Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)

2001-11-09 / 305. szám

10. OLDAL G A Z D A S Á G I 2001. November 9., péntek T U KÖR AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,63 Cseh korona 7,51 Euró 250,45 Német márka 128,05 Osztrák schilling 18,20 Lengyel zloty 68,68 Svájci frank 170,51 Szlovák korona 5,81 USA-dollár 279,12 HÍREK ÜZLETRÉSZ. Az FVM adatai szerint a határidő lejártáig, ok­tóber végéig 256633-an ajánlot­ták fel külső üzletrészüket meg­vételre az államnak. A tulajdo­nosok a szerződés megkötésé­től számított negyven napon be­lül megkapják vagyonrészük el­lenértékét - jelentette be Bérezi Norbert, a földművelésügyi tárca helyettes államtitkára. (G) CSATLAKOZÁS. Vonza And­rás földművelésügyi és vidék- fejlesztési miniszter szerint a kormány terület- és vidékfej­lesztési politikájának közép­pontjában a területi egyenlőt­lenségek mérséklése áll, és ez képezi alapját a konkrét progra­mok végrehajtásának. Ezzel az .eszközrendszerrel elsősorban az elmaradott területeket és a válságtérségeket kívánta segíteni a kormányzat. (MTI) MOTORGYÁRTÁS. A győri Audi Hungária Motor Kft. gyár­tósorairól csütörtökön legördült az ötmilliomodik motor; a 3 li­ter hengerűrtartalmú, hathenge­res motor egy Audi A6-os mo­dell számára készült. Lőre Pé­ter, a társaság kommunikációs vezetője elmondta: az Audi AG győri leányvállalatának fejlesz­téséhe - 1993-as megalakulása óta - 1,3 milliárd eurót invesz­tált. A befektetés több mint 80 százaléka a motorgyártást érin­tette. A következő években az Audi-konszern további nagy vo­lumenű beruházásokat tervez Győrött, amelyek a motorgyár további bővítését szolgálják. (MTI) INFLÁCIÓ. Az idén 4 százalék körüli, míg jövőre 3,5-4 száza­lék közötti gazdasági növeke­dést várnak a gazdaságkutató intézetek munkatársai - derült ki a GKI Gazdaságkutató Rt. csütörtökön Budapesten meg­tartott konferenciáján. A felszó­lalók mindegyike jelezte, hogy az előrejelzések nagyfokú bi­zonytalanságot tartalmaznak, miután elég sok kérdőjel van a gazdasági folyamatok alakulá­sában. Vértes András, a GKI elnöke elmondta, hogy ennek alapján idén a második félévre 3,5-3,7 százalékos növekedés prognosztizálható. A kutatók becslései szerint az ez évi decemberi infláció mértéke 7,5 százalék lesz. (MTI) m Új vizekre evezne a Balaton Fejlesztési Tanács. Módosítanák a régió határait Pontosítani kell a balatoni adatokat Balaton Régiós határmódosítást szeret­ne a Balaton Fejlesztési Ta­nács. A változtatással kapcso­latban felmérést végez a térség településein a Balatoni Integ­rációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. - tudtuk meg tegnap Németh Zsuzsanna kommuni­kációs menedzsertől. Az Országos Területfejlesztési Ta­nács a Központi Statisztikai Hiva­tal bevonásával felül kívánja vizs­gálni a statisztikai kistérségek 1997 óta fennálló rendszerét. Ez le­hetőséget ad a Balaton-régió terü­leti problémáinak orvoslására is. A Balaton-régió tizenhárom sta­tisztikai kistérségéből mindössze három - Somogy megyében csak a fonyódi - helyezkedik el teljes egé­szében területén belül. Hét kistér­ség túlnyúlik a kiemelt üdülőkörzet határán, három pedig - közte a sió­foki térség településeinek egy része - nem is tartozik oda. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a területfej­lesztési önkormányzati társulások határai sem esnek egybe a statiszti­kai kistérségek határaival. A Bala­ton-régió jelenlegi terüleü meghatá­rozásakor nem vették figyelembe a statisztikai adatszolgáltatás szem­pontjait, ezért a 164 település ese­tében a Központi Statisztikai Hiva­tal felmérései használhatatlanok Németh Zsuzsanna szerint. Pedig az európai uniós normák statisztikai-tervezési régiókra vo­natkozó előírásainak teljesítése, il­letve a pénzszerzés lehetőségének megteremtése érdekében szükség van pontos adatszolgáltatásra. C. A. Génkezelt kukoricát zároltak Az élelmiszereken jelölni kellene a géntechnikát Valószínűen módosított génállományú (GMO) fajtával keresz­teződött kukoricát találtak az Országos Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet (OMMI) egyik kísérleti állomásán. A GMO jelenlé­tére véletlen derült fény. Illetékesek szerint ma Magyarorszá­gon nem termesztenek genetikailag módosított növényeket. SOPRONHORPÁCS A gyanú felmerülése után több mint száz tonna kukoricát he­lyeztek zár alá az OMMI fajtakí­sérleti állomásain. Minderre azt követően került sor, hogy egy si­kertelen kísérletet követően meg akarták semmisíteni a növényt, ám az ellenállt a gyomirtó szer­nek. Rátkai József, az OMMI fő­osztályvezetője elmondta: a vizs­gálat megerősítette a fertőzöttsé- get, a kukoricafajta - feltehetően átporzással - genetikailag módo­sított fajtával kereszteződött. Pozsgay Jenő, a fajtatulajdonos sopronhorpácsi Advanta Hunga­ry Kft. igazgatója nem kívánt nyilatkozni. Magyarországon 1999 óta sza­bályozott a génmódosított növé­nyek elismertetése. Illetékesek szerint hazánkban ma biztosan nem termesztenek GMO-t tartal­mazó növényeket. A meglehe­tősen hosszadalmas eljárásra aránylag kevesen vállalkoznak: egy új növényfajta legkevesebb öt év után kaphat állami elisme­rést, illetve forgalmazási enge­délyt. Oravecz Sándortól, az FVM Mezőgazdasági Főosztályának munkatársától megtudtuk: az el­múlt három évben Magyarorszá­gon harmincöt engedélyt adtak ki kísérletekre, a termesztésig még egy növényfajta sem jutott el. A vetőmagimportot az OMMI ellen­őrzi. Jelenleg három - német, francia és amerikai importból származó - vetőmagtételben ta­láltak genetikai módosítást. A GMO jelenlétét Magyaror­szágon elsősorban a zöldség-gyü­mölcs piacokon sejtik a genetikai módosítás ellenzői. Gáncs János, a tárca kertészeti osztályának vezetőhe­lyettese sze­rint ennek kicsi a való­színűsége, miután a téli időszakban főleg EU-tag- országokból érkezik pri­mőráru, ahol hasonló sza­bályok érvé­nyesek. A ke­reskedőknek az áru származási dokumentu­main fel kell tüntetni, ha az GMO-t tartalmaz. A genetikailag módosított élelmiszerek forgal­mazása megengedett; az 1/1999 FVM-rendelet szerint az élelmi­szerek csomagolásán emblémá­val kell jelezni, ha az ilyen nö­vényből, vagy annak származé­kából készült. Bár nagyobb áru­házláncokban találni olyan ter­méket - például pattogtatni való kukoricát -, amelyen szövegesen ezt feltüntetik, az embléma azon- ban hiányzik róluk._________t.f. Egyenlegjavító idegenforgalom Az ágazat a háborús események ellenére jó évet zárhat Az év első nyolc hónapjának köszönhetően valószínűsíthető, hogy idén is jó évet zár a ha­zai idegenforgalom. Az ágazatot ugyanakkor érzékenyen érintették a szeptemberi USA-ter- rortámadás következményei, ennek ellenére a turizmus szerepe tovább erősödött a magyar gazdaságban. Budapest A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint ja­nuár és augusztus között a turizmus devizabevéte­lei megközelítették a 3 milliárd eurót, ami csaknem 20 százalékos többletet jelent az előző esztendő ha­sonló időszakához képest. A vizsgált időszakban a turizmus a folyó fizetési mérleg egyenlegének javí­tásához 1,935 milliárd euróval járult hozzá. Az ága­zat által produkált aktívum 65 százalékkal haladta meg a külkereskedelmi mérleg hiányát. Az ágazat produkciójának javulása egyrészt a vendégforgalom bővülésének, másrészt pedig a fo­rint euróhoz mért erősödésének is köszönhető. A kereskedelmi szálláshelyeken összességében 0,8 százalékos volt a forgalomnövekedés. A bővü­lés mértéke jellemző módon az ötcsillagos kategó­riában volt a legnagyobb - több mint 20 százalékos -, de figyelemre méltó növekedés tapasztalható az alsóbb kategóriákban is. A hazai turizmusban idén tovább folytatódott a belföldi forgalom térnyerése, amelynek a külföldi­hez mért aránya jelenleg már 41-59 százalék. A ma­gyar vendégek a statisztikák tanúsága szerint az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeket részesítik előnyben, szemben a körülményekre többet fordí­tó külföldiekkel. Ami a külföldi vendégek megoszlását illeti to­vábbra is a német és az osztrák forgalom a domi­náns. Idén örömteli módon növekedett az érdeklő­dés néhány északi országból, Dániából 19,5, Nor­végiából több mint 50, Svédországból pedig csak­nem 30 százalékkal emelkedett a hazánkba látoga­tó turisták száma. Ugyancsak jelentős bővülést tapasztaltak a vendéglátók a francia (+16%) - Fran­ciaországban a magyar kultúra éve igencsak ha­zánkra irányította a figyelmet illetőleg az olasz (+14,5%) - ebben az országban jövőre lesz a ma­gyar kultúra éve - vendégkörben. A szakma képviselőit élénken foglalkoztatták a szeptember 11-ei események várható következmé­nyei. Nem váltak be a drasztikus visszaesést prog­nosztizáló jóslatok, ugyanis hazai viszonylatban a forgalom csökkenése nem érte el az öbölháború idején tapasztalható szintet. A vendéglátók közül a magasabb kategóriájú szállodákat érte hátrányosan a forgalom csökkenése, ezzel szemben elenyésző lemondást tapasztaltak az alacsonyabb kategóriák­ban, illetőleg a vidéki szállásadóknál. Miután a terrorcselekmények kapcsán a Magyar- országra irányuló forgalom csökkenése leginkább a távolabbi országokból jellemző, ezért a Magyar Tu­rizmus Rt. a költségvetésében 70 millió forintot csoportosított át arra a célra, hogy a földrajzilag kö­zelebb lévő országokban - így Ausztriában, Német­országban, Hollandiában, Franciaországban és Olaszországban tegyék az eddiginél is hatékonyab­bá a promóciós munkát. KASZÁS e. Agrártámogatások 2001-ben Budapest Jövőre 202,2 milliárd forintot fordíthat közvetlen támoga­tásra a földművelésügyi kor­mányzat. A családi gazdasá­gok kiemelt kedvezményeket élveznek majd. Jövőre 190,2 milliárd forint áll vol­na rendelkezésre agrártámogatá­sokra, amelyet további 10 milliárd forinttal „fejelt” meg a kormány a Széchenyi-terven keresztül. Az agrártámogatásokból az FVM 40 milliárd forintot már előre elköl­tött. Az agrártermelést segítő jut­tatásokra 65,7 milliárd, piaci tá­mogatásokra 41,3 milliárd, beru­házásra 64,9 milliárd, a nemzeti agrár-környezetvédelmi program­ra pedig 2,2 milliárd forint jut. Hektáronként 12 ezer forint földalapú normatív támogatást igényelhetnek az 1-10 hektár kö­zött gazdálkodók, míg a 10-300 hektáros gazdákat hektáronként 8 ezer forint illeti meg. A 10-300 hektár közötti területtel rendelke­ző családi gazdaságok további 8 ezer, összesen 16 ezer forint tá­mogatással számolhatnak a jövő évben. A 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók nem része­sülnek ilyen támogatásban, kivé­ve, ha a fehérjeprogram keretében fehérjenövényt, azaz szóját, lóba­bot, csillagfürtöt, száraz borsót termelnek. Ebben az esetben ők is hozzájutnak a hektáronként 8 ezer forintos dotációhoz. Az állattenyésztési támogatás nem változik, az agrárfinanszíro­zási rendszer viszont kibővül az új gazdahitelek anyagi konstruk­ciójával. Vagyis a szaktárca jövőre segíti a szaktanácsadást, a terme­lői közösségeket, valamint a zöld­ség-gyümölcs ágazatban működő termelői értékesítő szervezeteket, azaz a részeket. A beruházási támogatáson be­lül változik a gépvásárlási hozzá­járulás: 2002-ben egységesen a gép beszerzési értékének a 25 százalékát támogatja az FVM. A családi gazdaságok 35 százalékos juttatásban részesülnek. Az ültet­vénytelepítésnél a szőlő esetében a minőségi bortermelésre alkal­mas területek számíthatnak első­sorban támogatásra, míg az alma­termesztésben korszerű fajtákat telepítők kapnak elsőbbséget. Az építési beruházásoknál a meglévő állattartó helyek felújítását, vala­mint a tárolóterek, hűtőházak bővítését és építését ösztönzi a szakminisztérium. A SAPARD-program keretében sertés-, szarvasmarha- és barom­fitartásra, illetve élelmiszer-ipari beruházásokra kaphatnak hazai és uniós támogatást a pályázók. A pályázatok gyorsabb és szaksze­rűbb elbírálása végett decentrali­zálják a rendszert, ami azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdve helyben, a megyei földművelésügyi hivata­lok döntenek a támogatások oda­ítéléséről. Az agrárpiaci támogatási rend­szerre a WTO-val kötött megálla­podás a mérvadó, amely arra szo­rítja a csatlakozásra váró országo­kat, hogy lefaragják az exporttá­mogatásokat, illetve a pénzeket más módon juttassák el a gazdál­kodókhoz. Ezért az agrártermé­kek kivitelének támogatása jövőre megszűnik. Az agrárpiaci támo­gatásra elkülönített 41,3 milliárd forint lényegében a jövő évre át­húzódó, előre elköltött 40 milliárd forint fedezetéül szolgál. A nemzeti agrár-környezetvé­delmi program keretében igényel­hető 2,2 milliárd forint a talajvé­delmet, környezetkímélő táp­anyagok felhasználást és állat­tartást ösztönzi. UG Veszíthetünk vonzerőnkből Az Economist csoport szerint a másodikak vagyunk London A politikai kockázat növeke­dése, a nehezen megteremtett makrogazdasági stabilitásra leselkedő veszélyek és a mun­kaerőköltség növekedése mi­att Magyarország vonzereje csökkenhet a külföldi befekte­tők szemében - figyelmeztet az Economist Intelligence Unit (EIU) a ma megjelenő tanul­mányában. A londoni Economist csoport gaz­daságkutatói legfrissebb elemzé­sükben a 27 kelet-európai ország üzleti környezetéről készített rangsorban Magyarországot Észt­ország után a második helyre sorolják ugyan, de tanulmányuk­ban felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarország kezdi elveszí­teni előnyét versenytársaival szemben a külföldi befektetők körében. Mára a külföldi tulajdo­nú vállalatok a külkereskedelem több mint 70 százalékát adják, a GDP 33 százalékát biztosítják, és a magánszektorban a munkaerő 25 százalékát foglalkoztatják. Külföldi tulajdonosok ellenőrzik a távközlés 90, a pénzügyi szek­tor 70, az ipar 66, az energia- termelés 60 és a kereskedelmi szektor 50 százalékát. Az EIU szakemberei szerint az eredmények ellenére számos fel­hő gyülekezik, amelyek megkér­dőjelezhetik az üzleti környezet vonzerejét és semmissé tehetik azokat az előnyöket, amelyeket az ország a többi feltörekvő gaz­daságú országgal szemben élvez. Paradox módon ezek a veszélyek Magyarország hagyományos ere­jének három kulcsterületére van­nak hatással: a politikai stabilitás­ra, a politikai környezetre és a munkaerőpiacra. ____________■ A TURISZTIKAI DEVIZABEVÉTELEK ÉS AZ E6YENLEG ALAKULÁSA YW turisztikai devizabevétel K 1 turisztikai devizaegyenleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom