Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-28 / 294. szám

2 ★ KÖRKÉP ★ 2001. október 28. események Püspöki feladatok, új kihívások Vatikán - Az „egészséges doktrí­na” védelmére, az is­teni akarat „viszony­lagosságát” hirdető eszmék elleni fellé­pésre ösztönözte a vi­lág püspökeit II. Já­nos Pál azon a szent­misén, amellyel be­zárta a püspöki szi- nódus tizedik rendkí­vüli közgyűlését. A püspöki szinódusnak az volt a témája, hogy milyen szerepet kell betöltenie a püspöknek az új évezred új kihívásainak tükrében. Nem sérült a Kurszk reaktora Moszkva - A Kurszk atom-tengeralattjáró tel­jes legénysége életét vesztette a robbanásokat követő 6-8 óra alatt - jelentette ki az orosz fő­ügyész, Vlagyimir Usztyinov. Az elmúlt két napban a szakemberek felnyitották a Kurszk 6. részlegét is, ahol az atomreaktor környékén ugyan vizet találtak, de a veszélyes berende­zések teljes épségben maradtak. Az eddig megtalált 19 áldozatból hetet azonosítottak. Palme gyilkosát mentették fel? Stockholm - „Az Olof Palme svéd miniszter­elnök meggyilkolásával vádolt, és később fel­mentett Christer Pettersson többször bevallot­ta nekem bűnösségét” - állítja egy férfi az Expressen című svéd lapban. „így szólt hoz­zám: persze, hogy én lőttem le, de a fegyver nincs meg” - idézi a lap Gert Fylkinget. Bünte­tőügyi szakértők szerint nem valószínű, hogy ez bizonyít bármit is, mivel Pettersson szavai­nak kevés hitele van, csakúgy, mint a lap in­formációinak. Halálos zavargások Indiában Málegáon - Heten meghaltak és legalább tí­zen megsebesülteit pénteken este az indiai Málegáon városában egy Amerika-ellenes tün­tetésen. Az India nyugati részén fekvő város­ban a rendőrség belelőtt a tüntető muzulmán tömegbe. A megmozduláson az ellen tiltakoz­tak, hogy a hatóságok meg akarták akadályoz­ni az amerikai termékek bojkottjára felszólító röplapok osztogatását. Tragédia után találkozó Kljev - Ariel Sáron izraeli kormányfő közölte Leonyid Kucsma ukrán államfővel, hogy nagyra értékeli a Szibéria orosz légitársaság Tel-Aviv-Novoszibirszk járatának katasztrófá­ja kapcsán hozott döntéseit. Mindkét politikus hangsúlyozta: mielőbb gondoskodni kell a hozzátartozók kárpótlásáról. Sáron elfogadta Leonyid Kucsma Ukrajnába szóló meghívását, és Izraelbe invitálta az ukrán államfőt. Havel már jobban van Prága - Václav Havel cseh államfő, akit kedd óta hörghuruttal a prágai Központi Katonai Kórházban ápolnak, már jobban érzi magát, de egyelőre nem tudni, mikor engedik haza. A politikus orvosai csak ma döntenek arról, hogy Havel részt vehet-e a nemzeti ünnep- Csehszlovákia megalakulásának évfordulója- alkalmával a rendezendő gyűlésen. NINCS ARA AZ EGESZSEGNEK Nem találkozott háziorvosával* 18-34 éves 35,9%- 42,3%' 35-64 éves 27,0% | 35,7% 65 év felett 15,0% 19,0% (* A felmérést megelőző egy esztendőben) Nők: Férfiak I zT § S <3 i Több száz milliárd forint és öt év kellene ahhoz, hogy a magyar egészségügyi ellá­tást átalakítsák. A kormá­nyok számára drágasága miatt a téma nem népszerű. A rosszul finanszírozott in­tézményekben műtétek ma­radnak el, nővérek állnak kasszírnőnek, miközben a lakosság egészségi állapo­ta akkut válságban van. Ahhoz, hogy a két hét múlva a parlament elé kerülő kórház­privatizációs törvény sikere­sen tudjon működni, 400-500 milliárd forintot kellene „bele­tenni” a magyar egészségügy­be. Ebből rendbe lehetne ten­ni a kórházakat. További 200- 300 milliárd forint kellene, hogy az intézményeket jól tudják működtetni, felemel­hessék az orvosok és ápo- ló(nő)k fizetését - jelentette ki lapunknak dr. Kupcsulik Pé­ter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke. A professzor szerint így négy-öt év alatt érezhető változást lehetne el­érni az ellátás színvonalában. A héten újabb kórházak csatlakoztak az Országos Bal­eseti Intézet Mikola István mi­niszter elleni lázadásához. Van olyan intézmény, ahol a tervezett műtétek 30-40 száza­léka elmarad, mert nincs ele­gendő szakszemélyzet, vagy a kórház nem tud fizetni a szál­lítóknak. A miniszter szerint azonban a magyar egészség­ügy rendben van, a privatizá­ciós törvény behozza majd a működötökét. Az orvosok azért lázadoznak, mert saját egzisztenciájukat féltik a ver­senytől. Mikola szerint a trau­matológiai ellátásnak félkato­nai körülmények között kelle­ne történnie. Az egészségügy­ben nincs helye a rebelliónak.- Az egészségügy hiányzó forrásainak pótlását bármelyik kormány meg tudta volna csi­nálni, ám nem törődtek azzal, hogy a felmérések szerint az emberek az egészségi helyze­tüket tartják a legfontosabb­nak - véli Kupcsulik profesz- szor. Szerinte jó, ha a kórházi privatizáció nyomán külföldi tőke jön be az országba, ám rossz, ha az úgy történik, mint manapság.- A befektetők kimazsoláz­zák az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP) által árán finanszírozott szolgálta­tásokat, még fel is hajtják az árakat, aminek az árát a kór­házak fizetik meg. Miközben a magánosított vizsgálólabo­rokban minden eredményért külön fizet az OEP, addig a kórházakban a vizsgálatok számától függetlenül csak annyi pénzt kapnak, ameny- nyi a felvételkor felállított diagnózisra jár. Csak az orvos lelkiismeretén múlik, hogy a beteg élve hagyja-e el a kórhá­zat - summázza a helyzetet a szakember. A vidéki kórházak vezetői rettegnek, hogy a közelükben bevásárlóközpont épül, mert ahol ez megtörtént, rendre el­szippantották a nővéreket, akik a magasabb bérért beáll­tak pénztárosnak. A kórhá­zakban felbomlott az orvos és orvosi asszisztencia aránya. A páciensek sok helyütt már nemcsak a saját gyógyszerü­ket, hanem élelmiszert és vé­cépapírt is otthonról visznek, nem tudják, hogy a műtét, amit rajtuk elvégeztek, meny­nyit vesz ki a közös kasszából. A Gallup közvélemény-ku­tatása szerint a hazai lákosság több mint harmada keringési betegségben szenved, a nők kétharmada, a férfiaknak majdnem a fele fájlalja a gerin­cét, hátát. A középkorú nők ötödé, az idősebbek kéthar­mada az elmúlt öt évben nem járt nőgyógyásznál, de riasztó­an magas a nőgyógyászati daganatos megbetegedések miatti halálozási arány. Önkéntesen beszolgáltatott, illetve a hatóságok által begyűjtött fegyve­reket zúz össze ez az úthenger Pakisztánban, Lahore városában. Ám ez csak a kezdet: az illegális fegyverek elleni kampány tovább tart. Iraki menekültek eltérítettek egy hajót ■ Az indonéz parti őrség kutat az után a kereskedelmi hajó után, amelyen 170 iraki menekült utazott. A hajó feltételezések szerint Ausztrália felé tart, mivel utasai eltérítették. Az akció ke­retében három hadihajó indult útnak. Ausztrália is segít, bár erősen kételkedik az eltérítésről szóló hírekben. Vietnami áradások gyermek áldozatokkal ■ A Vietnam déli és középső részén pusztító áradásoknak 382 ember, köztük 260 gyermek esett áldozatul. Az ország déli ré­szén, a Mekong-deltában apadni kezdett ugyan a vízszint, de veszélyesen magas maradt. Az árvíz becslések szerint 1277 tril­lió dong (85 millió dollár) értékben okozott károkat. Irán: veszélyesnek ítélt, elkobzott antennák ■ Iránban a hatóságok két nap alatt több mint ezer parabolaan­tennát koboztak el, hogy az iráni ellenzéki csoportok ne férhes­senek hozzá amerikai műholdas tévécsatornákhoz. Az Iran című állami napüap szerint még további 150 ezer illegális para­bolaantennát akarnak begyűjteni a hatóságok. Karácsonyra új otthon ■ November 30-ra befejeződik az újjáépítés az árvíz sújtotta beregi falvakban, és a kará­csonyt már valamennyi káro­sult új vagy felújított otthoná­ban töltheti - közölte a belügy­miniszter tegnap Csarodán. Pintér Sándor elmondta: a cé­gek annak ellenére is vállalták a határidő megtartását, hogy több házat vissza kell bontani egészen az alapokig. Vitatott eskü ■ Az Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a köztisztvise­lői esküvel kapcsolatos visszás­ságok miatt - jelentette be Vastagh Pál. Az MSZP-s politi­kus, volt igazságügy-miniszter elmondta: azért döntöttek így, mert az „Isten engem úgy se- géljen!” mondat esetenként az írásos eskü szövegében is sze­repel, és az aláírt dokumentu­mot csatolják a köztisztviselő személyi anyagához. Bírósági rendszerváltás ■ Az igazságszolgáltatásban megtörtént a rendszerváltás - jelentette ki az utóbbi bő évti­zed eredményeit értékelve a Legfelsőbb Bíróság és az Orszá­gos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke egy pécsi konferencián. Solt Pál szerint bár a bírói hata­lom - mint a parlament és a kormány melletti harmadik ha­talmi ág - beemelése az Alkot­mányba nem történt meg, a magyar bíróság így is független, semleges és állandó hatalmi ág. Orbán-Kovács nyilatkozatpárbaj ■ Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz Országos Választmányá­nak tegnapi ülésén hangsúlyozta: az emberek többsége sértve ér­zi magát, amikor teljesítményét az ellenzék állandóan lebecsüli. Kovács László, az MSZP elnöke minderre úgy reagált: pártja igenis nagyra értékeli a helytállását azoknak a millióknak, akik bár fogyó türelemmel, de elviselik, hogy életkörülményeik nem javulnak a gazdasági fejlődéssel arányos mértékben. Romafórum Dávid Ibolyával ■ A cigányság és a kormányzat együttgondolkodását állították középpontba a Romafórum elnevezésű rendezvény résztvevői tegnapi tanácskozásukon. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter előadásában a rendezvény fő céljának a magyarországi cigány­ság helyzetéről alkotott valós kép felvázolását nevezte. Forradalmi képviselők - alanyi jogon? ■ Az 1956-os Magyarok Világszövetsége tegnapi, Budapesten tartott kongresszusán egyhangú szavazással Pongrátz Gergelyt választotta a világszövetség elnökének. A gyűlésen elhangzott: szeretnék elérni, hogy a magyar Országgyűlésben alanyi jogon lehessenek jelen a szabadságharcosok, illetve azok utódai. Békétlen Betlehem m _______________________ Ez ek a palesztin fiatalok az ellenkezőjét érték el annak, mint amiért küzdöttek: Izrael meghatározatlan időre elhalasztotta a tegnap estére tervezett csapatkivonását Betlehemből a nem szűnő erőszakos cselek­mények miatt. Az izraeli hadsereg azután vonult be, hogy október 17-én merénylet áldozata lett Rehavam Zeévi idegenforgalmi miniszter. Amerikaiak küldik a lépfene-baktériumokat? Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) feltételezése szerint egyesült államokbeli szélső­ségesek, és nem a szaúdi születésű Oszama bin Laden követői állnak az októberi lépfenetámadások mögött - írta tegnapi számában a The Washington Post. A legmagasabb rangú tisztségvi­selőket egyre inkább nyugtala­nítja, hogy a biológiai hadvise­lés kórokozói elterelték a közvé­lemény figyelmét a nagyobb fe­nyegetéstől, amelyet Bin Laden és Al-Kaida hálózata képvisel. Valószínűsítik, hogy a szeptem­ber 11-i gépeltérítéses terrorcsa­pások első számú gyanúsítottja a hazai és külföldi amerikai ér­dekeltségek elleni támadások második hullámát tervezi. A lépfeneesetekkel kapcsolatban egy magas rangú kormánytiszt­viselő kijelentette: „Minden egyetlen belső forrás irányába mutat. Semmi nem utal arra, hogy egy terrorista típusú, ten­gerentúlról irányított műveletbe illeszkednének”. Az FBI a hazai lehetséges elkövetők széles kö­rében gondolkodik, beleértve a gyűlölködő szélsőjobboldali csoportok egyesületeit és az isz­lám szélsőségesekkel rokon­szenvező amerikai lakosokat. Az újság szerint az Izrael-elle- nes mondanivalókat, amelyeket a Tom Daschle dél-dakotai sze­nátornak, illetve az NBC News- hoz küldött levelekben találtak, és elhangzottak Bin Laden üze­neteiben is, olyan amerikai szél­sőséges csoportok is hajtogat­ják, mint a szeptember 11-i me­rényleteket dicsőítő Aryan Action (Árja akció). Tegnap folytatódtak a légi­csapások Afganisztán ellen. A fővároson kívül támadták a ke­leten fekvő Dzsalálábadot, a nyugati Hérát, a tálib fellegvárt, Kandahárt, valamint bombáz­ták a tálibok és az Északi Szö­vetség mögött húzódó frontvo­nalat is. Szövetségesek most először támadták az északi Tahár tartományt is. A tálib vezetők Abdul Hak után kivégezték az Északi Szö­vetség öt parancsnokát is. A tisz­teket és tizenöt társukat azután vették őrizetbe, hogy visszaver­ték az ellenzék egyik támadását Észak-Afganisztánban. Pervez Musarraf ellenzi, hogy a mohamedán nagyböjt alatt is folytatódjanak a légi­csapások, mert az szerinte to­vább táplálná az iszlám világ­ban az USA iránti ellenszenvet. A pakisztáni elnök ugyanakkor kijelentette, mindaddig támo­gatja az Afganisztán ellen foly­tatott amerikai katonai akciót, amíg a szövetségesek el nem érik céljaikat. Tovább folyik az afgán me­nekültáradat Pakisztánba. Ed­dig hatvanezren lépték át a ha­tárt, de hosszú távon másfél-két millió menekülttel kell számol­nia Iszlámábádnak. Ugyanak­kor Pakisztánból több ezer fel­fegyverzett harcos teherautó­konvojban utazik Afganisztán­ba, hogy szent háborút vívjon az Egyesült Államok ellen. Az összecsapásokat jelentő­sen befolyásolja, hogy Oroszor­szág mintegy 45 millió dollár ér­tékben új haditechnikát ígért az Északi Szövetségnek. Az év vé­géig negyven T55 típusú harc­kocsit és több mint száz páncé­lozott járművet szállít a tálibok ellen harcoló csapatoknak. 4 t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom