Új Dunántúli Napló, 2001. október (12. évfolyam, 268-297. szám)

2001-10-09 / 276. szám

SÍ 2001. Október 9., kedd RIPORT 7. OLDAL K ü L T Ú R A ­HORVÁT NAPOK PÉCSETT. Háromnapos rendezvénysorozat kezdődött tegnap Pécsett, az egyetem If­júság úti aulájában. A horvát civil közösségek az Osztrák-Magyar Monarchiában című kiállítás megnyi­tóján az eszéki Pajo Kolaric tamburazenekar és énekkara is fellépett. A programok ma Horvátországról szóló előadásokkal folytatódnak. _________________________fotó; laufer László Ol vasási akciók a könyvtárakban Egyhetes amnesztia a késedelmi díjakra A Baranya megyei könyvtári hét október 8-tól 13-ig tart, s re­mélhetőleg nem csak a késedelmi díjak elengedése teszi von­zóvá az olvasók körében. Mert mindenütt amnesztiát ígérnek, valamint játékos bemutatókat, érdekes programokat. A Csorba Győző Megyei Könyv­tárban diszkréten vissza lehet csempészni a ruhatárban elhelye­zett ládába a korábban finoman fogalmazva adminisztráció nélkül eltulajdonított dokumentumokat, ugyanakkor a tehetősebb könyv­tárlátogatók úgy támogathatják a művelődés ezen oltárát, hogy könyveket fogadhatnak örökbe.- Érdemes a könyvtári hét első felében ellátogatni a megszokott könyvtárunkba, mert mindenütt különleges akciók, érdekes prog­ramok várják a látogatókat - tud­tuk meg dr. Ujváriné Füzy Ágnes­től, a Pécsi Városi Könyvtár igaz­gatónőjétől (képünkön). - Mi épp egy hangoskönyvet készítünk vak és gyengén látó gyermekeknek, nagymamák, könyvtáros anyukák és tévébemondók mondanak népmeséket és verseket kazettára a Remény Rádió stúdiójában a jö­vő héten. Az ötrészes sorozat vár­hatóan ebben a hónapban eljut a rászoruló gyerekekhez. Ezek az. élettel teli hangzó anyagok a ter­vek szerint évente újabb elemek­kel bővülnek a decemberi gyer­mekkönyvtári hét alkalmával. Érdekesnek és tanulságosnak ígérkezik az „Olvas a család” ve­télkedő is, mely most indul, s az ajánlott könyveket áttanulmá­nyozva kell megválaszolni a je­lentkezőknek a kérdésekre. Vetél­kedések egyébként naponta lesz­nek a héten, óvodások és iskolá­sok magyarul, angolul és németül is összemérhetik olvasottságukat. Szerdán és szombaton a me­gyei könyvtárban ingyenes inter­net-, CD-ROM- és multimédia­használatra hívják az olvasókö­zönséget, ma viszont egy rendha­gyó irodalomórán Bertók László költő közreműködésével Csorba Győző: Hátrahagyott versek köte­tét mutatják be 16 órától. Amnesztiát kapnak a köny­vek visszakozá­sával késleke­dők Komlón, Mohácson, Sik­lóson, Pécsvá- radon, Szigetvá­ron is, míg a könyvtárhasználatot bemutató, az olvasást népszerűsítő programok várják az embereket Sátorhelyen, Nagynyárádon, Lánycsókon, Köl- keden, Görcsönyben, Dunaszek- csőn, Sásdon és Villányban. MÉSZÁROS B. E. A legjobb ülőhelyek keltek el Egy világnagyság tízezer márkát kér egy koncertért Tv-jegyzet Be vagyunk sózva A Filharmónia Dél-dunántúli Kht. az idei hangversenyévad­ban tíz koncertből álló nagyzenekari bérletet kínál. A bérletek árai nagyjából megfelelnek más nagyvárosok árainak, a fővá­rosinál azonban lényegesen olcsóbbak. Ennek oka részben az, hogy vidékre ritkán jönnek le a nagy nevek, mert gyakorlati­lag megfizethetetlenek és értékben nem eladhatók. jelentett volna. Vannak olyan ma­gyar vagy magyar származású világ­nagyságok, akik a nemzetközi fel­lépti díjak töredékéért, baráti áron szerepelnek a pécsi hangversenye­ken, de az is több százezer formtot jelent [Schiff András, Ránki-Klukon művészházaspár). Az októberben fellépő két német zon­gorista, közülük Johannes Unger, a Lip­csei Nemzetközi Bach- verseny győztese, nem a Filharmóniától kapják a fellépti díjat, mert őket egy német klinika szponzorálja. Egy nem­zetközi porondon hír­nevet kivívó kamara- együttes négyszázezer­egymillió körüli összeg­be kerül. A nagynevű szólistákat vagy együt­teseket csak akkor lehet Pécsett fogadni, ha arra pályázattal sikerül pénzt szerezni. Erre gyakorlatilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatain van esély. A bérleti hangversenyeken kívül megrende­zett koncertekre azonban nagyon nehéz a jegyeket eladni, bárki jön is ide. A már említett Schiff-koncertre sem tudtak eladott telt házat biztosí­tani az egyetem aulájában, pedig Schiffnél jobbat nemigen lehet el­A színpadon két asztal, az egyik Bo­rosé, a másik Bochkoré, srévizavé egymással, majdnem úgy, ahogy a középkori hitviták szószékei sze­meznek egymással órégi metszete­ken. Hasonlítanak Fábry asztalára is; műmiityürökkel vannak telerak­va, melyek közül egyet-egyet lebont a sóhős, hogy a kialvatlan nézőket felébressze; és e tárgyak éppen olyan ismeretlen rendeltetésnek, mint egy-egy parlamenti bizottság vagy törvénycikkely. És hogy a ha­tás fokozódjék, van egy nyűtt, fakósárga kalap is Afrikából, ami Boros fejére van kenve, kacagtató el­lentétben azzal, hogy Bochkorén semmilyen sincs. Na már most definiálni kellene a show műfaját is, hogy a közönséget kiemeljük abból a mély tudatlansá­gából, melyet esztétikában való bű­nös járatlansága okoz, sértve leg­bensőbb nemzeti értékeinket is. A show-t a vidéki lakosság 38,6 szá­zaléka csatornádénak hiszi, míg az epebántalmakm hajlók - a jóindu­latú, de még esztétikailag releváns városiak 51,6 százaléka - a lecsóval rokonítják. Jómagam ódzkodnék a lecsóval összefüggésbe hozni, mert e csodásán elkészíthető ételhez zsi­geri elfogultságok fűznek, melyet egy találó hasonlat esetén is meg- sénenék. A terminus technicusok közt keresgélve, találóbbnak tetszik a zöldség kifejezés, még akkor is, ha a konkrét gyökeret az Újházy tyúkhúsleves sem nélkülözheti. De mivel a lecsónak, mint metaforá­nak a használatával csak a Tv2 közvélemény-kutatói attitűdjének engedtem, maradjunk ennél így el­mondható, hogy nem először hiá­nyoztak az uralkodó ízek belőle, kissé le volt kozmáivá, a füstje is ak­kora volt, mint amikor nedves szal­mával pörzsölik a disznót. A kony­hai szexhez - mely ebben a fallikus felfekvésében pajzán, játékos és fö­löttébb ártatlan népi disznólkodás- nak tetszett - már ki is volt pakolva a fél kamara; zöldségfélék, papri­ka, uborka, krumpli és banán, me­lyet merőben elvont, sumér-ugor szimbólum gyanánt kellett meg­markolni a szőke sztárvendégnek, szimbolizálva e zöldségfélék med­dőségé is. Ehhez képest a Fábryéban duru­zsoló lángon készül a katyvasz, né­ha még szikrát is vet, sőt melegít a szóparázs; háziasabb a lecsó. Ma már a vetélkedőket is sózzák: ez a műsor, majd a „A leggyengébb lánc­szem” csütörtöki rendkíviiU kiadá­sa is próbálta Máté Krisztinát a szí­vünkhöz melegíteni, valószínűleg feleslegesen - hisz ki azonosítaná őt a szerepével? Az viszont fényesen ki­derült; ehhez a játékhoz az ő tempe­ramentuma keli A lényeg az, hogy végre vala­mennyien be vagyunk sózva b. r Már bizonyára meghaltam volna... Egy új műtéti eljárás nyomában a Pécsi Szívgyógyászati Klinikán Előfordul, hogy igen súlyos szívbetegségek esetén az életmentő műtétet már nem lehet elvégezni, mert akkora a rizikója, hogy a műtét fölvállalása ka- landorság volna. Non opreabilis - mondja a szakember. Ilyenkor a beteg a jó sorsra van bízva. A közelmúltban azonban e korábban nem operálható betegek kerültek a Pécsi Szívgyógyászati Klinika műtőasztalára, s adott számukra új életesélyt és jobb életminőséget dr. Papp Lajos professzor. Hogyan?...Erről szól e rövid történet. Csak névrokonok. Dr. Papp András, a keszthelyi kórház főorvosa óvatosan feltett kérdésemet (hogy érzi magát, sikerült-e a szívbillentyűcsere és az ötszörös éráthida­lás) határozott egyszerűséggel mondja:- Tudom, már nem élnék, ha a pécsi kol­légám nem műt meg. Ezért a hála, amit ér­zek iránta, szavakban nem fejezhető ki. Ma­gam is orvos vagyok, tisztában voltam a helyzetemmel a műtét előtt is, ezért vállal­tam a kockázatot még akkor is, hogy tud­tam, egy sajátos kísérlet alanya leszek.- Önt a munkahelyén, a keszthelyi kór­házban találtam meg.- Valóban, és még itt fog rám lelni jó ideig. Negyvenkettes születésű vagyok és erősebbnek érzem magam, mint valaha, ezért aztán egy időre letettem arról, hogy nyugdíjba menjek. A műtét pedig megerő­sített hitemben, hogy ha orvos vagyok, gyó­gyítanom kell, ameddig csak bírom... Hát ennyit magamról. Tegyük hozzá, hogy a keszthelyi főorvos szíve a műtét előtt alig 27 százalékos hatás­fokkal „dolgozott”, s ezt a hatásfokot emel­ték Pécsen ismét jóval ötven százalék fölé... Intraaortikus ballonpumpa segítségével - közbeiktatásával - műtötték meg a szívét. Az ominózus szerkentyűt (nyugodtan így nevezhetem) dr. Papp Lajos szívsebész professzor a kezében forgatja. Ránézésre olyasmi, mint egy infúzió bekötésére szolgá­ló műanyag vezeték, különféle záró­csapokkal, elágazásokkal és egy jókora fecs­kendő formájú ballonnal. Svájci gyártmány. Ezért aztán az ára több mint százezer forint.- Eddig bizonyos szívbetegségeknél már nem, vagy csak a legritkább esetben vállal­tam föl - vállalta a szakma - a műtétet - ma­gyarázza a professzor. - Például akkor már nem műtöttünk, amikor a szívet ellátó há­rom fő koszorúér mindegyike tönkrement, vagy amikor a bal kamrát ellátó két főkoszo­rúér közös eredése súlyosan beteg, és mindezekhez a bal és a jobb kamra műkö­dése is igen gyenge volt. Az ok igen egysze­rű. Az altatás és a műtét azon időszaka, amíg a szív nincs a kezünkben, amíg nem adtuk át a szív funkcióit a keringést tovább végző szív-tüdő pumpának, a gépszívnek, rendkívül veszélyes. Ugyanis az altatás ha­tására a beteg rendkívüli állapotba kerül, mert a reflexek kikapcsolása miatt vémyo- máscsökkenés áll elő, ám ezt a tönkrement koszorúerek nem bírják. Mondhatná bárki, hogy vannak vémyomásnövelő gyógysze­rek is, de ezeket azért nem adh^unk, mert többnyire a szívizomzat is nagyon beteg. Papp professzor szerint mivel az ilyen esetben elvégzett műtétek nagy része siker­telen volt (a betegek 25-30 százaléka a mű­tőasztalon halt meg), érthetően nemigen akadt szakmabeli, aki ilyen esetben műtött volna. Akkor pedig végleg eltekintettek a műtéttől, ha a koszorúér-betegségek mellett még a szívbillentyű is beteg volt. Még mű­téttechnikai szempontból sem volt példa ar­ra, hogy az üyen betegeket valahol megope­rálták volna.- Azt mondtuk, hogy sajnos, nincs mit tenni - jelzi Papp Lajos.- Most már nem kell ezt mondani.- Valóban nem. A ballonpumpa rendkí­vül egyszerű eszköz. A vezetékét a beteg éber állapotában combjának ütőéren át föl­vezetjük a főütőér leszálló szárának a kez­detéig, s az altatás kezdeti szakaszában e katéter héliumgázzal feltöltött ballonját gé­pi vezérléssel a szívütés fázisaival szinkro­nizáljuk. így elérhetjük, hogy éppen azt a hiányzó „erőt” pótoljuk, amit a már elmon­dott vérnyomáscsökkenés eredményez, s ez a pumpa a főütőérből a vért a koszorús­erek és a nyaki erek - tehát az agy irányába - továbbítja. A vér ilyen terelésével gyakor­latilag a szűkült és nagyon beteg ereken át is változatlanul biztosított a szív vérellátása. Papp Lajos elmondása szerint ezt az esz­közt nagyon régóta használták már, de nem műtéti megfontolásokból, hanem akkor, amikor már nagy baj volt. Amikor már ösz- szeomlott a beteg keringése, és ez a katéter lett az utolsó mentsvár, mint a koszorúér működését segítő eszköz.- Tehát valójában egy koncepcióváltásról van szó.- Valahogy bekattant, hogy talán arra is használni lehetne ezt a katétert, hogy a mű­téti altatás következtében előre prognoszti­zálható keringési összeomlás ne történjék meg, azaz előzzük meg a komplikációkat. Arra gondoltam, hogy evvel a módszerrel viszonylag jó eséllyel olyan betegeket is megműthetnénk, akikhez nem mertünk korábban nyúlni. A gondolatot megvalósí­tottuk, s már túl vagyunk a tizenkettedik üyen, úgymond,,nehéz” szívoperáción.- Magyarországon csináltak-e másutt ha­sonló, intraaortikus ballonpumpával „meg­segített” műtéet? A ballonpumpát működtető készülék a szívcentrumban- Sehol. Ezért aztán meglehetősen nagy a figyelem a szakmán belül, s úgy gondo­lom, hogy a jövő évi balatonfüredi kong­resszuson az intézetünk fő témája ez lesz, amit akkor már nyüván legalább harminc­negyven betegtől származó tapasztalat alapján fogunk ismertetni.- Egy elkerülhetetlen szívműtéttel hány életévet kaphat pluszban a beteg?- Egyet sem. Nem erről van szó, hanem arról, hogyha nem operáljuk meg, akkor meghal. Ha viszont sikerül a műtét, olyan teljes 'életet élhet, mint bárki más, hasonló korú ember. Künikánkon az idén eddig kö­zel hétszázharminc szívműtétet végeztünk el, s a legifjabb betegünk mindössze ötéves volt, a legidősebb pedig nyolcvanöt. KOZMA FERENC A tíz nagyzenekari koncertet (nyolc az orvosegyetem aulájában, kettő a színházban) tartalmazó bérletet ajánl Pécs zenekedvelő-közönségé­nek a Filharmónia Dél-dunánfuli Kht., tudtuk meg a vezetőtől, Vár­nagy Attilától A bérlet a legjobb ülőhelyekre hatezerbe kerül, hát­rébb már csak 4,3, illetve 2 ezerbe, de ez utóbbiak furcsa módon nem keltek el. Pedig összehasonlítás­ként, a fővárosban 12 ezret is elkér­nek egy mindössze öt koncertből ál­ló sorozatért, melynek nyitóhang­versenyét Pécsett is hallhatták (Vá- sáry Tamás - Bartók Vonósnégyes) 6-800 forintos helyárral, a nyáron pedig egyetlen fertődi hangverseny 4-8 ezerbe került. Vidéken egyéb­ként hasonlóak az árak a pécsihez, Miskolcon 5800 és 2400 között mo­zog a nyolc előadást tartalmazó bér­let, míg Szegeden 5000 és 2800 a ki­lenc koncert. A kht. három megyé­ben 187 koncertet tart, amelyből 144 az ifjúsági, de a bérletek és jegy­eladások a költségek töredékét fede­zik csupán. Fenntartani úgy képes önmagát, hogy a Nemzeti és Kultu­rális Örökség Minisztériumától 19 milliót, Kaposvártól 3 milliót, Pécs városától pedig 600 ezer forintot kap;, ^ Általában vidéken, így Pécsett az a tapasztalat, hogy 1000-1500 hang­verseny-látogatóra számítunk, mondja Vámagy Attila. 800 bérletet vesznek nagyzenekari, 250-et ora- tóriumi sorozatra, ezekre a hang­versenyekre 20-100 közötti a szóló­jegyek száma. A Művészetek Háza kitűnő hangversenyeire 40 klubtag a törzsközönség, és alkalmasint 100-150 hallgató is megjelenik. A Nemzeti Filharmonikusok évente egyszer ingyen lépnek itt fel bérleti előadáson, úgymond szolgá­latban. Ám ennek az ingyenesség­nek is ára van. Legutóbb mindez 1,8 milliójába került a Filharmónia Kht.-nek, hiszen a három busz költ­ségeit, továbbá a teljes zenekar bu­dapesti hazaszállítási taxiköltségét fizetni kellett, ráadásul Kitajenko karmester, lévén nem a zenekar ré­sze, 10 ezer német márkát kért a fel­lépésért. Ez egy átlagos világnagy­ság gázsija, bár ezúttal sikerült 8 ezerre lealkudni. Ha nem ingyen léptek volna fel, akkor az 3 milliót képzelni. De Pécs viszonylag kis vá ros, ugyanakkor a komolyzene koncertek tekintetében az utóbb időkben túlkínálattal küzd. Persze nemcsak a muzsikusol utaztatása, szállása és honorárium; emészt föl sok pénzt, hanem a kot takölcsönzés és a jogdíj is. A Carmi na Burana kottáit közel 800 ezerért adják oda, egy Bartók- vagy Kodály- mű kottáit százezren fölüli pénze­kért. A jogdíj sem kevés, élő szerző esetében a bevétel 9 százaléka, de még Bach műveire is kell jogdíjat fi­zetni, pedig több mint 250 éve nincs közöttünk. ________________________CSERI LÁSZLÓ Vásáry Tamás is vendégszerepelt Pécsett fotó, tóth l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom