Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-21 / 258. szám
2001. Szeptember 21., péntek RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA ^écsp^apekzooi Az Olvasás Éve pályázatainak díjkiosztó ünnepségét tartják ma 15 órakor a Színház téren. Dr. Újvári Jenő alpolgármester megnyitója után mazsorettek, mesehősök, regényhősök jelmezes felvonulása és bemutatkozása következik. A díjakat a rendezvény támogatói és Ujváriné Füzy Ágnes, a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója adja át. Közreműködnek: Bódis Irén, a PNSZ örökös tagja, a TÁSI Kicsinyek Kórusa, Stenczer Béla színművész, a Mátyás király Utcai Általános Iskola kórusa és a Bábovi Színház. Esőhelyszín a Helyőrségi Klub. Este 8 órakor a Sétatéren Tűz- csizmák címmel a Botafogó tánc- együttes műsorát láthatjuk. Az együttes többszörös magyar bajnoki címet szerzett a formációs latin táncokban, bajnok lett a show-tánc formában és a látványtáncokban is döntős volt világbajnokságon, majd Angliában megnyerte a blackpooli táncfesztivált. Ez év május 6-án látványtáncban Európa-bajnok lett. A latin táncok és ezek motívumaira épülő, a színpadi igényeknek is megfelelő koreográfiák előadásával a Botafogó számos színházban szerepelt már nagy sikerrel. Töredékek egy tiszta ember életéből Bálint András vallomása Márai Sándorról, a színházról, újabb feladatokról Egy szóló irodalmi esten ritkán van telt ház napjainkban, még akkor is, ha a színész a legnépszerűbb hazai előadók közül való. Bálint András Márai-estjére azonban szerdán a Művészetek Házában annyian érkeztek, hogy a sok kint rekedt ember miatt október 11-én megismétlik a találkozót.- Hogy miért Márai Sándor műveit választottam? Úgy gondolom, hogy van valamilyen gondolkodásbeli azonosság bennünk - idézi az előadás születésének körülményeit a színművész. Nem akarom persze Máraihoz mérni magam, de egy színész sokféle szerepet játszik és sokféle színdarabbal találkozik az életében, az irodalomban és más módon, miközben időnként talál egy-egy írót, akire azt mondja: ha tudnék írni, akkor azt így tenném. Hát ő számomra Márai Sándor.- Mi okozza az író megújuló népszerűségét?- Szerintem minimum kettő Márai van. A szépíró, a fikció- és regényíró. Megvallom őszintén, őt kevésbé szeretem. Én a nonfiction írónak vagyok a híve, a memoár- és naplóírónak, a Polgárvallomástól kezdve a Föld, Föld munkájáig, amikor egy ember hihetetlen intelligensen, érzékenyen, fantasztikus humorérzékkel és nyitott szemmel figyeli maga körül a világot, engesztelhetetlen erkölcsi tartással, nem engedve a tízparancsolatból, függetlenül az ideáktól és a politikától. SZEZONNYITÁS A PNSZ-BEN. Ma este a Bűntény a Kecskeszigeten című darab színpadra állításával megkezdődnek az előadások a Pécsi Nemzeti Színházban. Ugo Betti színművét már az elmúlt szezon legvégén bemutatták a pécsi közönségnek Fábián Anita, Gráf Csilla, Füsti Molnár Éva és Köles Ferenc sze- replésével. Képünkön Füsti Molnár Éva és Fábián Anita jelenete. ___________________fotó: laufer László Lá tott dolgok: Pécs Hamarosan a könyvesboltokban lesz az Alexandra Kiadó új Pécs albuma, amely a hírek szerint minden eddigi próbálkozásnál gazdagabb ismereteket közvetít a városról. Látott dolgok: Pécs címmel jelentet meg könyvet novemberben a pécsi székhelyű Alexandra Kiadó, jelentették be sajtótájékoztatójukon, melyen dr. Toller László polgármester mondott megnyitó beszédet. Toller elmondása szerint őt Szebeni András fotóművész hívta fel telefonon, és ajánlotta figyelmébe a nemrégiben megjelent Bécs-Budapest című albumot, amelyet Hernádi Gyula íróval közösen készített. A személyes találkozó után kiderült, a város anyagi lehetőségeit meghaladja a könyv előállítása, így vonták be Matyi Dezsőt, az Alexandra tulajdonosát. Ha a politika, a gazdaság és a művészet képviselői ösz- szefognak, akkor lehet komoly eredményeket elérni, mint ahogyan ezt a közelmúlt jó példái is tanúsítják Pécsett, érvelt a polgármester. Szebeni Andrásnak nagyon sok pozitív élménye van Péccsel kapcsolatban, ezért elfogult a várossal szemben. Nem bédekkert kíván létrehozni, mondja, hanem olyan könyvet, amelyben a képek a város lenyomatai, s amely nem csupán az ide látogatóknak, de még a helybélieknek is a felfedezés élményét nyújtja. Hernádi Gyula szerint Pécs Toscana hangulatát árasztja. A városnak, fejtette ki, nincs légcsőhurutja, lélegzik. Úgy véli, a művészet nem más, mint a szabadság szimbolikus átélése, s számára a könyvben megjelenő képek a szabadságot jelentik. ____________________________________CSERI L Mű alkotások és tákolmányok A Mecseki Fotóklub negyedik alkalommal rendezte meg a Kortárs magyar fotográfia című kiállítássorozatát, szándékai szerint a mostani alkalommal is felmutatva azokat a szerzőket, áramlatokat, csoportosulásokat, amelyek a hazai progresszív irányzatok képviselői. A szándék nemes, a szervezés kiváló volt, az ország különböző részeiből idelátogató fotográfusok, esztéták, művészetet kedvelők jól érezték magukat a vendéglátók társaságában az elmúlt hét végi három nap programjai sorában. Bár az anyagi okok miatt a korábbi évekhez viszonyítva csökkent a helyszínek száma, de azért a Pécsi Galériában, a Művészetek Házában és a Dante Café- ban kiállított képanyag nem tűnt kevésnek. A minőségét tekintve azonban igencsak ellentmondásos benyomást keltett, s még az úgynevezett hozzáértők körében is homlokegyenest más vélemények fogalmazódtak meg ugyanazokról a munkákról. Csíkvári Péter nagyméretű, barokkos burjánzású, rendkívül míves technikával megalkotott fotói sekélyes tartalmukkal leptek meg, egyes képei a giccs határán billegnek, némelyikük át is esik nem kis sajnálatunkra. Bizonyos szempontból ezek ellentettje Ha- marits Zsolt képsora, amely a tárgyi világ egy-egy darabjáról készült a klasszikus fotográfia eszközrendszerével, de a végső határig redukált formában. A leegyszerűsítés oly tökéletesen sikerült, hogy a képek így már kiválóan alkalmasak lennének bölcsődei kiscsoportokban szemléltető eszközként kifüggesztve, beszédtanuláshoz. Farkas Antal Jama a fotográfia és a festészet korábbi korokban is alkalmazott, egyébként izgalmas összeházasítási állapotait idézi fel, ezúttal azonban totális kudarccal, valami megfoghatatlan okból azt gondolván, hogy neki Cézanne és Modigliani parafrázisokat kell készítenie a 21. század hajnalán. Farkas István amúgy teljesen érdektelen, említésre sem méltó, rutinszerűen legyártott aktjait rideg fémlemezre kasírozza, majd eléje csavarokkal felerősített plexilapokat helyez, s ezeket a szörnyű tákolmányokat lógatja ki műalkotás gyanánt. Természetesen akadnak pozitív megnyilvánulások is. Kitüntetett figyelemre méltóak Minyó Szert Károly alkotásai, amelyek ugyancsak a festészet és a fotográfia határmezsgyéjén helyezkednek el, de Farkas Antal Jama munkáinál lényegesen magasabb színvonalon, van bennük valami sejtelmes titokzatosság, amelynek megfejtése nem kevés intellektuális feladatot ró a nézőre. A tőle megszokott igen jó minőséget képviseli Szilágyi Lenke, s meglepően erőteljes Szász Lilla szentpétervári fürdőzőkről készült képsora. Igencsak kiváló kvalitásokat mutat föl Odrobina Tamás, Török András vagy Marsaiké Péter, utóbbi talán pályája legjobb képsorát alkotva meg. CSERI LÁSZLÓ Amerikában vagyok, rögtön jövök! „Ha először mész, előtte kérdezz, kérdezz, kérdezz!’’ Kriszta életmentőként dolgozott. Beugrik neked is: Tiszta „Sunset beach!” Dögös csajok, fényes izmú tarzanok. És cset- lett-botlott is ebből valami ott a parkban, a mesterségesen hul- lámoztatott medencékben, de azért ez más volt. Nem filmszerep. Kemény meló, kihívásokkal, rideg szabályokkal. USA, Wisconsin állam, Wisconsin Dells kisváros, az üdülőközpont szolgáltató-szórakoztató parkja. Nemes Krisztina, Eötvös Gábor és Aknai Luca (balról jobbra) már a hazaérkezés után Külföldi munkás. Ez volt a beosztása Aknai Lucának, Nemes Krisztinának, Eötvös Gábornak is. Mint százszám magyar és ezerszám más országból az USA-ban nyári munkát találó kelet-európai, finn, angol, skót egyetemista társaiknak. Rövidnadrág, póló a park emblémájával- feliratával, ha cudarrá válik is az idő. ha nem, vehetsz meleg egyenruhát, de a saját pénzeden. Egy széldzseki 28 dolcsi. A saját cuccod nem hordhatod. Hot dog, cukorkaárusítás, takarítás, hamburger, mosogatás, meg ilyenek.- Az ott dolgozó amerikai diákokat is ugyanúgy megszívatták, mint minket - mutat rá tömören Gabó a munkaerőpiac teljes demokratizmusára. - Első látásra azért tűnhet nekünk ez kizsákmányolásnak folytatja -, mert egy teljesen más kultúrával és munkamorállal szembesültünk. Az utóbbitól itthon elszoktunk, amíg fel nem veszed a fordulatot, amíg nem látod be, hogy piszok kemények a szabályok, azt hiszed, veled akarnak kiszúrni. Okosak ezek a fiatalok, nem lehet őket már a hathúszasra felültetni. Pécsről indultak - szervezőiroda közvetítésével - június végén. Nézzük, mit ígértek nekik.- Legalább 12 óra napi munka - emeli ki a lényeget Luca, mert végül is nem csak tapasztalni, látni, nyelvet gyakorolni mentek, pénzt keresni is. Annyit, hogy az itthon befizetett pénzt, a szerződés utáni tervezett amerikai körút költségeit fedezve még azért maradjon is valami. Itthon 500 dollárt kellett a munka szervezőjénél befizetni, újabb 500- ba került a repülőjegy, és legalább ennyinek kell lennie a zsebedben, hogy beléphess az USA-ba.- Wisconsinban a minimális órabér 4,75, az átlag 10-11 dollár. Mi 6-7 körül kaptunk, ehhez jött még a bonusz: minden ledolgozott óra után egy dollár a szezon végén - ha kevesebb büntetőpontod volt ötnél. Ha több, vagy már előbb kirúgtak, vagy ugrott a bónusz. Nincs ezzel különösebb baj, csak a napi munkaidőnk nem érte el a kilenc órát, de ez nem az itthoni szervezésen múlott. Akik tizenkettőt dolgoztak, megszedhették magukat. És persze ha jó gyerekek voltak. Nem kell lenézésre, megaláztatásra gondolni. Csak a szabályokra. Volt aki azért repült, mert megszólalt a saját anyanyelvén. Előre megmondták, nem szabad. Mások késtek két- szer-háromszor - irány a kapu. Kitűrték az egyenruhapólót az egyenruha sortból? Szevasz, eddig tartott... Szóval jobb ha figyeled a szabályokat, könnyen a nevedre vésik a büntetőpontokat, aztán már írhatsz is haza: Amerikában vagyok, rögtön jövök!- Jól éltünk - mondja Luca -, pazar volt a szállásunk. Ebben szerencsénk volt, hallottunk bútorozatlan, töküres kollégiumi szobákról is. Napi 5 dollárt fizettünk, nagyjából eny- nyi bőven elég volt a kajára is, az utóbbit mi a parkban féláron kaptuk.- Az amerikaiaknak fogalmtik sincsen, hol.van Magyarország, Pécs. Ott volt a mellünkön a névtáblánk - mondja Kriszta. - Elolvasták, csodálatos, mondták, amíg meg nem kérdeztük: és tudod hol van? Amit nem ismernek, amiről nem tudnak - bő a lista -, azt elintézik azzal, hogy csodálatos. Nagyon felszínesek - fogalmaz visszafogottan.- Egy nyugalmazott ezredes jelentett felüdülést, ő név szerint ismerte vezető politikusainkat is - emlékezik Gabó. - De ő Európában szolgált... A többiek ha öt országot ismertek ideátról, máris a tájékozottabbak közé tartoztak. Ők is nekirugaszkodtak szeptember harmadika után - eddig szólt a szerződésük - Amerikának. Pontosabban a keleti part harmadának. Kocsit vettek, kétszer is átverték őket. De 17 szabad napjuk volt a szabadság országában! Lett volna. Megálltak a viharvert Plymouth-tal kajázni az út szélén, alig tíz mérföldre az egyik céltól. A Niagara vízeséstől. Elkezdtek csengeni telefonjaik. New York, World Trade Center, Washington, Fehér Ház, Pentagon. Luca közvetített. Leintették, mit hülyéskedik... Az úton minden úgy zajlott tovább, mintha mi sem történt volna. A telefonhívásokat itthonról kapták. Rögtön visz- szafordultak, New York, más közeli városok felé, ahol ismerősök vannak. Sikerült az első, Detroititól induló géppel hazajönniük.- Egyelőre úgy érzem, nem mennék még egyszer vissza - válaszol Luca. - De nem tudom, mint mondanék fél év múlva...- Aki másodszor megy vissza, nem bukja el azt, amit mi. Kérdezni kell, mindenről. Akkor nem vesz rossz autót, jobb munkát talál, nem nyúl az ehetetlen felvágotthoz - ösz- szegez Gabó. - De érdemes, mert anyagilag és mentálisan is óriásit lehet profitálni.- Életem legszebb nyara volt - summáz Kriszta -, azzal együtt, hogy rájöttem, észérvekkel az amerikaikra nem lehet hatni. Nekik saját szabályaik vannak, te pedig ott vagy. MÉSZÁROS ATTILA-Ez a tisztaság az, amiért ilyen kedvelt az előadása a hölgyek körében?- Én inkább úgy fogalmaznék, általános tapasztalat, hogy a színházba járóknak a kétharmada nő. Ezt egyébként igazolják a színházigazgatóságom helyszínén, a Radnótiban készített statisztikák is. A hölgyek jobban érdeklődnek az irodalom iránt, nekünk, színházi embereknek bennük van minden reményünk.- Az előadás hihetetlenül nehéz. Másfél óra monológ versrészletekkel, prózai töredékekkel Hogyan lehet erre felkészülni, a produkciót állandóan szinten tartani?- Érdekes, hogy a műsort egyetlen alkalomra állítottam össze. Kedvtelésből, szórakozásból 2000. április 11-re készült, Márai 100. születésnapjára. Aztán akkora érdeklődést keltett, hogy azóta a Radnótiban havonta egyszer sorra kerül, de rengeteg meghívást kapok vidékre, s voltam vele külföldön is. így mindig egy kicsit rakok hozzá, a program tehát folyamatosan alakul, állandóan felfrissül, s vele együtt én is.- Jut mellette ideje a színészi munkám?- Színházigazgató vagyok elsősorban, de természetesen játszom is. Sőt, nemcsak a Radnótiban lépek fel, de egészen véletlenül egy Márai-szerepet kaptam a Miskolci Színházban is, a Kaland című darabban.- A színidirektor hogy látja, javul a megbecsülése az intellektuális színháznak?- Nézze, a Radnóti sajátos helyzetben van. 250 embernek könnyebb beszélni, játszani, mint 800-nak. Pontosabban itt szűkebb a tér, ezért értelmiségibbek az előadások. Azt gondolom, hogy mindig marad egy réteg, mely hol szűkebb, hol tágabb, amelyik a bonyolultabb irodalmi gondolatok iránt érdeklődik.- Báhnt András színészként mire készül a közeljövőben?- Tulajdonképpen ezt a Márai-szerepet Miskolcon tavaly csak éppen hogy bemutattuk, ezt most felújítjuk. Emellett tanítok a „főiskolán”, s forog az agyamban egy másik irodalmi estnek a gondolata, egy másik magyar írótól, de ez még csak embrionális állapotban van, mészárosbj.
