Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-22 / 259. szám
I 2001. Szeptember 22., szombat RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Szombaton igazi csemegét ígér a Sétatéren a Mozdulatszínházak táncos estje (21.00), amelyen négy mai koreográfiát láthatunk férfi és nő kapcsolatáról, a szubjektum önvizsgálatáról. Vasárnap a Villány-Siklósi Borút öt településén szerepelnek kórusok. A villányi katolikus templomban 9.30-kor a lengyel Echo férfikórus, a harkányi gyógykertben 11.00-kor a Ívovi állatorvosi akadémia férfikórusa, a nagyharsányi református templomban 10.00 órakor a finnországi Laulu-Jakot férfikórus, Pál konyán, a faluházban 10.00 órakor Berecz András, a Maska- rades görög együttes és a Pódium duó ad koncertet. _______________■ ME SEHŐSÖK A KIRÁLY UTCÁBAN. Színes felvonulással zárta tegnap délután az egész nyáron át tartó rendezvénysorozatát a Pécsi Városi Könyvtár. A jelmezes gyerekek bemutatkozása mellett, kiosztották a könyvtár vetélkedőinek nyereményeit, mazsorett bemutató szórakoztatta a közönséget és lehetőség nyílt póni-fogatttal sétakocsikázásra iS. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Himnusz a strucctojáson Német művész ajándéka Zengővárkonynak Időutazás Sopianae-ban Futnak a képek Krómozott csőkarima E hét szombat-vasárnapján rendezik Zengővárkonyban a Kulturális Örökség Napjait. A program egyik kiemelkedő eseménye a Míves Tojás Múzeumban lesz. Carina Charlton neve nem ismeretlen már a múzeum látogatói előtt. A strucctojások díszítésével 1995 óta foglalkozó, németországi művész egy alkotása ott van azon kétezer díszes tojás között, amelyek máris világhírnevet szereztek a zengővárkonyi gyűjteménynek. A zengővárkonyi rendezvényre 380 meghívót küldtek szét, közöttük természetesen tojásfestő-, megmunkáló művészeknek is. Vasárnap délután lesz ugyanis a strucctojásdíszítők találkozója. Az esemény ad alkalmat arra, hogy Carina Charlton új ajándéka a múzeum gyűjteményébe kerülhessen. Ezúttal a magyar Himnusz kezdő dallamát és sorait törte filigrán munkával egy strucctojás héjába. A dr. Ninhaus Rózsa tulajdonában álló gyűjtemény elsősorban a Kárpát-medencében készült festett, hímzett, vagy más módon díszített tojásokat mutatja be. A skála széles, a legkisebb fürjtojástól a nanduén, daruén, természetesen a há- ziszámyasokén túl a strucctojáso- kig terjed a kollekció. A zengővárkonyi múzeumban kiállított darabok 18 országban készültek. Az érdeklődés Töttös Sándor, a múzeum vezetője szerint a nagyobb pécsi közgyűjteményekével vetekszik. Idén eddig közel 10 ezer látogatója volt a múlt év áprilisában megnyitott Míves Tojás Múzeumnak. A Kulturális Napok szombat délutáni rendezvényeként a múzeumban tojásfestési bemutató lesz. A vasárnap 16 órakor kezdődő ünnepi műsort dr. András- falvy Bertalan professzor, nép- rajztudós nyitja meg, mészárosa. A Pécsi Napok már elérte a kéthetes időtartamot, jogos tehát az igény, hogy ezen belül tartsanak egy, a város múltját bemutató Sopianae Napot is. Idén kiírtak egy központi pályázatot, hogy a turisták számára tegyék vonzóbbá az országban a múzeumok pannóniai anyaguk kínálatát. Erre Pécs egy rendezvényblokkal jelentkezett, melynek központi eleme egy, a mauzóleum eredeti funkcióját, a mindennapi életben betöltött szerepét bemutató színjáték, dramaturgiai előadás - tudtuk meg Gábor Olivér régésztől. A mauzóleum egyébként a legnagyobb eddigi ismert pécsi ókeresztény épület, gyönyörű freskókkal. Itt az emlékek megőrzését, az állagmegóvást olyan maÖregdiákoknak szentelve, szeptember 22-én, szombaton rendezi meg a Pécsi Tudományegyetem a diplomások körének első találkozóját az Ifjúság úti épületkomplexumban - évfolyam-találkozókkal spékelve a hagyományteremtő összejövetelt. Régen hagyomány volt és általában külhoni egyetemeken bevett szokás, hogy az öreg alma materben egykor végzettek időről időre összejönnek. Fontos az egyetem szempontjából, hogy a jobb pozíciókba került egykori diákok lobbizzanak az ott folyó oktatás érdekében. Ugyanakkor az egykori diák számára sem utolsó, ha felhőtlen, boldog ifjúsága színhelyére vissza-vissza térve régi barátokkal és emlékekkel szembesül. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Mellár Tamás egy önfeledt napra számítva készül és érkezik Pécsre, s mint a rendezvény védnöke, egyelőre már annak örvend, hogy ott lehet a startnál. Maga az 1970-es évek elején járta a közgazdászok részére kialakított egyetemi szárny emeleteit, majd hosszú éveken át oktatott főállásban is. Ma óraadó, pontosabban a makroökonómiai kérdésekről tart PhD. kurzust. Az öregdiákoknak szentelt napot egykori évfolyamok és csoportok találkozói, egyetemi zenekarok fellépései, országosan és nemzetközi hírnevet szerzett sportolók, médiaszakemberek, tudósok és politikusok jelenléte fűszerezi, akik között ott lesz Dávid Ibolya igazságügy-miniszter, Bagi István alkotmányjogász vagy éppen Lovasi András zenész a Kispál és a Borzból. És persze sokan mások. A rendezvény védnökei gas szinten valósították meg, amire a környező országokban nincs példa. A dráma elkészült a kortörténeti keretjátékhoz, de a minisztériumi pénz még nem érkezett meg. Ehelyett most egy szóbeli ismertetésre, és tárlatvezetésre gyülekezhetnek ma 10 órakor a mauzóleumnál az érdeklődők, melynek során az ókeresztény temető gazdag, változatos építményeit is megtekinthetik. Köztük a Korsós sírkamrát és az Apáca utcai maradványokat - az utóbbi sírkamra sokáig zárva volt, de most megnyitja kapuit. A program része egy gyerekműsor is. Nagy Erzsébet régész vezetésével a Régészeti Múzeumban római játszóházat szerveznek ma 10 órától. a már említett Mellár Tamáson kívül Kiss László alkotmánybíró, Dézsi Mihály, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője, Besenczi Árpád színművész (jogi diplomát szerzett Pécsett!), valamint Gábriel Róbert, Farkas Ferenc, Fischer Emil és Ivancsics Imre egyetemi dékánok. A napot több műsorszámmal és kiállítással spékelték meg a rendezők. Az élsportolókkal és médiaszakemberekkel szervezett beszélgetés résztvevői: Kovács Antal olimpiai bajnok csel- gáncsozó, Katus Attila és Tamás aerobic világbajnokok, Pauska Zsolt, a Dunántúli Napló főszerkesztője, Kovács Zoltán, a Pécsi Rádió vezetője, Benczé János, a Déli Extra szerkesztője és jegyzetírója, valamint Radnai Csaba és Erős Antónia az RTL Klubtól. A nap folyamán műsort ad a Mecsek Táncegyüttes, a Pavilon Zenekar, fellép Gráf Csilla, N. Szabó Sándor és Köles Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház művészei, bemutatót tart a Táncoló Egyetem, s az aulában a művészeti kar hallgatóinak munkáiból gyűjtött kiállítást Pinczehelyi Sándor Munkácsy-díjas grafikusművész nyitja meg. És ami ilyenkor nem mellékes, a rendezők sörsátort is állítanak. A Pécsi Diplomások Körének I. Találkozóját egy másik védnök, dr. Kiss László alkotmány- bíró figyelmet érdemlő megjegyzéssel ajánlotta. Szerinte kétféle módon lehet valaki tüke. A pécsiséget az ember vagy a születés jogán szerzi meg, vagy avval, hogy pécsi egyetemen tanulva lesz számára örök szerelem ez a vidék, természeti és épített szépségeivel, a maga mediterrán hangulatával. KOZMA FERENC Volt egykor egy igen mulatságos társasjáték. Minden résztvevő írt egy-egy mondatot, majd behajtotta a papírt, s a következőnek úgy kellett folytatnia a szöveget, hogy nem tudta, mit írtak az előzők. Amikor aztán egybeolvastuk a „fogalmazványt”, az összefüggéstelen mondatok, „dadaista lelemények” sora fergeteges nevetést váltott ki. Hogy ez a játék még alighanem létezik, azt a Czabán György által rendezett Feri és az édes élet című filmből tudtam meg. A stáblistán ugyanis öt forgatókönyvíró neve szerepel, akik valószínűleg ezzel a módszerrel készítették el munkájukat, ami ez esetben sokkal inkább bosszantó, semmint szórakoztató, így magyarázhatóvá válik a motiválatlan fordulatok, az elvarratlan szálak és dramaturgiai következetlenségek halmaza. Csak példaként felsorolok néhányat: miért ment el Amerikába az idősebb gyerek, Gézuka, miért nem ad életjelt magáról, s mi célból utazik utána az apa, aki addig vajmi keveset törődött vele? A történet befejező, a korábbi eseményekből alig következő szakaszában miért bolyong Kanadában Feri úr (Hollósi Frigyes) szerte e nagy országban, mikor ismeri a fiú címét, hiszen az ügyvédnő kinyomozta hol lakik, még fényképeket is beszerzett? Lehet, hogy az apában lelkifurdalás ébredt egykori (általunk nem ismert) viselkedése miatt? Netán hiányérzete támadt, miután leánya (akinek magatartását, ennek rugóit úgyszintén teljes homály fedi) férjével vidékre távozott? Vagy az ügyvédnő csaló lenne? A kérdések sorát, amelyekre nem kapunk választ, lehetne folytatni egészen annak a feltételezéséig, hogy a forgatókönyv befejező része alkalmasint elveszett, esetleg elfelejtették megírni, s ezért zárul a vetítés úgy, mintha a gépész az utolsó tekercset már nem fűzte volna be, mert nagyon sietett haza. Mi történt? Szerintem az, hogy öt bába közt elveszett a filmgyerek. A fentiek után talán meglepő, hogy ezt mondom, de így gondolom: nagy kár érte. Mert az alapgondolat, miszerint, ha jól értem, az élet- körülmények anyagi feltételeinek javulása korántsem eredményezi a lét emberi minőségének megváltozását, mélyen igaz. A váratlan lottófőnyeremény hatására Fazekasék munkásemberekből újgazdagokká válnak ugyan, életük azonban a dolgok lényegét tekintve éppen olyan sivár marad, mint korábban. Legfeljebb a panellakás-családi fénykép-sörözés-pecázás horizontot (ezt mutatja be a film legsikerültebb első része) felváltja a nagy ház bejárónővel, giccsfestmény, mobil- telefon, természetgyógyászat szavakkal leírható szociális viszonylat. A milliók önmagukban nem segítenek az emberen, mert a bajok lelki és szellemi természetűek, mint ahogy már sokan mondták, csak mindig elfelejtjük. Czabán György erre a tényre is megpróbál ismét figyelmeztetni, mikor Fazekas úr, immár vállalkozó főnökként, megpróbálja a régi brigádot összehozni újra, de ez a szál is kifejteden marad, sajnos. Az egykori gépalkatrész, a krómozott csőkarima születésnapi torta formájában való elkészítése szellemesen ironikus ötlet, ám szinte észrevétlenül csobban a helyenként modorosán szerkesztett (a táncdalénekes árnyéka!), kapkodó képek folyamában. Továbbá: a bevezető párbeszédeknek fontos tájékoztató funkciójuk van, nem szerencsés erős háttérzajjal adni ezeket, a közelképek erős effektszereppel bírnak (lásd: céllövési jelenet, találó mondatokkal), nyakló nélküli alkalmazásuk azonban (mint a tekézés jelenetében) indokolatlan. Végezetül: tévedés azt hinni, hogy a durva, trágár beszéd pótolja a jellemrajzot vagy a tisztességes korfestést, környezet- rajzót, ellenkezőleg, inkább kínos, sőt bosszantó. Nagy kár, hogy így alakult. Jó téma, fontos üzenet, jól megfogott részletek - egy széteső szerkezetű, elhibázott filmben. Nagy Imre Kifogtuk a nagy halat!? (Hollósi Frigyes és Dózsa Erzsébet) Öregdiákoknak szentelt nap A Pécsi Diplomások Körének I. találkozója EGY ÖREGEMBER EMLÉKIRATAIBÓL Szerelemlakatok Még a Nap is kisütött. Alkotók, közreműködők, protokoll s néhány korombeli férfi, összekeveredve állunk félkörben. Hátranézek. Mértéktartó távolságra, a fiatalok is itt vannak. Toller László polgármester politikamentes, emberi szavakkal beszél a felújított és megszépített, kettes számú lakattartó rács előtt. Elmereng azon is, hogy ma már nem tudjuk, ki tehette az első lakatot az első rácsra, s pontosan mikor, a Janus Pannonius utcában. Bizony, a legelső lakatrakók ma már tisztes nagymamák, öreg emberek, ha nem is vallják be, mint én. Utánanézni sem lehet a levéltárban, ezt az akciót nem határozta el, nem engedélyezte bizottság, legföljebb eltűrte. Bár úgy látom, az itt állók közt olyan is van, akinek lenne mit mesélnie.A műsorközlő Dér Ági elmondja, a fáma szerint, mikor a szerelmesek a lakattal bizonyságot adtak arról, hogy szívükbe zárták egymást, a lakat kulcsait a tévétoronyból a mélybe dobták, hogy a zár feloldhatatlan legyen. Én valamikor úgy hallottam, a Havi hegyi szikláról dobták a mélybe. Az első rács, amelynek zsúfoltsága miatt kellett a következő kis sarokra, a másodikat is kirakni, afféle pécsi Trévi-kútként is funkcionált. Egy ismerősöm Debrecenből, az akkor Üdülő Szállónak mondott Hotel Kikeletben töltött, szakszervezeti beutaltként, két hetet. Máraz ismerkedési esten beleszeretett egy körmendi hölgybe. Két keresztet karcoltak ismertetőként lakatjukra, amit azért tettek a rácsra, hogy biztosan visszatérjenek boldogságuk városába. S valóban egy-két évig, minden ősszel itt voltak. Egyszer albérletet is kellett szereznem nekik. A Pécsre, külön érkezők, megbeszélt időpontban, lakatjuknál találkoztak. Van, aki nem hiszi, de valaha, nem volt mobiltelefon. Sőt, vezetékes is csak a szerencséseknek. A szerelem meg néha diszkréciót követel. A lakatok titkos üzeneteket rejtő szerepéről először sör mellett hallottam, de igaznak tűnt. Egy jól kereső gráner ráérős felesége megismerkedett egy kamionsofőrrel. Odament hozzá a sétatéren és kedvesen cigarettát kért. Öt perc múlva már azt is tudta az országutak lovagja, hogy a férj elhanyagolja Franciskát, s most is a bányában dolgozik. Elkerülhetetlen volt, hogy felmenjenek egy sörre, a szabad kéglibe. A sörnél is jobban ízlettek egymásnak. Franciska úgy örült az ágyban, mint kisgyerek a karácsonyfa előtt. Másnap is. De Péternek útra kellett kelnie, s nem tudta pontosan, mikor jön ismét haza. Kitervelték, hogy a biztonság kedvéért, Franciska, mindig a lakattal üzen. A rácsot belerajzolták Péter előjegyzési naptárába, s megjelölték a helyeket. Ha a bal alsó sarokban van a lakat, a férj éjszakás, ha a bal fölsőben, délelőttös, ha a jobb fölsőben, délutános. Ha Péter hazajött, s látja a helyzetet, középre teszi a lakatot, ezzel jelzi, hogy holnap már jön, a megfelelő időben. Volt miért hazajönnöm - mondja a harmadik korsónál Péter. Már alig szedtem fel valakit az utakon. Minden erőmet neki tartogattam. Kevesebbet is piáltam. Gyűjtöttem a pénzt, saját lakást akartam. Gyönyörű másfél évünk volt. Aztán bevágott az istennyila.- Megjövök Olaszból, tele csokival, Camparival. Nézem a lakatot, délelőttös a hapi. Azért kialudtam magam, csak tíz órakor mentem föl a drágámhoz. Még nem is tudtunk igazán belemelegedni, amikor dörömbölnek az ajtón, mert a kulcsot bent hagytuk a zárban. Hazajött a férj. Nem szállt le. Visszajött, orvoshoz ment, az kiírta. Sajnos nem volt nagyon súlyos beteg, annyira nem, mert eltörte a karomat. Egyszerűen nem volt pofám védekezni... Néha még megnéztem a rácson a lakatunkat, Franciska jelezte még a műszakok idejét, de többet már nem tettem középre. Egy gimnazista lány beleszeretett a tanárába, s viszont. Ők is lakattal üzentek. Terhesség, házasság, tizenkét év múlva válás. Ekkor a hölgy velem akart új lakatot vetetni. Babonából nemet mondtam. Egy technikus fiú s egy medika szülőktől rosszait szerelmét is lakat egyengette helyváltásaival. Ez is házasság lett, csak húsz év múlva váltak. Unokáik névnapjain találkoznak csak. De nézzük a mai lakatokat az új rácson. Szinte mind jelölt. Keresztnevek, becenevek, monogramok olvashatók a zárakon, egy fényes rézlakat gravírozása azt hirdeti: Eljegyzésünkre. Megható. A kommunikációt a mobiltelefon, az SMS-váltás megoldja. De a mágiára, a közös titokra szükségük van a szerelmeseknek, akár vendégek, akár polgárok ebben a városban. Csak maradjanak meg a rácsnál, s ne tegyenek magánjelzést köztéri szobrokra. Mert az visz- szataszító. Bükkösdi László t I
