Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)

2001-09-21 / 258. szám

2001. Szeptember 21., péntek HAZAI TÜKÖR 3. oi Célkeresztben Budapest A köz pénzének átgondolat­lan költésével, kapkodással, összességében komolytalan gazdálkodással vádolja a kor­mányt az Országgyűlés költ­ségvetési bizottságának elnö­ke, Szekeres Imre (MSZP). Mádi László (Fidesz), a Mi­niszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára a tava­lyi év zárszámadása kapcsán csupán apróbb formai hibák­ról beszél. Mádi László, a költségvetési bi­zottság volt alelnöke úgy fogal­mazott: a kormány a parlament ellenőrzése alatt törvényesen gazdálkodik, s ezt az ÁSZ sem vi­tatja. Legfeljebb apró formai hi­bák akadnak a zárszámadásban, de azokat még az idén korrigál­ják. A bevételek gyarapodása nem „ördögi machináció”, ha­nem a javuló adózási fegyelem és az infláció emelkedésének követ­kezménye, mint számos más or­szágban. Furcsa - tette hozzá -, hogy miközben egyes gazdasági kutatók és szakértők, sőt olykor maga az MSZP is a túlzott bérki­áramlás miatt ostorozza a kabi­netet, most ezt hibaként rója fel az ellenzék. Valójában az EU- elvárásnak is számitó reálbér-nö­vekedés nem haladja meg a gaz­dasági erőnknek megfelelő ha­tárt. Az említett 100 milliárd fo­rint idei évre történő átcsoporto­sítása sem törvénytelen, az az a költségvetés emberek életkörülményeinek ja­vítását célozza. Részben a maga­sabb infláció miatt például foko­zottabban emelkednek a nyug­díjak, kiterjesztik a Széchenyi- programot, s több jut bérlakás­építésre, valamint a gyógyturiz- mus fejlesztésére is. A költségvetési bizottság teg­napi ülésén az ellenzéki hon­atyák az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésére hivatkozva nem szavazták meg a kabinet ta­valyi gazdálkodásáról, illetve az idei tervezett módosításokról szóló beszámolót. Szekeres Imre, a testület szocialista elnöke úgy véli: az ÁSZ-jelentés egyértelmű­en azt bizonyítja, hogy a kor­mánynak fogalma sincs a valós gazdasági folyamatokról. A költ­ségvetési káosz jelei közül a ta­valyra várt bevételek és kiadások 9-9 százalékos kilengését, az inf­láció mértékének szándékos alul­tervezését, az így szabaddá váló pénzek ellenőrizetlen és komoly cél nélküli költését (például a protokollkiadások meghárom- szorozását), illetve közel 100 mil­liárd forint „fű alatti” elkülöníté­sét, majd elosztogatását említet­te. Hangsúlyozta azt is, hogy míg a gazdasági növekedés megha­ladta az 5 százalékot, a reálbérek csak 1,5 százalékkal növekedtek. A költségvetésben megjelölt cé­lok több ponton átláthatatlanok, az ígért beruházások - például számos gyorsforgalmi út - rész­ben vagy egyáltalán nem készül­tek el. TAKÁCS MARIANN Áll a kisgazdabál Budapest-Kecskemét Az FKGP országos elnöksége és vezetősége megtiltja a Füg­getlen Kisgazdapárt képvise­lőcsoportja név használatát a Szentgyörgyvölgyi Péter ve­zette frakciónak - jelentette ki Torgyán József pártelnök csütörtökön. A pártelnök emlékeztetett arra: az Alkotmánybíróság határozata értelmében a pártoknak van frak­ciójuk, és nem fordítva.- Ezért felkérjük a Ház elnö­két, hogy tiltsa el a bitorlókat az FKGP frakciónév használatától, és biztosítsa a párt legitim or­szággyűlési képviselőcsoportjá­nak működését - közölte Torgyán József. Az FKGP elnöke a szerda esti rendkívüli frakció­ülést - ahol hat képviselőt kizár­tak - illegális összejövetelnek ne­vezte, és megismételte korábbi kijelentését, amely szerint azért folyik több éve támadás a párt el­len, mert a Fidesz, hasonlóan a KDNP-hez és az MDF-hez, be akarja olvasztani az FKGP-t. A pártelnök megfogalmazása szerint az FKGP-t a nyilas dikta­túra és a Rákosi-diktatúra idején hasonló agresszivitással próbál­ták eltüntetni a politika színteré­ről, mint most. - Ne engedjük, hogy ezt az időszakot a Fidesz- diktatúra kövesse - szögezte le.- A sajtóból tudtam meg, hogy kizártak a képviselőcsoportból. Nem voltam je­len a frakcióülésen - mondotta Zsikla Győző, az FKGP soltvadkerti képvise­lője. A vonaton ültem, amikor a titkárnő rám telefonált, hogy néhány perc múl­va frakcióülés lesz. Akkor azonban a mozgó vonatról nem tudtam leszállni. Kérdésünkre, miért zárhatta ki a cso­port, Zsikla Győző így felelt: állítólagos kormányellenes magatartásomért. A héten a mezőgazdasági bizottságban felszólaltam, amikor az FVM képviselő­je ismertette a szőlősgazdáknak szánt támogatási elképzeléseket. Elmond­tam, hogy későn érkezik a segítség, a gazdák akkorra már értékesítik nyo­mott áron a szőlőt, amikor a pénz a rendelkezésükre állna. Azaz így nem a termelő, hanem megint a kereskedő jár jól. Ha az FVM valóban akart volna segíteni a gazdáknak, akkor a támoga­tást már augusztusban megszervezi - mondotta Zsikla Győző. Átadták a felújított Duna-hidat A kormányfő hordót gurított a Dunántúlról az Alföldre A DUNAFÖLDVÁRI HÍD A felújítás költsége 3,6 milliárd forint. Az építést a Közgép Híd­építő Konzorcium végezte mind­össze 14 hónap alatt. Teljes lezá­rást csak kivételesen indokolt esetben alkalmaztak. Az acél- szerkezetű híd 1450 tonna súlyú, 492 méter hosszú, teljes széles­sége 13,4 méter, ebből a kocsi­pálya 7 méter. A felújítás során egy 2,4 méter széles konzol is épült a kerékpárút számára. A söröshordó kormányfői segítséggel gurult át a hídon FOTÓ: TOLNAI NÉPÚJSÁG Fordítottunk a világ folyásán - mostanában az a szokás Magyarországon, hogy az ilyen nagy beruházásokat mi végezzük el. Ön­becsülés kérdése, hogy amire mi magunk ké­pesek vagyunk, azt magunk is csináljuk - mondotta hídavató beszédében Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Dunaföldváron. Dunaföldvár Harmadszor avattak hidat Dunaföldváron. 1930- ban készült el az első, akkor csak közúti híd. 1944-es felrobbantása után 1951-re épült újjá, közúti és vasúti forgalomnak is helyet adva. A harmadik avatás tegnap történt. 14 hónapi mun­ka után korszerű, kétpályás közúti híd elkészül­tét jelentette Orbán Viktor miniszterelnöknek a beruházó Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkeze­lő Kht. és a kivitelező, a Közgép-hídépítő Konzor­cium képviselője. Az ünnepségen beszédet mon­dott Koltai Tamás, Tolna megye közgyűlésének elnöke, ott volt dr. Ádám Pál, Bács-Kiskun megye közgyűlésének alelnöke, Nagy Gábomé, Dunaföldvár, és Németh József, Solt polgármeste­re, Tóth Ferenc, a választókerület országgyűlési képviselője, akinek szerepét a beruházás szüksé­gességének felismerésében a miniszterelnök be­szédében külön kiemelte. Orbán Viktor szólt a kormány azon törekvésé­ről, hogy a nagy beruházásokat hazai vállalkozók valósíthassák meg, erősítve az ország gazdasági erejét. A miniszterelnök beszélt a Duna-hidak je­lentőségéről, megemlítve a már építés alatt álló szekszárdi és a tervezett dunaújvárosi hidat. Kö­szönetét mondott a közlekedőknek, a dunaföld- váriaknak azért, hogy türelemmel viselték az épí­tés körülményei okozta kellemetlenségeket, és ígéretet tett, hogy a közeljövőben elkészül a híd­ra vezető, a várost elkerülő új út is. A híd történe­tét Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára ismertette. Több száz érdeklődő jelenlétében Mayer Mihály pécsi katolikus megyéspüspök és dr. Márkus Mihály, a Magyarországi Református Zsinat alelnöke mondott áldást, majd a kormány­fő vágta át a nemzetiszínű szalagot, és - ahogy hídavatáson szokás - söröshordót gurított át az alföldi hídfőig Koltai Tamás, Tóth Ferenc és Nagy Gáborné segítségével a hídon. __________________________RÁKOSI GUSZTÁV A KORMÁNYFŐ AZ ATOMERŐMŰ JÖVŐJÉRŐL A kormány hosszú távon számol a paksi atomerőművel - nyi­latkozta a megújult hídon munkatársunknak Orbán Viktor miniszterelnök.- Dél-Dunántúl gazdaságának je­lentős tényezője a paksi atomerő­mű. Dr. Mészáros György, az igaz­gatóság elnöke több helyütt is hi­vatkozott arra, hogy a cég vezeté­se a blokkok élettartam-hosszab­bításának kérdésében - amely so­káig vita témája volt - bírja az ön és a kormány támogatását.- Ez pontosan így van. Amikor az atomerőmű új vezetői, dr. Mé­száros György elnök úr és Baji Csaba vezérigazgató úr velem tár­gyalásokat folytatott, hogy mi­lyen körülmények között vállal­nák a megbízatásukat, az első ké­résük az időtartam meghatározá­sa volt, hogy tudják, milyen távra tervezhessenek. Akkor hangzott el az ígéretem, amelyre ön hivat­kozik. Arra kértem őket, úgy lás­sanak feladatukhoz, hogy élettar­tam-hosszabbítás következik, te­hát a paksi atomerőmű jövőjét hosszú távra tervezzék. A paksi atomerőmű ma a ma­gyar villamosenergia-szükséglet- nek mintegy negyven százalékát adja. Ez olyan arány, amely az or­szág egyik legfontosabb ipari üzemévé avatja a paksi erőművet. Nagyon fontos, hogy ez jó kezek­ben legyen, biztonságosan mű­ködjön, hozzáértő emberek ve­zessék. Ezek a feltételek most adottak. Egyre erősebb az ener­giapiacon is a verseny. Éppen ezért fontos, hogy a magyar kéz­ben maradó vállalatok versenyké­pesek legyenek. Paks pedig bizto­san magyar tulajdonban marad, hiszen része a Magyar Villamos Művek Rt.-nek, az Paks nélkül nem működik. Tehát ezért fon­tos, hogy az atomerőművel ne mint kifutó erőművel, hanem hosszú távon is a magyar energia- rendszer részét képező üzemmel számoljuk. így is teszünk, ezért támogatjuk az erőmű élettarta­mának meghosszabbítását. Ma­gyarán a hír igaz! R.G. Vita a kétkamarás parlamentről Az alkotmányjogász az egyéni képviselet erősödését javasolja A jelentősebb civil szervezetek mellett jogászokat, politikuso­kat, kisebbségi képviselőket, egyházi és más közéleti szemé­lyiségeket hívott meg ma esti vitafórumára a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT). A rendezvényen a kétkamarás parlament szükségességéről Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tart vitaindító előadást. Budapest A Társadalmi Érdekegyeztető Ta­nács tíz éve következetesen kiáll a kétkamarás parlament szüksé­gessége mellett. Az elmúlt évti­zedben politikusok és jogászok között többször is fellángolt a vi­ta: felváltsa-e a hazai egykama­rás rendszert a kétkamarás parla­ment, s ha igen, a felsőháznak milyen szerepet szánjanak. A ci­vil szerveződés véleménye mind­ezidáig nem jutott jelentős sze­rephez, most azonban úgy lát­ják, hogy Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-je­löltjének felvetésével lezárulhat a vita. Mára átalakultak az érdekkép­viseletek, és a társadalomban fel­lelhető érdekviszonyokat a pártok már nem képesek megfelelően megjeleníteni - fogalmazott la­punknak a mai tanácskozást meg­szervező TÉT alelnöke. Kemény László szerint a politikai és a civil életben bekövetkezett változások miatt ma nagyobb esélye van a kétkamarás parlamentet támoga­tók összefogásának, mint koráb­ban. Túlságosan pártközpontúvá vált a politizálás, a társadalmi ér­dekek mind teljesebb megjelení­tése a mai Országgyűléstől a TÉT alelnöke szerint nem várható. így a civil szervezeteket, egyházakat, kisebbségeket, szakszervezeteket összefogó második kamarának a 2002-es választások után még in­kább megnőhet a szerepe. Lővétei István, az Államigazga­tási Főiskola tanára álmegoldás­nak tartja a második kamarába küldött civilek - szakszervezetek, egyházak, kisebbségek - szerepé­nek felértékelését. Az alkotmány- jogász szerint nem kell ahhoz fel­sőház, hogy a társadalom széles rétegeinek érdeke megjelenjen az ország házában. Erre volnának ugyanis az egyéni képviselők, akik esősorban nem pártjukat, sokkal inkább a rájuk szavazó ál­lampolgárok gondját-baját, óhaját kellene, hogy megjelenítsék a par­lament falai között. Például sehol a világon nincsen felsőház csak a kisebbségek érdekeinek megjele­nítéséért, a szakszervezetek helye pedig a munkahelyeken és nem a parlamentben van. Lővétei mindemellett visszaál- líthatónak tartja a második világ­háborút megelőző kétkamarás rendszert. Ez esetben tisztázni kell majd, hogy milyen feladatok­kal és jogosítványokkal lehetne a második kamarát, vagyis a felső­házat felruházni. Egy kétkamarás parlament mindenképpen lassab­ban és drágábban működik. A törvényhozásnak nem ártana a megfontoltság - véli a szakember. Két kamara esetén az alsó- és fel­sőház addig küldözgetné egy­másnak a törvényjavaslatokat, amíg azok el nem nyernék legtö­kéletesebb alakjukat. A második kamarának lehetne szerepe a kormány ellenőrzésében is, ám ez idegen a magyar hagyomá­nyoktól, a kormányzat ellenőrzé­se a mindenkori ellenzék felada­ta. Az alkotmányjogász szerint a politikai rendszer valóban meg­lévő hibáit ki kellene küszöbölni, de indokolatlan és megalapo­zatlan ezt a szerepet a felsőházra hárítani. HORVÁTH MAGDOLNA __________Hírek_________ HÁ ZELNÖKI HARAG. Egyet len pártelnöknek sincs jogosít­ványa arra, hogy a parlament működésére vonatkozóan ész­revételeket fogalmazzon meg, még kevésbé, hogy kötelező ér­vénnyel bármit előírjon - jelen­tette ki Áder János a házbizott­ság csütörtöki ülését követően. Az Országgyűlés elnöke Torgyán József hozzá intézett levele kapcsán mondta ezt, amelyben a kisgazda pártelnök megtiltotta, hogy a Szent­györgyvölgyi Péter vezette frak­ció az FKGP-képviselőcsoport nevet használja. CSALÁDI PÓTLÉK. Emelt összegű kiegészítő családi pót­lék folyósítását javasolja Surján László fideszes országgyűlési képviselő azon gyermekek után, akiket gyámként nagy­szülőjük vagy más nyugdíjas nevel. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter el­mondta: a tárca a kormánnyal egyetértésben támogatja a mó­dosító javaslatot, amely a gyer­mekek családban történő neve­lését szolgálja. LISTAVEZETŐ. A szocialisták fővárosi elnökségének ajánlásá­val összhangban Kovács László pártelnököt javasolja a fővárosi lista vezetőjének az MSZP bu­dapesti párttanácsa, amely az országos lista élére Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltet in­dítványozza - derült ki a buda­pesti párttanács szerdai, éjsza­kába nyúló ülését követően. MINIMÁLBÉR. Az MSZP tá mogatja a minimálbér emelé­sét, de csak úgy, ha ez együtt jár a közterhek mérséklésével - hangsúlyozta Burány Sándor szocialista képviselő csütörtö­kön. Közlése szerint a minimál­bér jelentős emelése az MSZP gondolkodásában együtt jár az adóterhek mérséklésével. A szocialista képviselők rosszul ülnek a lovon, amikor úgy gon­dolják, hogy közpénzekből kell béremelést finanszírozni - rea­gált Őry Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai állam­titkára az MSZP-frakció csütör­töki javaslatára. MEGÍTÉLÉS. Az uniós ország­jelentés a belügyi területen el­ért eredmények alapján Ma­gyarországot az első helyre te­szi a csatlakozni kívánó orszá­gok között, ami azt bizonyltja, hogy a tárca külső megítélése kedvezőbb, mint az országban kialakult kép - hangoztatta Pintér Sándor az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága előtt csütörtökön. LEVÉL. A Magyarországi Refor­mátus Egyház zsinatának el­nöksége igeellenesnek, a refor­mátus hitvallással összeegyez­tethetetlennek tartja az Ébresztő című kerületi lapban ifjabb Hegedűs Lóránt nevével megje­lent írás szövegét - derül ki a Duna-melléki Református Egy­házkerületnek két héttel ezelőtt elküldött, tegnap nyilvánosság­ra került levélből. A szeptember 5-i keltezésű levelet Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelké- szi elnöke és Kálmán Attila vilá­gi elnök, főgondnok írta alá. JAVASLAT. Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata azt ja­vasolja a párt elnökségének, hogy kormányra kerülése ese­tén egy kisebbségi, határon túli és egyházügyi minisztériumot hozzon létre - jelentette be Tabajdi Csaba szocialista parla­menti képviselő csütörtökön. ÚJ PÁRT? Új párt megalakulá­sát sejteti, hogy szeptember 29-én találkozót tart a csepeli munkásotthonban a Politikai Főiskola Baráti Köre, amelynek tagjai a tanintézet valamikor hallgatói, oktatói és dolgozói közül kerülnek ki. ■ á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom