Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-22 / 259. szám

2001. Szeptember 22., szombat

BEMUTATKOZIK

9. OLDAL

ARANYOS G A D A N Y

A

ranyosgadány néven 1941 óta ismerjük a települést, amely Pécsarányos és Kemény- gadány egyesítésével jött létre. Előbbit 1193-ban Areinnes néven említik először, míg a puszta nevét őrző Gadány 1192-ben tűnik fel írásban. Aranyost (az aranyból) ariánus hitű magyarok lakták, akik csak 1700 után térnek katolikus hitre, egy időben a gadányiakkal. „Arányos" régi iskolakápolnája ariánus püspöki épület volt, Gadány múltjáról korábban az öreg templom mára elporladt falai tanúskodtak. Itt, a Sid patak környéki legelőkön marhákat tartottak. Emlékeik és a névadás - Suti-rét, Proletárrét - történelmünk szinte minden stációját felvillantják. A kis város környéki település méltánytalan hátrányt szenvedett az elmúlt évtizedekben, lemaradását most kettőzött igyekezet próbálja behozni. ■

Tóparti település lesz?

Olcsó telkek a város hónaljában

A falu főutcája a polgármesteri hivatal épületével fotó*! laufer l.

Ha Arányost elhagyva Gadány felé közeledünk, egyszer csak kiszélesedik a völgy, az eltűnő patak fölé fűzek hajolnak. Hanyi Istók mocsári manó integet a Sid vizéből: mintha egy csipetnyi Szigetközt vasaltak volna a tájba. De ez csak délibáb, a patakvölgyet kísérő aszfaltút máris fölfelé, dombra kanyarog lusta kígyóként, hogy időnként eltűnjön a lombok alatt. Egyik végén Arányos szélső házai és egy levitéz- lett focipálya, a másikon Kemény- gadány dombon kakaskodó kis házai tűnődnek el a hepehupás tájon, sejdítve egymás közelségét is. Ebbe a szép senkivölgyébe most egy jószemű vállalkozó tavat álmodott - mindjárt kettőt is. Igen, jól tette: ez a hely erre való, egy nagyszabású idegenforgalmi beruházás, a hozzávetőleg négyhektárosra tervezhető vízfelület - horgászó- és fürdőhely kialakítása - a falu és minden idelátogató javát szolgálná.

A falu a maga népépítészeti sokszínűségével, nemrégiben emelt emlékparkjával egyébként is sok csemegéznivalót kínál az érzékenyebb szemeknek: és az önkormányzat sem akar elmaradni a maga kínálatával, 11 lakótelket kínál - 1200 négyzetmétereseket - itt a város déli hónaljában négyzetméterenként 600 forintért. ■

Tételek az önismerethez

Az idén nyáron a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete önismereti programot indított útjára, amely az álláskeresés gondjaiban, a családi élet kérdéseiben egyaránt fogódzót szeretne adni, de kiemelt témakör az egészséges életmód- és táplálkozás, vagy a napi konfliktuskezelés is. A júniusban indított, havi egy alkalommal megrendezett kurzusokra minden korosztályt várnak és máris nagyon népszerűek. A hölgyek például a napi ápoltság fontosságában, öltözködésben, míg mások a vendégek megfelelő fogadásában kaphatnak tanácsot, vagy próbálhatják ki képességeiket. A legközelebbi kurzus témája például a köznapi és alkalmi terített asztal szépsége, funkciója lesz.

Mi lesz a kagyló mélyén?

A Pécs alaít völgybe húzódó Aranyos a dombra menetelő Keménygadány párja. Gondjaikban az 1941-es egyesülés óta közösek, de abban a sok lemondással járó fejlődésben is, amelynek most már tapasztalni a jeleit is.- Emberekkel szerettem volna foglalkozni mindig - mondja Csur- gyók Lajosné, a község polgármester asszonya 1994-es megválasztását kommentálva. - Korábban a geodéziánál dolgoztam, üzemgazdasági osztályon, majd Pécsett óvónőként. Amióta itt vagyok, köz- igazgatási és anyakönyvi szakvizsgát tettem. Most azt a munkát végzem - jórészt „bérmentve” -, amit örömmel vállaltam. Apai ágon keménygadányi, anyain pécs- arányosi vagyok, de már a nagy- szüleim is gyakran vállaltak közfeladatokat. Aranyosgadány az én szememben igazgyöngy, bár a kagylónak még nagy kínokat okoz, hogy ez az igazgyöngy volta meg is valósuljon. Még nagyon sok feladatot kell elvégezni ehhez. Elég csak arra gondolni, hogy 1990-ben még ásott kút, zacskós víz volt a faluban; villany is, hosszú áramszünetekkel. A rendszerváltást öreg épületekkel - kultúrház, tűzoltószertár, ravatalozó - értük meg. Intézményünk már nem volt - a jó időre megszűnt akkori iskolába járt a falu hírneves szülötte, dr. Papp Lajos szívsebész is és a rövidesen felszámolásra kerülő Görcsönyi Termelőszövetkezet és az uránbánya jelentett munkalehetőséget.- Az önkormányzatisággal végre helyben születtek a döntések, a költségvetést magának készítheti a falu.

A rendszerváltástól máig 100 milliót fordítottunk fejlesztési célú beruházásra minden esetben pályázati pénzekből, állami támogatással. Sajnos csak az utak építése 70 millióba került - a nagyon fontos 4,5 kilométeres út Aranyosgadány és Pellérd között 1995-ben készült el. 1997-től vagyunk önálló jegyzőség, addig Pellérdhez tartoztunk. A lakosság lélekszáma a kilencvenes évek elején nem érte el a 300-at, ma 400-an vagyunk! A növekedés népesebb családok betelepüléséből és születésekből adódik - 1991-től máig 12 házasságot kötöttek nálunk. Az úton kívül azért más fejlesztésekre is jutott az elmúlt évtizedben; 1990-94 között Kökénnyel, Keszüvel és Gyóddal közösen épült ki a vízvezetékrendszer - a lakásonként 50 ezer forintos hitel tavaly járt le, de sajnos még az évi 5 ezer forintos részletet se fizette ki mindenki, noha az ön- kormányzat a törlesztés közmunkával való kiegyenlítését is felajánlotta. Ebben az időszakban épült meg a három méter széles, hideg aszfaltozásé út Arányos és Gadány között, 1995-ben készült el a már említett Pellérd-Pécs felé. 1996-ban alsó tagozatos iskola nyílt, emlékpark épült a volt templom helyén. Az elhanyagolt állapotú tűzoltószertárból 1998-ra alakítottuk ki az orvosi rendelőt. Ide tartozó gondunk, hogy a felnőtt- illetve gyermekorvos csak kéthetente jár ki, amit a lakók kevesellnek, nem szólva arról, hogy az ügyeletünk Szentlőrincen van, ahova csak átszállásokkal tudunk elutazni.

1999-ben hoztuk létre a falu- gondnoki szolgálatot, ezt a munkát Kiss Zoltán látja el. Tavaly költözött az óvoda új épületbe, az idén januárjától pedig a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalattal kötöttünk szerződést a szemétszállítás bonyolítására - a céget főként elfogadható árajánlata miatt választottuk. A gadányi temetőben elkészült az új búcsúztató: mi így nevezzük az építményt, amely most még minden oldaláról nyitott. Új tetőszerkezetet kapott a hivatal, a kápolna és az iskola közös épülete, most korszerűsítettük a fűtését is. Rövidesen kikerülnek az utcákra az új energiatakarékos világítótestek. Itt említeném a falunkban élő Uglyai János feltalálót, akinek a találmánya, az UG 2000 kiégett neoncsöveket tesz ismét használhatóvá. Megvalósulóban van 11 építési telkünk közművesítése, amelyre várjuk az érdeklődők jelentkezését.

Csurgyók Lajosné polgármester a hivatalában

Falunap

A falunap hagyományát 1996-tól keltették életre, melyet augusztus végén, szeptember elején rendeznek. Az idén augusztus

25-én tartották meg.

_________■

A falu gazdái

A falu polgármestere Csurgyók Lajosné. Alpolgármester Praks István. A testület tagjai: Csabai Lászlóné, Szántó Jánosné, Bandicz Gyula, Golovics Lajos. Kisebbségi önkormányzata

nincs.

A községből elszármazottak a kilencvenes évek elején hozták létre az Aranyosgadányért Alapítványt, amely egyebek közt a helyi iskolások nyári táborozásait is támogatja. Alapítók: Keceli Sándomé, dr. Dunai Mária, Vér Tibor. m

Az oldal

az aranyosgadányi önkormányzat

támogatásával készült

Oldalszerkesztő: Bóka Róbert

Télváró búbos kemence

Csabai Lászlóné tanítónő és a polgármester asszony ritka kincsként cipelte a pécsi Bánki Donát Általános Iskolától kapott pado- kat-táblákat, hogy tehertaxira pakolják azokat, majd 1996 szeptemberétől a faluba visszakö- nyörgött alsó tagozatban megkezdődhessen ismét a tanítás. Nagy változás volt ez. Aranyosgadány öntudatának valamiféle visszanyerését jelenti az a 12 kisgyerek, akik a helyi iskolában tanulhatnak. Már csak azért is, mert hajdan olyan kiváló tanárok álltak a katedra előtt, mint a sokat emlegetett Tavi házaspár, Sértő Károly, Hoffmann Edéné.

Az önkormányzat élve az, hogy a gyerekek megtanuljanak ragaszkodni falujukhoz, itt érjék őket meghatározó élmények, a szülőföld értékeit ismerjék fel és szeressék. Ez segíti a falut a túlélésben és a fejlődésben is.

Az óvoda, melynek Polacsek Lajosné a vezetője, tavaly költözött új helyére, a hivatal melletti kis épületbe, amelyben egy búbos kemencét is építettek a Iti- csik számára. Az óvodások ezekben a napokban kaptak kis fektetőket kölcsön a pécsi Enyezd Utcai Óvodától. Azóta - míg a csoda

Az óvodások kedvence a hófehér falú kemence

tart - a legéberebbeknek is alhat nékuk támad kora délután. Az önkormányzat gyermekpár tiságának ezen kívül is számos jele van: az iskolába-óvodába járók térítés nélkül kapnak reggelit, a Bicsérdre vagy máshova járó diáT7*' 11 / • // //I

Közelkép a jovorol

A legfontosabb, de a legnagyobb erőfeszítést igénylő beruházásnak a gáz- és szennyvízvezeték kiépítése ígérkezik.

Mindkét beruházás csak kistérségi összefogással valósítható meg. Egyelőre létrehozásuk legkedvezőbb lehetőségeit keresik, tudom meg a polgármester asz- szonytól. Bíznak abban, hogy az uniós előírások is felgyorsítják létrejöttét, az is valószínű, hogy a szennyvízvezeték a pellérdi tisztítóműhöz csatlakozhat majd.

Ahol erre a legnagyobb szükség van, ott rövidesen megkezdik a járdaépítést; soron lévő feladat a gadányi műút javítása is - kivitelezésére 6 milliós árajánlatot kaptak. Portalanítani kell két mellékutat is. A fejlesztések természetesen ezután sem képzelhetők el állami segítség nélkül az évi 16

milliós költségvetésből gazdálkodó településen. Szeretnék a gadányi temetőben magasodó új gerendavázas búcsúztatót zártabbá tenni, amely most még nyitott csarnokként fogadja a gyászolókat. Rövidesen fel kell újítani a kultúrház tetőszerkezetét is. Közterületen - az italbolt és a kultúrház mellett - a kis szökőkút köré szerveződő teret szeretnék az elsők közt rendbe tenni.

A polgármester asszony ismételten hangsúlyozza, jól tudja, hogy a falukép alapján is sok a tennivaló, de nem szabad elfelejteni, hogy addig, amíg számos község már a szolgáltatások fejlesztésén gondolkodhatott, addig Aranyosgadányban az infrastruktúra alapjait kellett megteremteni - például utat építeni 70 millióból - amit a szerencsésebb helyzetűek másra fordíthattak.

ELKÉSZÜLT A RAVATALAZÓ. A napokban fejezték be a gadányi régi temetőben a ravatalazó építését és az út javítását. A tervek szerint a védőtetőt fallal is körülveszik majd.

A község befektetőkre vár

Az önkormányzat koncepciót dolgozott ki a munkanélkülieket foglalkoztató cégek támogatására.

A községben az uránbánya megszűnésével és a görcsönyi téesz felszámolásával a munkanélküliség riasztó méreteket öltött. A téesz kacsatelepének és melléküzemágának - a cipőfelsőrész-készítő üzemnek - a megszűnésével nagyon sok nő is elvesztette az állását. Tiszavirág-életű reményt jelentett 1997-ben egy fővárosi befektető, aki ceruzaszerelő üzemet nyitott volna, 16, majd 30 embernek adva munkát. De hiába építette fel az üzem alsó szintjét, és ölt a beruházásba 40 milliót, visszakozott a vállalkozástól. Most szívesen értékesítenék az objektumot, az önkormányzatnak határozott koncepciója is van azoknak a befektetőknek a támogatására,

akik a rendszeres segélyen lévőket is alkalmaznák, megkímélve a falut a szociális jellegű kiadásoktól. Az önkormányzat a bedolgozói munka megszervezésével, a csökkent munkaképességűek alkalmazásával is próbál segíteni.

A munkavállalók többsége ingázik, legyűrve a buszközlekedéssel járó bosszúságát, amely Pécs közelsége ellenére sem eléggé alkalmazkodó. A férfiak közül néhá- nyan a Pécsi Vízműnél, a nők a Vema Kft.-nél dolgoznak, két sofőr a Görcsönyi Mezőgazdasági Szövetkezetnél van alkalmazásban, öten a bicsérdi szövetkezetnél.

Valamikor eleven szőlőkultúra jellemezte Aranyosgadányt is a fehérborok némi túlsúlyával - az „arányosi” szőlők a zóki szőlőheggyel is határosak - de jellegadó bortermelésről nem beszélhetünk.

kok buszbérletét az önkormányzat fedezi. A gyerekekhez rendszeresen jár ki logopédus Pécsről, az iskolában angol idegen nyelvet tanítanak, és hittanoktatás is van.

m