A meg­váltott jegyek érvényesek. PONTOSÍTÁS. Lapunk novem­ber 17-i számának 7. oldalán a vi- lágörökségi diplomaátadóról szó­ló írásunkba sajnálatos hiba csú­szott. Az ünnepségen a Pécsi Ka­marakórust nem Tillai Aurél, ha­nem Szabó Szabolcs vezényelte. Az érintettek elnézését kérjük. Tv-jegyzet A Bázis „A hacuka koszos, rendetlen! Úgy néz ki mint egy disznó! ” Pattognak a znpás őrmester szavai, akinek - hivatásos katonaként - nem nehéz eljátszania a szerepet, amit a túl­élő játékban osztottak ki rá. 'Az el­ismerés mellé ezek a szavak járnak egy katonai kommandóként mű­ködő csapatnak, amelyik az elébb még pókként ereszkedett le a mere­dek panelfalról. A három derék le­ányasszony és ugyanennyi férfiú megpróbáltatásait ezután egy vi­dám feredőzés szakítja meg a le­ányfalui strand 35 Ceísius-fokos vi­zében, bár ez sem úrikisassszo- nyok és úrfiak hancúrozó, szerel­mes pancsikolása. Mert mint az eddig talpig angyalbőrben-ba- kancsban vitézkedő, s most fürdő­ruhára meztelenedő nők egyike megjegyzi: „Csajok, hogy megyünk ki így a strandra?Mindenki azt hi­szi majd, hogy összevertek ben­nünket. ” És a kamera mutatja az amúgy vékony tanárnő csípőjén- combján a kék-zöld foltokat. De ki bánja ezt, amikor tízmil­lió a tét? Igaz, csak az utolsó kaparint­hatja meg az összeget - az, akit időközben nem szavaztak ki a „leggyengébb láncszem” elve sze­rint, és a legtovább állja a sarat, minden akadályt úgy-ahogy le­gyűrve. Az emyesztő fürdőt éj­szakai riadó követi, majd kondi­teszt, terepgyakorlat, gilisztaevés, és a kiszavazottat megillető pár­baj, amellyel a helyét - ha maga­választotta ellenfelét legyőzi - megőrizheti. Ezek után sejlik csak föl, hogy valamikor - húsz? harminc? negy­ven éve? - milyen maradéktalanul értékes munkát is végeztünk da­gonya sárban puhatolva a nótát, tél közepén szabad ég alatt hálva, az egyik éjszakán szenet, a mási­kon kohósalakot lapátolva, gilisz­ta helyett mákos tészta fonnyadt csíkjait nyelve, kötélen húzódz- kodva, visszapofázva, vízzel el­árasztott fogdában fütyörészve. Bár nem egészen önként, és nem tízmillióért. Sok tízezer kiskatoná- rtak tán ma is felepénz üthetné a markát. De ez a felvetés csak a só­vár, dicsekvéstől sem mentes irigy­ségé - a másik lényegesebb: a mil­liókért fogcsikorgatva harcoló „túl­élők" többsége pedagógus, köz- tisztviselő. Egyikük édesapja sze- mevilágáért küzd, a másikuk megalázó szegénysége ellen, a harmadik gyermekei tisztessége­sebb felneveléséért. Ám mire eze­ket a sorokat leírom, a sokféle tár­sasjáték, abrakadabra és jövőnk egyetlen bázisa egyszeriben csak időszerűtlenné válik: elkészült a pedagógusok pályakép-modellje. Már-már az az optimista kény­szerképzetem támad, hogy vala­hol valakik megelégelték, hogy a tanárok ennyire játékosak, egyál­talán azt, hogy ennyire játékos nemzet vagyunk - gilisztával és ezzel a műsorral is megetetve. BÓKA RÓBERT Régióközpont-szerep az európai mérlegen Nem lehet cél a funkciók újrafelosztása a versengő városok között A magyar regionális politika fejlődése keresztúthoz érkezett. Ma­gyarország versenyelőnyre csak akkor tehet szert, ha tovább lép a regionális politika gyakorlásában. A téma részeként a régióköz­pontokról rendeztek vitaülést a közelmúltban Pécsett a Magyar Tudomány Napja rendezvényei keretében. A vita során Pécs és Kaposvár névvel említve sem volt, csak a követelmények tényei. A Nemzeti Kutatási-fejlesztési Prog­ram támogatásával „A magyar régi­ók és települések versenyképessége az európai gazdasági térben” címen folyó kutatás tudományos konzorci­umát dr. Horváth Gyula, a Regioná­lis Kutatások Központjának főigaz­gatója irányítja. A régióközpontról az egyik vitaindítót ő tartotta.- Ha a régiókról a nyugat-euró­pai standard alapján gondolko­dunk, nem kerülhetjük meg a ré­gióközpont kérdését: nincs régió központ nélkül - mondja a téma je­lentőségéről. - Ez nem maszatolha- tó el társközpontokkal, mert üye- nekre nincs szükség. Egyértelmű­en ki kell mondani: a régiónak egy központja van, ahol a régióval kap­csolatos ügyek intéződnek. Nálunk összekeverik a városfejlődés prob­lémáját a régióéval. Több város a régióközponti szerep megszerzé­sétől várja saját fejlődésének dina­mizálódását. Pedig az egészen más kérdés, hogy a hierarchia különbö­ző szintjén álló városoknak meg­van a maguk feladata és szerepe a településszerkezet fejlődésében. Ehhez persze hasznos lenne egy nemzeti városfejlesztési stratégia.- Lehet-e támaszkodni magyar hagyományokra a régióközpontok esetében?- Megnéztük, hogy Magyaror­szágon az utóbbi 100 esztendőben milyen regionális hatókörű intéz­mények települtek az egyes váro­sokba. Egyértelműen az a kép raj­zolódik ki, hogy Magyarországon Budapest mellett három teljes ér­tékű regionális központ van, ame­lyekben mindenfajta regionális hatókörű intézmény megtalálha­tó: Debrecen, Szeged és Pécs. Eze­ken túl vannak részleges fejlettsé­gű központok: Miskolc, Székesfe­hérvár és Győr.- Az Európai Unióban milyen vá­rosokból lett régióközpont?- Az Európai Unió 208 régiójának 90 százalékában, vagyis 180-ban a legnépesebb város a régióközpont. A kivételeknek történelmi vagy etni­kai specialitások az okai. Magyaror­szág egyébként több idehaza na­gyobbnak számító városával elő­nyösebb helyzetben van olyan or­szágokhoz képest - Portugália, Gö­rögország stb. -, amelyekben kétpó­lusú a települési rendszer. Budapest túlsúlya nyilvánvaló, de mégsem le­hetséges, hogy azokat a városokat, amelyek százéves hagyománnyal bírnak bizonyos regionális funkciók ellátásában, ne tegyük az új regioná­lis politikában is központokká.- Mégis mutatkoznak más vám­sokat favorizáló szándékok. Ha ilyen felmerülhet, vajon milyen funkciókat kell a régióközpontok­nak ellátni?- A központi városnak képesnek kell lennie a régió kohéziója szerve­zésére. Tehát nem azért régióköz­pont valamelyik város, hogy a.saját fejlődését szol­gáló intézmé­nyeket, szerve­zeteket, tevé­kenységeket te­lepítsen le. Olya­nokkal kell ren­delkeznie, ame­lyeknek regioná­lis funkciói is vannak. Üzleti szolgáltatások új szervezeteire, in­tézményeire van szükség, tanács­adó, piacszervező, piackutató, nemzetközi jogi, tudományos és technológiai szolgáltatásokra, ame­lyek az egész régióval szoros kap­csolatban vannak. Másrészt a régió- központnak képesnek kell lennie arra, hogy a régiót az európai terü­leti munkamegosztásba bekapcsol­ja. A kutatásainknak pont az a fel­adata, hogy megfogalmazza ezek­nek a tevékenységi köröknek fő ele­meit a nyugat-európai városok ta­pasztalata alapján.- Milyen elemek látszanak biz­tosnak?- A régióközpont városnak ma­gas exportpotenciállal kell rendel­keznie, és olyan infrastruktúrával, amely a nemzetközi kapcsolatok fejlődését szolgálja. Diplomáciai al­központoknak és olyan intézmé­nyeknek kell működniük benne, amelyek a nemzetközi kapcsolatok alakításában szerepet játszanak. Magas külföldi tőkehányadnak kell jelen lennie a város gazdaságában. Minden európai régióközpontnak van nemzetközi kereskedelmi for­galmú repülőtere. Az üzleti szolgál­tatások szervezéséhez pedig sok­funkciós egyetem is kell, ahol jelen­tős kutatások folynak. Tehát nem az a szempont, hogy hány hallgatója van, hanem az, hogy milyen kutatá­si-fejlesztési kapacitásokkal rendel­kezik az intézmény.- Ezekhez képest a kutatásaik szerint mely városaink felelnek meg leginkább az efféle mércének?- Azt vizsgáljuk, hogy milyen funkciókra van szükség a régió ér­dekében, és ezek közül hol van már meg valami, milyen minőséget mu­tatnak, illetve hol vannak optimális feltételek új intézmények, szerveze­tek telepítésére. A regionális felfo­gásban ugyanis nem az a kulcskér­dés, hogy meglévő funkciókon mi­ként osztozkodjanak az egyes váro­sok. Új szervezetek, intézmények, tevékenységek kellenek, és az a kér­dés, hogy ezeket hova telepítsék. Ha mindent összevetünk, egyértelmű­en kimondhatjuk, hogy Magyaror­szágon a nagyvárosok a régióköz­pontok: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr - és bizonyos szempont­ból még Székesfehérvár. DUNAI IMRE A kétoldalú egyetemi együttműködések gya­rapodásával a latin-amerikai szálak egy új in­tézménnyel bővültek. A PTE Természettudo­mányi Karán létrehozott központ tegnapi megnyitásán részt vett négy latin-amerikai or­szág nagykövete is. „Az egyetem akkor egyetem, ha széles körű nemzetkö­zi kapcsolatokkal bír, és ha egy picit előrébb jár, mint a társadalom egésze. Meggyőződésem, hogy a nem túl távoli jövőben, az EU csatlakozással a latin-amerikai térség felértékelődik Magyarország számára, és vi­szont” - mondta dr. Tóth József, a PTE rektora az intézményavató ünnepségen. Arra is utalt, hogy hazánknak és a latin- amerikai országoknak sajátos közös ér­dekeik is vannak a globalizáció egyes ne­gatív hatásainak elhárításában, a saját kultúra védelmében. A Pécsi Tudományegyetem Latin- Amerika Központját üdvözölte és továb­bi állami támogatásáról biztosította dr. Náray-Szabó Gábor, az Oktatási Minisz­térium államtitkár-helyettese. Dr. Fischer Ferenc történész, tanszékvezető egyete­mi tanár, a központ igazgatója az intéz­mény létrejöttéhez vezető évtizedes fo­lyamatot tekintette át. Legutóbbi impul­zusként azt említette, hogy 2000-től a PTE több latin-amerikai egyetemmel alakított ki együttműködést. A pécsi hallgatók, doktoranduszok körében mind nagyobb az érdeklődés a térség kí­nálta témák iránt. A legfontosabb törekvések egyike, hogy a PTE a központ révén a latin-amerikai egyete­mekkel többoldalú együttműködéssel valósítson meg projekteteket. Celso Moreno Laval chilei nagykövet úgy fogalma­zott, hogy a pécsi intézmény a híd szerepét töltheti be a közép-európai térség és Latin-Amerika között. Emlé­keztetett, arra, hogy a Concepcion székhelyű, kétmillió lakosú chilei régió kapcsolatot kezdeményez a dél-du­nántúlival, és a közeljövőben várható a concepcioni polgármester asszony, illetve a kereskedelmi és gazda­sági kamara küldöttségének látogatása Pécsett. Belarmino Pirúüa C. kolumbiai nagykövet arra em­lékeztetett, hogy az egyetemes kultúrában Latin-Ame- rika a tényleges értékeinél jóval kevesebb figyelmet kap. A kapcsolatbővítés fontos bázisának nevezte a most alakult pécsi intézményt, és hangsúlyozta: iden­titásunk őrzése úgy lehet csak hathatós, ha kölcsönö­sen jobban megismerjük egymást. Horatio Antarik Chalian argentin nagykövet a latin- amerikai országok budapesti külképviseletei nevében is támogatást ígérve mondott köszönetét a pécsi egye­temnek, hogy a központtal közvetlen információ-, ok­tató- és hallgatócserét segítő intézményt hozott létre. A megnyitón dr. Änderte Ádám, a Szegedi Tudo­mányegyetem tanszékvezető tanára a magyarországi latin-amerikai kutatás történetét foglalta össze. A TTK Földrajzi Intézetében Jósé Luis Martinez H. mexikói nagykövet Mexikóváros területfejlesztési dinamikájá- ról tartott előadást. dunai l Dr. Tóth József rektor köszönti Celso Moreno Laval chilei nagykövetet (balról) és Ná­ray-Szabó Gábor államtitkár-helyettest (középen) fotó: laufer l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom