Új Dunántúli Napló, 2001. november (12. évfolyam, 298-326. szám)
2001-11-09 / 305. szám
6. OLDAL B A K S A B E M U T ÁTKOZIK 2001. November 9., péntek ||| H Csendben kihasználjuk lehetőségeinket A csatornahálózat kiépítésével összkomfortossá válik a falu Az egykori mintafalu úgy élte meg a rendszerváltást, hogy szinte mindene megvolt, a nagy beruházásokat már a tanácsi rendszerben elvégezték. Az ivóvizet már a hatvanas években bevezették minden lakásba, az utak jó állapotban voltak, villannyal szintén minden lakóház el volt látva. A gázt két évvel ezelőtt vezették be, a csatornázás még hátravan, ám a vízközmű-társulás által beadott pályázatra az illetékesek még nem válaszoltak. Ami késik, nem múlik - citálják a közmondást a faluban, bár sürgős lenne a pöce- gödrök kiváltása, ám a milliárdos beruházáshoz állami segítség nélkül nem is igen tudnának hozzákezdeni. Igen, mintafalunak számított Bak- sa, de nem azért, mert a természeti adottságai révén kapott a hatvanas, hetvenes években kiemelt fejlesztési lehetőségeket, sokkal inkább az akkori országos hírű termelőszövetkezet tette azzá. Az Ezüstkalász TSz olyan eredményeket ért el, hogy példaként emlegették országszerte, volt is emiatt irigye bőven a településnek. A jól menő mezőgazda- sági közös vállalkozás ugyan a kilencvenes évek elején felszámolásra került, de fénykorában jómódúvá tette a falu lakosságának többségét, épültek az új házak sorban, olyannyira, hogy az alsó részben lévő faluközpontot is áthelyezték a felső településrészbe, ahol a helyi polgárok ízlését követő régi módi épületben működik manapság a körjegyzőség és a polgármesteri hivatal is. Tatarozni kellene - mutat az épület udvar felőli részén az eresz alatti málló vakolatra a polgármester, Dömse László. A falu első emberének iroA TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 602: 710 786 773 786 dája is beázik, ha több napon keresztül nem nyitják ki az ajtót, a dohszagot alig lehet még alapos hoz is hozzájuthattunk. Ha az évi költségvetésben már eleve számolunk a pályázatok önrészével, sok mindent el tudunk érni. Ennek eredményeképpen hangoztathatom manapság, hogy tulajdonképpen rendben vagyunk, ütemesen fejlődött az utóbbi tíz évben a falu, sikerült minden olyan lehetőséget megragadnunk, amellyel fejlődésünket biztosíthattuk. A faluközpont áthelyeződésével természetesen nem hanyagol1930 1950 1990 1995 2001 szellőztetéssel is megszüntetni. - Van rá pénzünk, jövő évben erre is sor kerül, kívül-belül alaposan felújítjuk a házat. Mindezt csak azért mutatja meg Dömse László, hogy bizonyítsa, van itt még tennivaló bőven, meg aztán volt az elmúlt években a körjegyzőség épületénél sokkal fontosabb feladatuk is, arra kellett a falu pénze. Panaszra persze nincs semmi okunk - állítja -, nem állunk rosszul, de ezt a szintet csak úgy érhettük el, hogy pályázatok útján állami forrásokták el a régi főtere, már csak azért sem, mert itt található a hősök emlékműve, s az itt lévő, nemrégiben felújított legfontosabb középület, a kultúrház. Ez utóbbira különösen büszke a polgármester, hiszen három év alatt sikerült egy olyan közösségi házat kialakítaniuk, amelyben már kulturált körülmények között tudnak megtartani minden közösségi rendezvényt. Nem hagyhattuk, hogy ebek harmincadjára kerüljön ez az épület - magyarázza. Az általános rekonstrukcióra nagyon is rákővágószőlős 1 \ Bogád X T ° ' Of" " v'| V-, Romonya 9-oCserKüt : pécs /\ \ o \ 1 1 Nagykozár y Magyarsarlós Pellérdö ./J ' Kozármisleny 1 Keszü • V ‘^Aranyoso? Személy Pécsudvard \Jc> 1 ° gadány o 0' <v \ Q Gyód Kökény Eger*« <fhárd Gprcsóny Regenye daisqa } O cSzílvás BAKSA Szőke Pogány r Peterd Szőkéd rj ö'\° Kisherend szolgált, hiszen a falakat talajvíz emésztette, a tetőszerkezetet is meg kellett erősíteni, s berendezéssel el kellett látni. Évekkel ezelőtt - emlékszik vissza a polgár- mester - egy rendezvényt csak úgy tudtunk megtartani, hogy a szomszédos községből, Téseny- ből kértünk kölcsön székeket. Ma már gázfűtés váltotta fel a vaskályhát, vettünk 120 széket, 15 asztalt, úgyhogy nem jövünk zavarba akkor sem, ha az egész falut megmozgató rendezvényt akarunk tartani. Holnap például búcsú lesz, este pedig bál, de nincs már gondunk, rendelkezésünkre áll a felújított művelődési ház. A jövőről sem tud mondani semmi „bombasztikusát” a polgármester. Amikor arról kérdezem, tervezik-e ipari övezet létrehozását, kurtán visszakérdez: minek. A faluban ugyanis a belátható években nincs mód és lehetőség nagyszabású ipartelepítésre, arról meg nem is beszélve, hogy ezt különösebben nem is erőltetik. Ä falusiak elvannak ezzel a pár kisvállalkozással, teremtettek annyi munkahelyet, hogy aki dolgozni akar, az helyben talál is munkát. A település megtartóképességét pedig jobbára csak azzal növelhetik, ha az infrastruktúrát folyamatosan fejlesztik. Erre meg - legalábbis a polgármester szerint - mindig meg tudják teremteni a fedezetet. B aksa. A község neve az írott forrásokban először 1247-ben bukkant fel Boxa, Baxa változatban. Az alapjául szolgáló szó valószínűleg szláv eredetű. A török hódoltság alatt többnyire folyamatosan lakott magyar falu volt. Törzslakossága a század közepén volt a legnagyobb, majd az első világháborúig folyamatosan csökkent. A környék jellemzően mezőgazdasági vidék. Az elmúlt évtizedekben a termelőszövetkezet országos hírnévre tett szert, azonban a szövetkezetét 1990 után felszámolták, helyén ma mezőgazdasági kft. működik. A szántóterület nagysága 900 hektár, a termelőszövetkezet megszűnése után a föld jórészt kár- pótlás és részarány útján magántulajdonba került. ________________■ Új út a telkekre A falu lakossága az utóbbi időben nem csökkent, ám a lokálpatrióták ennek ellenére arra panaszkodnak, öregszik a település, valamit csinálni kellene a fiatalítás érdekében. Éppen ezért jelöltek ki a falu határában lévő önkormányzati területen építési telkeket, hogy elsősorban a fiatal házasok olcsó lakásépítési lehetőséghez jussanak. A megközelítőleg 1600 négyzetméteres telkekhez csak azok juthatnak hozzá, akik helybeli lakosok, vagy valamilyen módon (például itt vállalnak munkát) kötődnek a faluhoz. A birtokok ára 400 Ft/négyzetméter. A telkek jó része elkelt, már csak 5 vár eladásra. Az új lakótelephez utat is építettek, pályázaton nyertek 1,4 millió forintot, ezt toldották meg a költségből hiányzó egymillióval. Új házakhoz új út Gáz van, szennyvízhálózat lesz Nem volt nehéz meggyőzni a lakosságot a földgáz bevezetéséről. Amikor a közeli, szintén székhelyközség Görcsöny eldöntötte, belépnek a Tenkes gáztársaságba, a baksaiak is elkezdték a szervezést, hiszen ha már Görcsöny- ben lesz a vezeték, a néhány kilométerrel arrébb lévő települést is rákapcsolhatják. A követelmény csak az volt, hogy a falu lakosságának legalább 30 százaléka vállalja az ezzel járó költségeket. Ez ugyan nem volt túl magas ösz- szeg, kezdetben még 96 ezret kértek portánként, de önkormányzati segítséggel (20 ezer forint), meg a 15 százalékos állami visszatérítéssel (közműfejlesztési hozzájárulás) a tényleges bekerülési költség 64 600 forintra csökkent. A szennyvízügy megoldása már nehezebb lesz. Összefogott ugyan 12 falu (Görcsöny, Baksa, Téseny, Tengeri, Ócsárd, Regénye, Szőke, Kisdér, Diósviszló, Márfa, Garé, Siklósbodony), meg is alakították a vízközmű-társulást, el is készítették pályázatukat, be is adták - egyelőre azonban választ nem kaptak az illetékesektől. A hálózat kiépítése (átemelőkkel, tisztítóval együtt) az előzetes számítások szerint 2,6 milliárd forintba kerülne, Baksá- nak 50 milliót kell letennie. A lakosság több mint 60 százaléka igényelte eddig a csatornaépítést, ők már megkezdték az egyik lakástakaréknál gyűjteni a finanszírozáshoz szükséges forintokat. Fűtenek a templomban A községnek volt valamikor zsinagógája is, amit 1944-ben lebontottak, anyagát a magyarmecskei hadi repülőtér helyreállításánál használták fel. A régi iskola 1866-ban épült, harangláb állt mellette, amelyben valamikor vasárnaponként még istentiszteletet is tartottak. A falu lakosságának túlnyomó többsége most katolikus vallású, csak néhány család vallja magát reformátusnak. A jelenlegi templomuk nemrégiben épült, nem véletlen, hogy igen jó állapotban van, egyelőre nem szorul tatarozásra. Az önkormányzatnak azonban ennek ellenére támogatnia kellett a helybéli vallásos érzelmű emberek közösségét, hiszen a templom fűtését egy emberként igényelték. Az egyháznak erre nem volt pénze, az ön- kormányzatnak viszont kapóra jött a gáz bevezetése, aránylag olcsón meg tudta oldani az energiaszolgáltatást. _______■ A 10 éve épült katolikus templom FOTÓK: TÓTH L. Tehetséggondozási és felzárkóztatási program A településen nem működik bölcsőde, óvodájuk és az iskola több falut (Baksa, Téseny, Ócsárd, SikFajátékok az óvoda udvarán lósbodony, Tengeri) is kiszolgál, a falvak lakosságarányosan finanszírozzák az intézmények fenntartását. Az iskola működéséhez az állami támogatáson felül az ön- kormányzat 7 millióval járul hozzá. A fenntartók igen sokat áldoznak a gyermekek alapképzésének színvonalára, a 19 fős tantestület igen jól felkészült tanítókból áll, közülük öten szakterületük szakértőjeként is működnek. Az iskolában igen sokrétű oktatási tevékenység folyik. Közülük is kiemelhető az államilag támogatott, cigány származású gyermekek tehetség- gondozó és felzárkóztatási programja. Ennek az a lényege, hogy a hátrányos helyzetű családokból származó gyermekek nem elkülönítve, hanem a többiekkel együtt tanulnak, de a felzárkóztatás érdekében velük külön is foglalkoznak. Emelt szintű számítástechnikai oktatás is folyik az intézményben, az ehhez szükséges tantermet, felszerelést és a gépeket részben pályázati pénzekből, részben önkormányzati segítséggel szerezték be. Szintén emelt szinten német nyelvoktatással is foglalkoznak, ez nem kötelező (a hagyományos iskolai rendszerben is német a kötelező idegen nyelv), ám akik ide jelentkeznek, azoknak heti öt órában kell németül tanulniuk. Az iskola részt vesz az Oktatási Minisztérium Comenius minőségbiztosítási programjában is. Egyetlen bánatuk, hogy nem rendelkeznek tornateremmel, ám az iskolabusz rendszeresen szállítja a gyerekeket A horgásztó úszásoktatásra a pécsi Nevelési Központba. Az igen jól felszerelt óvodában a férőhelyek száma 100, ide is a körjegyzőséghez tartozó falukból járnak be a gyerekek. Itt jelenleg az óvónők három csoporttal foglalkoznak, 70 kisgyermek napi ellátásáról kell gondoskodniuk. A falu gazdái A polgármester Dömse László, alpolgármester Bakán Gábor. A képviselő testület tagjai: Álló János, Gyúró László, Rákóczi János, Csizmadiáné Bandicz Márta, Vandzsia Lászlóné, Bencsik István. Körjegyző (Baksa, Kisdér, Siklósbodony, Tengeri, Téseny) dr. Jávorcsik Béla. Iskolaigazgató Heller Alajosné, óvodavezető Erdősi Zoltánná. A sportegyesület vezetője Bencsik István, a népitánccsoport irányítója Kalmár Ferencné, a horgászegyesület elnöke Dömse László (saját tulajdonú horgásztóval rendelkeznek) , a Vöröskereszt vezetője Kalmár Ferencné, a nyugdíjasklub irányítója Vandzsia Lászlóné. ■ Baráti kör Az évtizedek folyamán, főleg a kilencvenes évek előtt sokan elhagyták a falut, kinek a munkaköre szólította más településre, ki pedig családi okokból távozott el a községből. Nem szakították meg azonban végleg a kapcsolatukat a településsel, hiszen a volt szomszédokkal, ismerősökkel, iskolatársakkal általában fenntartották a „beszélőviszonyt”. Az ön- kormányzat éppen ezért határozta el két évvel ezelőtt, hogy a Bak- sáról elszármazottaknak minden évben augusztus 20-án találkozót szerveznek. Az első összejövetelt követően megalakult a baráti társaság is, amit a valamikori jegyző, Kővágó János irányít. Az oldal a baksai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor * Dömse László, a település polgármestere