Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-04 / 271. szám
2001. Október 4., csütörtök RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Pillangókisasszony Pénteken bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban Puccini örökbecsű művének, a Pillangókisasszonynak az október 5-i bemutatójával kezdődik valójában az őszi évad a Pécsi Nemzeti Színházban. A téma is „örök” és napjainkban különösen aktuális: a különböző kultúrák egymásnak feszülése, nehezen kibékíthető ellentéte. A darab színpadra állításakor a felemelően csodálatos zenén kívül Balikó Tamás rendező számára nagyon fontos volt az, hogy ne csak a Cso-cso-szán és Pinkerton hadnagy közti ellentéteket emelje ki, hanem a két különböző kultúra, a japán és az amerikai közti feszültséget is érzékeltesse. Azt, hogy adott pillanatokban mennyire erősek a hitből és a hagyományokból kevert kötelékek. A Jászay-díjas Duró György Japánból „hozott” tapasztalataival szakértői minőségben járult hozzá a darab feltehető sikeréhez (például, hogy a szereplők mozdulatai hitelesek legyenek), és szerzett eredeti kellékeket, szobrokat, szamuráj-kardokat. A díszlet Horesnyi Balázs Jászay-díjas művész munkája, megkapóan szép, melyhez vetített háttér (japán kert) adja a megfelelő miliőt. A fáma szerint Puccini egy londoni színházban látta David Belasco amerikai író Gésa című drámáját, ami nagyon megragadA tudós emléke A közelmúltban emlékeztek meg a mecseki barlangászok a 100 éve született, az elsősorban a hegység Misina- Tubes karsztját kutató neves tudósról, dr. Szabó Pál Zoltánról. A nevét viselő, 1968-ban felfedezett zsombolynál tartott megemlékezés során nem csak a földrajztudósra emlékeztek a Mecseki Karsztkutató Csoport szervezésében régi és mai barlangászok, volt munkatársak. Ő volt a Dunántúli Tudományos Intézet alapító igazgatója. Meghatározó szerepet vállalt a Pécsi Pedagógiai Főiskola létrehozásában is, amelynek első tanévében (1948-1949) az igazgatója volt. Számos publikációja között jelentős a Mecsek és a Villányi-hegység barlangjainak első nyomtatásban megjelent leírása. Tanulmányában közel negyven ilyen természeti képződményt ismertet. Azóta a kiterjedt és folyamatos kutatások eredményeként ma már több mint kétszáz a két hegységben felderített barlangok száma. ta, s kérte a rendezőt, hogy a művéből operaszövegkönyv készülhessen. A beleegyező válasz után elkészült a librettó és a milánói Scala 1904. február 17-én mutatta be az új művet, amely csúfosan megbukott. Puccini azonban nem csüggedt, és miután erősen átdolgozta a darabot, a bemutató után három hónappal a bresciai operába vitte. A siker frenetikus volt, s Cso-cso-szán szomorú története azóta is az operairodalom gyöngyszeme. A darab bemutatójára a nagyszínházban pénteken este 7 órakor kerül sor. A kettős szereposztásban Cso-cso-szánt Bellái Eszter és Várnái Marianna, Szuzukit Szonda Éva és Bnkszár Márta, Kate Pinkertont Tóth Bernadett, Pinkerton hadnagyot Győrfi István és Búzás Viktor, Sharpless-t Vághelyi Gábor és Kovács Pál, Gorót Haramza László és Derecskéi Zsolt, Yamadori herceget Csajághy Szabolcs, Bonzót Kuncz László, a császári biztost pedig Rubind Péter játsszák. Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház énekkara és a Pécsi Szimfonikus Zenekar Cser Miklós vezényletével. Karigazgató Witterle Gábor, jelmeztervező Pilinyi Márta. Vörösborok fesztiválja Három nap vígasság a villányi Eislingen téren A Teleki-tanpincében virágkötőversennyel kezdődik pénteken reggel 8 órától és utcabállal fejeződik be vasárnap az a Vörösbor Fesztivál, amely Villány város leghíresebb terméke, a bor köré fonódik. Miénk e vidék nagyon, hiszen éppen annyi szőlőtőke borítja a villányi borvidék lankáit, ahányan vagyunk. Tízmillió. Ez a közel 2500 hektáros ültetvény a föld egyik legnemesebb ajándékát adja immár több száz éve, hiszen leletek igazolják, hogy már a rómaiak is „nektárt csepegtettek” e vidéken, ahol évente több mint kétezer órát süt a nap, az átlagos hőmérséklet 11,4 Celsius- fok, s ahol tavaly 662 milliméter csapadék hullott. A leghíresebb nemzetközi borszaklap, a Decanter egyik cikkében például azt írta, hogy a Cabemet Saugvinon természetes otthonára lelt ezen a vidéken, megkockáztatva, hogy némely évjáratában a világ legjobb bora. Az idei vörösbor-rendezvény nagy ünnep lesz tehát a rendezők szándéka szerint. Különösen ha arra gondolunk, hogy az idén először megrendezett Magyar- országi Borrendek versenyén is a Villányi Custodes Vinorum Borrend nyerte el az összesítésben az első helyet. Pénteken 17 órakor nyitja meg a fesztivált Takáts Gyula, a város polgármestere (képünkön), aki a várossá avatás óta első alkalommal nyit kimondottan „Vörösbor Fesztivált” - tavaly Bacchus-napokat tartottak - abban a reményben, hogy e fesztiválok hagyománya gyökerez- tethető a térségben. Mint lapunknak említette, megköszöni a szőlősgazdák lankadatlan szorgalmát, amivel nemcsak rendben tartják a lankákon futó tőkék sorát, hanem a bor nemzetközi hírét oly sikerrel alapozzák. Itt lesz a város két testvértelepülésének delegációja is: érkeznek a németországi Eislingen- ből és az ausztriai Stainzből. A megnyitó előtt a művelődési házban nyílik meg Gitta János (kisplasztika), Vida Dezső (festő) és Kosztics László fafaragó kiállítása. Este a borospincék és vendéglők várják a résztvevőket és az első napi utcabál forgataga. Szombaton zenés ébresztő ugratja ki az ágyból a hétalvókat, a szüreti felvonulás borrendekkel, huszárokkal, hintós menettel és kultúrcsoportok táncmenetével 14 órakor kezdődik, majd a szabadtéri színpad csalogatja a közönséget. A fellépők között honi és határokon kívüli táncegyüttesek, fúvószenekarok, énekkarok lesznek. Este a második utcabálra invitálják a jelenlévőket, 21 óra után tűzijátékkal kedveskedve nekik. Vasárnap 9 órától német nyelvű szentmise lesz a villányi római katolikus templomban, délután pedig a szabadtéri színpadon adnak kultúrműsort a Pécsi Nemzeti Színház művészei, a babarci nemzetiségi tánccsoport és a Mecsek Tánc- együttes, este pedig immáron a harmadik utcabál zárja a villányi Vörösbor Fesztivált. Átlépve a félelem küszöbén Az új, országos rendszerben működő megelőző rákszűrések több ezer életet menthetnek meg Hazánkban évente több, mint 8 ezer nő hal meg rákbetegségben. A halálozások kétharmadát az emlőrák, nőgyógyászati daganatok, a vastag- és a végbélrák okozza. Utóbbi betegség a férfiakat sem kíméli, érthető tehát, hogy miért ezeknek a daganatoknak a szűrésére indítanak országos programot. A rendelő folyosóján hölgykoszorú beszélget piaci árakról, a gyerekekről, mintha csak a téren vigyáznák csöppségeik játszadozását.- Először vagyok itt, ellenérzésem nem volt a szűrés iránt, s azért jöttem, mert egy-két évre biztonságot akarok. A barátnőimmel sajnos nemigen beszélgetünk ilyesmiről, talán többet kellene női körökben foglalkozni vele, akkor mások is könnyebben vállalkoznának rá. Nekem az segített, hogy sokat olvastam megtörtént esetekről, és a vizsgálat menetéről is.- Soha nem volt semmi bajom, mégis eljöttem - mondja a hatvanas éveiben járó társalkodó partnere. - Kétszer voltam már itt, és higgye el, megéri, azóta nyugodtak a napjaim. Az egész nem több, mint a tüdőszűrés, 10 perc alatt megvan, nem érezni semmit.- Megvallom őszintén, féltem, amikor először idejöttem - vallja egy harmadik, a szűrési eredményét már kézben tartó hölgy. - A családomban vannak rákban elhaltak, az ember pedig nem szívesen szembesül azzal, ha maga is veszélyben van. Aztán szó szerint egy kő esett le a mellemről, mert kiderült, semmi bajom. Csak most döbbentem rá, hogy tudat alatt menynyit foglalkoztatott ez a kérdés. A mammográfiás szűrés most októberben indul teljes elánnal, de csak ott, ahol a technikai feltételek adottak. Mintegy tíz szűrőállomást jelenthet ez az Egészséges Nemzetért program első fázisában, a helyszínek kiválasztásáról a napokban döntenek. Ez az állapot nem lesz végleges, mert hat havonta bővítik a kört, és várhatóan két-három esztendőn belül minden megyében lesz szűrőállomás. Baranya igen jól áll, három egészségügyi intézménynek is vannak alkalmas berendezései. A Veress Endre úti rendelőintézetben évek óta végeznek szűrő- vizsgálatokat, ehhez célszerű csatlakoztatni a későbbiekben a másik két intézmény működését. Tavasszal a 45 év feletti korosztálynak megkezdődik a nőgyógyászati, valamint a béldaganati szűrése is - utóbbi esetben a gyomortól a vastagbélen át vizsgálják a széklet útján jelentkező vérzést, és erre a vizsgálatra már a férfiakat is behívják. Az év eleje óta dolgozik a rendszer kidolgozásán az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat, melynek szeptember óta dr. Kett Károly (képünkön) a Baranya megyei szűrővizsgálatok területi koordinátora. Ő a felelőse a meghívásos rendszer működtetésének, ugyanakkor kapcsolatot tart a mam- mográfiai állomásokkal, és a háziorvosi hálózattal, a diagnosztikai és a terápiát végző osztályokkal.- Hogy miért csak 45 éves kortól kezdődik a vizsgálat? - kérdez visz- sza a professzor. - Emlődaganatok vonatkozásában a 45-65 év közötti korosztály kiemelten veszélyeztetett. Ennél fiatalabb korban igen ritkán fordul elő emlődaganat, másrészt 45 év fölött sokkal könnyebb diagnosztizálni a kis méretű elváltozást is. Egy centi alatti daganatok észleléséről van szó, melyek a visz- szafejlődő mirigy maradványaiból keletkeznek, és jól elkülöníthetők a zsíros környezetben. Nagyobb méretű szövetelváltozásnál ugyanis már nagy a szóródás veszélye, a hónalji nyirokcsomókban áttétek jelentkezhetnek, jelentősen rontva a túlélés esélyeit. Fontos adalék: az emlőrákos megbetegedések száma évről évre nő. Kimutatható ugyanis, hogy minél magasabb az életszínvonal, anMAGYARUL - MAGYARÁN Ember - ember Egy nyelv szavait, szókincsét sokféle szempont szerint lehet és szokás csoportosítani. Vannak, akik a szavak rájuk gyakorolt hatása alapján minősítenek egyeseket szépnek, másokat viszont csúnyának. Mindenki számára ismerős Kosztolányi válogatása, a tíz legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard., csók, vér, szív, sír. Hozzáteszi, hogy válasza merőben önkényes, és éppúgy jellemez engem, mint nyelvünket. Ugyanezt mondhatná el magáról mindenki, akit arra szólítanának fel, hogy nevezze meg a számára legszebb magyar szót. Aligha akadna két ember, akinek az ízlése mint a tízben megegyeznék. Helyette az egyik leggyakrabban használt szavunk sorsát ajánlanám megfigyelésre, és ez a létezésünk mivoltát jelentő ember szó. Fontosságát talán az bizonyítja a legmeggyőzőbben, hogy a fogalom meghatározására sok kísérlet történt. Talán a legismertebb és a legáltalánosabb az, amely szerint az ember a legmagasabbrendű élőlény, költői emelkedettséggel, ünnepélyességgel: a teremtés koronája. A különféle tudományok az ún. nem fogalmat (homo) jelzőkkel bővítik. A legismertebb ezek közül a homo sapiens, amelyet többen erős túlzással így fordítanak magyarra: bölcs ember, pedig ha csak gondolkodónak neveznénk is, jó néhány egyed esetében túllőnénk a célon. A tudósok eltérő felfogása szerint ezenkívül lehet eszközkészítő, termelő, politizáló, fogyasztó lény, sőt ismerős a homo ridéns (a nevető), a homo ludens (a játszó) lény. Az etimológiai szótár szerint az em (nő, nőstény) és a bér (férfi) összetételből keletkezett, melynek párhuzama a finnugor nyelvekben is megtalálható. Fényes, meggyőző bizonyítéka a nemek egységének és különbségének. Figyelve a mai magyar nyelv- használatot, megállapíthatjuk, hogy túlteng a használata. Egyre gyakoribb a méltatlankodást, megütközést kifejező, illetve rádöbbentő, egy kissé bizalmas vagy éppen lekezelő, fölényes megszólítás: Ember! Mit csinál(sz)!? Ember! Maga hol él!? - Nagyon határozottan fölé- és alárendeltségi viszonyt fejez ki: Mindjárt jönnek az embereim - mondja a kivitelező mérnök. Majd az embereim megcsinálják - mondja a tanszékvezető az asszisztenciára célozva. Vitatható a kórházigazgató eme kijelentésének értelmi helyessége: Intézetem ennyi embert nem tud ellátni. - Bizonyára az orvosi kezelésre szoruló betegekre gondolt. Többes számban rendszerint valamely embercsoport megszólítására vagy általános felszólításként bizonyos helyzetekben elfogadható: Emberek ! Tennünk kell valamit! - Hallgassanak meg, emberek! Nagyon gyakori és elfogadható általános alanyként való használata: Nem tudhat mindent az ember.- Mit szólnak hozzá az emberek? A népnyelvben mind a mai napig férfi, férj értelemben is használatos. Az ember napszámba jár.- Az én emberem mindent megjavít. Rónai Béla Horvát napok Pécsett Gazdag kulturális és tudományos programmal november 8. és 10. között rendezik meg Pécsett a horvát napokat. Erről tartottak tegnap sajtó- tájékozatót a rendezők. A Horvát Köztársaság Pécsi Főkonzulátusa, a Pécsi Tudomány- egyetem, a SIEN Alapítvány és a Magyarországi Horvát Fiatalok Szövetsége rendezésében november 8. és 10. között kerül sor a horvát napok eseménysorozatára. Ezúttal nem a szokványos megközelítésben értendő nemzetiségi rendezvényről, hanem új kezdeményezésről van szó, amelynek előzményét a SIEN Alapítvány által szervezett korábbi nemzeti napok - brit, latinamerikai, egyiptomi, észak-amerikai - képezik. A horvát napokon lesznek tudományos előadások történelmi és művészeti témakörökben horvát nyelven, magyar tolmácsolással. Színházi előadás is szerepel a tervben horvát nyelven és filmvetítésekre is sor kerül ugyancsak horvát nyelven angol feliratozással. Megrendezik az egyik jelenleg legnépszerűbb horvát pop-rock együttes, a FLARE koncertjét, továbbá folklórbemutató és táncház, gasztronómiai esték is lesznek a Pezsgőház étteremben horvátországi szakácsokkal. Emellett történelmi kiállítást is rendeznek. A sokszínű, háromnapos program főbb színterei a Pécsi Egyetemi Klub, a Dominikánus Ház és a Horvát Színház lesznek. nál magasabb az emlődaganatok száma. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban mindenütt igyekeznek megszervezni a lakosság szűrését. Korábban az önvizsgálat és a klinikai tapintásos ellenőrzés volt a megelőzés módszere, de nem vált be, mert bebizonyosodott, hogyha már kézzel is kitapintható egy daganat, akkor sokkal kisebb az esélye a gyógyulásnak. Ha ugyanis egy daganat 5 mm-es, akkor 10 százalékban várható nyirokcsomóáttét, 15 mm-nél 25 százalékban, míg 30 mm-nél már 70 százalékban. A nyirokcsomóáttét pedig felére csökkenti a betegség tízéves túlélési esélyeit.- Az emlőszűrést nem lehet kötelezővé tenni, de ajánlott a részvétel az érintett korban - kezd az eddigi szűrési tapasztalatok összegzésébe dr. Kett Károly. - A szűrés adatai egyelőre azt mutatják, hogy a kiértesítetteknek legfeljebb csak a fele megy el a vizsgálatra. Ezer ellenőrzött páciensből aztán 10 százaléknál kevesebbet hívunk vissza további kontrollra, és közülük legfeljebb öt-hat személy az, akiknél szükséges az orvosi beavatkozás. Ha ezt az 50 százalékos részvételt legalább 70 százalékra lehetne növelni, akkor az ilyen rákos megbetegedésekből származó halálesetek száma harmadával csökkenhetne. Kényelem, félelem, másutt pedig éppen a félelemérzet hiánya az, ami távol tartja a szűréstől az embereket. Egyesek éppen a röntgensugár okozta rákveszélytől tartanak. Am az alacsony sugárdózissal végzett vizsgálatok ezt a félelmet nem indokolják. Mivel a mammográfiás felvételeket az emlő enyhe összenyomása mellett kell elvégezni, van akit a nyomás okozta fájdalom tart vissza. A korszerű gépeken azonban komputer szabályozza a kompressziót, ami a panaszokat lényegesen csökkenti. Van aki egyszerűen attól fél, hogy kiderítenek valamit. Ez viszont struccpolitika, mert ha később mutatják ki a daganatot, akkor már valóban van mitől félni. Magyarország, ha megvalósítja a hármas szűrést (emlő-, nő- gyógyászati és béldaganatok), akkor világviszonylatban is az élvonalba kerül ezeknek a betegségeknek a megelőzésében. De ennél sokkal fontosabb, hogy évente több ezer ember életét menthetik meg, ha időben felfedezik a bajt. MÉSZÁROS B. ENDRE a—a 'JL'/. an—i —1——i—■ Bellái Eszter és Győrfi István jelenete fotó: tóth László
