Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-18 / 314. szám

2 ★ KÖRKÉP i 2001. november 18. események Izrael bírálja az Európai Uniót Jeruzsálem - Izrael tegnap elutasította, hogy az Európai Unió aktívabb szerepet játsszon a közel-keleti békefolyamat újra­élesztésében, és azzal vádolta az EU-t, hogy részrehajló az arabok javára. Guy Verhof- stadt belga miniszterelnök vezetésével uni­ós küldöttség érkezett Kairóba, közel-keleti kőrútjának első állomására. A delegáció megpróbálja rábeszélni az arab és az izraeli felet a tárgyalások folytatására. Több mint hétszáz áldozat Algír - Már jóval hétszáz fölé emelkedett a múlt szombati algériai ítéletidő halottainak száma. Az áradásokkal kísért viharos időjárás következtében több mint százan eltűntek és százakra rúg a sebesültek száma is. Különö­sen sok ember halt meg az algériai főváros nyugati részén, ahol iszapár öntötte el az utcá­kat és házakat. Blair: Oroszországot a NATO-ba! London - Tony Blair brit miniszterelnök George Robertson NATO-főtitkárhoz és Vla­gyimir Putyin orosz elnökhöz intézett négy­oldalas levelében egy sor más javaslata mellett egy új, NATO-Oroszország tanács felállítását indítványozta. A javaslat célja nem az, hogy Oroszország belépjen a NATO-ba, de ez sem zárható ki. A rabati bíróság nem tréfált Rabat - Nyolc hónapi börtönbüntetésre ítél­tek egy ismert marokkói üzletembert, aki lép- fenével fenyegette meg barátját - illetve valójá­ban közönséges hintőporral szórta be barátjá­nak küldött levelét. A „csínytevő” üzletember levelében azzal fenyegette meg barátját, hogy büntetés éri őt az izraeli üzletemberekkel fenntartott kapcsolataiért. G20 - csökkenő kamatlábakért Ottawa - Tegnap megnyílt a „G20” csoport­hoz tartozó országok pénzügyminisztereinek és bankvezéreinek tanácskozása. A Nemzet­■ közi Valutaalap - mai, kiadásra váró nyilatko­zata szerint - a kamatlábak csökkentésére szó­lítja fel a legfejlettebb gazdaságokat. A tanács­kozás előestéjén háromszázan tüntettek a pénzügyi tanácskozás ellen, több személyt a rendőrség letartóztatott. Halálos ítéletek népirtásért Kigali - Hét személyt ítéltek halálra tegnap Ruandában, mert 1994-ben a népirtás aktív résztvevői voltak az afrikai országban, miköz­ben a kormány 552, ugyancsak népirtással vá­dolt gyermeket szabadon engedett. A bíróság előtt a hét vádlott elismerte bűnösségét, vagyis azt, hogy Ruanda északnyugati részén mint­egy tucat tuszit öltek meg. NEM VAGYUNK ELTANULOK BRÜSSZELI BIZONYÍTVÁNYC Ä VT ■ ■ s­Működő, versenyképes piacgazdaság Ciprus, Málta Működő piacgazdaság, rövid távon meg kell birkózniuk az európai verseny- kihívásokkal Még nem működő Nem teljesíti piacgazdaság, egyik feltételt de középtávon sem, de nagy versenyképes előrelépést tett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia Magyarország nem szere­pel a leginkább csatlako­zásra érett országok kö­zött - derül ki az Európai Unió éves országjelen­téséből. Az Unió a korrup­ció, a romákkal való bá­násmód, az egészségügy, a média helyzetének ren­dezetlensége és a bírósá­gok leterheltsége miatt bírálja az országot. Bár a kormány több intézke­dést is hozott, nem történt je­lentős előrelépés a korrupció csökkentése érdekében - álla­pítja meg az Európai Unió hé­ten közzétett 2001. évi ország­jelentésében. A korrupció elle­ni erőteljesebb fellépést az Unió már egy évvel ezelőtt is sürgette, ráadásul időközben hazánkat a „nem együttműkö­dő országok” közé sorolták. Martonyi János külügymi­niszter szerint a negyedszer készült országjelentés minden eddiginél kedvezőbb képet fest hazánkról. A politikus szerint Magyarország 2004. január 1- jétől immár tagja lesz az Unió­nak. Az ellenzéki pártok sze­rint aggályos, hogy az ország­jelentés idén is ugyanazokon a területeken fogalmazott meg kritikát, mint egy évvel ez­előtt. Miközben a jelentés ki­emeli a kétéves költségvetés által kiszámítható gazdasági környezetet és a Széchenyi- terv pozitív hatásait, kifogásol­ja; hogy az autópálya-építése­ket - az uniós előírásokkal el­lentétben - nem pályáztatják. Elmarasztalják Magyarorszá­got, hogy a nyugdíjreform nem valósult meg teljesen, de a legkomolyabb bírálat az egészségügy területére érke­zik. „ígéretes indulás után megállt az egészségügyi re­form” - szól a jelentés. Hazánk tiszteletben tartja, az emberi jogokat - állapítják meg az Unió szakértői, ám a börtönök zsúfoltsága egyre növekvő probléma, amit orvo­solni kell. Másik kritika, hogy a bíróságok túlterhelték, ami csökkenti az igazságszolgálta­tás hatékony működését. A rendőrséget azért bírálták, mert a szolgálatot teljesítők számos esetben „kifogásolha­tóan” léptek fel a külföldiekkel és a romákkal szemben. A roma kisebbség helyze­tének javítása Magyarország legfőbb adóssága - derül ki az országjelentésből. Nincs ki­sebbségi képviselet a parla­mentben. A roma kisebbség rossz körülmények között él, és alig egy százalékuknak van felsőfokú végzettsége. Ugyan­akkor a romákat „kiterjedt” diszkrimináció sújtja. Elmarasztalóan szól a je­lentés a média helyzetéről. A szakértők válságosnak ítélik a közszolgálati MTV anyagi ki­látásait. Figyelmeztetnek arra is, hogy az ORTT kuratóriuma nem teljes, s nem született meg az új médiatörvény sem. A médiaügy az új EU-nagy- követ, Jürgen Koppen szerint azért is aggályos, mert meggá­tolta, hogy ideiglenesen lezár­ják a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetét. Az Európát is fenyegető gazdasági recesszió mérsé­kelni fogja az uniós polgárok bővítés iránti lelkesedését, és fenyegetővé teszi szá­mukra a munkaerő szabad áramlását - állapítja meg a Financial Times. R. Cs. T Kultúrcentrum a Millenniumi Városközpontban ■ A Millenniumi Városközpontban 2003 végére megépülő kul­turális tömb és a Nemzeti Színház hozzájárulhat ahhoz, hogy Közép-Európában kulturális centrum jöjjön létre - hangoztatta Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter. A TriGránit Rt. cég­csoport fejlesztésében épülő Millenniumi Városközpontban 31 milliárd 298 millió forintból készül el a kulturális tömb. A kisgazdák később nevezik meg jelöltjeiket ■ Már 178 egyéni képviselő-jelölttel megállapodtunk, s a többi kilenc választókerületben is jól állunk a jelöltek kiválasztásával - mondta G. Nagyné Maczó Ágnes, az FKGP alelnöke. A neve­ket azonban csak jövő január 19-én, a párt budapesti kampány­nyitó nagygyűlésén szándékoznak nyilvánosságra hozni. Hatpárti összefogás a biztonságért ■ Simicskó István, a MeH politikai államtitkára úgy vélte, a szeptember 11 -ei terrortámadást köve­tően valamennyi parlamenti párt belátta, hogy hazánk biztonságának hosszú távú garantálása érdekében nemzeti összefogásra van szükség. Medgyessy mellett ■ Az MSZP országos választ­mánya tegnapi budapesti ülé­sén egyöntetű bizalmáról biz­tosította Medgyessy Pétert, a párt miniszterelnök-jelöltjét és a személyére szabott politikai koncepciós ügyként értékelte a sajtóban őt ért támadást. Az ülésen - amelyen Kovács Lász­ló pártelnök és Horn Gyula volt miniszterelnök is részt vett - Medgyessy Péter üzleti szereplőként és vállalkozóként tisztának, támadhatatlannak nevezte magát az ügyben. Ütközött a Kurszk? ■ Az orosz fővárosnak nin­csenek „közvetlen bizonyíté­kai" arra, hogy a Kurszk atom-tengeralattjáró külföldi tengeralattjáróval ütközött el­süllyedése előtt. A tavaly au­gusztus 12-én 118 tengerész­szel a fedélzetén elsüllyedt tengeralattjáró tragédiáját vizsgáló bizottság sok köz­vetett bizonyítékkal rendel­kezik, de nem lehet megmon­dani, mi az igazság. Békés választás ■ Koszovóban rendben, inci­densek nélkül folytak a vá­lasztások, a koszovói szer- bek, különösen a tartomá­nyon kívül élő menekültek meglepően nagy számban mentek el szavazni. Csak jelentéktelennek mondható választási szabálytalanságról érkeztek hírek. Az első rész- eredmények lapzártánk után kerültek nyilvánosságra. Kormányülés döntése: jöhetnek a Gripenek ■ A kormány elfogadta a nemzetbiztonsági kabinet beszámoló­ját, amely szerint alá lehet írni a kormány egyetértési nyilatko­zatát a Magyar Köztársaság és a Svéd Királyság kormánya kö­zött a Gripen típusú repülőgépek bérletével kapcsolatban. Az el­lentételezési tárgyalások az utolsó szakaszba jutottak és ennek értelmében a 108 milliárd forint 30 százaléka beruházások for­májában jön vissza a magyar gazdaságba, 70 százaléka pedig magyar árak és szolgáltatások levásárlását jelenti. Áder: a polgárok támogatják a csatlakozást ■ Az EU-csatlakozás tekintetében Magyarországon meglévő tár­sadalmi és politikai konszenzust hangsúlyozta tegnap Áder Já­nos. Az Országgyűlés elnöke Stockholmban, az unió parlamenti elnökeinek konferenciáján szólalt fel, ahol elmondta, a magyar lakosság kétharmada hosszú idő óta támogatja az integrációt. FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az Északi Szövetség vezetői tegnap aggodalmukat fejezték ki a nyugati katonai erők afganisztáni jelenléte miatt. Egyik képviselőjük kijelentette, hogy az északi Bagram repülőterén tartózkodó 100 brit katona közül 15 maradhat, a többinek távoznia kell. Amerikai bombázók - nem törődve a ramadánnal - tovább folytatták a tálibok utolsó észak-afganisztáni erős­ségének számító Kunduz bombázását, míg az Északi Szövetség alakulatai a 48 órás fegyverletételi határidő lejárta után földi támadásra készülőd­nek. A tálib külügyminisztérium szóvivője cáfolta, hogy Mohamed Omar móllá elhagyta volna Kandahár városát, és azt mondta, hogy csapataik uralják a területet. Nadzsibullah móllá, az egyik tálib illetékes tegnap tálib részről első ízben ismerte el, hogy az al-Kaida terrorszervezet alvezére, Mohammed Atef életét vesztette egy bombatámadásban. 290 milliárd forint többletbevétel elköltésére a tavalyi zárszámadás jóváhagyásakor „utólag” kapott felhatalmazást a kormány. A pénzből ju­tott béremelésre, nyugdíjemelésre, de kormány- párti képviselők által támogatott magáncég adósságainak elengedésére is. A magyar polgárok és cé­gek tavaly az előzetesen becsültnél 290 milliárd fo­rinttal több adót fizettek be az államkasszába. A több­letből a kormány 261,5 mil­liárd forintot rögtön el is költött, ehhez azonban csak utólag, a zárszámadá­si törvényben kérték a par­lament jóváhagyását. A többletbefizetések forrása a kormány által alábecsült infláció volt. Miután pén­zünk jobban romlott a várt­nál, a bérek és árak - így az azokból beszedhető adó is - a tervezettnél jobban emelkedtek. A lakosonként har­mincezer forint többletbe­vételből ellenzéki képvise­lők szerint a kabinet tör­vénytelenül helyezett leté­ti számlára 70 milliárd fo­rintot, míg a kormánypár­tiak szerint a pénzt jó cé­lokra fordították. A támad­hatatlan eljárás az lett vol­na, ha a kormány tavaly ősszel pótköltségvetésben kér felhatalmazást a plusz­pénzek elköltésére, ám a kabinet a kétéves költség- vetés „kiszámíthatósága” érdekében erre nem volt hajlandó. A törvény kihir­detésre váró szövegéből meglehetősen nehezen le­het kibogarászni, mire is ment el az adófizetők pénze. Zárszámadás Jutott - bár az egészhez képest szerény összeg - a pénzből a nyugdíjasoknak. Az egyszeri nyugdíj-kiegé­szítés 15 milliárd forintba került. A közszférában dol­gozók év végi bérkifize­tésére - a rendkívüli kor­mányzati kiadások terhére - 25 milliárdot költöttek. 14,4 milliárdot az egészség- ügyiek jutalmazására és 10,6 milliárdot a pedagógu­sokéra. A rendkívüli kor­mányzati kiadások címén egyébként a kabinet össze­sen mintegy 60 milliárd fo­rintot költött közérzetjaví­tó, jóléti intézkedésekre. A Reorg Apport Rt. köt­vénykibocsátása 25 milli­árdba került, míg a Magyar Villamosipari Műveket 10 milliárddal kompenzálta a kormány a gáz magas be­szerzési ára miatti veszte­ségeit ellensúlyozandó. Hasonló „gigantikus” tétel volt a Magyar Államvas­utak konszolidálása. A költségvetés összesen 63 milliárd forintot fordít arra, hogy a vállalat több bank­nál, illetve az EUROFIM- mel (Európai Gördülő- anyag Finanszírozási Tár­saság) szemben fennálló adósságát átvállalja. „Apróság” a Földhitel Banknak juttatott 10,5 milliárd forint, vagy az ugyanekkora összeg, amit a külföldön befektető ma­gyar cégek támogatásával foglalkozó Corvinus Rt. kapott. Összesen 14 milli­árddal támogatták meg a Magyar Televíziót és a Magyar Rádiót. Sokak számára érthetet­len, hogy miért vállalta át az állam egy magáncég, az Altek 21,3 millió forintos tartozását. Az elmúlt tizen­két évben ugyanis hasonló intézkedésre nem került sor. A módosító indítványt két fideszes képviselő, Sasvári Szilárd és Busi La­jos nyújtotta be. Az adó­fizetők zsebéből „kisegí­tett” cég az utóbbi választó- körzetében működik. « *

Next

/
Oldalképek
Tartalom