Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-01 / 268. szám

SU 2001. Október 1„ hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTURA­Számítógépek az iskoláknak A „2001 számítógépet az álta­lános iskoláknak 2001-ben” program keretében adomá­nyozott szeptember közepén három komplett számítógé­pet a vajszlói Kodolányi Já­nos Általános Iskolának a Junior Achievement Magyar- ország (JAM) Alapítvány. Eddig 750 számítógépet osztott szét a JAM, amely Pécs városában tizenegy iskolában, a régióban pe­dig 44 tanintézményben foglalko­zik közgazdasági és üzleti oktatás­sal. A program során azt szeretnék elérni, hogy a rászoruló iskolák és az ott tanuló diákok lehetőséget kapjanak a számítógép rendszeres használatára, és felhasználói szin­tű ismeretekhez jussanak. A vajszlói iskolaigazgató, Matovics Mihályné elmondta, hogy kétéves igen jó kapcsolatuk van a JAM Alapítvánnyal, s a most kapott gépeket az informatikai te­remben helyezték el a kilenc meg­lévő számítógép mellé. Azért is jött jól az adomány, mert multi­médiás nyelvi labor kialakítására nyertek éppen egy pályázatot, s szükségük van minél több számí- tógépre. ___________________cs^l. ÜN NEPLŐ MUZSIKUSOK. A Zene Világnapja és fennállásának 15. évfordulója alkalmából adott kon­certet tegnap délután a helyi Vígadóban a Szigetvári Fúvószenekar. A hangversennyel egy időben a ze- nekar történetét is bemutató kiállítás nyílott a kisvárosban.___________________________fotó: laufer László A bazilika éjféli hangjai A bazilika péntek esti orgonakoncertjén a program főszerve­zője, Szamosi Szabolcs játszott, s az egyházi darabok közé be­csempészett egy hazai történelmi film zenéjére előadott imp­rovizációt is. A kísérletezés folytatódik, tudtuk meg a művész­től, hamarosan Dés László szaxofonossal ad közös koncertet.- Pécsi születésű vagyok, de az orgona fennkölt hangzásával a pannonhalmi gimnáziumban is­merkedtem meg, és mondhatom, első látásra beleszerettem a hang­jába, valamint abba a templomi környezetbe, ahol megszólal - emlékezik a kezdetekre Szamosi Szabolcs orgonaművész (képün­kön), a pécsi bazilika főkántora. Pannonhalma után Szeged kö­vetkezett, ének-matematika sza­kon végezte el a főiskolát, majd Budapesten. Kolos István volt az orgonatanára. Tíz esztendeje jött vissza Pécsre, és 1994 óta a bazi­lika alkalmazottja. Az egyházi zene és ez a hang­szer egymástól elválaszthatatlan, talán 10 százaléknyi az orgona- irodalom azon része, amely kü­lönálló, de időnként ezek a dara­bok is bekerülnek a repertoárba. Az orgonaművész úgy fogalmaz, ebből a hatalmas gyűjteményből mindig egy-egy aktuális mű a kedvence, most például J. S. Bach G-moll fantáziája és fúgája, mely­nek nagyságát, szerkezetét, téma­gazdagságát tegnap este a zene­kedvelők is megcsodálhatták a bazilikái koncerten. A laikus hall­gatónak is élményt jelentett az a ritmikus vidámság, mozgalmas­ság, ami ebből a monumentális hangfolyamból áradt.- A darabok előadás­módja évről évre válto­zik, a különböző új fajta orgonák megjelenése, a zenetudósok műértelme­zései folyamatosan fino­mítják az interpretációt, szóval soha sem lehet megunni egyetlen kom­pozíciót sem - vallja Sza­mosi Szabolcs, majd hozzáteszi, annak elle­nére nem, hogy számító- gépes vezérléssel adott pillanatban 250 hangszínkombinációt le­het beállítani a bazilika orgonáján, ami a későb­biekben is bármikor le­hívható, de mindig él­mény újabb és újabb verziókat kitalálni. Persze a technikát folya­matosan csiszolni kell, és keve­sen tudják, hogy erre az orgonis­táknak csak a templomkapu be­zárása után jut lehetőségük, vagyis késő este és éjszaka gyako­rolhatnak. A koncert előtti utolsó héten például napi hat-nyolc órát, szóval sajátos időbeosztással kell elképzelni a művészeket. Eredetüeg Dés Lászlóval, az is­mert hazai dzsessz-szaxofonossal adott volna közös koncertet Sza­mosi Szabolcs, de ez a program a pesti művész családi elfoglaltsága miatt későbbre, november 27-re tolódott. Ekkor Bach csembalóra és fuvolára alkotott szonátája lesz az előadás fő darabja, melyet a két művész közösen írt át orgoná­ra és szaxofonra, de természete­sen teret kap Dés László improvi­zációs igénye is. MÉSZÁROS B. E. Könyvtárból a világhálóra Idén tavasszal négyszázmillió forintot különített el a Nemze­ti Kulturális Örökség Minisz­tériuma az ország könyvtárai­nak informatikai fejlesztésé­re, amelyet pályázat útján ítél­tek oda az intézményeknek. A minisztérium az intézmények számítógépekkel való ellátottságá­nak bővítését, a könyvtárközi köl­csönzések megkönnyítését, ületve az esélyegyenlőség megteremté­sét szeretné elérni. Ez utóbbi alatt azt kell érteni, hogy a könyvtár- használók lehetőséget kapjanak a vüághálóra csatlakozáshoz. Pécsett a megyei, illetve a váro­si könyvtár pályázott sikeresen a minisztériumi forrásra. Az előbbi egymilliót, míg az utóbbi 250 ezer forintot kapott. A Megyei Könyv­tárnak ezzel negyvenre bővült a számítógépes állománya, melyek nagy részéről csatlakozhat a láto­gató az internetre. Kalányos Kata­lin, az intézmény igazgatója el­mondása szerint, a Széchenyi- tervből is részesülhetnek a jövő­ben, melynek segítségével megin­dulhatna a felnőtt lakosság infor­matikai ismereteinek bővítése a könyvtárban. A Városi Könyvtár negyedmilliós támogatása egyet­len számítógép beszerzésére volt elegendő, ezzel ott tíz számítógép áll a vendégek rendelkezésére. MÉSZÁROS ZS. Jegyzet Eltévedt Országjáró A ködfoltos reggelen, pizsamás lélekkel nyitja postaládáját az álmos honpolgár. A fali doboz­ka fedelének fülsértő nyikorgá­sát követően a lépcsőház - mi­ként annak idején a haza - fényre derül, a madarak fortéba csapnak csiripelésükkel, még a mindig morcos szomszéd is elő­re köszön. A ládikában ugyanis a napilapokat lenyomva dül- leszkedik az ugyan nem kért, ám következetesen küldött Mil­lenniumi Országjáró. A kedélyes, jólétben tobzódó hont be- és felmutató nyomda­ipari terméket hátulról felcsap­va - az újságíró is csak ember­ből van, sporttal kezdi a napot, s lapot - hamar a „Még egyszer a Maiéter utcáról” című morfon- dírozáshoz ér, mely az egyik szerkesztőbizottsági munkatárs tollából fakadt. Szőcs Géza arról kesereg, hogy országunkban Maiéter Pálról utca elnevezve pedig nincs. Bizony ha másutt nem is, Pécsett éppenhogy van. A Kertváros egyik utcája az 56- os hős nevét viseli jó ideje. Ami a toliforgatót jegyzet írá­sára ösztönözte, mégsem iga­zán ez. A minden bizonnyal leg­nagyobb példányszámú lap munkatársa alább azokat a vé­leményeket citálja, melyeket az olvasók küldtek korábbi keser- gésére, miszerint nincs e hon­ban Maiéter utca. A komlói Nyugdíjas Ferenc, nyugdíjas bá­nyász felháborodva áll ki a régi rend(szer) mellett, akkor ugyanis volt új pénz, új alkot­mány, új föld (éppen a bá­nyászváros Komlón?), új mun­ka, új stb. Az idézett levélrészlet demagógiára hajaz, mintha a bányászember mind gyöpös lenne. Nos, komlói születésű és azóta is komlói polgár lévén bi­zonyosan tudom, efféle néven emberfia nem volt bányász it­ten, se e városka polgára. Ha valaki mégis megírta levelét, az azt idézőnek közölnie kellett volna, hogy akármilyen okból nem az olvasó valódi nevét köz­li. Ha pedig a gálád komlói ál­néven küldte véleményét, az Or­szágjárónak arról illik tudni, hi­szen náluk minden magyar ösz- szes adata - névre szólóan kap­ja mindenki a lapot - nyilván­tartott, nemdebár. így, legalább­is a komlóiak előtt, nincs hitele Szőcs Gézának. És lapja is köny- nyen elveszti. DEÁK GÁBOR Mesejáték JESZ-módra Egy féléves próbasorozat ér véget a premierrel, október elsején a Janus Egyetemi Színpad Oberon stúdiójának számára. A társulat Kárpáti Péter: Pájinkás János című darabját állította színpadra Szabó Attila rendezésében. A nyár elején már volt egy házi bemutatója az előadásnak, a szélesebb közönség hétfőn te­kintheti meg először a „Dráma és forradalom” alcímű művet. A műfaji megnevezés, amely ebben az esetben mesejáték, azonban most csalóRa lehet. Bár a történet szálrafűzése során több népmeséi jellegű motívum is fellelhető, de mind az író, mind pedig a rendező szándéka az volt, hogy a darab nyelveze­tében és előadásmódjában is be­leilleszkedjen az ezredforduló magáénak vallott ritmusába és jelvilágába. így jöhetett létre egyfajta XX. századi, parodisztikus történel­mi mesejáték, ahol a második világháború náci katonái sárká­nyokként jelennek meg, és ahol a főhős, Ámi Lajos sajátos törté­netének elbeszélése az embert, és az egyes emberi szemszöget helyezi előtérbe, míg a történe­lem újabb és újabb díszletet erőltet a szereplőkre.- A darabon végigvonul a je­lenkor idealizált embertípusa, amely talán a technokrata név­vel írható körül leginkább, illet­ve a filozófus figurája, aki egé­szen másképpen közelít ugyan­ahhoz a min­dennapi jelen­séghez. De a népmesékkel ellentétben itt nem születik megoldás és nem győz a legkisebb fiú - mondja a da­rab rendezője. Ezen kívül még egy hosz- szabb előadásra is készül a JESZ a közeljövőben. Az 1996-ban alakult társulat az ötéves jubile­umát ünnepli decemberben. En­nek során az öt év alatt a társu­latban játszó amatőr, illetve pro­fi színészek gála jellegű játékát láthatják a nézők Mikuli János rendezésében. Emellett az egye­temi színpad tevékenyen részt vesz a PNSZ műsorára tűzött Danton halála című darabban is. MÉSZÁROS ZSOMBOR Titokzatos lények a szemhéj duzzanatban Egy Magyarországon is terjedő mediterrán betegség A dirofilária különleges élősködő, olyan, mint egy hosszú és vékony gi­liszta: átmérője 400-500 mikromé­ter, hosszúsága pedig elérheti a 17 centimétert is. Varga István profesz- szor szerint, aki hosszú éveken át az Állatorvos-tudományi Egyetem para- zitológiai tanszékét vezette, kimon­dottan kutyaélősködőről van szó, amely utóbb már egyre sűrűbben az emberbe is befészkeli magát. Egy, ma már Magyarországon is terjedő kü­lönleges mediterrán betegségről a napok­ban számolt be dr. Pajor László (képün­kön), a pécsi egyetem Pathológiai Intézeté­nek intézetvezető professzora azon a fóru­mon, mely az orvosi szakma legbelsőbb ér­dekességeit hivatott feltárni. A lehetőséget éhhez a Pécsi Tudományegyetem Orvostu­dományi és Egészségtudományi Szakosztá­lya teremti meg időről időre, ezen az őszön például a szeptembertől decemberig tartó tudományos ülésein, melyeket a Tanulsá­gos esetek fórumai fűszereznek. Nos, egy ilyen bemutatón egyszerűen csak lényeknek nevezte dr. Pajor László azokat az élősködőket, melyek egy 69 éves nőbeteg szemhéjduzzanatából kerültek elő. A delikvens felső szemhéja - mint később az összefüggések felderítése során kiderült - egy olaszországi nyaralás utáni hetekben erősen megdagadt, s a meglehetősen kelle­metlen duzzanat semmiféle kezelés hatásá­ra nem akart felszívódni, míg végül egy pé­csi sebészeti osztályon mint daganatot eltá­volították, megszabadítva ezzel a hölgyet a nemcsak esztétikai szempontból kínos „be­tegségétől”. A kioperált tumor útja természetesen a Pathológiai Intézetbe vezetett, ahol évente tizenhét-tizennyolcezer beteg legkülönbö­zőbb szervéből származó mintáinak vizs­gálatát végzik el betegségfajtákat határoz­va meg, segítve ezzel az effektiv gyógyító munkát. Az intézetben a szemhéjduzza­natból kivágott metszetek mikroszkopikus vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy nem a szövetek burjánzásáról van szó. A szemhéjbugyorba sajátos lények fészkelték be magukat, amelyek a kuka­cokhoz hasonlatosak; átmérőjük 400-500 mikrométeres, hosszúságuk pedig olykor a 17 centimétert is eléri. E tekergő lények sajátosan érdes-recézett fejűek, emésztő­csatornával rendelkeznek, farkuk ellapo­sodó. A tényre felfigyelve meglehetősen kemény „nyomozómunka” után sikerült kideríteni, hogy egyértelműen a sokféle formában megjelenő dirofilária nevű élős­ködőről van szó. Ezek az élősködők a me­diterrán és trópusi vidékeken, a Dél-Euró- pában, Ausztráliában és Dél-Amerikában élő kutyafélékben (kutyák, rókák, farkas­félék), s leggyakortabban az állatok tüdő­artériáiban, a szív ereiben telepednek meg. Terjesztésükben bizonyos szúnyogfajták­nak van nagy szerepe. A szúnyog ugyanis a fertőzött állatokból kiszívott vérrel oltja tovább a dirofilária „kicsinyeit”, a vérben fejlődő „mikrofiláriákat”, melyek aztán szép lassan, új otthonukban is életképes férgekké válnak. Csak közbevetőleg jegyezzük'meg, az eleddig emberben nagyon ritkán megtele­pült lényekről már a középkorból számláz­nák olyan leírások - egy gyermek szeméből spontán ürültek a férgek -, amelyek a diro­filária jelenlétére utalnak. A pécsi eset diag­nosztizálásban segítő és a parazitákhoz ki­válóan értő bolognai S. Pampiglione pro­fesszor szerint viszont napjainkban egyre gyakoribb, hogy ilyesmivel kell szembesül­ni. A szakmai publikációk 1995-ben példá­ul 410 esetről számolnak be a világon, s eb­ből 181 Itáliából köszönt vissza. Nálunk a közelmúltban hat esetet publikáltak (s ép­pen Pajor professzor előadását követő hoz­zászólások során derült ki, hogy a Baranya Megyei Kórházban megtalálni vélték a hete­diket), s az esetek egy részében szintén olaszországi úthoz köthető a férgek „be­szerzése”. Akad a betegek között például olyan vasutas, aki rendszeresen az Olaszor­szágba közlekedő nemzetközi gyorson tel­jesít szolgálatot. Végül még egy figyelmeztető jelenség: napjainkig a magyarországi kutyákban is meglehetősen ritkán találtak ilyen típusú élősködőket, ám a közelmúltban végzett célirányos vizsgálat meglehetősen kelle­metlen képet festett föl. Tolna megyében a vadászkutyák körében végeztek szűrést, s kiderült, hogy mindegy 100 tolnai vadászeb közül kilenc (!) e férgekkel fertőzött! így fordulhatott elő, hogy bár Olaszországban sohasem járt, egy szomszédos megyei va­dász szintén megkapta a dirofiláriát. Termé­szetesen érdekelt ben­nünket Pajor profesz- szor álláspontja, azaz félnünk kell-e e lények­től, mondjuk-é le azon­nal itáliai útjainkat, bú­csúzzunk el a mediter­rán nyaraktól? Nos, erről nincs szó. A professzor szerint az intézetében diagnosztizált „lények” az emberben nem találnak megfelelő ott­honra, az emberi test szövetei számukra nem nyújtanak ideális életfeltételeket. így a szervezetükben nem terjednek szét, csu­pán a szúnyogcsípés körül, centis, másfél centis burokban „ülnek meg”, többrtyire a test lágyabb pontján (s ami nagyon kelle­metlen és veszélyes: férfiaknál a herékben, a herék környékén is!), s olykor hosszú éve­ken át ott is maradnak, betokozódva. Akár 8-10 évig is élhetnek bennünk. Az utóbbi időben tapasztalt előfordulások gyakorisá­gának okait kutatják: egyesek szerint a kli­matikus változások, a globális felmelegedés kedvező hatással lehet e lényekre. KOZMA FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom