Új Dunántúli Napló, 2001. szeptember (12. évfolyam, 238-267. szám)
2001-09-08 / 245. szám
10. OLDAL HIMESHÁZA B E MUTATKOZIK 2001. Szeptember 8., szombat A község vezetői A község polgármestere Rozmer András, alpolgármester Lakatos László. Képviselők: Fischer Mihály, Jakabné Heller Anna, Mi- chelisz András, Mezei István, Poltné Schumann Ildikó, Schul- teisz Ferencné. A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke Jakabné Heller Anna, tagjai: Krammné Mezei Anikó, Millich Józsefné. AHimes- házai Körjegyzőséghez tartozik Székelyszabar, Szűr és Erdősmárok. Körjegyző Scheich Gáspár. A labdarúgó-szakosztállyal rendelkező Himesházi Sportegyesület elnöke Fischer Mihály. A közelmúltban megalakult Himesházi Falusi Vendéglátók Baráti Köre is, amely ma már közel húsz turizmussal foglalkozó családot tömörít. Elnöke Millich Józsefné. Az Idősek Klubját Rosenberger Ferencné vezeti. A Nemzetiségi Múzeumért Közalapítvány elnöke Jakabné Heller Anna. Az iskola munkáját a Nemzetiségi Iskoláért Közalapítvány segíti. A település plébánosa dr. Kormon József. A falu díszpolgárai a németországi Andreas Hoh- mann és Adam Hohmann. m Közös esernyő alatt A himesi németek a fuldai járásból érkeztek. Eddig is voltak erről emlékeik, amit a fuldai Rasdorffal 1983-ban felvett kapcsolatuk megerősített. A két település nyelvjárása ma is rokon - sok szófordulatban azonosak, például annak kifejezésére, hogy esik az eső, nem az „es regnet”, hanem a „s rant” forma dívik mindkét helyen. A testvérközségi viszonyt 1989-től aláírt szerződés is megerősítette. A kapcsolatok ápolására alakult Népek Barátsága Egyesületet Rozmer Andrásáé vezeti. A barátság tízéves évfordulóját a Rasdorf tiszteletére emelt emlékkő köszönti az iskola előtt. ■ A célok egyike az ipari park Ez a rendezett, szép, összközműves település nemcsak lakói szorgalmával tűnik ki, de fiataljainak iskolázottságával is. Rozmer András polgármester a „valóság párnáján álmodik”- egyebek közt ipari park szerepel a község tervei közt. | Feked, o Lovászhéíény Nagypall ? Véménd R Fazekasboda Szebény0- Az 1995-ös októberi időközi választás során lettem polgármester - mondja Rozmer András - 1990-től képviselő, majd alpolgármester voltam. Szakmám szerint mélyépítő üzemmérnök vagyok, van egy vállalkozásom, úgyhogy egészen a múlt évig tiszteletdíjasként láttam el a munkámat. Feleségem az iskolában hittant oktat, három gyermekünk van: nagyobbik lányom a Semmelweis Egyetemen gyógyszerészhallgató, fiam a Egyesült Államokban nemzetközi kapcsolatok szakon tanul egy keleti parti egyetemen. A legkisebb lányom általános iskolás. 1990-ben mint képviselő, az első helyen szerepeltem - korábban a katolikus beállítottság hátrányt jelentett. Ma viszont, ha nem is előny, de nem akadályozó tényeHIMESHÁZA NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA B 1320 1286 1208 1990 1995 2001 ző. Végül is én a gazdaságból érkeztem a közigazgatásba, csak amíg egy vállalkozásnál direkt irányítási rendszer van adott feltételek között, az önkormányzat egy kicsit másképp működik; itt meggyőzésre, empátiára egyaránt szükség van a döntéshozatalhoz. És azt hiszem, megfelelő csapatban dolgozhatom, a képviselők támogatják a munkámat. Himesháza mindig viszonylag jó helyzetű község volt. A rendszerváltás előtt már vize, rendezett útjai voltak, 1989-90-ben Geresdlakkal, Bóllyal, Pécsvárad- dal összefogva bevezettük a gázt. Némileg sajátos, hogy az itteni emberek Pécs-Vasas és Komló szénbányáiban dolgoztak, a nyolcvanas évek végéig három busz vitte az embereket a bányába. Bányász volt édesapám is. Helyben a Petőfi Tsz volt a legnagyobb munkaadó. A rendszerváltás után a legnagyobb beruházás az új általános iskola felépítése volt 1992-93-ban, de sorolhatnám a járdafelújításokat, az öregek otthona kialakítását, a partfalépítéseket. 1998-tól 2000-ig kiépítettük a szennyvízhálózatot Szűrrel, Székelyszabarral és Görcsönydo- bokával közösen - az 1 milliárdos beruházáshoz a négy önkormányzatnak 20 százalékos önrésszel kellett beszállni, ez lakásonként 130 ezer forint, tíz év alatt történő törlesztését jelentette. A rendezési tervünk 1996-ban készült el. Geresdlak ó Kékesd o Szilágy \ X .oszür "Wed Erzsébe' HIMESHÁZA # Marázaö- Ami a munkaerőhelyzetet illeti, a téesz számos gazdasági egységre szakadt, a fiatalok egyénüeg is elkezdtek gazdálkodni, de csak tíz-ti- zenkét család lehet, amely kimondottan a földből él. Aki akart, talált munkát, sok az építőipari kisvállalkozás, a többség Mohácsra, vagy Pécsre jár. A munkanélküliség talán 2-3 százalékos lehet, a jövede- lempótiósok, segélyezettek száma is elenyésző. Tudni kell, hogy Hi- mesházáról 30 fiatal jár egyetemre- főiskolára, 80-an tanulnak középiskolákban, s noha az általános iskola körzeti, a 130 tanulóból 90-en hi- mesiek. A falu lakossága azonban csökken, évente átlagosan 6-7 kicsi születik, ugyanakkor 15-20-an halnak meg - a természetes fogyás gyorsabb ütemű, mint a születések száma. A fiatalok későbbi pálya- és életkezdése következményeként a szülések időpontja is kitolódott.- Ez évre tervezett működési kiadásunk 120 millió forint - iskolánk, óvodánk van, öregek otthonát, kultúrházat, körjegyzőséget kell fenntartani. Az idén 10 milliós önrészt tervezünk a pályázatokra, az eddig beadottak révén az iskola fűtésének korszerűsítésére 2 milliót, a kultúrház eszközállományának bővítésére 600 ezer forintot nyertünk. A csapadékvíz-elvezetés megoldásához 5 milliót várunk az idén, és adtunk be pályázatot az ISM-nek az iskola tornatermének bővítésére is. Reményeket fűzünk az ipari park jövő évi kialakításához is, amely a viszonylag képzett munkaerőnek köszönhetően idecsábíthat befektetőket is. H imesháza neve a festett, azaz „hímes” ház kifejezésből származik. Szent István korabeli temploma számos községet ellátott. 1332- ben „Hymisház” a Pécsi Püspökség birtoka, a török időkben szinte teljesen elnéptelenedik. AXVIII. század első felében betelepülő fuldai németek alakították ki a község mai szerkezetét az ősi falutól délre, majd az 1945-ös kitelepítésekkel székelyek és felvidéki magyar családok költöztek ide. Ma a katolikus Himesháza a német hagyományú, gazdag település rendezett képét mutatja, könnyebben vészelte át a rendszerváltást. Számos életképes vállalkozás született, és szolgáltatásokban is átlagon felül ellátott. Ma is aszükebb térség fontos központja. A falakon fekete kendők és Mitzin- ger István helyi naiv festő képei fogadnak, ha a Heimatmuseum Nim- meschbe, vagyis a tanmúzeumba lépünk. Az asztal körül magas támlájú, „egyenes derekú” német székek várják a diáklátogatókat - itt tartják a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Az első helyiség a konyha, ahol kék-piros tálaló, a fogason kötények, kalapok, fejkötők, rokka és Johann Pest 1885-ben készült ládája. A tisztaszobában jegyespár feA tisztaszoba a múzeumban tókkal is illusztrált kollekciót, és a múzeumpedagógiai foglalkozásokat is vezeti. A ’97-ben nyűt gyűjtemény legalább száz helyi család önkéntes adománya által szaporodott fel, egykori, forgalmas, vásározó joggal is rendelkező falu mindennapjait felidézve, ahová Villánytól Makóig az ország minden részéből bekopogtatnak a diákok és a turisták is. Az egyik a leggazdagabb gyűjtemény lehet az országban, ahol tizenegy népviseleti báFOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ ketében, egy házaspár ünnepi és egy másik köznapi viseletben, míg a iparos szerszámokat, földműves eszközöket sorakoztató nagyterem közepén munkaruhában látni őket. A múzeum az 1900-as évek ele- jének-közepének tárgyi anyagát sorakoztatja, tudom meg Jakabné Heller Annától, aki Micheliszné Heil Teréziával állította össze a Himesháza múltjába bevüágító, fobu, korabeli bútorok, gyermekjátékok, s szinte minden fontosabb egykori és mai szakma - borbély, suszter, bognár, asztalos, ács - eszközei ki vannak állítva. Sőt, tekintettel Himesháza bányászmúltjára, a teremben külön sarkot szenteltek a bergmannok emlékének, ahol a lámpa, a bányászöltözék mellett ott az utolsó bányászajándék, egy cipó nagyságú széndarab is. _______■ 7735 Himesháza, Radnóti t. 10. Telephely: Himesháza Tsz. Major A Kft 1996-ban alakút, fő tevékenységi köre: műanyag nyílászárók készítése és beépítés, valamint műanyag redőnyök készítése, szerelése, és télikertek készítése. Két féle profillal dolgozik, egy hármas és egy kettes gumitömítéses rendszerrel. Látogatás Dorisznál, a teknősnél Új, szerveződő civü szervezetekkel számos kistelepülés dicsekedhet, élénk kulturális élettel kevésbé. Hi- mesházát viszont megelőzi a híre, óhatatlanul eszünkbe jut, itt csaknem töretlenül élnek tovább a német nemzetiségi hagyományok. Másfelől a kultúra menedzselésének választott formája nagyon is új: Poltné Schumann Ildikó vállalkozóként vezeti a művelődési házat, ami annyit jelent, hogy az önkormányzat bérleti díj nélkül bocsátja rendelkezésére az épületet, de ő maga nem kap fizetést - azt a bevételekből kell kigazdálkodnia szerződésben rögzített feltételek szerint. Bevételt döntően a kéthetente tartott zenés bálok hoznak. Ennél is lényegesebb, hogy falai közt régóta hangszeres zeneoktatás folyik, és itt gyakorol a község tíz éve alakult, iskolásokból, fiatalokból verbuválódó nemzetiségi táncegyüttese is Krammné Mezei Anikó vezetésével. A korosztályok szerint három tánccsoportra tagolódó együttes az októberi, jubileumi fellépésére készül, tánctudásuk színvonalát számos meghívás jelzi, például nyáron az ifjúságiak Ulmban szerepeltek a Donauswabische Kulturzentrum szervezésében. A többségében nőkből álló vegyeskórus két éve alakult, Millich Józsefné személyében akadt olyan vezetőjük, aki szervezi életüket, fellépéseiket. Poltné Schumann Ildikó nemrégiben alakított amatőr színjátszó kört, és a megyei versenyen újoncként indulva, mindössze két hónapos együttlét és gyakorlás után a himesiek hetedikek lettek a tizenöt csapatos mezőnyben. Nem alaptalanul szövögetnek merészebb álmor kát. A Riba Zsuzsanna vezetésével megalakult székely szakkör is feltétlenül említést érdemel - tárgyi emlékeket gyűjtenek, betlehemes játékokat adnak elő és tánccsoportjuk is van. Az összefogás és a hagyományszeretet jelképének is tekinthetjük a sorolt szakkörök, együttesek idei millenniumi fellépését, amikor az „István, a király” házi változatát adták elő saját rendezésben augusztus 19-én este az iskola udvarán, majd másnap Bolyban, óriási közönségsikert aratva. A kultúrának, a hagyományápolásának legtermé; szetesebb szövetségese az iskola; de látatlanban kevesen hinnék, milyen is ez a 12 tantermes, ragyogó szak- tantermekkel, tavaly óta internettel ellátott intézmény, amely a település egyik jelképévé nőtt. Mint Balázs Balázs szobrászművész-tanár, az iskola igazgatója elmondta, az épület tisztaságát annak is köszönheti, hogy rendjéről, a nyílászárók festéséről gyakran maguk a gyerekek gondoskodnak; de az ő szívügyük például a természettudományi szaktanterem pinty-házas- párának és Dorisznak, a teknősnek az ellátása is. Nagy üvegablakaival a gyönyörű tájra néző aulában agyagállatok sokasága a kerámia szakkör munkáját dicséri, de mindenütt a falakon rajzok, festmények - a kisdiákok munkái - sorakoznak. Á szülők kérésére már első osztálytól tanítják a német nemzetiségi nyelvet, felső tagozattól választható az angol is. Egyes tantárgyakból német nyelven folyik az oktatás, amelynek a többletköltségeit az önkormányzat biztosítja. Egy torony száz éve A templom tornyából múltat, jelent és jövőt is belátni. A torony alján a templomkapu feszületre, odébb hősi emlékműre, székelykapura néz. A nagyóra alatti ablakok Petőfi Sándor felko- szorúzott szobrát és az új millenniumi park növendék fácská- it is látják, melyeket a fiatalok ültettek. A park látnivalója Balázs Balázs fehér mészkő szobra, egyik nézetében a község címerével és Szent István koronájával, a másikban a történelmi Magyarországgal. Ez az 1754- ben épült katolikus templom arról nevezetes, mondja a polgár- mester, hogy száz évig nem volt tornya. Valamikor az 1770-es években lebontották, és csak 1870 körül építették elé a ma is látható újat, amely kitatarozva, világos pasztell színben parolá- zik az augusztus végi napfénynyel. Van itt bank, és itt a kocsma is egy helyen, ahogy annak egy faluban lennie kell, jegyzi meg némi iróniával. A vegetáló varrodában egyelőre ugyanúgy zümmögnek a varrógépek, mint a jól működőben. Itt a vállalkozások többsége valóban talpra állt. Élelmiszerboltból is van vagy négy, sőt, itt a központban egy kínai üzletet is felfedezni. A himesieknek már csak azért sem kell szégyenkezniük, mert szakfogorvosi ellátásuk, védőnőjük és még számos olyan szolgáltatásuk - autószerelő, fodrász és sorolhatnánk - van, amely sok hasonló nagyságú faluból máig hiányzik. Van egy igen neves szülötte is Himeshá- zának a közelmúltban elhunyt Auth Henrik érdemes művész személyében, aki Budapesti Központi Katonazenekar karnagya volt. Az oldal a himesházi önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert I v 4 4 < Rozmer András, Himesháza polgármestere Tanmúzeum, mindenkinek
