Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-24 / 230. szám

2001. Augusztus 24., péntek HIT- É LE T 9. OLDAL A véméndi plébános Ilyennek képzeli el az ember a História Domust, az Egyházközség történetét, amivel Bajtai Zsigmond plébános úr 22 évi szolgálat után megajándékozta a vé- méndieket. „Véménd képes története” - a leghasznosabb segédkönyv tanároknak, minden benne van, amit a községről, né­peinek történetéről tudni kell. A hívek­nek ez a legőszintébb köszönet - a közös műért egy nagy történelmi fordulóban. Egykori évfolyamtársa, Cserháti József püspök, 1976-ban nevezte ki véméndi plébánosnak. Meg­osztott falut talált - németek, székelyek, felvidé­kiek, cigányok... Igazságot tenni nem lehetett. Építkezni kell tehát hosszú távon - az összehoz­za az embereket. És két évtized alatt megújult a templom, átala­kult, új funkciókat kapott a plébánia, a térség legszebb faluközpontja épült ki a templom kö­rül, látni kell a rendezett, gondozott temetőt, fel- virágzott, sokszínűvé lett a hitélet, és ma Vé- méndről látják el hittankönyvekkel az országot. A falu megbékélt és összetart. Az első évben deszkapadlót fektettek le a templom padjai alatt, ezeket még Galambos Fe­renc plébános úr vásárolta meg. A következő év­ben hangszórókat szereltek fel, 79-től fűtenek - a templom otthonossá vált. A nagy renoválás a 80-as évek elején történt. Az egész épületről leverték a vakolatot, három traktor szállította el a szemetet és 18-an takarítot­tak. A toronysisakot kicserélték, megépítették a lépcsősort a főbejárathoz, mellette a bástyákat, majd mindkét oldalon a támfalat. A templomha­jóban most márványlapok futnak a padsorok kö­zött az oltárig. Több száz név sorakozik fel a 22 év alatt - szakemberek, asszonyok, tanárok és iskolások, akik részt vettek a munkában. „Mert csak szólni kellett, segítő, vállalkozó mindig volt - és kiváló munkát végeztek mind”. A harangokat a kitelepített németek vásárol­ták meg. Josef Hoff hetek alatt 110 családtól 10.000 márkát gyűjtött össze. Aztán megírta az újság, hogy Franz Schiller Amerikából 6 ezer márkát küldött, és elindult a lavina. A harango­kat Passauban öntötték. S mivel több volt a pénz, mindjárt megvették a harangozási programot is. - A másodikat az egyházmegyében. 1985-ben, a búcsú napján, harangszentelés­kor szervezték meg a kitelepítettek és az itthoni­ak első találkozóját. Több százan jöttek el. Cser­háti József püspök ekkor mondta: „A kitelepítés­sel veletek igazságtalanság történt.” Először hangzott el Magyarországon. A második találkozót a templomszentelés 200. évfordulóján, 1996-ban tartották. Akkor szé­kelykaput avattak, Mayer Mihály megyéspüs­pök németül mondta a misét és megáldotta a Kö­zösségi Házat a plébániakertben. Egy évvel később - a kitelepítés és a felvidéki­ek áttelepítésének 50. évfordulóján - 10 percig szóltak a harangok. Véménd emlékezett... A templom körül tuják és fenyők váltották fel a nyárfákat, pázsit borítja a parkot, megemelték a hősök emlékművét, hogy a nevek elférjenek az új márványtáblákon, a Szentháromság-szobrot felújították, és a három fatimai gyermek meg Don Bosco köszönti a templomba jövőket. Mert jönnek! 1977-ben 14 ezer áldozó volt, 84-ben 28 ezer. Egy 1990-es bejegyzés: januárban már minden misét előjegyeztek júniusig - 12 nap kivételével. Nem valószínű, hogy van még egy község, ahonnan annyi zarándoklat indult, mint Vé- méndről. Már 81-ben ott voltak Rómában, és a pápa köszöntötte őket: „Üdvözlöm a magyaror­szági Véménd plébániáról érkezett zarándokcso­portot. Első alkalommal jönnek az Örök Városba és buzgó szívvel fedezik fel Róma igazi kincse­it...” Három fotó: látni kell az arcokat. 1985-ben két csoport indul Rómán át Lourdes-ba. 86-ban két busszal Mariazellbe, a következő évben Medjugoréba vezet az út. 1991- ben a pápa látogatásakor náluk szállnak meg a sepsiszentgyörgyiek, és a Hősök terén sehonnan sem voltak annyian, mint Véméndről. Egy egzisztenciálisan független nép demonst­ratív hitvallása. Véletlen? Plébánosuk példáját követték. A 22 év alatt kétszer járt a Szentföldön németországi zarán­dokok lelki vezetőjeként, - háromszor Olaszor­szágban, kétszer Medjugoréban és Lourdesban, hogy a németországiakat és az osztrákokat ne is említsük. De Lourdes-ről szólni kell! Bernadett szülői házának közelében egy kis kertben idősebb fér­fiak üldögélnek, beszélgetnek. Bajtai megszólítja őket franciául. - Nincs vá­lasz. Aztán angolul. - Kiderül, hogy ang­likán lelkészek. Beszédbe elegyednek. Egyikük bemegy a házba, fiatalos, lila inges úrral tér vissza - Londin, a londo­ni Szent Pál Székesegyház püspöke. „Egy fényképet adtak, lourdes-i felvétel a csoportról, mindegyikük aláírta.” S ha már elbeszélgetés: a pécsi Tai- zé-találkozó során 70 olasz fiatalt Vé- ménden szállásoltak el. Késő este jöt­tek, negyedóra alatt mindegyiküknek megvolt a helye. Egy olasz lap beszá­molt a találkozóról. A tudósító csodál­kozva írja: a véméndi pap egyenesben tolmácsolt olaszból németre az osztrá­kok kedvéért. Véméndtől egyvalamit „irigyelnek” a papok: itt' legények ministrálnak a nagymisén. A ministránsok, hittanosok mindig is megkülönböztetett figyelmet kaptak. És az elsőáldozókról sosem maradt el a fénykép. A fényképen a cigánylányok ugyan­olyan szépen vannak felöltözve, mint osztály­társak. A ministránsok minden évben elmehet­tek táborozni és az ötévenkénti római találko­zón hat véméndinek „bérelt” helye van. S kik is lehettek volna elsők a megyei hittanversenye­ken, ha nem ők?! Bajtá plébános úr biblia-órát tartott középis­kolásoknak is már a 80-as évek elején, ami kiin­dulópontja lett a fiatalok mai sokszínű, új formá­kat meghonosító hitéletének. Négy véméndi lány már akkor adott gitárhangversenyt, maguk kez­deményezték az éjféli mise előtti ifjúsági progra­mot és ők ötlötték ki: karácsony estéjén felkeres­nek 30 magányos öreget. Természetes, hogy ott voltak a Taizé-találkozókon Wroclawban és Stuttgartban, a bécsi ökumenikus kongresszu­son, a gitár- és a hivatásrendező táborokban. A napokban mondták a püspökségen: évente 140 ezer kiadványt küldenek szét az országban. Ezek szinte mind Bajtai-könyvek. A pályázatot 1978-ban írták ki, 1989-ben az Országos Hitoktatási Bizottság ülésén azt mond­ta dr. Seregély István egri érsek: „A Bajtai-köny- veket ajánlom.” . A program beindult. Az érsek úr kívánsága volt: a kiadó is Bajtai Zsigmond legyen. Ettől kezdve a véméndi plébá­nia folyosói és minden szobája tele volt könyvek­kel. Az első négy a kilencből: Krisztus tanúi a tör­ténelemben, Jézus Krisztus evangéliuma, Régtől szól hozzánk az Úr, és Jézus a mi életünk. Tizen- négyezret rendeltek mindegyikből, Bajtai 20 ez­ret nyomatott, egy év alatt 135 ezer elfogyott. Volt, hogy naponta 120 csomagot vitt el a posta. Segítőkben sosem volt hiány. Az illusztrációk­hoz az újvidéki Színes Bibliából kérték el a rajzo­kat, illetve Kada Lajos nuncius szerezte meg az olasz kiadó engedélyét. Bajtai plébános úr jóval hetvenen felül meg­tanult komputeren dolgozni. Nemcsak írta, tör­delte is munkáit. így jelenhetett meg 1996-tól ha­vonta a Katolikus Tudósító, az egyházközség lapja, és így készült a Véménd képes története is. Seregély István érsek egy mecseknádasdi láto­gatásán azt monda: „Ilyen még nem volt, hogy valaki egy teljes sorozatot készítsen”. A zsidó fő­rabbi pedig azt írta a pápai nunciusnak: „A ma­gyar hittankönyvekben nincs antiszemita szö­veg. Köszönöm.” S a véméndiek?- Amikor édesanyám meghalt, nem találtam bejárónőt, aki főzne. 35 család vállalta, hogy va­sárnap ebédet hoz. Még három vacsorára is elég volt. Amikor combcsonttöréssel két hónapig az ORFI-ban feküdtem Budapesten, harminchár­mán látogattak meg Véméndről.- Jelet kértem, mikor menjek nyugdíjba. 1998 január közepén a vasárnapi szentmisén másod­szor is elkezdtem az átváltoztatási szertartást. Szóltak. Nem emlékeztem rá. Ez volt a jel, a szentmise végén kértem nyugdíjaztatásomat. Augusztus első vasárnapján miséztem utoljá­ra Véménden. Búcsúztatott a polgármester és a világi elnök. Én csak annyit mondtam: Jól éreztem magam Véménden. Fogadjátok szeretettel az új plébá­nost.” B. J. Bajtai Zsigmond plébános úr fotó: m. a. Zsidó Nyári Fesztivál Augusztus 26. és szeptem­ber 2. között rendezik meg a már hagyományos Zsidó Nyári Fesztivált. A progra­mok jelentős része a fővá­rosba hívja a hazai és kül­földi érdeklődőket. Több képzőművészeti kiállítás látható, melyek sorából kiemelke­dik a már korábban megnyílt Marc Chagall-kiállítás. Augusztus 25-én nyitják meg a Dohány utcai zsinagóga előtti Herzl téren a Ma­gyar Zsidó Könyvnapokat. A Mű­vész moziban az egy héten át tar­tó izraeli filmnapokon olyan do­kumentum- és játékfilmek látha­tók, melyek számos nemzetközi fesztiválon jelentős sikereket ér­tek el. A Győri Balett a fesztivál felkérésére ugyanezen a napon mutatja be az Életfa című táncjá­tékot, mely felidézi azt a zsidó kulturális és szellemi örökséget, melyet Dávid király hagyományo­zott a mai nemzedékre. A lyoni és hamburgi katedrális énekkarának koncertje augusztus 26-án lesz a világhírű kántorművész, Moshe Schalhof közreműködésével zsi­dó egyházi és népzenei műsorral. Parádés szereposztásban mutat­ják be Donáth Ede Szulamith operáját többek között Gregor Jó­zsef, Pérchy Korhélia, Szolnoki Apollónia közreműködésével. Sor kerül több klezmer zenés hangversenyre. A fesztivál keretében augusz­tus 28-án 19 órai kezdettel Pé­csett, a zsinagógában rendezik meg Fellegi Balázs és barátainak jiddis-klezmer koncertjét. Az is­mert operaénekes ezzel szeretne a zsidóság zenei gyökerei előtt tisztelegni. A koncert programja izgalmas utazás a világ azon tája­in keresztül, ahol jiddis dalok a zsidó diaszpóra közvetítésével megjelennek. A magyarországi zenei élet közismert tagjainak kí­séretével az énekművész a kelet­európai zsidó muzsika mellett megszólaltatja az amerikai jazz- swing hatás által kialakult zsidó zenei stílust is. A koncertre je­gyek az előadás napján a helyszí­nen, elővételben a Zsinagóga elő­terében, valamint az Alexandra könyvesboltjaiban és a Pécsi Hit­község Fürdő utcai irodájában kaphatók. M. E. Emlékeztető VADÁSZOK SZENTMISÉJE lesz holnap, szombaton negyed 10 órakor a bükkösdi templomban. A szentmisét Mayer Mihály me­gyés püspök mutatja be. SZOMBATON, augusztus 25-én Dobosi Zoltánné tanár szőnyegei­nek és hímes tojásainak kiállítását Laiítosné dr. Imre Mária nyitja meg délután 4 órakor a székesegyház Kocsis László termében. BERTALAN-NAPI BÚCSÚ. Augusztus 26-án, vasárnap tartják a Bertalan-napi búcsút Gyükésben a Bertalan kápolnánál. 10 órakor Báthory László apátplébános mutatja be a horvát nyelvű, 11 órakor Dohány Zoltán székesegyházi káplán a magyar nyelvű szentmisét. A NAPJÁN TARTJÁK idén is a Szent Ágoston templom búcsúját. Kedden este 6 órakor dr. Varga László kanonok, a Ferences temp­lom plébánosa mutatja be a szentmisét. HORVÁT FALUNAP LESZ Versenden szeptember 1-jén, szomba­ton. A 16 órakor kezdődő szentmise főcelebránsa Pénzes János sza­badkai püspök, énekel a pécsi August Senoa Asszonykórus. JÖVŐ VASÁRNAP, szeptember 2-án este 7 órakor a Lahti kórus (Finnország) és a Pécsi Madrigál Kórus tart zenés áhítatot Pécsett, az Irgalmasok templomában. ZARÁNDOKLAT MÁRIAKÉMÉNDRE. A Pécsi Egyházmegye né­metjei szeptember 2-án, vasárnap Máriakéméndre zarándokolnak. A szentmisét Johann Weber nyugalmazott grazi és Mayer Mihály pécsi püspök mutatja be. Grazból külön busszal jönnek a hívek. A szertartást a bári és görcsönydobokai énekkar, valamint a lippói fú­vószenekar vezeti. A mise fél 11-kor kezdődik és a rádió élőben közvetíti. Pécsről a Domus párkolóból külön busz indul 9 órakor. Jelentkezni a Lenau Házban lehet. ■ Állati rossz játék Az erdei állatóvodában kellemesen teltek a napok: vidám játék zajá­tól volt hangos a környék. Egy nap nagy baj történt, az egyik kis ró­kán kitört a veszettség. Kezdetben nem vette észre környezetében sen­ki, egyedül önmagának tűnt fel kissé fura, megváltozott stílusa. Ami eddig öröm volt számára, most szerfölött bosszan­totta. Nem bírta elviselni, hogy akikkel eddig önfe­ledten játszott, azok most is ugyanolyanok, mint korábban, ő pedig más szemmel nézte a világot. Megváltozott gondolatmenete arra kényszeríttette, hogy alattomos csapást mérjen játszótársaira. Ravasz csapdát állított nekik. Úgy gondolta: ha kicsúfolja a többieket és rossznak mutatja be őket önmaguk előtt, azáltal ő kiemelkedhet közülük másságában. Gyorsan bele is kezdett társai átmá- zolásába. Másnapra azonban továbbfejlesztette öt­letét: az lenne az igazi, ha ők mondanák ki magukról, hogy ugyan­olyanok, mint én! Szerencsétlen kis barátai erre is vevőnek bizonyul­tak. A ravasz, beteg róka addig-addig sértegette kis társait, míg azok- megmenekülésük reményében - kezdetben gyámoltalanul, majd mind hangosabban és meggyőzőbben hirdették a rókával való közös­ségüket. No, nem azt, hogy ők másként gondolkodnak, hanem hogy a többiek olyan furcsák, hozzájuk képest. Ettől kezdve az óvodában minden a feje tetejére állt: egy beteg dik­tátor elborult agyszüleménye lett a mérce, a követendő ideál. S azt a néhányat, aki ki mert állni egészséges életszemlélete mellett, sokat bántalmazták. Szerették volna megroppantam gerincüket, de hiába­valónak bizonyult a gonosz próbálkozás. A róka új játékszabályokat termelt ki magából, s „udvartartása” mind azonnal „felismerte" igazát. Inkább, csak el ne üssenek az Új Hang tónusától. Ettől kezdve kissé szemlesütve játszották játékaikat- másként, mint korábban. Furcsállták, hogy az győz, aki nem tud gólt rúgni; nem értették, miért az utolsóként célba érő állhat dobogó­ra. Kezdetben zavarta őket, majd lassan beleszoktak érdekközösség­ük kereteibe. Biztonságot adott nekik, mert sokan voltak, és kívülről megfellebbezhetetlennek tűntek. Csak ők maguk, lelkűk mélyén tud­ták: messze járnak az igazságtól. Egyszer aztán a róka túlfeszítette a húrt. Elmeállapotából eredően mézre áhítozott. Azt nem merte mondani a medvebocsnak, hogy az romlott, s meg ne egye! De azt ajánlotta neki, kenje a bundájára, mert szép fényes lesz az tőle. S találmánya igazolására a macira bo­rított egy csupor mézet, majd nyelvével szorgalmasan fényesíteni kezdte a meglepődött bocs bundáját. A róka jól számolt: elvhű társai most is fennen hangoztatták új igazságát. De nem tudott mindenkit megnyerni butaságának. így az­tán lett nagy veszekedés, ki ismeri jobban a méz rendeltetését1 Kon­ferenciát hívtak össze, hogy eldöntsék, mit tegyenek a mézzel. A több­ség szavazata döntött. Kórusban kiáltották: tiőrünkre kenjük! Az állatóvoda bejáratánál elhelyezték a fertőzésveszély figyelmez­tető tábláját. Ha nem sikerül meggyógyítani azt, ami odabent törté­nik, előbb-utóbb megfékezhetetlen lesz a kór. Következményei egyelő­re ismeretlenek. Az intenzív osztály orvosai a szükséges előkészülete­ket megtették: minden erejükkel védeni kívánják az életet. Ha a bete­gek hagyják... Kedves Olvasó! Bizonyára azt mondja: az állat ennyire el nem bo­rul. Szerintem se. No, de az ember? Amikor Gabriel García Márquez a Száz év magányban leírja az embereket megtámadó kór tüneteit - mindent elfelejtenek, nem tud­ják, mi mire való és nem tudják rendeltetésszerűen használni a tár­gyakat - talán a napjaink megtévedt észjárásáról prófétái. Árról, hogy az emberiség jó része - kórtól megtámadottságában a tájékozó­dását veszítve - átértelmezi az igazságot, s azt vallja a fehérről, hogy az fekete. Az meg mégse változtatja színét, akárhányan is vélik söté- tebbnek! Fehér marad a fehér, étel a méz, saza győztes, aki berúgja a labdát a kapuba. Akkor is, ha a róka mást súg azoknak, akik - „ön­féltésből” szövetséget kötöttek vele. Garadnay Balázs Pitti Katalin Pécsváradon A Szent István-nap sokszínű üze­netei között olyan megható, egy­ben fölemelő mozzanatok is vol­tak, mint a 20-i, ünnepségzáró pécsváradi templomi hangver­seny, amely nemcsak színvonalá­ban, hanem érzelemgazdagságá­ban is páratlan a maga nemében. A híres kis baranyai falu, Ké- kesd templomáért történt ezúttal is a művészet általi ima, könyör­gés. A magyar művészeti, tudo­mányos és sportélet szinte teljes elitje letette már a maga forintosí- tott voksát a „Kékesdi templo­mért” elnevezésű kezdeménye­zés mellett. Ezúttal is egy, erre az alkalomra egybegyűlt, önzetlen társulatot köszönthetett Antal Géza pécsváradi apátplébános a pécsváradi templomban. És per­sze a szép számban összesereg- lett közönséget, akiket mindenek előtt Pitti Katalin világhírű opera­énekesnő hangja vonzott ez alka­lommal Isten házának jótéko­nyan hűvös falai közé. Pitti Kata­lin az Ómagyar Mária-siralom- mal kezdte fellépését, majd Mo- zart-műveket adott elő és Gou­nod: Ave Mária-ját. A művésznőt Virág András or­gonaművész kísérte, aki a továb­biakban Bach- és Liszt-szólómű­veket szólaltatott még meg. Az emlékezetes koncerten fellépett még az országos hírű Komlói Pe­dagógus Kamarakórus dr. Szabó Szabolcs karnagy vezényletével. A kórus Kodály- és Erkel-műve- ket adott elő. B. K. esed, a Zárda templomban is lesz tanévnyitó, a Szent Margit Általá­nos és Zeneiskolában 80 tanuló kezdi az iskolaévet, most már há­rom évfolyamon. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma a székesegyházban tartja évnyitóját szerdán 9 órakor. 21 osztályban 750 tanulójuk van. Ugyancsak a Bazilikában nyit­ja meg iskolaévét a Szent Mór Is­kolaközpont, szeptember 2-án délután 3 órakor. 11 évfolyamon 460 diák tanul. Indul az iskolaév A Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma és Általános Iskolá­ja 28-án, kedden délután 5 órakor a kertvárosi református templom­ban tartja évnyitó isténtiszteletét. Az iskola már teljesen kiépült, 450 tanulója van. A mohácsi Boldog Gizella Ka­tolikus Általános Iskola utolsó tanévét kezdi jelenlegi helyén. Jövőre a Belvárosi Általános Isko­la épületében folytatja munkáját. A Veni Sancte a Fogadalmi temp­lomban lesz szerdán 8 órakor. Ugyancsak szerdán 8 órakor Pé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom