Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-31 / 297. szám

I 2001. Október 31., szerda RIPORT . 7. OLDAL KULTURA­Hazai dallamok német nyelven Az idén is megrendezi a Bara­nyai Német Nemzetiségi Önkor­mányzatok Szövetsége a ma­gyarországi német ének-, zene- és tánckarok legjobbjainak or­szágos bemutatóját a tv kamerái előtt Pécsett, a Széchenyi gimná­zium sportcsarnokában (a Búza térnél) november 4-én, vasárnap délután 3 órakor. A két és fél órás programba az országos fesztiválok 9-9 legjobb együttese kapott meghívást, s a Bildschirm című német nyelvű televíziós műsor két teljes adásában ad közvetítést. Az idén fellép az ág­falvi, a paksi felnőtt és a lippói if­júsági fúvószenekar, a Leőwey, a nagymányoki és a bonyhádi ifjú­sági, valamint a solymári gyer- mektánccsoport. Az énekkaro­kat Véménd, a palotabozsoki Edelweiss leánykar, a nagymá­nyoki Németh-Gallusz duó és a népszerű Charly képviseli. KÜLÖNLEGES KERÁMIAFIGURÁK. A Bükkösdön élő és alkotó Czékmány Vera keramikus munkái­ból látható kiállítás Pécsett, az Esze Tamás utcai Horvát Klubban. A látványos bemutató a jövő hét köze- péig látogatható.____________________________________________________________fotó, laufer László Bányászhalál: megszólaló klopacska A pécsi, komlói bányásztemetések ha­gyományát még nem gyűjtötték össze, és nem dolgozták fel tudományosan. Aki a régi szokások iránt érdeklődik, annak - emlékezetükben kutatva - csak részlete­ket mesélnek az idősebb bányászok: igaz, a kérdezőt szinte kézről kézre ad­ják, hogy megtudja, amire kíváncsi. Balás László komlói bányász visszaemlékezé­séből és mások töredékes információiból ki­kerekedik egy vázlatos kép a régi bányászte­metések külsőségeiről. (Balás László már 15 éves korában, 1927-ben a bányában dolgo­zott: vízhordóként kezdte, takarítóként foly­tatta, és csoportvezető vájárként ment nyug­díjba 1973-ban.) A két világháború között viszonylag ritka volt a bányásztemetés: a szokásos egyházi szertartást a bányász munkatársak jelenléte és a bányászinduló eléneklése színesítette. Az ötvenes évektől kezdve, az erőltetett ütemű termelés idején azonban megszaporodtak a balesetek. Előfordult egyszerre hét haláleset is. A temetéskor a munkatársak felajánlották a családnak, hogy díszőrséget állnak a kopor­sónál. A többség ezt elfogadta. A ravatalozó­ban egyenruhás bányászok álltak a koporsó mellett, többnyire az elhunyt közvetlen mun­katársai, négyen-hatan öt-tízpercenként vált­va egymást. Amikor a menet elindult a sírhoz, a családtagok után vonultak a kollégák és a bányász fúvószenekar. A Kossuth-aknán dol­gozók temetésekor csak a bányászindulót ját­szották, a zobákiak temetésén más indulók is felhangzottak. Nem mindig temetett pap. Ilyenkor az el­hunytnak úgynevezett „jótevője” mondott búcsúztatót: valaki, aki beajánlotta a munka­helyére, aki segítette, tanította - vagy közeli barátja volt. Pécsre, Komlóra a környező fal­vakból is sok bányász járt be. Ha közülük halt meg valaki, és otthon temették, a bánya min­dig küldött hivatalosan képviselőt, de a köz- veden munkatársak közül sokan önként is el­mentek, és általában egyenruhában részt vet­tek a szertartáson. Különös, érdekes külsősé­gekről számolt be Mendli Lajos nyugdíjas bá­nyamérnök. A híres bányászváros, Sel­mecbánya halottbú­csúztató szokásai a hetvenes években gyökeresedtek meg Pécsett. Egy-egy bá­nyászhalál hírére megszólalt a klopacs­ka. Ez egy fából ké­szült, 80 cm hosszú, 1,5 collos szögletes rúd madzaghurokkal felfüggesztve. Fakala­páccsal ütötték, ezzel jeleztek a telepen a műszakváltás előtt egy órával, ha szeren­csétlenség történt, ha Bányásztemetés Pécsett. Egyenruhás bányászok sorfala a koporsóknál. meghalt valaki stb. A hetvenes évek végén a pécsi István-ak- nán elkészítettek egy ilyen klopacskát, ezt használták Komlón és Pécsett a temetéseken. (Egy másik, nagyobb példányára pedig rávés­ték az elhunyt bányászok nevét.) Amikor a ravatalozóból elindult a menet, két bányász vitte rúdon a klopacskát, a harmadik verte a ritmust: két hosszút és három rövidet. A rava­talozóban két-két bányász állt díszőrséget 2-5 perces váltásban. Amikor elindult a menet, a halottaskocsi előtt vitték a klopacskát, majd a zenekar és a munkatársak, mégpedig úgynevezett szala- manderben, vagyis az út egyik szélétől a má­sikig kígyózó menetben. A kocsi két oldalán négy-négy bányász ment égő bányászlámpá­val: Selmecbányán ugyanis hagyományosan este volt a temetés. A sírnál elénekelték a bá­nyászhimnuszt, majd a koporsót a bányász gyászinduló hangjára engedték le. Közben sűrűn verték a klopacskát. Amikor a hozzá­tartozók rögöt dobtak a sírba, a kollégák elol­tották a lámpákat. Mendli Lajos elmesélte, hogy sikerült visz- szahozni a gyász-szakestély szokását. (Ez az emlékezés csak mérnököt illetett meg, fizikai dolgozót vagy technikust nem.) A temetés után az elhunyt közvetlen kollégái, nyolcan- tizen, elmentek a pécsi bányászklubba, amely a Déryné (ma Mária) utcai bányászmü- zeum épületében volt, és Liász klubnak hív­ták. Az egykori szokás szerint a klubban sötét volt, a terített asztalra feltettek nyolc-tíz sörös­korsót és beton idomkövet. Egy szál bányász­lámpával mentek be, elénekelték a bányász­indulót és az elhunyt kedvenc nótáját, majd az elnök latin nyelvű vezényszavára fenékig itták a korsót. Aztán két hosszút és három rö­videt kopogtattak a söröskorsóval, s ez a ko­pogás körbement. Amikor visszatért az elnök­höz, a korsót odadörzsölték a kőhöz, majd in­tésre összetörték. A korsó fülét aztán hazavit­ték a kolléga emlékére. A BETEGEK JOGAIRÓL 6. Ellátás várólistáról Előfordulhat, hogy a szüksé­ges ellátásra nagyobb az igény, mint amit az adott in­tézményben teljesíteni képe­sek. Ebben az esetben - ha er­re mód van - ajánlani kell a betegnek egy másik intéz­ményt, ahol a beavatkozást hosszabb várakozás (legfel­jebb két hónap) nélkül el tud­ják végezni, vagy pedig váró­listára kell helyezni. A várólista határozza meg, hogy a betegek milyen sorrendben jut­hatnak a számukra szükséges el­látáshoz. Amennyiben a beteg várólistára kerül, akkor tájékoz­tatást kell kapnia annak okáról, várható időtartamáról és esetle­ges következményeiről. A várólistán a sorrend kialakí­tása egységes, ellenőrizhető, nyilvánosságra hozott szakmai szempontok szerint, a várólistán szereplő betegek egészségi álla­pota által indokoltan és hátrá­nyos megkülönböztetés nélkül kell, hogy történjék. Magyarán, azt, hogy valaki hányadik a sor­ban, kizárólag az egészségi álla­pota határozhatja meg. Az egész­ségi állapot megállapítására pe­dig mindenki számára azonos „mércét” kell alkalmazni, és e „mérce” mibenlétének nyilvá­nosnak kell lennie. (Sajnos e szi­gorú követelmények még nem minden esetben teljesülnek. A minap egy országos intézmény hírneves vezetője a „szakmai szempontok” iránti érdeklődé­semre lakonikus választ adott: Magának ehhez semmi köze!) A várólistán szereplő betegek egészségi állapotát rendszeresen figyelemmel kell kísérni, és ha azt sürgős szükség indokolja, a beteget azonnali ellátásban kell részesíteni. Ha az azonnali ellá­tás valamely körülmény miatt nem lehetséges, a beteget a váró­listán olyan helyre kell átsorolni, hogy amint az ellátás lehetővé válik, az állapotának megfelelő időtartamon belül egészségügyi ellátásban részesülhessen. A várólistára a kezelőorvos ja­vaslata alapján lehet felkerülni. (Ha a kezelőorvos nem javasolja a várólistára való felvételt, a beteg kezdeményezheti más orvos álta­li vizsgálatát! )„ A várólistára törté­nő felkerüléshez is elengedhetet­lenül szükséges a beteg részletes tájékoztatása és beleegyezése. A sorrendiséget intézményi várólista bizottságok, illetve szerv és bizonyos szövetek átül­tetése esetében (szív, máj, tüdő, vese, hasnyálmirigy, csontvelő, szaruhártya és szívbillentyű) Or­szágos Transzplantációs Bizott­ságok határozzák meg. Amennyiben a beteg úgy gon­dolja, hogy a várólistán elfoglalt helye igazságtalanul hátrányos, az illetékes bizottság elnökéhez fordulhat panasszal. Ha tőle nem kap kielégítő választ, akkor állás- foglalást kérhet a kórházi etikai bizottságtól, illetve transzplantá­ció esetében az Egészségügyi Tu­dományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságától. (Ez utóbbi testület az Egészség- ügyi Minisztériumban található.) Dr. Jakab Tibor Összevont Echo A Pécsett szerkesztett kritikai szemle összevont, kibővített 4-5. száma a napokban került az áru­sítóhelyekre. A lap Pécs nyári és kora őszi kulturális eseményeinek szám­bavétele mellett elsősorban a vá­ros jelentős millenniumi alkotá­sát, a Jókai teret állítja közép­pontba, emellett a tér átalakulása okán a város építését elemzi írá­saival. Építészek, történész, esz­téta, képzőművész, oknyomozó újságíró veszi számba a tér eré­nyeit, hibáit. A Jókai tér körüli városi szövet problémáit tárják fel a cikkek, amelyek az ECE be­vásárlóközponttal, a Belvárosi plébániatemplom harangtorony terveivel, illetve a mediterrán vo­nások ellentmondásaival foglal­koznak. Különböző rovataiban a helyi zenei művelődés érzékeny vonásait vetíti fel, a nyár színhá­zi, bábszínházi eseményeinek tart tükröt, egy Pécsről távozó operaénekessel készített interjút ad közre, illetve könyvekről, kép­zőművészeti kiállításokról, új hanglemezekről, koncertekről közöl kritikákat. Számomra az antalli örökség politikai kultúra” Online-interjú Herényi Károllyal, az MDF szóvivőjével Hétfőn szerkesztőségünk vendége volt Herényi Károly (képün­kön), a Magyar Demokrata Fórum szóvivője, parlamenti képvise­lő, aki az interneten keresztül válaszolt olvasóink kérdésére. Az interjú érdekesebb részeit szerkesztett formában adjuk közre.- Mit jelent Önöknél az antalli örökség? Véleményem szerint azt a gazdasági csődöt, amire a válasz a Bokros-csomag volt! (mad max) Herényi Károly: - Számunkra az antalli örökség politikai kultúrát jelent, európai keresztény-konzer­vatív gondolkodásmódot. A Bok­ros-csomag nem az első ciklus gazdasági következménye, hanem az akkori MSZP vezette kormány nyolc hónapos tehetetlenségének, tétlenségének a következménye.- Számomra volt egy nagyon szimpatikus politikai irányzat az elmúlt néhány évben, ami az MDF és Dávid Ibolya nevéhez fűződik. Miért hagyták meghalni a „Béke­jobb” kezdeményezést? (gabor) H. K.: - Én is jó kezdeménye­zésnek tartom a Békejobbot és nem gondolom, hogy meghalt. Két esztendővel ezelőtt úgy tűnt, a Fidesz nem képes az MDF-fel szövetségben a jobboldal győzel­mét biztosítani. A kezdeménye­zés a szavazóbázis szélesítését cé­lozta. Az azóta eltelt időszak azt bizonyítja, hogy a két párt képes a kormányzást 2002 után is folytat­ni. Ez nem jelenti azt, hogy a Bé­kejobb értékes politikusaira nincs szükség, akár kormányzati, akár önkormányzati vonatkozásban.- Fenn marad-e hosszú távon is az MDF? Van-e értelme a Fidesztől elkülönült pártként létezni? (be- reznai) H. K.: - Van értelme a különlét- nek, hiszen negyven év politikai egyszólamúság után a választók joggal igénylik az értékrendek arti- kuláltabb képviseletét. Ha az MDF eltűnne a palettáról, ugyanaz történ­ne, mint a KDNP esetében, más párt nehezen tudná ezt az űrt betölteni. A KDNP eltűnése nem azt jelenti, hogy erre az európai értékrendre Magyarországon nincs igény, a vá­lasztópolgárok a képviselet minősé­gét utasították el. Joggal gondolom, az MDF-et Dávid Ibolya vezetésével ez a veszély nem fenyegeti.- El tud képzelni bármilyen ösz- szefogást a MIÉP-pel? Merthogy nem nagyon határolódtak el Csur- káék nyilatkozataitól, és hát elég régóta tudjuk: aki nincs ellenünk, az velünk van. (freddy) H. K.: - Politikai ellenfeleink igyekeznek ránk erőltetni az állan­dó elhatárolódást. A M1ÉP ellenzé­ki párt, ennek számos esetben ad­ta tanújelét. Sem az országnak, sem a jobboldalnak nem tenne jót, ha a 2002-es választások után bár­miféle intézményesített együttmű­ködés szükségeltetne a MIÉP-pel.- Láttam az életrajzában, hogy az idegenforgalmi bizottság tagja, (jason) H. K.: - Feladatunk a turizmus működésének törvényi hátterét jobbítani, valamint a mindenkori költségvetésből az ágazat finan­szírozását biztosítani. Néhány adat: 1998-ban az idegenforgalmi beruházásokra fordítható tá­mogatások ösz- szege 3,6 milli­árd forint volt, 1999-ben 5 mil­liárd, 2000-ben 8,4 milliárd, 2001-ben 25 milliárd, 2002- ben pedig több mint 27 milliárd forint lesz. Az idegenforgalmi bevételek, ha nem is ilyen arányban, de igen jelentő­sen emelkednek. Remény van ar­ra, hogy a tavalyi 3,2 milliárd eu­ro bevétel ebben az esztendőben közel 4 milliárd lesz. Tehát az ide­genforgalomba befektetett forin­tok igen jól fialnak. Külön érde­kesség, hogy az állam által bizto­sított minden 1 forint 3-4 vállalko­zói forintot képes megmozgatni.- Az MDF, mint az egyetlen nemcsak nevében demokratikus kormánypárt miért adta/adja a nevét a Fidesz antidemokratikus intézkedéseihez? (gabor) H. K.: - Köszönöm a minősí­tést. A Fidesz pedig nem antide­mokratikus, inkább következetes párt, az általa vezetett kormányt az eredményei alapján ítélje meg. Az elmúlt három és fél esztendő gazdasági, szociálpolitikai ered­ményei meggyőzőek és a közvéle­mény-kutatási eredményekben tükröződnek.- Az MDF - legalábbis, ahogy én látom - néhány év múlva egy­szerűen fel fog oldódni a Fidesz- ben. Kuncze Gábor azt nyilatkoz­ta néhány napja (éppen ilyen on­line-interjúban), hogy számukra nem járható út az MDF útja. (ripley) H. K.: - Ha feloldódik, megér­demli, bár a véleményem szerint az MDF-et még hosszú ideig nem fenyegeti ez a veszély.- Néhány napja láttam egy 1991-es parlamenti közvetítést. Minden olyan szép volt, olyan egy­szerű: egyértelmű volt, hogy ki van kivel, és ki, ki ellen. Emlékszik még azokra az időkre, amikor Dá­vid Ibolya haja még barna volt, Kuncze Gábor büszkén viselte a vi­lágoszöld öltönyt, Orbán Viktor pe­dig nagyokat mosolygott a bajusza és a szakálla mögé bújva? (jason) H. K.: - Emlékszem, és büszke vagyok azokra az időkre. Dávid Ibolya barnán is imponáló volt, Kuncze Gáboron jól állt a világos­zöld öltöny, Orbán Viktor pedig már akkor a politikai közélet leg­ígéretesebb szereplőjének minő­sült. Most tíz év távlatából nyu­godtan állíthatom, az első parla­ment az összes pártjával történel­mi tettet hajtott végre és a környe­ző volt szocialista országok közül messze a legjobban teljesített. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom