Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-28 / 294. szám
Győzött a hegy, vitáznak a mászók Túl nagy fába vágták fejszéjüket, nem tisztelték eléggé a Mount Everestet - állítják az itthon maradt magyar hegymászók a két sikertelen a csúcskísérlet résztvevőiről. A szakszövetség elnöke szerint - aki a halálos balesetet is elég furcsának tartja - az expedíciókat számos tisztázatlan körülmény árnyékolja be. A milleniumi csapat sajtófőnöke azonban vitatja ezeket az állításokat. A milleniumi expedíció tagjai jelenleg Nepálban vannak, s november elején érnek haza A SZAKMA MOSOLYGOTT? Egy névtelenséget kérő magyar hegymászó szerint az egész szakma mosolygott azon, amikor megtudták, hogy az Everest-Lhotse akció a talán legnehezebb úton próbál a világ tetejére feljutni, majd megcélozza a 8516 méteres csúcsot is. Informátorunk azt mondta, a résztvevőknek is tudnia kellett, hogy az ő felkészültségükkel, tapasztalatukkal reménytelen kísérletre vállalkoznak. Állítása szerint a nagy hírverés, az ISM-től és egy amerikai alapítványtól kapott sok pénz azonban elvakította a csapatot. Végül a kritikusoknak lett igazuk, hiszen az expedíciónak semmi esélye nem volt a csúcstámadásra, még 7000-ig sem jutottak fel. A társaság hazatérte után lapunk természetesen nekik is szót ad, hogy beszámoljanak a kudarc okairól. A Hegy volt az erősebb, a mostani szezonban egyetlen ember sem jutott fel a 8850 méter magas Mount Everestre. Egy időben két magyar csapat is próbálkozott, sőt a Milleniumi expedíció az orvosát is elvesztette, dr. Gárdos Sándor balesetben meghalt. A hegymászók még nem érkeztek haza, nem lehet pontosan tudni a kudarcok okát, de az itthon maradtak már elemzik a történteket. A Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnöke szerint abban semmi rendkívüli nincs - volt rá példa, hogy ugyanaz a norvég társaság háromszor ment vissza -, hogy. egy expedícó nem jut fel a csúcsra. A magyarok fizikálisán, mentálisan alapvetően rendben voltak, a felkészülésük is megfelelő volt, szerencsés esetben meghódíthatták volna a Csomolung- mát. Dr. Nagy Sándor ugyanakkor úgy véli, nem volt meg az alázatuk a hegy iránt, előbb kellett volna produkálni, utána nyilatkozni. A zord időjárás ellen ugyan sem tehettek semmit, viszont több hibát is elkövettek. A legnagyobb gond az - fogalmaz -, hogy egy időben indult két társaság. Magyarország azonban nem "hegynagyhatalom", nálunk nincs eny- nyi valóban csúcsesélyes mászó. Az ISM pedig - a hegymászó szak- szövetség megkérdezése nélkül - közvetlenül a két társaságnak adott 25-25 millió forintot, ahelyett, hogy koncentrálták volna az anyagi és emberi erőket. Ennek az elnök szerint üzleti oka volt, a nagy hírverésnek köszönhetően ugyanis máshonnan is szereztek pénzt a csapatok, holott a 25 millió is fedezte volna egy expedíció költségeit. Dr. Nagy Sándor egyébként eredetileg résztvevője, sőt vezetője lett volna a Milleniumi expedíciónak, de nyolc nappal az indulás előtt kiszállt. Lapunknak azt mondta, elsősorban azért, mert nem volt rálátása a minisztériumtól kapott támogatásra - a pénzzel az expedíció igazgatója, Mesterházy Ernő ■rendelkezett -, valamint a kiutazók névsorának véglegesítése is jórészt nélküle történt. A Milleniumi gárda egyébként a könnyebb úton próbálkozott, s a tagok is tapasztaltabbak voltak, tehát nekik elvileg esélyük volt a győzelemre. De nem fogadta őket kegyeibe az időjárás, hamarabb jött az esőkkel, havazással a téli monszun, mint várták. Számos taktikai hibát a mászók is elkövettek - állítja. Túlságosan ki volt hegyezve az egész akció, csak akkor lehetett volna sikerük, ha minden a tervek szerint alakul. Erre azonban a Himalájában kevés az esély. Valószínűleg a rossz idő miatt nem épültek ki időben az egyes táborhelyek, ugyanis a többi expedíció hamar feladta, és levonult. A 8300 méter magas harmadik táborhelyre például egyáltalán nem került föl sátor, ezért fikciónak tűnik, hogy a csúcstámadás során aludjon valaki először 7800, majd 8300 méter magasan. A balesetről is ellentmondó hírek láttak napvilágot. Dr. Nagy Sándor az információk birtokában nehezen tudja elképzelni, hogy időrendben minden úgy történt, ahogy nyilvánosságra került. Ő úgy gondolja, valószínűbb az, hogy nem lefelé, hanem felfelé tartottak, hiszen minden bizonynyal nem pénteken, hanem előbb esett meg a baj. Az is furcsa, hogy Gárdos doktor 7700 méteren tűnt el, 6400-on találták meg, majd 7100 méteren temették el, azaz felfelé vitték; csak kérdés, hogy minek? Másrészt az is hihetetlen, hogy egy több mint egy kilométeres zuhanás után a hóban olyan könnyen és gyorsan megtalálták. Az Everest-Lhotse expedíció pedig egyértelműen túllőtt a célon, ők egy sokkal nehezebb úton próbálkoztak - ahol egy többszáz méteres jégfalat kell leküzdeni -, erre jelenleg a világon 4-5 csapat képes csupán, s eddig kevesebb mint tíz ilyen sikeres akció volt - jelentette ki az elnök. Ráadásul utána még egy 8 ezer méter fölötti csúccsal is, a Lhotse-szal is próbálkoztak volna, ami teljes képtelenség a csapattagok eddigi hegymászó eredményei alapján. Nagy szerint a kudarcok erősen visszavetik a magyar hegymászó sportot. Egyrészt lelkileg is fel kell dolgozni a kudarcot és egyik mászó halálát, másrészt nehéz lesz ezek után szponzort szerezni. Ezért úgy véli, szerencsésebb lenne, ha a jövőben nem színtiszta magyar csapat indulna útnak, hanem két-három csúcsesélyes beszállna egy külföldi csapatba. Ez kisebb felhajtást jelentene, s jóval olcsóbb is lehetne. De így is legalább két-három évnek kell ahhoz eltelnie, hogy kitűzzék a magyar zászlót a világ tetejére. Meskó Zsolt, a milleniumi csapat sajtófőnöke máshogy emlékszik, szerinte Nagy Sándor családtagja betegségére hivatkozva szállt ki. Meskó úgy fogalmaz, az igaz, hogy a szakszövetség kezdte meg a túra szervezését, de miután komoly támogatókat nem tudott felmutatni, minden résztvevőnek saját magának kellett volna az út nagy részét finanszírozni. Létrehoztak hát egy kht.-t - így. a szak- szövetség a további munkákban már nem vett részt, s ez fájhat Nagy Sándornak -, s megkeresték az ISM-et is. A tőlük kapott 25 millió forinton kívül néhány szponzor természetbeni támogatást - repülőjegy, élelmiszer stb. - nyújtott, de a költségvetés így sem haladta meg a 30 millió forintot. S ahelyett, hogy üzleti hasznuk lett volna a résztvevőknek, még veszteséges is a vállalkozás. Közben derült ki, egy másik expedíció is készülődött, ők is.kaptak 25 milliót az ISM-től; erről azonban Meskó nem kíván nyilatkozni. Annyit azért elmondott, miután az Everest-Lhotse csapatot támadások érték, ennek az árnyéka a milleniumi expedícióra is rávetült. A sajtófőnök szerint egyébként nem adtak ki előre győzelmi jelentéseket. Kétségtelen, az expedícióval sokat foglalkozott a sajtó, két lap és egy televízió pedig jelentős médiatámogatást nyújtott, így a közvélemény pontosan értesülhetett a csapat útjáról. Nagynak a taktikai hibákra vonatkozó megjegyzései pedig furcsák - állítja -, hiszen nem volt ott, nem tudhatja, a napi időjárási változások miként befolyásolták a társaság mozgását. Meskó azt mondja, nem hibázott az expedíció, az alaptáborok kiépítésével sem késtek, s hamarabb köszöntött be a tél. Azt pedig rendkívül szomorúnak tartja, hogy a szövetségi elnök a balesettel kapcsolatban hamis tények közlését feltételezi a csapatról. Az igazság az, hogy a 7800 méter magasságban felállított táborból lefelé menet 7700 méterről sodorta le a szél Gárdos doktort, akit nem 7100, hanem 6500 méteren temettek el. Abban a magasságban, ahol egy völgyben megtalálták, tehát nem vitték fel. Meskó szerint váratlan tragédia történt, ami természetesen nagyon megviselte a csapatot. (almási) Ladent megölni nem kell félnetek George W. Bush utasította a CIA-t: pusztítsa el Oszama bin Ladent és hálózatát, az Al-Kaidát. Amerikai elnök nem először ad efféle parancsot, de eddig ezt nem jelentették be. Igaz, azelőtt is csak éreztették az embereikkel, hogy mi volna a legjobb megoldás, de soha nem mondták ki. A CIA elintézte, vagy kudarcot vallott, mint Fidel Castro esetében. Az amerikai lapok által kiszivárogtatott „kivégzési parancs” belpolitikai célokat szolgál - állítja egy neve elhallgatását kérő szakértő. - Ha nincs ez a parancs és utasítás, akkor is szívfájdalom, valamint jogi, politikai aggodalom nélkül végeznének vele. A hidegháború idején teljesen elfogadott volt, hogy a titkosszolgálatok nem riadtak vissza a kivégzésektől sem. Az amerikaiak Fidel Castro ellen számtalan merényletet kíséreltek meg - többször meg akarták mérgezni, fel akarták robbantani, volt, hogy egy prostituáltnak kellett volna kivégezni -, de mindig megúszta a kubai vezér. S számos más akcióban is aktív szerepet vállalt a CIA, így például Dél-Amerikában. A szocialista útra tévedt Chilét például szintén az USA segítségével térítették más irányba. Ezeket a halálos áldozatokkal járó akciókat - az ottani szövetségeseikkel - az amerikai titkosszolgálatok ter- velték ki és hajtótták végre. Ugyan soha nem az amerikai elnökök kifejezett utasítására, de teljesen nyilvánvaló, hogy az ő hallgatólagos beleegyezésükkel. A kelet-európai titkosszolgálatok - élükön a szovjet KGB-vei - esetében még elképzelhetetlenebb volt, hogy a legmagasabb politikai vezetők ne tudjanak az ilyen ügyekről, de diktatúra lévén, jobban működött ott a hírzárlat. A KGB legemlékezetesebb gyilkosságai közé tartozott az az eset, amely végül nyilvánosságra került. A szocialista Bulgária ismert ellenzéki személyisége volt Marko, a költő. Egy titkosügynök Londonban lábon szúrta egy mérgezett hegyű esernyővel, majd elnézést kért tőle a „figyelmetlenségéért”. A bolgár férfi másnap szívrohamban meghalt, de a méreg az orvosi vizsgálat idejére teljesen felszívódott, Laden kivégzésére, a költségek fedezésére 1 milliárd USD költség- vetési kiegészítést is biztosított az elnök, aki Bin Laden mellett az Al-Kaida más vezetőinek kivégzésére is utasítást adott. Az amerikai kommandó vezetője kijelentette, hogy élve akarják Ladent elfogni, de ha eközben önvédelem válik szükségessé, természetesen lőni fognak. Az embervadászatban a brit elit egység, a SAS (Special Air Services) támogatja majd az amerikaiakat. így - legalábbis akkor úgy tűnt - nyom nélkül tették el láb alól. Az olasz Vörös Brigádokat támogatták keletről, a Nyugat-Németországban működő RAF pedig a keletnémet Stasi oltalmát élvezte, sőt gyakran az NDK-ból kapták a parancsot. Az amerikai politikában újdonságot jelentett Gerald Ford hivatalba lépése. A hetvenes évek második felének elnöke megtiltotta a CIA-nak - s ez azóta is érvényben van hogy politikai gyilkosságot kövessen el vagy abban közreműködjön. Bush mostani parancsát persze a jogászok megpróbálják jogi köntösbe bújtatni. Egyrészt azzal érvelnek, hogy a likvidálási tilalom nem vonatkozik háborús időkben a CIA és a haderő olyan együttműködésére, amelynek célja az ellenséges parancsnokság kiiktatása. Másrészt az USA hivatkozhat önvédelemre is, mondván, olyan terroristákat akar eltenni láb alól, akik támadást terveznek az Egyesült Államok, illetve állampolgárai ellen. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a hírszerzés munkájába belefér, hogy az ellenséges vezetőket likvidálja. S ami egy másik érv lehet a megölése mellett, hogy Laden nemcsak a világ első számú terroristája, hanem az afganisztáni hadsereg főparancsnoka is volt, tehát katona. így nem áll meg az a tétel, hogy civilek ellen folyik a gyilkos hajsza. A professzor szerint a fő kérdés sokkal inkább az, hogy sikerül-e végrehajtani Bin Laden likvidálását. Ugyanis már több hasonmása feltűnt Afganisztánban, így nehéz lesz az igazit elkapni. Másrészt most derült ki: az amerikaiak már régóta tudják, hogy a terroristavezér beszerezte a világ legmodernebb kommunikációs technológiáját, amely védelmet jelenthet számára. i A t
