Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-26 / 263. szám
6. OLDAL POLITIKAI 2001. Szeptember 26., szerda VITAFÓRUM Lenini komplexus a MIÉP-nél „Amíg imperializmus van, addig a világháborúk elkerülhetetlenek” (Lenin, Sztálin, Mao). A fiatalkori élmények meghatározónak bizonyulnak egész életünkre vonatkozólag -> mondják a pszichológusok. Nos, ezt igazolja Deák Péter MIÉP-es képviselő az ÚDN szeptember 19-i számában megjelent cikkében, akinek tudatába a fenti molyrágta lenini-sztálini tétel jól bevésődött. Ha a jogi kar tanára egy picit is olvasott volna az utóbbi 50 év történelmi szakirodaimából, akkor tudhatná, hogy a fegyverek eladásából származó haszon csak kis részét teszi ki a gazdaságoknak, míg a többi iparágnak rendkívül sok kárt okoznak a háborúk. Tehát nem igaz, hogy 5-10 évenként kell egy háború a fegyverek eladása, illetve kipróbálása miatt. Ennek az állításnak Lenin bizonyára örülne, de ezt a történelem nem igazolta. Az USA szerepét is torzan látja, mert ha az Egyesült Államok a maga nagyhatalmi potenciáljával nem lett volna a hidegháború idején, akkor a terjeszkedő Szovjetunió egész Európát bolsevizálta volna. Bármi legyen Amerika politikájával szemben a véleményünk, azt nem lehet letagadni, a demokrácia és a szabad gazdaság fennmaradásában Európában az USA érdeme elsődleges. Neki sikerült megállítani a szovjet előretörést, az ő védelme alatt épült ki a modem Nyugat-Európa és az ő hadi potenciáljukkal való versenyben mondott csődöt és omlott ösz- sze a Szovjetunió és szatellit államainak rendszere. Izrael elvtelen támogatásával is vádolja az USA-t a cikk, ami persze így nem igaz. Az arab olajérdekek és Izrael között egyensúlyozva Amerika inkább békéltető és egyeztető politikát folytatott. A cikkíró kizárólag a szélsőséges arab rendszerek véleményét • általánosítja, JPft. nem véletlen, É# hogy a szélső- (f ) séges nézetek ® j valahol mindig találkoznak! Arról meg már ne is beszéljünk, hogy a XX. századi történelem néhány eseményének erősen vitatható okát tényként állítja be (Coventry bombázása, Pearl Harbor, Ken- nedy-gyilkosság), ezzel is igazolni akarja az amerikai politika bűnösségét már a mostani merényletek előtt. A mai sajnálatos merényletek kapcsán pedig arra a konklúzióra jut, hogy a CIA és az FBI tudott a merényletekről, csak gálád módon nem értesítette az ületékese- ket, tehát tulajdonképpen ő szítja a terrorizmust. Vajon milyen célt szolgál egy ilyen cikk? Kinek jó amerikaelle- nes indulatokat kelteni manapság? Egy kis ország kis szélsőséges pártja így akar szavazatokat szerezni? Eddig soviniszta, rasszista indulatokra számított a MIÉP, most az öreg marxisták szavazataira számít, az ő lejáratott lemezeikre építve akarja növelni szimpatizánsainak táborát? Végül mindezt egy egyetemi ember írja le, aki szembe mer fordulni a világ civilizációs értékrendjével, kultúrájával, hogy gyilkosokat támogasson, olyanokat, akik maguk sem tudják, hogy mit akarnak. Mert a rombolás, a pusztítás nem válasz semmire sem. Én ezért a cikkért szégyellem magam, mert tanára voltam a szerzőnek. Matavovszky Iván tanár Párthírek AZ SZDSZ Pécsi Szervezete rendezésében Pető Iván országgyűlési képviselő és Pálné dr. Kovács Ilona önkormányzati képviselő-jelölt „A Harmadik Magyar Köztársaság helyzete” címmel fórumot tart a Dominikánus Házban szeptember 27-én (csütörtökön) 17 órakor. A szervezők minden érdeklődőt tisztelettel várnak. DR. TÓBIÁS JÁNOS, Pécs m. j. város FKgP önkormányzati képviselője és dr. Göbölös Tamás képviselő-jelölt képviselői fogadóórát, illetve lakossági beszélgetést tart szeptember 27-én (csütörtökön) 14 órától 16 óráig az FKgP Pécs Városi Helyi Szervezete helyiségében (Pécs, Széchenyi tér 18. II. em.) A BP Magyarország Kft. a világ egyik legnagy obb olajtársaságának kenőanyag üzletága értékesítési csapatának bővítéséhez TERÜLETI KÉPVISELŐ kollégát keres. Területek:- Budapest és Pest megy e- Dunántúl Elvárások:-felsőfokú végzettség-felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek -néhány éves értékesítési tapasztalat -jogosítvány-autós szektor iránti érdeklődés -az angol nyelv ismerete előnyt jelent. Fény képes önéletrajzát lezárt borítékban juttassa el Gaál Imre nevére az alábbi címre. Leadási határidő: 2001. október 5. BP Magyarország Kft. 2040 Budaörs. Puskás Tivadar u. 11. bp Keresztény politikai gyakorlat A kereszténydemokrata politikai gyakorlat hazánkban nem volt éppen sikertörténet a legutóbbi választásokat megelőző időszakban. Az azóta eltelt évek azonban bebizonyították, hogy merre vezet a követendő út. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szinte néhány hónap alatt jelentős politikai tényezővé nőtte ki magát. A „szétszóratás” időszakában néhány lelkes és tehetséges aktivista megszervezte és társadalmi szervezetként működtette az MKDSZ-t, és a sikeres szövetségi politika eredményeként mind a parlamentben, mind a kormánytagok között ott vannak a kereszténydemokrata szakemberek, vállalva a politikai és a szakmai felelősséget kormányzati munkájukért. Teszik jól nyomon követhető politikai befolyással, okos és higgadt munkával. így vált lehetővé a keresztény politikai gyakorlat bemutatása a társadalom számára újra bizonyítva azt, hogy mit is jelent keresztény módon tisztességesen, nyugodtan alkotni, dolgozni és politizálni, a gyakran kelleténél harsányabb, igazságtalan hangokat éppen ezzel a kiegyensúlyozottsággal, olykor visszafogottsággal rendre utasítani. Gondoljunk csak Harrach Péternek, az MKDSZ társelnökének parlamenti és kormányzati szerepléseké, a magyar család- és szociálpolitikában betöltött szerepére, de akár a munkaügyben kifejtett korábbi eredményeire. A másik társelnök, Suiján László az Európa Parlamentben képviseli a magyar érdekeket. Tevékenységüket, sikereiket minden józanul gondolkodó politikus - az ellenzéki oldalon is - elismeri és értékeli, mert nincs támadási felület munkájukban. A kormányzati ciklus végéhez közeledve megállapítható, hogy jó döntés volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt mellé állni és így artikulálva a keresztény- demokrata értékeket befolyást gyakorolni az egész magyar közéletre. Az önkormányzatokban is sok településen dolgoznak képviselők, különféle tisztségviselők, akik az MKDSZ tagjai. Szakértelmükkel és kiegyensúlyozott politikájukkal jól szolgálják településeink érdekeit. Eredményeink alapján mondhatjuk, hogy a magyar kereszténydemokrata mozgalom nincs és nem is volt válságban. Egyes pártok, tömörülések lehettek és lehetnek válságos helyzetben, de a kereszténydemokrácia nem lehet. Nem is engedhetjük meg magunknak, hogy - a múlt évtizedek ateista propagandája ellenére - még mindig többségében keresztény nemzet ne fejezze ki ezt az elkötelezettségét a mindennapok politikájában és gyakorlati megnyilvánulásaiban. Az MKDSZ nem folytatott és a jövőben sem folytat elvtelen és méltatlan alkut egyetlen politikai párttal sem. A nemzetközi kereszténydemokrata alapelvekből semmit sem engedünk. A reálpolitika azonban jelen van a gyakorlati munkánkban. A magyar kereszténydemokrata mozgalom megfelelő partnerre talált a Fidesz-Magyar Polgári Pártban és ez a kapcsolat hosszú távú együttműködésre is alkalmas. Az MKDSZ kész a választási együttműködésre a 2002-es országgyűlési majd az azt követő önkormányzati választásokon a Fidesz-MPP-vel. Célunk a keresztény politikai gyakorlat alapján a szakszerűség és az észszerűség jegyében dolgozni és politizálni, részt venni a közéleti szerepvállalásban, hazánk és a nemzetünk felemelkedését szolgálni. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Pécs-Baranyai Szervezete Ez nem politikai kultúra! Önvallomás Rendszeresen jelennek meg az országos baloldali lapokban a MIEP-et és ezen keresztül minden MIÉP-tagot „fasisz- tázó” megjegyzések. Az nem zavarja a cikkek íróit, hogy a legfelsőbb ítélkező fórumok sem találtak eddig még soha, semmilyen elítélésre alkalmas kijelentést a MIÉP részéről. Az elmúlt hetekben az ÚDN politikai vitafórum oldalán egy MSZP-s önkormányzati képviselő már másodszor tett „fasisztázó” megjegyzéseket a MIÉP-re és ezen keresztül rám is. Az ilyen megnyilvánulások a helyi újságban eddig nem voltak jellemzőek, mert olyan személyek írtak a politikai vitaoldára, akik nem lépték át a jó ízlés és a kulturált vitatkozás írott és íratlan szabályát. Az ilyen gyáázkodó stílus teljesen sárba rántja azt az eddig kiválóan működő gondolatot, hogy az ÚDN szerdánként ingyen lehetőséget biztosít a különféle pártoknak véleményük, meglátásaik publikálására. Természetesen az újság nem tehet róla, ha váaki ilyen minősíthetetlen stílusban „politizá”, de a képviselő úr elgondolkozhatna azon, hogy mennyi kárt okoz „fésületlen” megnyilvánulásává a városnak és a megyének is, mivel ezen cikkeket az Interneten az egész vüágból olvashatják. Természetesen nem akarom bántani a képviselő urat sem, hiszen az ÚDN-ben megjelent cikkeimben egyetlen egyszer sem tettem még csak „pirongató” megjegyzést sem az MSZP-re és tagjára. Már csak azért sem, mert deho- nesztáó megjegyzéseket tenni bármely szervezet összes tagjára, az azért elég sommás ítélet. Bizonyára elfogadhatatlan lenne az MSZP számára, hogy azokról a tagjairól, akikkel váasztási bizottságokban dolgoztam együtt, hallgattunk előadást a Dominikánus Házban, vagy érdeklődéssel figyeltük Med- gyessy Péter előadását, sértő hangnemben nyilatkoznék meg. Én maradok a békénél, a kultúrát politizálásnál, a pozitív kampányná. Táán szerencsés lenne, ha a képviselő úr elolvasná Gandhi életrajzát, akkor bizonyára átmenne egy olyan paradigmavátáson, amely alkalmassá tenné a kulturált hangvételű politizáásra. A fenti politizálási mód, bármely párt részéről is nyilváná meg, arra jó csak, hogy minél több ember for- dájon el a közélettől és ne menjen el váasztani. Ez pedig senkinek sem jó. Az embereket inkább arra kell ösztönöznie a politikusoknak, hogy igenis vegyenek részt a közéletben. Med- gyessy Péterről jutnak eszembe H az alábbiak: Az 1 /ssJBj MSZP minisz. I nyilatkozik a I dali Demokra- tának fényképes, többoldáas cikkben, majd a Népszabadságnak, ezeket pedig átvette az Élet és Irodalom is: „Mostanában gyakran tartok előadást az ország sok pontján, és ezekre nemcsak MSZP-szimpati- zánsok jönnek el, hanem MIÉP- esek is. Egy dél-magyarországi településen nagyon jól elbeszélgettem az előadás után helyi miépes vezetőkkel. Sok mindenben megszívlelendő, figyelemre méltó, amit mondtak. Azt a következtetést vontam le ezekből a beszélgetésekből, hogy a MIÉP szavazótáborában sok értékes ember van, akikkel lehet, hogy nem értek egyet, de komoly vitapartnernek tekintem őket.” Sípos Sándor, MIÉP városi elnök A hatalom új birtokosai és a holdudvarába tartozók részéről gyakran elhangzott olyan igény, hogy a múltbéli vétkeket illenék megvallani. Azon kevesek közé tartozom, aki hajlandó ezt megtenni. Beismerem, hogy 1945 januárjában, több heti óvóhelyi rettegés után (éhezéstől jócskán legyengült 10 éves gyerekként) több alkalommal élelmet fogadtam el a szovjet katonáktól. Emberi gyengeségemre vall, hogy nem tudtam a csillagos sapkások önzetlen segítőkészségének ellenállni. Csak az szolgálhat mentségemül, hogy tanyasi kenyéradó gazdám hónapokig kukoricakását etetett velem. Belátom, hibát követtem el, amikor engedtem a katonák nagylelkűségének. Ha nem ezt teszem, talán éhen halok, s nem lennének leszármazóim, akiknek küátástalan jövőjét sejtve szoronganom kell, mert maholnap ősük hajdan volt cselédjogállásába kényszerülnek vissza. A következő vétséget keresztény társaim ellen követtem el. A kalocsai mezőgazdasági technikumban voltam 1950-től három éven át ingyenesen középiskolai kollégista diák. Olyan épületben, melyről tudtam, hogy előzőleg apácazárda volt, s 1949-ben államosították. Hiba volt ott tartózkodnom. Maradnom kellett volna az ökör faránál továbbtanulás helyett. Pallérozatla- nul talán könnyebben el tudnám viselni a mostani nyomorúságos társadalmi állapotokat. A parasztság pedig azt róhatja fel vétkemül, hogy agrártanulmányaim befejezése után - társaim példáját követve - „kolhoztípusú” szövetkezetben töltöttem le gyakornoki éveimet. Ahelyett, hogy a téeszparasztokba azt sulykoltam volna: nadrágszíjparcellákon keressék boldogulásukat, szaktudásommal a közös gazdaság működését segítettem elő. S ez bizony kapitális ballépés volt. Vétségleltáramba a katonai szolgálattal ösz- szefüggő melléfogások is beleü- lenek. Sorhatárőrként feltételeztem: nem madárijesztőnek vezényeltek az államhatárra. Szemellenzős módon azt képzeltem, a határőrizeti szolgálat komolyan veendő. Utólag belátom, fölösleges volt a határőrizeti parancs szellemében ügyködnöm. Jelesül a határsértőket, az ám- és embercsempészeket feltartóztatnom. Hagynom kellett volna: menjenek isten hírével, s hadd sef- teljenek kedvükre. Bizonyosan zárka várt volna rám emiatt. De hát a rendszerváltáskor nekem is jól jött volna néhány évnyi börtönmúlt egzisztenciám barkácsolásához. Később, hivatásos tisztként azzal vétettem, hogy helytállásra és hazaszeretetre neveltem katonáimat. Stílszerűbb lett volna államellenes fegyveres csoportokat szerveznem. Az efféle tettemért feltehetőleg talpam alatt fütyült volna a szél. De mit számítana ez manapság. Hiszen a mostani hatalmasságaink „helyre tették” volna akasztással szankcionált vétkemet. Beismerem, pártalapszervezeti tisztségviselő is voltam. Vétkeimnek alighanem ez a legsúlyosabbika. Az sem ment fel, hogy e tisztség viselése közben a közélet szömyetegfigurái ellen hadakoztam. Azok ellen, akik párttagságukkal, a vezetőként rájuk testált hatalommal visszaéltek, mások bőrén megtollasodtak, erkölcstelen életmódot folytattak. Dr. Südi Bertalan Családi gazdaságok, szövetkezetek Még mindig vannak olyan politikusok, akik bizonyos szakmai kérdéseket azon az alapon közelítenek meg, hogy mely párttól vagy kormánytól származnak a nagyító alá vett javaslatok, programok, avagy mely érdekcsoporthoz tartozik a bíráló. Mondhatni természetes mindez, hiszen az ember gyarló. Ennek ellenére csóválni kezdtem a fejem Raskó György legutóbbi értékítélete nyomán: „Kevés az idő a családi gazdaságok alapításához... Merész gondolat a nagyüzemi gazdálkodás kiváltása családi gazdaságokkal...” Számomra a.kormány családi gazdaságok fejlesztésére irányuló dinamikus elképzelései, tervei egyfajta önkritikának, restancia-pótlásnak is minősülnek. Semmiképp nem olyan hátsó szándéknak, hogy így akarja a kormány ki- illetve leváltani a nagyüzemi gazdálkodást. Raskói övön aluli ütés ez, hangulat- keltés. A hatékony nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése érdekében korrekt, s nem túlzó javaslatokat kell tenni, melyekben partnerként, segítő társként kezelik a családi gazdálkodókat. Közös érdek ez. Az átalakult szövetkezetek biztosítékai a magas szintű szántóföldi gazdálkodásnak, egyes ágazatokban már csak rájuk lehet alapozni. Az állami nagyváüalatok kutatási, fejlesztési, integrációs, szaporítóanyag-előállítási lehetőséget, potenciált biztosítanak világszínvonalon. A családi gazdaságok támogatott alapegységei az Unió közös agrár- politikájának, óriási közvetítő kapocs szereppel bírnak mezőgazdaságunk másik két főszereplője felé. A családi gazdaságok tóalakítása terén van a legnagyobb lemaradás. Azok a családok, amelyek ezt a munkát és életformát választották, a vállalkozás legnehezebb formája mellett döntöttek: a semmiből megteremteni az uniós gazdákkal versenyképes gazdaságukat. Három kormány felelőssége ez a lemaradás. Raskó György 1990-1994-ig a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára volt. Ma szemrebbenés nélkül nyilatkozza, hogy „ha tíz évvel ezelőtt - amikor elindult a családi gazdaságok megerősítése - ilyen határozottan ment volna a kérdés rendezése, akkor ma már feltehetően 50-60 ezer egyéni mezőgazdasági főfoglalkozású vállalkozó lenne”. No comment - szokták erre mondani. Az Antall-Boross-kormánynak a jogi háttér megteremtése mellett a cildus végére sikerült egy lényegi, a családi gazdálkodást felkaroló támogatási formát bevezetnie (MFA). A szocialisták a programjukban még szektorsemlegességet hirdetve ígérték a folytatást, ami elmaradt. Új kormány, új program, kisgazda minisztérium, komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkező pártelnök-miniszter. A gazdák várták az előrelépést, a támogatást. El kell ismerni, hogy ezen ciklusban ez az érdekérvényesítés a támogatások arányát, mértékét illetően soha nem tapasztalt nagyságot ért el. Azonban a kormányprogram legjelentősebb célkitűzései a családi gazdaságok versenyképessé tétele, az egészséges birtokrendszer kialakítása még várat magára. A Magyar Demokrata Fórum időben megkondította a vészharangokat, szakmai értékeléseinket, javaslatainkat évről évre letettük koalíciós partnereink asztalára. Ez év májusában fogadtuk el Tessedik agrárprogramunkat. Ezidáig egyetlen párt sem állt elő mezőgazdasági programmal. Örömmel tapasztaljuk, hogy felajánlott programunk egyes sarokpontjait már az őszi törvény- alkotási folyamatba beépíti a kormány. Dr. Habjánecz Tibor, az MDF agrárstratégiai bizottságának vezetője
