Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-16 / 223. szám
6. OLDAL HITÉ LET 2001. Augusztus 16., csütörtök Felelősségünk a társadalomban II. János Pál pécsi látogatásának 10. évfordulóján Ma tíz éve, 1991. augusztus 16-án Magyarországra érkezett II. János Pál pápa. Másnap már Pécsre vezetett az útja. Mayer Mihály pécsi megyés püspökkel a történelmi jelentőségű eseményre emlékezünk.- Püspök úr, miért éppen Pécsre jött a szentatyai- Tíz évvel ezelőtt a fordulat után voltunk, de azt is mondhatnám, éppen akkor tört ki a szerb-horvát háború. A püspöki karral együtt Cserháti József püspök úr hívta meg a pápát és beszélte meg a pécsi programot. Őneki köszönhető, hogy Pécs a látogatás egyik helyszíne volt. Azzal érvelt: Pécsett a kereszténység 1600 éves, ezt mutatják a római kori síremlékek, és a 800-as években itt már templomot szenteltek az öt mártír tisztele- tére. Az ünnepi oltár a pogányi repülőtéren egyedülálló szimbólumrendszerrel rendelkezett: nem véletlen volt, hány lépcső vezet az oltárhoz - a felső részen hét -, az oltár tíz oszlopon állt, a feszítő kötelek az erényeket jelképezték. Az egyházmegyében mindig is több nemzetiség élt, ez a liturgiában is érvényesült. Az volt a kérésem, hogy a leckét, az evangéliumot és a közös könyörgéseket magyarul, horvátul és németül olvassák fel. így szokták meg a hívek ott, ahol a községben több nemzetiség élt.- A pápa minden megnyilatkozásának van egy aktuális központi gondolata: állásfoglalás vagy üzenet. Itt Pécsett?- A Szentatya látogatásakor a fordulat után volt az egyház - amikor egyházat mondok, akkor a megkeresztelt hívekre gondolok - és ez kifejezésre jutott. Kijöttünk a sekrestyéből, és látszott, most már a társadalomban is lesz helyünk. Ezt a társadalmi felelősséget hangsúlyozta a pápa.-Tíz év telt el. Ezek az évek az egyházi intézményrendszer imponáló kiépülését és fejlődését hozták.- Egyházunk az alapvető emberi jogoknak, a vallásszabadságnak megfelelően igyekezett intézményeket alapítani, vagy újra beindítani. Az énekiskolából fejlődött ki a Szent Mór Iskolacentrum. Katolikus iskola alakult Siklóson, Mohácson, Szekszárdon, Dombóváron és Pakson. Óvoda Szekszárdon, Pécsett a Miasszonyunk nővéreknél - ma már iskolával is. Visszajöttek a szerzetesek. A ciszterci rend már a kezdet kezdetén megnyitotta gimnáziumát. Itt van a pálosok noviciátusa, megnyílt a teológiai főiskola és a szeminárium. A ferencesek rendházában a Collegium Seraphi- cum. Jöttek a ferences nővérek és munkát vállaltak a bányatelepen, ahol dr. Hazafi Klára rögtön befogadta őket és újonnan létesített épületrészben biztosított nekik helyet. Visszakapták rendházukat a karmelita nővérek a Mindenszentek temploma mellett. Kollégium alakult a Petőfi iskolában lányok részére, akik a teológiai főiskolára járnak, de más egyetemisták sincsenek kizárva. Az oktatás-nevelés mellett nagyon szépen fejlődött a karitatív munka. Már a fordulat évében megalakult a Kolping. Majd a Katolikus Karitász, a püspök segélyszervezete mellett a Máltai Szeretetszolgálat. Most már a szeretetszolgálatban megemlíthetem a Szentlő- rinc Gondozóházat és a Szent Margit Szociális Otthont Sásd és Vásárosdombó között.- Új jelenségeknek lehetünk tanúi a hitéletben is...- A papság megfogyatkozott, a hitoktatást a régi felfogás szerint önmaguk nem tudják felvállalni. Ezért elismeréssel és köszönettel szólhatok azokról a pedagógusokról, akik vállalták a hitoktatást. Számuk az egyházmegyében eléri a 300-at. Szólnom kell a plébániaigazgatókról. Világiak - de teológiában megfelelően képzettek - és plébániákat vállalnak. Összefogják a közösséget, hitoktatást, jegyesoktatást végeznek és ige-istentiszteleteket tartanak. Vannak elkötelezett civil híveink is, akik kisebb, pap nélküli helyeken vezetik az istentiszteletet. Már a fordulat előtt elkezdődött különböző mozgalmak jelenléte. A teljesség igénye nélkül csak néhányat említek: a neokatekumeneket, a házas hétvégés mozgalmat, a kisházasokat és nagyházasokat, a karizmatikus mozgalmakat, a Mustármag mozgalmat, a Szent Egyed Közösséget... En úgy látom, el tudtunk indulni azon az úton, amelyet 10 évvel ezelőtt a Szentatya elénk tárt.- Volt-e konkrét kérése a pápának?- Igen, kérései között szerepelt az egyház- megyei zsinat. Megtartottuk. Az egyház ugyanis elsősorban nem teljesítményben gondolkodik, hanem tartalmat kíván adni és elmélyíteni. Egyszóval úgy szoktuk mondani: lelkiséget. Az elmúlt 10 év lelkiekben, szellemiekben is új színfoltot jelentett a társadalomban. A korábbi évtizedek nyomait sikerült kissé szürkíteni. A pápalátogatást követően az emberek számára nyilvánvalóvá vált, hogy hitüket a szentségek vételével is megerősítsék. A keresztség- nek már nem volt „elvárási” akadálya. Nem volt szükséges a nagymama lakóhelyén járulni elsőáldozáshoz. A házasságot nemcsak ünnepélyes polgári aktusként hirdetik meg, hanem jelzést kapott a templomi időpont is. Kiemelkedő jelentőségű a II. világháborús emlékművek felállítása és megáldása az áldozatokra való emlékezéssel. Ez lelki felszabadulást jelentett az embereknek. Vagy most a millenniumi ünnepségek: az atomizált társadalomban az embereket - bár nem biztos, hogy egységes felfogásúak - mégis egységbe tudták rendezni.- A társadalom különböző rétegei, intézményei hogyan reagáltak a változásra?- Nagyra értékelem az együttműködést az önkormányzatokkal. Ezáltal megújultak a templomtornyok, a templomtetők és a plébániaházak. A ’90-es évek elején a média tartózkodó volt. Örülök, hogy az évek során - legalábbis pécsi vonatkozásban - igyekszik reális talajon állni. Gondolok a Hitélet oldalra a Dunántúli Naplóban, a miseközvetítésekre és egyházi műsorokra a rádióban és a tv-ben. De arra is, hogy egyes eseményekre a média külön is eljön, hogy bemutassa a püspök véleményét. A Magyar Püspöki Karban a Jusütia et Pax Bizottság és a Harmadik Világ Bizottság püspöki elnöke vagyok. Igyekszünk feleletet adni az egyház szociális tanítása alapján és az emberi jogok vonatkozásában a társadalmi kihívásokra. Előadások, konferenciák kerülnek megrendezésre. S itt hadd köszönjem meg az - nemcsak a katolikus hanem a más felfogású - értelmiség aktív bekapcsolódását. Külön is szeretném megemlítem a Keresztény Orvosok Szövetségét, a Ciszterci gimnázium, a hittudományi főiskola és a pálosok szervezésében tartott előadásokat. Társadalmi törekvéseket, irányvonalat mutatnak fel. És szívből megköszönöm a pécsi művészeknek, hogy keresztény felfogású műveiket az egyház - gondolok a székesegyházra és a templomokra - hitvalló szolgálatába is állítják. Ha önmagunkba tekintünk, látjuk a jelen sokféle gondját és a szolgálat elégtelenségét is. A következő évek kihívásainak csak további összefogással tudunk megfelelni. Ehhez minden jóakaratú emberre szükségünk van. A tíz éwel ezelőtti pápalátogatás Az ALITALIA különgépe 1991. augusztus 16-án pontban 11 órakor állt meg a Ferihegy I. betonján. II. János Pál pápa fogadására megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Szabad György, az Országgyűlés elnöke, miniszterek, államtitkárok, Paskai László bíboros vezetésével a teljes püspöki kar. A pápa az első szavakat, - ahogy később is mindig - magyar nyelven mondva, örömét fejezte ki, hogy itt lehet hazánkban, együtt imádkozhat népünkkel. Majd a sűrű program miatt nyomban Esztergomba repült. Itt Paskai László bíboros köszöntötte. A pápa még aznap este szárnyashajóval visszatért Budapestre, és a Parlamentben Antall József miniszterelnökkel és a Ház tagjaival találkozott. Másnap, augusztus 17-én Pécsett várta vagy százezres tömeg a Szentatyát. Mayer Mihály pécsi megyés püspök a következő szavakkal fordult a pápához: « - Annak az egyházmegyének területéről jön tiszteletteljes köszöntésem, ahonnan annak idején Szent István királyunk Aszúik pécsváradi apátot küldte II. Szilveszter pápához, hogy elhozza az ország függetlenségét jelképező koronát, amelyet azóta is „Szent Koronának” nevezünk. E szimbólum a magyar történelem folyamán jelkép maradt a függetlenség korában, a függetlenségért vívott küzdelemben és a diktatúrában egyaránt. Homiliájában II. János Pál ezeket mondta:- Ezen a szentmisén tiszteletünket fejezzük ki a Magyarok Nagyasszonya, a Magna Domina Hungarorum iránt. Őrülök, kedves magyar testvéreim, hogy ebben a történelmi emlékekben gazdag városban is betölthetem a péteri szolgálatot.- Hálát adok, Magyarok Nagyasszonya, hogy ezzel a szentmisével fogadtál minket, gondjaidra bízunk minden magyart a határokon belül és kívül, és ennek jegyében adom áldásomat mindannyiotokra, akik itt jelen vagytok az Atya, Fiú, Szentlélek nevében. II. János Pál délután még meglátogatta a székesegyházat, a püspöki palotát, majd visszarepült Budapestre, ahol hat óra tájban a tudományok és művészetek mintegy 300 személyiségével találkozott a Magyar Tudományos Akadémián. Este a Parlamentben a hazánkban akkreditált követeket fogadta. A további események távirati stílusban: Augusztus 18.: Délelőtt Mária- pócson görög katolikus ünnepi szentmise magyar, ukrán, szlovák, rutén, román zarándokokkal - délután találkozó Debrecenben a magyarországi nem katolikus egyházak képviselőivel, este a Nunciaturán a magyarországi zsidó közösség képviselőinek fogadása. Augusztus 19.: Szombathelyi közös mise a győri, veszprémi, eisen- stadti, grazi, maribori egyházmegye püspökeivel, papjával, híveivel, - délután a Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban 600 kispap és szerzetesnövendék fogadása. Este a Népstadionban a magyar ifjúság ünnepelte a Szentatyát. Augusztus 20.: Szent István-napi ünnepi szentmise a Hősök terén, utána a prímási páotában búcsú a püspöki kartól és a repülőtéren a magyar néptől. A Szentatya búcsú szavá: „Magammá viszem Rómába hitetek emlékezetét, melyet megosztottam veletek a Krisztus átá nekünk ajándékozott reményben és szeretet- ben, és teljes szívemből kívánok a magyar nemzetnek jólétet, békességet, igazságot, Isten áldását!” Rozsnyói György Mária mennybevitele Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony ünnepe „A mi legszentebb Nagyasszonyunk, az Istenszülő és mindenkorszűz Mária el- szenderülésének az emlékezete” a görög katolikus egyház liturgikus megemlékezéseiben. A szeptember elsejével kezdődő egyházi év első legnagyobb ünnepén az egyszerű, áázatos gyermek Máriának, Joakim és Anna leányának születését ünnepeltük. A liturgikus év vége felé ugyanőt, mint az élet forrását ünnepeljük, vagyis az Istentől nyüvánosan is megtisztelt asszonyt, aki távozik a földi életből. Mária elhunyta és mennybevitele legrégibb Istenszülő-ünne- pek közé tartozik. Egyházunk kéthetes böjttel készül rá. A szentírásban nem taláunk utalást Mária háálára vonatkozóan. A Boldogságos Szűz Mária meny- nyekbe való átviteléről szóló apokrif evangélium számol be az eseményről. A hagyomány szerint Jézus 3 nappal előtte tudatta Máriával halála óráját, melynek bekövetkezte után az Olajfák hegyén készített sziklasírba temették. Temetésére az apostolok csodálatos módon megjelentek, csak Tamás maradt el. O harmadnap múlva érkezett meg, s miután nagyon szomorú volt, hogy Jézus anyját nem láthatta még egyszer, az apostolok felnyitották a sírt, melyből különösen kellemes balzsamillat áradt. Szűz Mária koporsója azonban üres volt, csak a halotti leplek voltak benne. Míg ezen álmélkodtak, angyali énekhangot hallottak a mennyből, s feltekintve megpillantották feltámadt testtel az angyalok által mennyekbe emelt asszonyt. Ez az ünnep nemcsak egyszerű megemlékezés arról, hogy Mária megdicsőült. Az ő szép halála, és még inkább mennybe vétele a vele kapcsolatos titkok bevégzője volt. Amit Isten róla kigondolt, eltervezett, azt végbevitte. Ez a tény lelki nyugodtságot ad a keresztény embernek: Isten nem végez félmunkát! Gondolatait, elhatározását egészen végbe viszi. Gondviselését éppen úgy érezteti az élet bármely részén, amint besegíti az embert örök sorsába is. Az Istenszülő elhunytának és mennybevételének ténye számunkra a nagy reménység kezdete. Az ő mennybe kerülése óta az ég járhatóvá lett minden ember számára is. Nemcsak a feltámadt Jézus sorsa, de Máriáé is megerősíti azt az igazságot, hogy a halál nem az utolsó állomás az ember életében. Isten kegyelméből az ember testével, egész valójával felkerülhet oda, ahonnan Isten a halhatatlan lelket testébe küldte. A halál nem jelent teljes megsemmisülést az élet végén. A halál egy lépcsőfok, amelyen át az ember átköltözik a földi életből a mennyei létbe. Biztos, hogy az istenfélő és jámbor életnek Isten szemében kedves halál vet véget. Ez elsősorban nem a Mária halálánál történt csodás elbeszélések sorozatát jelenti, hanem a legfontosabbat: az istenfélő élet folytatása a mennyei dicsőségben lesz. Mária, Isten trónja előtt állva a keresztény népért való nagy imád- kozóvá, közbenjáróvá lett. Ezért merte Szent István királyunk az ő oltalmába ajánlani országunkat, a magyar népünket. E hazában élve, kereszténynek és magyarnak vallva magunkat továbbra is kérjük és igényeljük ezt az égi oltalmat. Bodogán László parókus Emlékeztető CIKÁDOR. Pénteken a 11 órakor kezdődő ünnepi szentmise után avatják Bátaszéken az egykori cikádori apátság, a cisztercita rend magyarországi bölcsőjének romkertjét, a rend generális apátja a heihgenkreuzi és a zirci apát, valamint Mayer Mihály megyés püspök jelenlétében. ISTEN SZERET címmel a Magyar Continental Singers Csoport ad kétórás látványos hangversenyt ma, csütörtökön 18 órakor Mázán, pénteken 19 órakor Somberekén, szombaton 18 órakor Pécsett a Baptista templomban (Bokor utca) és vasárnap este 6 órakor a siklósi vár udvarán. EMLÉKPARKOT LÉTESÍTENEK Hosszúhetényben Hetény vezér szobrával. A vasárnapi fél 11-kor kezdődő szentmise után Mayer Mihály megyés püspök áldja meg a munkát. VASÁRNAP ESTE 6 órakor a bazilikában ünnepi püspöki nagymise keretében emlékeznek II. János Pál pápa 1991-es pécsi látogatására. BOSNYÁK-HORVÁTOK találkozója lesz 19-én, vasárnap Kökényben. A horvát nyelvű szentmisét 17 órakor Pénzes János szabadkai püspök mutatja be. SZENT ISTVÁN napján délelőtt 10 órakor kápolnát szentel Mayer Mihály megyés püspök a Mohácsi-szigeten. KENYÉRSZENTELÉS. Hétfőn, augusztus 20-án a Sétatéren ünnepi programmal zárul a jubileumi év. A bazilikában 18 órakor püspöki szentmisén kerül sor az új kenyér megszentelésére. A KÉKESDI TEMPLOMÉRT. Augusztus 20-án, hétfőn délután 5 órakor Pitti Katalin operaénekes, Virágh András orgonaművész és a Komlói Pedagógus Énekkar ad jótékonysági hangversenyt a pécsváradi katolikus templomban. A bevételt az épülő kékesdi templom javára fordítják. KONCERTEK. Az „Orgonakoncertek a bazilikában” sorozat keretében 24-én, pénteken este 8 órakor Sebestyén János (orgona) és Kovács Lóránt (fuvola) ad hangversenyt. - A pécsszabolcsi templomban 25-én este 7 órakor a máriagyűdi kórus és a szabolcsi Szent Cecília kórus zenés estjére kerül sor. ZARÁNDOKLAT MÁRIAKÉMÉNDRE. A Pécsi Egyházmegye németjei Tolnából, Baranyából szeptember 2-án, vasárnap Máriakéméndre zarándokolnak. A szentmisét Johann Weber nyugalmazott grazi püspök, az Osztrák Püspökkari Konferencia hosszú éveken át volt elnöke és Mayer Mihály pécsi megyés püspök mutatja be. Grazból különbusszal jönnek a hívek. A szertartáson a palotabozsoki, a bári és görcsönydobokai énekkar, valamint a lippói fúvószenekar vezeti az éneket. A mise fél 11-kor kezdődik és a Rádió élőben közvetíti. Pécsről a Domus- parkolóból különbusz indul 9.00 órakor. Jelentkezni a Lenau- házban lehet. ■ t
