Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)
2001-10-24 / 290. szám
I 2001. Október 24., szerda RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A Tv-jegyzet Csillagjegy BOHÓCOK A FALON. Kabanov Alekszandr orosz származású, Magyarországon élő és alkotó festőművész képeiből nyílott kiállítás Pécsett a Tímár utcai Gyöngyszem Galériában. Az alkotó különös technikával készült műveinek visszatérő figurái a bohócok. A tárlat november vé- géig látogatható. _________________________________________________________________________________________FOTÓ; laufer LÁSZLÓ Wa ldorf-iskola alakul Pécsett Waldorf-iskola létrehozását határozta el Pécsett a Hármas Egység Pedagógiai Alapítvány. A világban több mint 600, Magyarországon 17 ilyen típusú tanintézmény működik. A pécsiek, miközben épületet keresnek, a MÁV-óvo- dában tartanak játszóházi foglalkozásokat a gyerekeknek és szüleiknek. Másfél éve jött létre Pécsett az az alapítvány, amely Waldorf-óvoda és -iskola megteremtését tűzte ki célul. Jelenleg gyűjtik a szülőket a 2002 szeptemberében induló iskolához, amelyhez még épületet szeretnének vásárolni, mondjaMeschaZsuzsanna (képünkön), az alapítvány kuratóriumának tagja. A jövőre egy osztállyal induló, felmenő rendszerű intézményhez egyelőre egy kisebb, majd egyre nagyobb épületre lesz szükség. Ahogyan szükség lesz egy az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott pedagógiai programra is, s természetesen anyagi háttérre. Az állami fejkvótán kívül a szülők támogatják a működést, de a már üzemelő Waldorf-is- kolák is bizonyítják, hangsúlyozza Mescha Zsuzsanna, hogy nem elitképzésről van szó, az osztályoknak tükrözniük kell a társadalom szerkezetét, így több helyen a szülők az anyagi kondícióiknak megfelelően fizetik a havi díjat. Aki kevesebbet fizet, az többet segít az iskola körüli teendők során. De mi is az a Waldorf-iskola, s milyen sajátságos vonásai különböztetik meg a hagyományos iskoláktól? Az első Waldorf-iskolát 1919-ben a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár dolgozóinak felkérésére az igazgató anyagi támogatásával Rudolf Steiner szervezte meg. Steiner (1861-1925) osztrák filozófus volt, az általa kidolgozott Waldorf-pedagógia elsősorban oktatási módszer és nem világnézeti iskola. Segít, hogy mindenki eljuthasson a saját világnézetéhez, sorsához. Középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel. 1919 óta több mint 600 iskolát alapítottak, és több mint 2000 Wal- dorf-intézmény található Nyugat- Európától, Észak-Amerikán, Dél- Afrikán, Japánon át Ausztráliáig, világszerte. 1989 óta Kelet-Euró- pában is növekszik számuk. A Waldorf-pedagógia fejlődéspedagógia, melyben döntően az életkori sajátosságok határozzák meg a tevékenységformákat, a módszert és a tananyagot. Arra törekszik, hogy megőrizze a gyerekek érdeklődését a környezetük, a világ iránt, és segítsen abban, hogy biztonságban érezzék magukat benne. A fej, a kéz és a szív iskolájának is hívják, ahol a különböző életterületek egyforma hangsúlyt kapnak. Kiemelt területként kezelik a kreativitásfejlesztést, a dolgok megtapasztalásán alapuló tanítást, hagyományőrzést, művészeteket. Fontos pedagógiai alapelv, hogy a különböző képességű gyerekek egy osztályban nevelődjenek. Nem fogják vissza a tehetségeket, és nem hagyják el a valamiért gyenge vagy már lemaradó, leszakadó gyerekeket. Arra a kérdésre, hogy a Waldorf-is- kolából kikerülő gyerekek megállják-e a helyüket a hagyományos tanintézményeikben, Mescha Zsuzsanna elmondta, hogy a 17 iskola tapasztalatai alapján ki lehet jelenteni, hogy igen, az átjárhatóság biztosított, és a Waldorf- iskolákból kikerült gyerekek jól megállják a helyüket a hagyományos iskolákban is a magas fokú készségfejlesztésnek köszönhetően. S mára az is kiderült, hogy az ez idáig Magyarországon egyetlen érettségizett Waldorf-osztály tanulói jól érettségiztek és felvételiztek felsőfokú tanintézményekbe. A pécsi MÁV-óvodában pedig november 10-én délelőtt kerül sor Waldorf-játszóházra. _____ CSERI LÁSZLÓ Nyitott balett A Pécsi Balett új vezetése nyílt napokat rendez a nagyközönség számára. E napok célja, hogy a táncot szerető közönséget testközelbe hozza a nagy múltú együttessel, betekintést adjon az együttes mindennapi életébe, kulisszatitkaiba. A nyílt napok minden hónap első keddjén látják vendégül az érdeklődőket 10 és 12.30 óra között, ahol gyakorlatot és próbákat nézhetnek a látogatók, alkalmanként színpadi próbákat is. _________________________!5! Meg ke llene kérdezni a csillagokat. Történetesen arról, mely időpontok alkalmasak televíziónézésre. Az ATV csillogása szombaton esténként csak rápillant a kis külön bejáratú képernyőjére és készségesen beolvassa nekünk. Nem árt tudni, hogy maga a Magyar Televízió 1957 februárjában, tehát Vízöntő havában kezdi meg élő adását, már csak az ascenden- sének és akkori csillagállásoknak kellene utána néznünk. Rögvest világossá válna, miért sugároztak a hazánkban működő állami és kereskedelmi csatornák 2001. október 20-án és 21-én is olyan sok rossz amerikai akciófilmet, mint az év más napjaiban is; megtudnánk, tartósan használ-e a konyak Verebes vérnyomásának, és azt is, hogy milyen esélyekkel indul a világszépe választáson a bájos magyar szépségkirálynő. Mert ami Michael Preece és Chuck Norris tanítani- valóan rossz akció filmjét illeti, egyértelmű a Mars hatása (bár elég kapatos lehetett az öreg csillagisten), Verebesék viszont egészen bölcsen komédiáztak Merkur és Neptunus segédletével, amibe egy kis plútói epizód (konyak) is belejátszott. Másnap, közeledvén Skorpió havához, Vénusz került uralomra egy kis szatumuszi stichhel katonanő, elvált asszonyok, csábítás és persze Woody Allen is szerepel a vasárnap esti filmkínálatban. Még a lépfenét is ide sorolhatjuk a biológiai hadviselés egyéb, az Aktákban bemutatott feminin módozataival - méregkeverés, fojtogatás egy kanál vízben stb. - együtt. De ez még mindig csak az érem egyik oldala. A másik oldalon ott van például a nagyhangú Nagyné Bak jegyében, erős Kos aszcendens- sel, aki kimondottan csípi az olyan kis buzga ürgéket, mint Csukk, és még az se mindegy, hogy Csukkról egy gyermekkori olvasmányélménye, Gek jut eszébe. Ráadásul Nagyné Norcsi után fölhívta az Aszcendest is, egy tízest szemérmesen letagadott az éveiből, tudakolván, fenyegeti-e életét házasságon kívüli kaland. Mivel hogy mostanában nem. Azután ott van a Kovács apuka a Külső-Vágány utcából, Oroszlán jegyben ugyan, de egészen kicsi, Nyúlnak való fizetéssel, aki se szombaton, se vasárnap nem nézett tévét, hanem a focimeccs után visszabotorokált a kertbe. A Skorpió-jegyű Vidovics apuka viszont egész nap ott üldögélt előtte, bár ártó fényszögek érhették a képernyő előtt, mert szombaton úgy fél tíz körül, vasárnap pedig ennél is hamarabb leragadt a szeme. Úgyhogy az a sok hülye Mérleg, meg nem tudom még milyen jegyben született kritikus jobb ha ezek után nem mond semmit, hanem barátkozik a gondolattal; hogy ugyanezt fogja látni Skorpió havában is. bóka RÓBERT A BETEGEK JOGAIRÓL 5. Ingyenesség” és beutalás Amikor azt írom, hogy „Magyarországon az egészségügyi ellátás nem ingyenes”, bizonyára senkit sem döbbentek meg. Pedig akinek van egészségbiztosítása („tébékártyája”), annak az ellátásért az esetek többségében - hivatalosan - nem kell fizetnie. Vannak olyan ellátások, amit részben vagy teljes egészében a betegnek kell kifizetnie. Azt, hogy miért és mennyit, kormány- rendelet írja elő. Például teljes térítést kell fizetni a gépjárművezetői alkalmassági vizsgálatért (40 év alatti személynek 5000 Ft), részeg személy detoxikálásáért (ki- józanításáért 5000 Ft + szállítási díj: 600 Ft/km), orvosi látleletért (2000 Ft). Amennyiben magánorvosra bízzuk magunkat, annyit kell fizetnünk, amennyit kér... A fekvőbeteg-gyógyintézeti és a legtöbb szakorvosi ellátás igénybevételéhez beutaló szükséges. (A beutalás rendje meglehetősen bonyolult, legjobb elsőként a családorvoshoz fordulni.) Az alábbi szakellátások beutaló nélkül is igénybe vehetők: fül-, orr-, gégészeti, nőgyógyászati, általános sebészeti és baleseti sebészeti, szemészeti, onkológiai, urológiai, pszichiátriai rendelések; valamint az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdőgondozó, az onkológiai gondozó és az addiktológiai gondozó keretében nyújtott orvosi ellátás. A beutaláshoz kötött szakellátás beutaló nélküli igénybevétele esetén az ellátásért részleges térítési díjat kell fizetni. (Például a járóbeteg szakellátásért első esetben 2000 Ft-ot, egy belgyógyászati osztályra történő felvételért 4000 Ft + naponta 1000 Ft.) Indokolt esetben a beteg kérhet beutalót olyan intézménybe is, aminek nincsen iránta területi ellátási kötelezettsége. Indokolt esetnek minősül az is, ha a betegnek a kért intézményhez/orvoshoz van bizalma! Azt, hogy egy ellátás részben vagy egészében térítésköteles, előre közölni kell a beteggel! (Az úgynevezett „paraszolvenciáról”, „hálapénzről” nem kívánok írni. Itt csak arra hívom fel a figyelmet, hogy ha valamely ellátó az egészségbiztosítás körében amúgy térítésmentes ellátás fejében kimondva vagy egyértelmű ráutaló magatartással pénzt követel, az bűncselekményt követ el!) Dr. Jakab Tibor Tárca A goromba többség nem táncol? Az intézetben, ahol szépirodalom és újságírás viszonyáról, kölcsönhatásáról beszélgetünk diákjaimmal, az órákat nemrég rövid felolvasással kezdtem. Kis jellemrajzokat, portrékat (vagy csak részleteket) olvastam fel, s arra kértem őket, tippeljenek: ugyan mikoriak ezek az írások, és körülbelül hol jelenhettek meg? Ezt a játékot javasolom most olvasóimnak is. (Nem jelzem sehol a töredékességet, a kihagyott szavakat, sorokat.) A tettetés Tettető az, aki haragosaihoz közeledve „csevegni óhajt és nem civakodni”; szemtől szembe magasztalja azokat, akik ellen titkon áskálódott, s ha bajba keverednek, „együtt érez velük”; „megbocsát” az őt rágalmazóknak, és „nem haragszik” a rá szórt szidalmakért; teszi, hogy „nem hallotta", amit hallott, kijelenti, hogy „nem látta”, amit látott, az ígéretáre pedig „nem emlékszik”, és gyakran mondogatja, hogy „gondolkozni fog mjta”, „furcsának tartja”, „ez már neki is eszébe jutott”. Általában jellemzők rá az olyanfajta kifejezések, mint „fel nem foghatom", 'j ■ ’agyok döbbenve”... ven körmönfontságot talárt .,v a tehetőknél; az efféle kétszínű jellemektől őrizkednünk kell - a viperáknál is veszélyesebbek. A gorombaság A gorombaság az érintkezés során szavakban megnyilvánuló kíméletlenség. Goromba az az ember, aki arra a kérdésre, hogy „Ez és ez hol van?", így válaszol: „Hagyj engem békén!”; ha ráköszönnek, nem köszön vissza; ha elad valamit, nem mondja meg a vevőknek, mennyi az ára, hanem őket faggatja, mit kap érte; akik becsülik, és ünnepnapon ajándékot küldenek neki, azoknak szemébe mondja, hogy „bár ne küldtek volna semmit”; nem ismer bocsánatot, ha valaki véletlenül meglöki, kézzel érinti, vagy a lábára tapos; ha egy ismerőse baráti szívességként arra kéri, járuljon hozzá a költségeihez, előbb odavágja, hogy „semmit sem adhat”, később elhozza ugyan az összeget, de felemlegeti, hogy „ez is az ablakon kidobott pénz"; ha megbotlik az úton, szitkok özönét zúdítja a kőre; senkit huzamosabb ideig háborgás nélkül nem vár; sem énekelni, sem történeteket mesélni, sem táncolni nem hajlandó; és kitelik tőle, hogy még az istenekhez sem imádkozik. A hízelgés Hízelgő az, aki sétálópartneréhez így szól „Veszed észre, milyen csodálattal néznek rád az emberek?" -sa másik köpenyéről eltávolít egy gyapjúszálat. Ha „barátja” megszólal, a többieket csendre inti, magasztalja őt, a szembejövőkre megáüjt parancsol, „míg őurasága el nem vonult”; ha amaz valamelyik barátjához indul, előreszalad a hírrel, hogy „látogatóba jön hozzád”, aztán visszafordulva közli, hogy „bejelentettelek”. A színházban saját kezűleg igazgatja alája a párnát... Hallgatóim zöme úgy éreztegondolta: valamikor a (XIX-XX.) századforduló körül kell keresgélnie, vagy a XX. század húszas éveinek végén, Közép-Európá- ban, valószínűleg egy budapesti lapban... Akadt azonban közöttük egy (másoddiplomás tanár), aki cédulát küldött nekem: „A szerző Theophrasztosz is lehet, Platán-tanítvány, jellemrajzait kb. 2300 évvel ezelőtt írta”. Utólag, a szünetben kifejtette: nem akarta mindezt „szerepelve” elmondani, élőszóban, nehogy más őmiatta rosszul érezze magát. Olvasta Steiger Kornél előszavát is a „Görög gondolkodók” című sorozatban megjelent válogatás élén, tudta, hogy Theophrasztosz máig erősen hat mindannyiunkra, főként közvetítőkön át. Merthogy Plautus: A hetvenkedő katona című pompás vígjátéka (melyet legutóbb Taub János rendezésében láttunk, s úgy dereng, Gáspár Sándorral, Eperjes Károllyal, Hernádi Judittal) - közvetetten Theo- phrasztosztól ered, amennyiben Plautus egy Menandrosz-darab- ból írta, aki viszont Theophrasztosz „Jellemrajzaiból” ihletődott. ' Kis híja, hogy Arisztotelész halála után nem Theophrasztosz lett az Akadémia vezetője. Hatását reánk La Bruyere Les caracteres című művének, máig minden írót hevesen befolyásoló, a XVI. század második felében írott művének alapja épp a theophrasz- toszi. A könyv még életében kilenc fordítást ért meg, őt negyvenhét éves korában a Francia Akadémia tagjává választják - és azóta semigen bújhatunk ki szellemes, éles, átható hatása alól. Hadd térjek azonban vissza a forráshoz, a göröghöz. Portréi bevezetőjében olvastam: «...már korábban is sokat törtem a fejemet, s alighanem mindig fejtörést fog okozni, miért van az, hogy Görögország ugyan egyazon éghajlat alatt fekszik, és a görögök mind hasonló neveltetésben részesülnek, a lelki alkatuk mégsem azonos...» Mi mind egészen más nevelést kaptunk. Talán ezért nem is ismerjük, hírből sem, a tehetőt, a hízelgőt, a gorombát meg a többit: a gőgöst, a bűnpártolót, a haszonlesőt, a nagyzolót, magakelletőt, akiket már a bölcs görög is megrajzolt. Filozófiatanár hallgatóm azonban azt állítja, ha kollégái jobban odafigyelnek, föltétlenül rájönnek, hogy a szerző nem lehet közép-európai, pláne magyar, budapesti, XX. századi.- Ugyan miről jöhettek volna rá? - bambulok diákomra.- A gorombaságról szóló szöveg utolsó soraiból. Amelyek szerint a gorombára az is jellemző, hogy « sem énekelni, sem történeteket mesélni, sem táncolni nem hajlandó”. (Talán nem is tud.) Nos, ha mindenki goromba, aki nem énekel, nem mesél, és nem is táncol, akkor a közép- és kelet-európai többség: goromba. Bodor Pál (DIURNUS) Nincs osztályzás A Waldorf-iskolákban a gyerekek értékelése az osztályzás mellőzésével történik. A szakaszos oktatás - 2-4 hetes periódusban tanulnak egy-egy tantárgyat - lehetővé teszi a tananyagban való elmélyedést, jut idő a kérdésekre, az ismétlésre, a beszámolókra és a tananyag elmélyítésére. Ezáltal elkerülhető az osztályzás okozta szorongás, az egészséges személyiség- fejlődést károsító versenyhelyzet és a gyengébb osztályzatok miatt a gyerekek negativ én-képének kialakulása. Mert a Wal- dorf-pedagógusok úgy gondolják, az osztályzat nem méri az intelligenciát, nem méri a kreativitásnak egyetlen tényezőjét sem.
