Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-04 / 211. szám

8. OLDAL GAZDASÁGI TÜKÖR 2001. Augusztus 4., szombat Ifi RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001, augusztus 3.) O Borsodchem 4 925 Ft ti Egis 11005 Ft Matáv 768 Ft ö Mól 4 375 Ft OTP 15 520 Ft t Richter 16 480 Ft TVK 3 035 Ft ff Zalakerámia 1900 Ft BUX: 6716,09 +-0,0% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár 403,67 7,33 248,69 127,15 18,07 66,14 164,92 5,78 282,19 Hírek KÖLTSÉGVETÉS. Élesen támadják a hároméves költség- vetés gondolatát a gazdaság- kutatók. Szerintük Orbán Viktor felvetése vitatható. A magyar gazdaságnak, amely még nem olyan fejlett, mint a nyugatiak, rugalmasabb költségvetési poli­tikára lenne szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a gyorsan változó viszonyokhoz. BÉRLAKÁS. Jó ütemben halad az állami támogatású bérlakás­program, idén eddig 5000 ott­hon felépítése, illetve felújítása kezdődött meg, jövőre pedig 10000 új bérlakást tervez a Gaz­dasági Minisztérium (GM) - je­lentette ki Matolcsy György pén­teken Tapolcán, ahol 33 bér­lakást adott át. A gazdasági miniszter hangsúlyozta: a kor­mányzat törekvése, hogy évente legalább 40000 új otthont teremtsen, ennek negyedét bérlakás formájában. OTP. A vártnál jóval többen jelentkeztek az OTP lakáshitel­tartozások visszafizetésének támogatását célzó programra. Eddig több mint 52 ezer család jelezte igényét a részvételre, és mintegy hárommilliárd forintra lenne szükség csak ahhoz, hogy az 1989-93 között hitelt felvett és fizetni nem tudó minden családnak elegendő legyen a rendelkezésre álló pénz. IDŐ. Tavaly egy felnőtt naponta átlagosan 4 percet töltött lakás­építéssel, felújítással, míg másfél évtizeddel ezelőtt 14 percet fog­lalkoztak ezzel - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) Életmód-Időmérleg, A lakosság lakásépítési, -korszerűsítési tevé­kenysége című kiadványából. JÉGKRÉM. Havonta átlagosan 2-2 alkalommal fogyaszt fagylal­tot illetve jégkrémet a 15 évnél idősebb lakosság Magyarorszá­gon, de a fiatalok ennél jóval gyakrabban vásárolnák jeges édességet - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet. DEFICIT. A folyó fizetési mér­leg deficitje az első félévben enyhén meghaladta a tavaly első hathavit, és a gazdaságkutatók szerint a második félévben az egyenleg további romlására lehet számítani, elsősorban a forint erősödése miatt. ■ Van kiútja a mezőgazdaságnak Célunk: biztonságos élelmiszereket termelni Jó, hogy a kormány foglalkozik mezőgazda­ságban élők helyzetével, a földbirtok kérdé­sével. Az elképzelések azonban nem jó irányban haladnak - mondta lapunknak Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének, vala­mint a Zöldszalag Magyarország Mozgalom elnöke, akivel az agráriumról és „zölddol­gokról” beszélgetünk. Budapest- A gazdaság fellendülése láttán még szembetű­nőbb a mezőgazdaság hanyatlása, a vidéken élők életesélyeinek romlása. Az ágazatban évek óta csökken a termelés, a jövedelmezőség. Hogyan le­het a jelenlegi helyzetből kilábalni?- Van kiút. Az elmúlt években világszerte meg­nőtt az igény a biztonságos élelmiszerek iránt. Magyarországnak, ahol a földek tisztábbak, kör­nyezetileg kevésbé terheltek, mint Nyugat-Euró- pában, megvannak az adottságai a minőségi igé­nyek kielégítéséhez, tehát komoly esélyünk van arra, hogy a minőségi agrártermékeinkkel megje­lenjünk a jól fizető piacokon. Nem hiszek abban, hogy hazánk gazdasági növekedését a folyamato­san beáramló és egyre növekedő külföldi tőke ga­rantálhatja. Olyan tevékenységeket - mezőgazda­ság, földművelés, élelmiszeripar - kell rendbe ten­ni, amelyek innen el nem vihetők. Régiónként húsz, harminc, de van ahol hatvan százalékban folyik az „agrobiznisz”, az ott élő emberek döntő többségének az agrárvilághoz kötődő tevékeny­ség biztosítja a megélhetést.- A mezőgazdaság stabilizálását szolgálná a kormány „agrárcsomagja” is, amely az ősszel ke­rül a parlament elé.- Ez egy kisebbségi agrárpolitika, mivel legfel­jebb öt-tízezer családi gazdaságot kíván helyzetbe hozni, és megfeledkezik 960 ezer termelőről és háromszázezer agrár-munkavállalóról. Példának okáért vegyünk egy átlagos, kétezer lakosú ma­gyar falut. A falu körül van két-háromezer hektár művelhető szántó. Ez azt jelenti, hogy ebben a faluban a kétezer hektáron hat-hét családi birtok alakítható ki. Négy fővel számolva a vállalkozást, 42 embert tartana el. És mi lesz a többi ott élővel?! Ez az elképzelés véleményem szerint ugyanúgy irreális, mint az, hogy ha hitellel támogatják meg ezeket a gazdákat, akkor virágozni fognak a vállal­kozások. A 60-80 millió forintos hitel ugyanis évente hat-tízmillió törlesztést jelent. A családi gazdaságoknak legalább tízszázalékos nyereséget kellene kitermelni, azaz 100 milliós árbevételt kel­lene évente realizálni, hogy ezt a hitelt törleszteni tudják. A Zöld Szalag Mozgalom a többség részé­re dolgozott ki olyan progra­mot, amely kompatibilis az Európai Unió támogatásával. Mindehhez 25 milliárd forint támogatásra lenne szükség évente.- Sokan idő előttinek tartják Magyarországon egy ilyen jelle­gű mozgalom színre lépését.- Minden politikai csoporto­sulás bizonyos értelemben idő előtt lép színre. Én úgy vélem, abszolút időszerű, mert új di­menziót mutat a társadalom­nak. A középpolgári réteg és fő­ként az új generáció egyre igé­nyesebb ebben a kérdésben, nagyon fontosnak tartják az egészséges környezetet, élet­módot. A környezetvédők so­kat tettek például a rendszer- váltásért, a politika mégis el­nyelte őket. Lehet mondani, hogy a nagy pártok is befogad­ják a zöldgondolatot, de legfel­jebb a választások napján. Ér­demes elgondolkozni Illés Zol­tán (Fidesz-MPP) környezet- védő szélmalomharcán saját pártjában, ahol azért csak van politikai erő.- Milyen esélyt lát arra, hogy a választásokon bejussanak a parlamentbe, hiszen visszautalva arra, amit mondott: valamennyi pártnak van zöldprogramja?- Ma mindenki úgy „szeleteli a politikai saj­tot”, hogy ő másként jobboldali vagy baloldali. A zöldideológia másként gondolkozik a világról. Az utókort tartja szem előtt, aszerint gazdálko­dik a természettel, az erőforrásokkal. Elérkezett­nek látom az időt, hogy a zöldpolitika Magyar- országon is gyökeret ereszthet. Németország­ban például a zöldpolitikusok vezetik a népsze­rűségi listát, és az ő kezükben van a mezőgazda- sági tárca is. A mi politikánk lényege, hogy tíz­millió ember biztonságos élelmiszerhez jusson, a mezőgazdasági termelők meg több pénzhez. A kettő szoros kölcsönhatásban van egymással. A biztonságos minőségi élelmiszerre igény van, ez a piac bővíthető, ezáltal a termelés is növe­kedhet, ami magával vonja a jövedelmezőséget. A vidéken élők esélyei minőségileg azonban csak úgy javulhatnak, ha mind erkölcsileg, mind támogatások révén helyzetbe hozzák a gazdákat. Nagy Tamás Szül.: 1950, Budapest mezőgazdasági gépészmérnök 1989- a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöke 1998- Agrárgaz­dasági Tanács tagja 1999- Európai Integ­rációs Tanács tagja 1989-1991: Agrár- reform Körök elnöke 1991-1994: Agrárszövetség elnöke 1993-1994: Par­lamenti képviselő ÚJVÁRI GIZELLA 330 ezer látogató a GM honlapján A gazdasági tárca weboldaláit megkedvelték a döntéshozók Az internetet egyre több hivatal és hatóság használja eredmé­nyesen. Természetesen ennek előfeltétele, hogy a honlapot gondozzák, naprakész adatokkal, hírekkel töltsék fel. Budapest Sajnos nem egy honlap - bár egy­re kevesebb - álldogál néhány he­tes információkkal. A tegnapelőtti információk ma már érdektele­nek, az ilyen honlapoktól elszok­nak az érdeklődők. Csak a karban­tartott, újabb és újabb információt tartalmazókat keresik a gazdasági élet vezetői, munkatársai. A Gazdasági Minisztérium hon­lapján (www.gm.hu) a Széchenyi- terv pályázatain, a’ forrástérképen, a külkereskedelmi adatokon kívül sok száz információ található. A honlap, amely 8000 oldalon jelenik meg a képernyőn, hét nyel­ven beszél, a magyaron kívül an­golul, franciául, németül, olaszul, oroszul és spanyolul közli az in­formációkat. Az érdeklődésre jellemző, hogy a honlap Gazdasági Klubjának je­lenleg 4500 tagja van, akiknek képernyőjére kétheti rendszeres­séggel küld a gazdasági tárca in­formációkat, friss híreket. A minisztérium honlapját az év első hat hónapjában 331310- en, hatszor többen látogatták, mint tavaly ugyanebben az idő­ben. A rekordot 11209 látogató­val január 15-e, a minimumot pedig 265-tel, egy meleg júniusi nap tartja. KOÓS TAMÁS Lobbizás törvényes eszközökkel Lobbizni a jövőben szakszerűen, hivatalból és anyagi ellen­szolgáltatás nyújtása nélkül lehet, amennyiben augusztusban a kormány, ősszel pedig a parlament zöld utat ad a lobbi­törvény tervezetének. Európa első lobbitörvénye születhet meg hazánkban. Ajándékozás, vacsora meghívás, utaztatás szakmai konferenciák­ra, üzleti ebéd, panamázás - ezek mind tiltott, és így törvényellenes cselekedetek lesznek, amennyi­ben életbe lép a lobbitörvény. A tervek szerint augusztusban ke­rül a kormány elé, s ha zöld utat kap, akkor ősszel a parlament is szavazhat róla. A parlament őszi jogalkotási programjában egyéb­ként nem szerepel, de a kormány különösen fontosnak tartja a tör­vény mielőbbi elfogadását.- A korrupció elleni küzdelem kapcsán merült fel külön lob­bitörvény készítése, ami nem volt teljesen új keletű ötlet, mert már 1990-ben és 1994-ben is napiren­den volt - nyilatkozta lapunknak Seereiener Imre, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtit­kára. A nyugat-európai gyakorlat­hoz hasonlóan jelenleg nálunk is a házszabály tartalmaz erre vo­natkozó passzust, ám ez lesz Eu­rópában az első lobbitörvény, ha elfogadják. A lobbisták, azaz a hi­vatásos érdekkijárók igazolvány ellenében végezhetik tevékenysé­güket és félévente a Magyar Köz­lönyben nyilvánosságra kell hoz­niuk: kikkel, milyen célból vették fel a kapcsolatot, nevüket és tevé­kenységüket az Országgyűlés Hi­vatala és adott esetben az önkor­mányzatok tartják majd nyilván. A lobbizás törvényi szabályozása azonban kizárólag a jogalkotásra korlátozódik, így tehát a képvise­lők, a kormány és tagjai valamint az önkormányzatok jogszabályai tartalmának a befolyásolására vo­natkozhat. A gazdasági befolyá­solás, így például sem a verseny- előny, sem a közbeszerzés nem tartozik a törvény hatálya alá, hi­szen azoknak már ma is megvan­nak a saját ellenőrző testületeik. A hivatásos lobbistának felső1 fokú végzettséggel kell rendel­keznie (terület nincs meghatá­rozva), s tudomásunk szerint ősszel beindul a lobbistaképzés a Budapesti Közgazdaság-tudomá­nyi és Államigazgatási Egyete­men. Anyagi előny semmilyen formában nem nyújtható a lobbi­zás céljából megkeresett sze­mélynek, ellenkező esetben iga­zolványától fosztják meg a szak­embert. _________________________(CSERNYÁNSZKY) A tarlóégetőket is leégetik? Aratás előtt vált hatá­lyossá az a kormány­rendelet, amelynek értelmében levegő­védelmi okokból ti­los tarlót égetni. A rendelet megszegőit akár több százezer forintos bírsággal sújthatják. A nyomott felvásárlási árak, illetve a kenyérga­bona-piac bedugulása miatt zúgolódó gazdák a keleti országrészben több okból is tragikomikusnak tartják a helyzetet. Az ország­határ romániai oldalán vígan le­gelnek a lángok, s csak széljárás kérdése, hogy Arad, Nagyszalon­ta, Nagyvárad vagy Békéscsaba, Debrecen, Nyíregyháza térségé­nek a levegőjét szennyezi-e a föl­gyújtott tarlók füstje. A mezőhegyesi Zs. L.-nek oda­át is van vállalkozása:- A román nem ellensége ön­magának, azért éget, mert a je­lenlegi körülmények között mu­száj - mondja, s nem hajlandó több szót vesztegetni a tarlóége­tési tilalomra. Amióta a települési jegyzők ki­hirdették a rendeletet, egyre ke­serűbb hangokat hallani:.- A tarlón hagyott szalma pa­radicsomi körülményeket teremt a gabonakártevőknek, ráadásul - mert nincs mivel - a talajba sem tudjuk bedolgozni. Nem a külföl­diek húzzák ki alólunk a földet, hanem a saját kormányunk. Ne rajtunk próbálgassák az uniós normákat, hanem a károsanyag­kibocsátásban élen járó Ameri­kán! Csak a mi szalmánk füstje csípi a szemüket? A fölgyújtott erdőké és szavannáké nem? - do­hogtak a délkelet-békési terme­lők, majd augusztus 2-án gyufa után nyúltak. Battonya és Mező- kovácsháza térségében egyszerre Könnyítések a kivitelben Budapest Várhatóan bővülni fog az a vállalkozói kör, amely a jövő­ben exporthitelt vehet igény­be. Ráadásul az exporttermé­keknél a jelenlegi 90 helyett már 50 százalékos magyar hányad is elegendő lesz arra, hogy az exportőr jogosult le­gyen a kedvezményre. Az er­ről szóló törvénytervezetről jelenleg egyeztetnek a tárcák. Információink szerint várhatóan ebben a hónapban tárgyalja a kor­mány azt a rendelettervezetet, amely az export ösztönzésére ala­pított állami cégek, a Magyar Export-Import Bank Rt. (Exim- bank), valamint a Magyar Export­hitel Biztosító Rt. (Mehib) tevé­kenységét tekinti át. Értesülésünk szerint e miatt az év végéig módo­sítják magáról az Eximbankról és a Mehibről szóló törvényt is. A tárcaközi egyeztetés alatt lévő koncepció lehetővé tenné, hogy az Eximbank kedvezmé­nyes exportfinanszírozó hiteleit az exportáló cégeken kívül a be­szállítók is igénybe vehessék. Az eddigi szigorú szabályozás is módosul. A jövőben a kivitelre szánt áruk esetében a mostani kilencven százalék helyett öt­venszázalékos magyar hányad is elegendő lesz ahhoz, hogy a cé­gek megkapják az őket megillető kedvezményeket. A szakembe­rek már régóta szorgalmazzák a magyar hányad csökkentését, mivel az az OECD-országokkal összehasonlítva is aránytalanul magas volt. Támogatás gyógyfürdőknek Bük Hét gyógy- és termálfürdő fej­lesztésére, valamint egy szál­láshely kialakítására össze­sen mintegy 4,5 milliárd fo­rint állami támogatást ítélt oda pályázat útján a Gazda­sági Minisztérium - jelentette be Budai Zoltán, a tárca he­lyettes államtitkára Bükön. Támogatásban részesült a Büki Gyógyfürdő Rt., amely a fedett fürdő bővítését és a fürdő re­konstrukcióját valósítja meg. A beruházás teljes összege kétmilli­árd forint, amelyhez egymilliárd forint vissza nem térítendő támo­gatást kaptak. A fürdő jelenleg 19 medencével, gyógyászati részleg­gel, gyógykempinggel, konferen­ciaközponttal rendelkezik és évi 840 ezer vendéget fogad. Szentgotthárdon fedett, trópusi jellegű fürdőkomplexum építését tervezik. Az európai szintű ter­málpark megvalósítása több él­ménymedencével, illetőleg egy négycsillagos termálhotellel 2,1 milliárd forintba kerül, ehhez a minisztérium 825 millió forinttal járul hozzá. A szegedi Anna fürdő felújítá­sára az 1,5 milliárd forintos költ­ség mintegy felét adja a gazdasági tárca. Cegléd önkormányzata egész­ségturisztikai központot kíván lét­rehozni gyógyvízhez kapcsolódó terápiás szolgáltatásokkal. A GM 724 millió forinttal támogatja a beruházást. Jelentősebb támogatásban ré­szesült Szentes és Mórahalom vá­ros önkormányzata is, ületve Haj1 dúszoboszló, ahol négycsillagos új szállodát építenek, a kétmilli­árd forintos összértékű projekt megvalósításához a Gazdasági Minisztérium 303 millió forinttal járul hozzá. ______ ■ i Kevés dolga akadt a tűzoltóknak A SZERZŐ FELVÉTELE 10-12 helyen kapott lángra a tar­ló. A tűzoltók, akiknek a rendelet értelmében kötelességük eloltani a tudomásukra jutott tarlótüzet, Orosházáról kaptak erősítést. Ám hiába indultak el fecskendős autóikkal a fölgomolygó füst­oszlopok irányába, mire oda­értek, a lángok ellobbantak, vé­gigperzselve a kisebb-nagyobb táblákat. Dr. K. J. növényvédelmi szak­mérnök hivatásából adódóan el­lensége a tarlóégetésnek. De a szántók kényszerű parlagon ha­gyásának, gabonakártevőkkel (futrinkával, drótféreggel, szi­pollyal, poloskával, fuzárium- mal, rozsdafélékkel és egyebek­kel) való elfertőzésének is. Ha ér­vényben marad a rendelet - véle­kedik -, őszre hasonló, ösztönös engedetlenségi mozgalomra szá­míthatunk: akkor a termőföldet 25-30 cm vastagon elborító kuko- ricaszár-zúzalék fog fölparázsla- ni országszerte. Ezzel az irdatlan mennyiségű szerves anyaggal - megfelelő nagyságú állatállo­mány híján - egyszerűen nem tud mit kezdeni az ország. Pilla­natnyilag a szármaradvány fűtés­re vagy ipari célokra sem haszno­sítható, mert nincs hozzá meg­felelő technológia. Marad a (le) égetés. ___MÉNESI GYÖRGY

Next

/
Oldalképek
Tartalom