Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-04 / 241. szám

Dunántúli De egy gepárdtői nem tud meg semmit arról, hogy mi történik. www.dunantulinaplo.hu Ára: 59 Ft. Előfizetve: 45 Ft. Telefon: 72/505-000 2001. szeptember 4., kedd KÖZÉLETI NAPILAP XII. évfolyam, 241. szám www.dunantulinaplo.hu LÁNCFŰRÉSZEK AKCIÓS VÁSÁRA! Válassza a minőséget! Pécs, Rácvárosi út 14. Tel.: 72/252-545 Tel/fax: 72/257-021 Bolgár köx 10/b. T./F.: 72-251-448 i nteröu n rEIUMHBIllfJ Pécs, Király u. 22. 72/311 -98d oly i GÖRÖGORSZÁG/Parolin artman, utazás autóbusszal, In./ 7 éj .17. 22.200 Ft/fő 09.24. 19.900 Ft/fő 10.01. 17.700 Ft/fő SPANYOLORSZÁG/Costa Brava Fortuna Hotelek*/**, busszal, FP./ 7 éj 09.08. 58.800 Ft/fő 09.15., 09.22. 48.800 Ft/fő HORVÁTORSZÁG/Krk Sziget Hotel Argentum, egyéni uatzással, Fp./ 7 éj 09.08. ................... 09 .15, 09.22. ' / ei 32.200 Ft/fő 29.900 Ft/fő MAI SZAMUNKBÓL VII.ÁGTÜKÖR Simon Peresz minél előbb talál­kozna Jasszer Arafattal. Vége a svájci mítosznak. A má­sodik világháborús semleges­ségnek is megvolt az ára. (2. oldal) HAZAI TÜKÖR Hadüzenet a kaposvári blicce­lőknek. A szomszéd megyékből érkeznek a somogyi megyeszék­helyre ellenőrök. (3. oldal) BARANYAI TÜKÖR Hétvégi orvosi ügyelet nélkül maradhat Szava. (4. oldal) Gyermek vezette az autófeltörő- ket. (5. oldal) SPORT Egyelőre nem lesz egyik labda­rúgó utánpótlás-válogatott edző­je sem Róth Antal. (13. oldal) Vilutyte visszatér Pécsre elbú­csúzni. (14. oldal) 917 7 0 8 6 5 913029 Dráva-Balaton-csatoma: elvetették a vízpótlás ötletét 0 12 4 1 A két éve tartó viszonylag száraz időjárás miatt a Balaton átlagos vízszintje 12 centi­méterrel alatta marad a minimálisan elfo­gadható értéknek. A tóba jutó víz mintegy 60 százalékát szállító Zala jelenlegi vízho­zama másodpercenként csupán egy köbmé­ter, míg a tóból másodpercenként 80 köb­méter víz tűnik el. Ez naponta közel fél cen­timéterrel csökkenti a vízszintet. A szakem­berek egy része a megoldást a Dráva-Bala- ton-csatorna kiépítésében látja. Pécs-Budapest Az 1975-ös, második balatoni halpusztulás után építették ki a tó körüli szennyvízcsatorna-rend­szert, így azóta nincs probléma a vízminő­séggel, mondja Szappanos Ferenc, a Dél-Du­nántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Azután jött létre három terv is a víz pótlásá­ra, a Rába, a Duna, és a Dráva is felmerült mint víznyerő bázis. De kedvezőbb hidroló­giai évek következtek, s a tervek tervek ma­radtak. Az időjárás azonban kiszámíthatat­lan, s bár az emberi emlékezet véges, azért azt jó tudni, hangsúlyozza a szakember, hogy mindhárom nagy tavunk - Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó - kiszáradt már úgy, hogy száraz lábbal át lehetett rajtuk kelni, ám ez - az idegenforgalomból származó milliárdokra tekintettel - ma nyilvánvalóan nem lehet alternatíva. A Dráva-csatorna vé­leménye szerint technikai szempontból megvaló­sítható, de azzal számolni kell, hogy a Balaton selymes vize megváltozhat. A Dráva legkisebb vízhozama 120-130 köbméter másodpercenként, tehát legalacsonyabb vízálláskor is tízmillió köb­méter vfc folyik le naponta. Ez olyan jelentős víz­készlet, hogy egy esetleges csatorna belépése sem okozhat drasztikus változást. Nem képzelhető el a csatorna megépítése geo­lógiai okok miatt, és a vízminőség esetleges le­romlása miatt sem, érvel dr. Iványi Ildikó, a Du- na-Dráva Nemzeti Park igazgatója. A Dráva víz­szintje a vízierőművek miatt ingadozik, s ez az élővilág szempontjából nem kedvező. Jelenleg folyik a víz élővilágának felmérése, s jó lenne leg­alább a mostani állapotot biztosítani. A Park első fokú természetvédelmi szakhatóság, megkerülé­sével amúgy sem lehet semmiféle beruházást megkezdeni. Műszaki és gazdasági összehasonlító vizsgála­tokat végeztek a szakemberek, s az volt a végső Füstbe ment tervek A Habsburg birodalmat a szakadatlan háborúk gazdaságilag visszavetették, ám Bécs fel szeretett volna vetélytársai mellé zárkózni. Fontos lett volna számára, hogy az erdélyi nyers­anyagok és az alföldi élelmiszerek megbízható és olcsó vizi úton jussanak el részben Bécsbe, részben a Balkánra és az Adriára. Ezért támogatta az országot kelet-nyugati irányban át­szelő hajózó csatorna tervét. 1744-ben készült el a Tisza-Duna- Sió-Balaton-Dráva-csatorna terve, amelynek változatait a reform­koron át a XX. század közepéig dédelgettek. 1948-ban, a szo­cialista tervgazdálkodás keretében elkezdték ugyan építeni a csatorna Dunát a Tiszával összekötő szakaszát, de a Dunaha- rasztinál a Dunából kiágazó hajózóútból mindössze 22,4 km-nyi készült el. következtetés, hogy nem szabad vízpótlásban gondolkodni a Balatonnal kapcsolatban, mondja érdeklődésünkre Kőszeghy Tamás, a Vízügyi és Közlekedési Minisztérium vízgazdálkodási irodá­jának szakfőtanácsosa. Három fontos érv is szól emellett. Az egyik a gazdasági: több tízmilliárd forintba kerül­ne, akár a Rábából, akár a Drá­vából hoznának vizet. A másik érv, hogy nincs is minderre szükség, ugyanis alacsony víz­állásnál is kiváló a vízminőség. De a harmadik érv a legdön­tőbb: idegen víz bevitele a Bala­tonba óriási kockázattal járna. Az ott kialakult flóra és fauna a jelenlegi víz kémiai és biológiai minőségét szokta meg, egy más összetételű víz hatása kiszámít­hatatlan. CSERI LÁSZLÓ Négyszáz társ kerestetik Ha valaki most úgy döntene, hogy dolgukat könnyítendő összehívja egy parti erejéig a www.dunantulinaplo.hu társ­keresőit, komoly feladatot vál­lalna magára, ugyanis több mint négyszáz embernek kéne találkát szerveznie. Vas kivéte­lével az ország összes megyéjé­ből érkeznek kapcsolatvágyról tanúskodó levelek. Bár a társke­resők többsége húsz és negy­ven év közötti, az érettebb ifjú­ság is képviselteti magát: a „ro­vat” két legidősebb résztvevőjét mindössze egy év választja el a hatvantól. Megkezdte munkáját a T. Ház Budapest, Országgyűlés A kormány nyári munkájáról és döntéseiről számolt be Or­bán Viktor miniszterelnök na­pirend előtti felszólalásában, az Országgyűlés hétfői ülés­napján. A miniszterelnök szólt a kormány kibővített otthonteremtési prog­ramjáról, a turizmus és azon belül az egészségturizmus kiemelt támo­gatásáról, a gyorsforgalmi útháló­zat fejlesztéséről és a 2012-es olim­piával kapcsolatos döntésekről. A kormányfő kiemelte a millenniumi ünnepségsorozatot és az ehhez kapcsolódó maradandó alkotáso­kat, kitért a gazdaság erősödését szolgáló köriilményelíe és beszélt a Balaton-kömyéki fejlesztések ér­dekében hozott döntésekről. Is­mertette a mezőgazdasággal kap­csolatos határozatokat, amelyek - elmondása szerint - a családi gaz­daságokat helyezik előtérbe. A Fidesz, az FKGP, az MDF és a MIÉP frakciójának szónoka üdvö­zölte a kormány nyári döntéseit, míg az MSZP és az SZDSZ bírálta a miniszterelnök beszédében el­hangzottakat. A magyar nyelv használatáról szóló törvényjavaslatot ismertető expozéjában Hende Csaba, az Igaz­ságügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára elmondta: az alapelv az, hogy a reklámok és az üzletfelira­tok szövegét magyarul kell megje­leníteni. A szabályozás nem tiltja azonban meg, hogy idegen nyelvű szöveg szerepeljen a reklámokon és feliratokon, de megköveteli, hogy ilyen esetben ugyanott a meg­felelő magyar nyelvű szöveg is sze­repeljen. Ugyanezt a követelményt fogalmazza meg a javaslat a közte­rületi, illetve a középületeken és a közforgalmú közlekedési eszközö­kön lévő - nem reklámcélú - felira­tokkal szemben. (Részletek a 3. oldabn) Együtt a Fidesz és az MDF Budapest Dávid Ibolya két egyenrangú fél megállapodásáról, Pokomi Zol­tán pedig egy eljövendő néppárt­ról, mint stratégiai célról beszélt hétfőn, amikor ünnepélyes kere­tek között ellátták kézjegyükkel a Fidesz és az MDF választási együttműködéséről szóló doku­mentumot. A közzétett megálla­podás szerint a két párt Fidesz- MDF néven közös területi és or­szágos listát állít, 27 egyéni kör­zetben demokrata fórumos kö­zös jelöltje lesz, ebből 6-an felke­rülnek területi listákra, 1 főnek pedig nem kell egyéniben indul­nia. (Részletek a 3. oldalon) m MAJOMSZAPORULAT. Mőkusmajomkölykök születtek a pécsi ál­latkertben. A dél-amerikai esőerdőkben honos egzotikus állatok, úgy tűnik, nálunk is jól érzik magukat. _____________fotó: müller anprea SC HNEIDER GABOR KOMMENTÁRJA Zsigeri rousseau-izmus A föld, a víz, vagy a levegő tisz­taságának védelméről szóló pár­beszédbe kapcsolódva mindig azonnal elönt valami ellentmon­dást és megalkuvást nem tűrő, zsigeri rousseau-izmus. Be­záratni a hőerőműveket, el­tüntetni a vegyi üzemeket, kiiktatni a tankhajókat. Nem akarok több tudósítást látni olajban fuldokló kor- moránokról, savas esőtől ki­száradt erdőkről, szenny­víztől pusztuló halak töme­geiről. Kérdés, hogy ez a radikaliz­mus tartható-e akkor is, ha nem csak a monumentális ipari léte­sítmények okozta szennyezé­sekről kell véleményt formálni, hanem a kocsim kipufogójának nagyon is jól mérhető emisszió­járól. Mert ha az erőművet bezá­ratom, akkor a következő lépés­ben a slusszkulcsot is a szögre akaszthatom. Ha nem vagyok «gy Thoreau, aki évekig él ma­Mert ha az erőművet bezáratom, akkor a következő lépésben a slusszkulcsot is a szögre akaszthatom gányosan, a civilizációtól elfor­dulva egy erdő közepén, hanem reggel kocsiba szállók, napköz­ben telefonálok, a légkondicio­nálást élvezem, este pedig kinyi­tom a tévét és pizzát falok a hír­adó alatt, akkor mire az a nagy tiltakozás. Bár ez az érvrendszer olykor kínos perceket szül, szerencsére elég avítt ahhoz, ne lehessen be­tömni vele a zöldek száját. Mert senki ne gondolja, hogy az egy­re szigorodó EU-s jogsza­bályok bevezetéséért az energia- és az ipari szektor moguljai verik az asztalt a parlamentben. A környezetvédelem ma már szerencsére nem vá­lasztható, hanem kötelező szempont a döntések meg­hozatalánál, és aki nem partner a föld, a víz, a levegő védelmé­ben, azt joggal sújtják bírsággal. Gyanítom viszont, hogy a bírsá­got végül mégis a fogyasztó fize­ti ki a távhő, az áram és a benzin árában. Levegőben lógó... A4, oldal * í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom