Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-04 / 271. szám
2001. Október 4., csütörtök HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Kiújult roma belharc JÁSZLADÁNY Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke érthetetlennek és méltatlannak nevezte, hogy lemondásra szólították fel a jászladányi kisebbségi képviselők. A helyi cigány önkormányzat véleménye szerint az OCÖ vezetője nem a romák érdekeit képviseli, ezért egy új szövetség létrehozását is kilátásba helyezték. A Jászladányi Cigány Önkormányzat azután hozta meg határozatát, hogy a napokban a faluban elterjed a hír, Dankó István polgármester mellett Farkas Flórián is részt vesz az új óvodaszárny alapkőletételén, sőt néhány nappal később jelen lesz a hagymafesztiválon is. Kállai László, a helyi cigány önkormányzat elnöke szerint ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy az OCÖ vezetője nem képviseli a romák érdekeit, sőt „a szélsőjobbal egyezkedik”. A helyi roma vezető emlékezte- - tett rá, hogy a faluban immár több mint egy esztendővel ezelőtt éleződött ki az ellentét a települési és a kisebbségi önkormányzat között. A romák érdekérvényesítő küzdelmükhöz azonban ez idáig nem kaptak segítséget, támogatást az OCÖ elnökétől. Kállai László kifogásolta, hogy Farkas Flórián az ünnepségekre ellátogat a faluba. Viszont akkor nem járt Jászladányon, amikor a romák hátrányos megkülönböztetése ellen a kisebbségi képviselők éhségsztrájkot folytattak, vagy amikor a cigány családok házaitól nyolc méterre szeméthegyek emelkedtek. Kállai úgy vélte, az OCÖ elnöke nemcsak a jászladányi romákért nem tett semmit, hanem az egész magyarországi cigányságért sem. A helyi kisebbségi képviselők éppen ezért szólították fel Farkas Flóriánt a tisztéből való távozásra, és kezdeményezték egy új országos szervezet, a Cigány Önkormányzatok Szövetségének megalakítását. Farkas Flórián érthetetlennek és méltatlannak nevezte a jászladányi cigány önkormányzat fellépését. Az OCÖ elnöke érdeklődésünkre - a vádakat a leghatározottabban visszautasítva - elmondta: a falu polgármesterével nincs kapcsolata. Semmilyen meghívásnak nem tesz eleget, egyetlen programon sem vesz részt, míg nem születik megoldás a falu és a kisebbség vezetői közötti ellentétekben. Farkas Flórián ugyanakkor a jászladányi cigány önkormányzatot józanabb, higgadtabb gondolkodásra kérte a cigányok és nem cigányok egységének megtartása érdekében. T. J. ÚB: alternatívát nyújtunk Néhány hónapos párt is bejuthat a parlamentbe Budapest Új Baloldal néven választási szövetség alakult a közelmúltban, amely később pártként fog majd működni. A szövetség a többi között a választási rendszer megreformálását tűzte zászlajára. Ha bejutnának a parlamentbe, kezdeményeznék a képviselők visszahívhatóságát. A szövetség gerincét a szociáldemokraták alkotják, de tagjai között van például a Keresztényszociális Unió, a Civil Demokraták, a Magyar Jövő Pártja, a Magyar Anyák Nemzeti Pártja is. Az Új Baloldal programjáról szólva Schiller László elnök elmondta: szeretnék teljesen megreformálni a választási rendszereket. így például egyfordulós listás szavazást, ötévenkénti választásokat vezetnének be, csökkentenék a parlament létszámát. Szeretnék visszaállítani a politika becsületét, ennek egyik legfontosabb része lenne az országgyűlési képviselők visszahívatósága. Ezt a párt parlamentbe jutott képviselői önmaguk vállalnák. Ez azt jelentené, hogy ha az első hat hónap után a választókörzet húsz százaléka nincs megelégedve az általa választott képviselővel, akkor az automatikusan lemondana és új jelölt kiírását kezdeményezné. Ezenkívül új társadalmi, gazdasági amnesztiát is hirdetnek. A végleges programról a novemberi kongresszuson döntenek majd, ekkor nevezik meg a 176 országgyűlési képviselőjelöltjüket és döntenek a miniszterelnök-jelölt személyéről. A kongresszuson dől el a párt szövetségi politikája is, azaz hogy egyedül vagy más pártokkal indulnak a jövő évi választásokon. Schiller nem zárta ki, hogy szövetségre lépjenek más pártokkal, de mint mondta, később derül majd ki, hogy a parlamenti pártok közül kivel tudnak majd program-, illetve elvi szinten együttműködni. Kérdésünkre, hogy lát-e esélyt arra, hogy jövőre bejussanak a parlamentbe, az elnök néhány példával így válaszolt: Lengyelországban, Olaszországban 5-15 hónapos pártok jutottak be a választások alkalmával a parlamentbe. A rendszerváltás óta tíz- tizenkét év telt el, Magyarországon most ismét egy olyan helyzet állt elő, amikor a többség újat akar. A szövetség pedig alternatí- vát szeretne nyújtani. . - ug Célkeresztben az egészségügy Az EDDSZ nem ért egyet az intézmények privatizációjával Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete a kormányt az egészségügyi intézmények privatizációjáról szóló törvénytervezetének visszavonására szólítja fel, mert az az érdekvédelmi szervezet szerint ellentétes az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozók érdekeivel. A szakszervezet ugyanakkor alkotmányellenesnek tartja, hogy a munka- vállalók képviselőivel való egyeztetési folyamat nélkül kíván 10 millió magyar állampolgár életéről dönteni a mindössze 50 plusz 1 százalékos többséggel bíró kormánykoalíció. Budapest A Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) rendkívüli kongresszuson kívánja szembesíteni a kormányzatot az egészségügy áldatlan állapotával. Az EDDSZ alapszervezeti titkárainak tanácsa elutasítja az egészségügyi intézmények privatizációjáról szóló, már az Ország- gyűlés előtt fekvő törvénytervezetet - adott tájékoztatást a szakszervezet vezető testületének döntéséről Cser Ágnes. Az egészségügyi és a szociális ágazat legnagyobb reprezentatív szakszervezetének elnöke szerint a kormány klientúraépítésre kívánja felhasználni az egészségügyi intézmények privatizációját. Az EDDSZ egy szűk körű gazdasági érdekcsoportot sejt a privatizációs szándék mögött. Ezzel magyarázza azt is, hogy az egészség- ügyi és a szociális ágazat színvonalának folyamatos, tudatos lerombolásával olcsó „koncként” juthatnak majd kórházakhoz és más intézményekhez pénzügyi befektetők. Amíg a kormány bankkonszolidációra 520 milliárdot költött, az elmúlt 10 év alatt felére csökkentek az egészségügyi közkiadások, az egészségügy romokban hever. Ennyi pénzzel 10 millió állampolgár javára csodát lehetne tenni - fogalmazott Cser Ágnes, aki szerint nem igaz, hogy a privatizáció megtörténtétől emelkedik majd az ellátás színvonala. Attól kezdve még kiszolgáltatottabbak lesznek az egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozók csakúgy, mint az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő állampolgárok. Az Országgyűlés elé a törvényjavaslat a szak- szervezetekkel való érdemi egyeztetés, társadalmi egyetértés nélkül került, ez pedig az alkotmányt is sérti - fogalmazott az elnök. Ezért annak visszavonását indítványozzák, egyúttal olyan jogszabályokat követelnek, amelyek az intézmények gazdasági átalakítása esetére is garantálják a lakosság szociális és egészségügyi ellátását. Cser Ágnes szerint az egészségügyi dolgozók elutasítják a törvénytervezetben kedvezménynek feltüntetett, de a valóságban számukra létbizonytalanságot jelentő szabad munkavállalói lehetőséget is. Az egészségügyiek többsége nem számlákkal, költségelszámolással szeretne foglalkozni, hanem minden erejét a gyógyításnak szentelné. A törvényjavaslat ledolgozása során a szaktárca maximálisan törekedett a társadalmi konszenzus megteremtésére, egyeztetés folyt az önkormányzatokkal és az EDDSZ- től két alkalommal is kértek írásbeli véleményt - tudtuk meg a szaktárca illetékesétől. Az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatása szerint a Nemzeti Egészségügyi Tanács többsége is elfogadta az Országgyűlésnek benyújtott, „Az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról” szóló törvénytervezetet. Pulay Gyula Cser Ágnes nyilatkozatának pontos ismerete nélkül nem kívánt azokra reagálni, annyit azonban elmondott: a jogszabály jelenleg is megengedi egészség- ügyi intézmény, vagy kisebb egységek magánosítását, az Országgyűlési megvitatásra váró javaslat éppen hogy ennek garanciáit kívánja felállítani. Egyebek között például a törvény rendelkezik arról is, hogy ne lehessen privatizált egészségügyi intézményt más célra működtetni. Arról sincs szó, hogy az egészségügyben dolgozókat a törvény megszületése után vállalkozóvá kényszerítenék, a közalkalmazottakat megillető védelemi garanciák pedig továbbra is érvényben maradnak. HORVATH MAGDOLNA Fidesz-MSZP konfliktus A nagy pártok különbözőképpen látják a gazdaságfejlesztés esélyeit A kormány a jövő heti ülésén véglegesíti a Széchenyi-plusz- nak nevezett gazdaságélénkítő csomag részleteit - közölte Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában. Az MSZP szerint az adócsökkentésben rejlik a gazdasági élénkülés ígérete. Budapest A miniszterelnök tájékoztatása szerint bővítik az autópálya- és útépítési programot, ennek keretében előre hoznak több beruházást, amelyeket a Magyar Fejlesztési Bank finanszíroz. Kitért arra, hogy Magyarország külső adósságának csökkentésére az állam nem vesz fel külföldről hitelt, hanem a Magyar Nemzeti Bank önerőből, a nála lévő tartalékok mozgósításával oldja meg a törlesztést. A miniszterelnök kitért arra, hogy a gazdaságélénkítő csomag részeként felgyorsítják az otthonteremtési program megvalósítását, valamint a millenniumi városrész építését és növelik a kisvállalkozóknak nyújtott adókedvezményt is, amennyiben az így megtakarított összeget beruházásra fordítják. Utalt arra is, hogy a tervezettnél gyorsabban kívánnak bevonni európai uniós pénzeket is a magyar gazdaságba. Rossz irányban rohamoz a kormány, amikor adócsökkentés helyett a többletbevételek osztogatásával és hitelfelvételekkel akarja a gazdasági növekedést serkenteni - reagált Bárány Sándor, az MSZP elnökségi tagja a miniszterelnök szerda reggeli rádióinterjújára. Közölte: az MSZP azt javasolja, hogy az emberek 90 százaléka legfeljebb 25 százalékos adókulccsal adózzon. A szocialisták javasolják továbbá a vállalkozásokat sújtó jelenleg 4200 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlését.- Álláspontunk szerint az a legbiztosabb gazdaságnövekedést serkentő program, ha csökkentjük az adókat - szögezte le Burány Sándor, aki úgy véli, hogy erre a pluszbevételek bőséggel fedezetet nyújtanak. Szavai szerint az MSZP azt akarja, hogy a kormány ne a többletbevételek szétosztásán dolgozzon, hanem hagyja ezeket a forrásokat a gazdaságban. ■ Szemléletváltás kellene Nyíregyháza Árvízvédelmi szemléletváltást sürget a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás, amelyet az érintett Tisza menti megyék ön- kormányzata hozott létre a folyó által okozott környezeti károk felszámolására. A szervezet szerdai, Nyíregyházán tartott ülésén elhangzott: nem hadakozni kell a Tiszával, hanem harmonikus együttműködésre van szükség a folyóval, hogy meg lehessen előzni az árvizek kialakítását. A társulás által készített program szerint a korábbi természetes árterületek visszaállításával, illetve vízvisszatartó területek kijelölésével nagyobb életteret kellene adni a folyónak. Orbán István, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnöke, a társulás titkára úgy vélekedett, hogy a Tisza völgyében lévő mély fekvésű területeken legalább 150 millió köbméter víz - márciusban a Tarpánál bekövetkezett tiszai gátszakadások következtében ekkora mennyiségű vizet zúdított az ár a beregi térségre - befogadására alkalmas tározókat indokolt létesíteni. Elképzelései szerint tizenegy helyen lehetne víztározót kialakítani. Az alelnök-titkár hozzáfűzte: a számítások alapján egy víztározó létrehozása nem kerülne többe, mint a tavaszi árvíz elleni védekezés, illetve az azt követő újjáépítés költsége. Az ülésen megfogalmazódott az is, hogy fontos lenne a folyószűkületek megszüntetése, illetve az egész Tisza-völgyében a vízkormányzást és a vízvisszatartást lehetővé tevő csatorna- rendszer kiépítése. FELDERÍTŐVEÚSENY. Hét országból érkeztek katonák Egerbe a VI. Szent Márton nemzetközi felderítőversenyre. A rajthoz állt 14 csapatnak szerdán az akadályokkal - lövészettel, vízi átkeléssel is - tarkított harminc kilométeres bükki terepet kellett leküzdeniük. _____________________________________________________________________________________________FOTÓ: HEVES MEGYEI HjRLAP/PILISY ELEMÉR Hír ek TÖBBLET. A szociális és családügyi tárca tízmilliárd forintnyi többletet igényel az OTP lakáshitel-tartozások rendezésére. Harrach Péter miniszter elmondta, hogy az előterjesztést várhatóan a jövő héten tárgyalja meg a kormány. Mint közölte,.a pluszforrás azért szükséges, mmf a vártnál jóval többen jelentkeztek az adósságrendezési programra, így az eredetileg erre a célra szánt 1 milliárd 400 millió forint nem elegendő. ALÁÍRÁSGYŰJTÉS. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) aláírásgyűjtést indít a keresztény magyarság védelmében- jelentette be Csurka István, a MIÉP elnöke, parlamenti frakcióvezetője az „aláíróív elindítójaként és egyben első aláírójaként” a párt szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Álláspontja szerint a magyar sajtó elfogultságát bizonyítja, hogy elhallgatja a MIÉP parlamenti és más fórumokon, nagygyűléseken való megnyilvánulásait. MINIMÁLBÉR. A jövő évi minimálbér-emelés vállalati többletköltségeinek részbeni átvállalása megoldható a Munkaerő-piaci Alap 13-15 milliárd forintos keretéből a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének (MAT) szerdai döntése szerint. Székely Judit, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára a MAT ülését követően elmondta: az említett kompenzációs keret akkor alkalmazható, ha pénteken az Országos Munkaügyi Tanács keretei között megállapodás jön létre a jövő évi kötelező minimálbérről. FIZETÉSEMELÉS. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megkezdte a kulturális területen dolgozó közalkalmazottak béremeléséhez szükséges pénz folyósítását, így az érintettek a következő hónapban, szeptemberig visszamenőleg megkapják a megemelt ösz- szeget - közölte a tárca. MEGÁLLAPODÁS. Szájer József szerint az MSZP és az SZDSZ nem válaszolt arra a kérdésre, hogy érvényben lévőnek tekinti-e a parlamenti pártok között még 1998-ban, az Országgyűlés alakuló ülésekor kötött megállapodást, amely a parlamenti tisztségek számáról és elosztásának elveiről szól. MEGBESZÉLÉS. Függetlenül attól, hogy jövőre milyen összetételű kormánya lesz Magyar- országnak, hazánk és Szászország kapcsolata kitűnő lesz- mondta a szocialisták kormányfőjelöltje, Medgyessy Péter, amikor a Budapesten tárgyaló szász miniszterelnökkel, Kurt Biedenkopffal találkozott. A megbeszélés napirendjén elsősorban az európai uniós csatlakozás kérdései szerepeltek. NINCS EGYEZTETÉS. A Fidesz és az MDF között még nem volt egyeztetés a 2002-es önkormányzati választásokon indítandó budapesti főpolgármester-jelöltről, bár a két párt közötti megállapodás erre is kiterjed - nyilatkozta Dávid Ibolya szerdán. BELSŐ VIZSGÁLAT. A Magyar Rádió elnöke belső vizsgálatot rendelt el annak kiderítésére, hogy ki tájékoztatta félre az MSZP alelnökét az ügyben, hogy belső utasítás korlátozná az ellenzéki pártok megnyilvánulásait a köz- szolgálati rádióban. Az elnök egyben az MSZP segítségét kéri abban, hogy kiderüljön, ki tévesztette meg a legnagyobb ellenzéki pártot, illetve a közvéleményt. ■
