Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-31 / 237. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2001. Augusztus 31., péntek Mikes a megye vezetését támadja Kékes szerint az államtitkár megkezdte a kampányt - Ismét tárgyalnak a gyógyfürdőről Kitüntetések Sellyén Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) államtitkára szerint a megye ve­zetése gazdálkodási gondok miatt tárgyal Harkánnyal a gyógyfürdőben birtokolt üzletrésze eladásáról. Kékes Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke cáfolja az ál­lamtitkár állításait. PÉCS Mikes Éva (képünkön), a MÉH politikai államtit­kára tegnap sajtótájékoztatón jelentette be: hírei szerint a nyilvánosság mellőzésével arról tárgyal­nak a megyei önkormányzat vezetői a harkányi­akkal, hogy eladják számukra a Harkányi Gyógyfürdő Rt.-ben meglévő tulajdonrészüket. Az államtitkár szerint minderre azért került sor, mert a megye komoly anyagi nehézségekkel küzd, s ezért nem került sor a fürdő fejlesztését megcélzó másfél milliárdos fejlesztési terv be­adására sem. Márpedig így a gyógyfürdő lema­radhat a beruházásról. Mikes szavai szerint mindez „kalandor politikai lépés”. Nézete szerint a beruházás az egész térség ér­deke, ezért minden szereplőnek össze kellett vol­na fognia. A tulajdonosok kö- zött* konfliktus nem oldható jSBnä fel külső segítséggel, nekik kel- ^ • jj lett v°kia egyezségre jutniuk. Annak a reményének is I Jj hangot adott, hogy jövő hé- ten - ha megállapodnak, ha jjk ‘ Pf, nem - rendkívüli megyei közgyűlést hívnak össze, ahol mód nyílik arra, hogy a részleteket is megismerje a közvélemény. Mikes szerint a térségbe éppen azért érkeznek nehezen, vagy egyáltalán nem a központi támogatások, mert a helyi szereplők nem tudják lépéseiket összehangolni. Kékes Ferenc a Dunántúli Naplónak kifejtette, az államtitkár nyilatkozatából kiderül, hogy megkezdte a választási kampányt. Állítja, szó sincs arról, hogy a megye likviditási gondokkal küzdene, Mikesnek nincsenek valós informá­ciói, s valójában az a politikai kalandor, aki azok hiányában nyilatkozik. Az elnök elmondta azt is, valóban közeledik Harkány és a megye állás­pontja, ezúttal mindkét fél úgy tárgyal, hogy igyekszik a másik lehetőségeit és teherbíró-ké­pességét figyelembe venni, ez pedig új elem. (Lapunk úgy tudja, a jelenlegi patthelyzet miatt valóban újrakezdődtek a tárgyalások a megye és Harkány között a közgyűlés üzletrészének teljes vagy részleges eladásáról.) Kékes szerint ők mindig is támogatták a fej­lesztést, és a vezetők minden egyes lépésüket közgyűlési felhatalmazással a tarsolyukban tet­ték csak meg. Kijelentette: csak akkor lesz a jövő héten rendkívüli közgyűlés, ha a tárgyalások tükrében ott lesz miről dönteniük. (Háttér, előzmények: vmnv.dunantnlinapb.hu) MÁTÉ BALÁZS SANYARÚ SORSÚ KANDELÁBEREK. Pécsett, a Széchenyi--csar­nok mögötti parkolóban két díszlámpaoszlopot is megrongáltak az elmúlt héten. Az egyiket egy autó döntötte ki, míg a még álló társát egy randalírozó társaság használta céltáblaként. __________fotó: t. l. Hír ek LAPÁNCSÁN csaknem százezer forint értékben fásított és virágo- sított az önkormányzat idén a millennium tiszteletének jegyé­ben. Több mint száz tölgy-, bükk-, nyír-, valamint hársfa cseperedik a településen. Az utóbbiakat a helység bejáratánál ültették. A hárs a községbe telepített néme­tek népi hagyományvilágában az életerőt fejezi ki. Nem véletlen, hogy a falucímerbe is bekerült, mint fontos jelkép. Fák és 35 lá­dában kitelepített virágok nőnek az új játszótérnél is. (cs) A TORMÁSI községvezetőség egy megyei pályázaton három­millió forintot szeretne nyerni, hogy biztonságosan felújíthas­sák a négyszáz méter hosszú járdát. Nem kis időbe tellett, mi­re az önkormányzat előterem­tette a kivitelezéshez szükséges önerőt. (cs) A MAGYARTELEKI kastély parkban a millennium tisztele­tére a minap félezer ember je­lenlétében először tartottak nyilvános keresztelőt hagyo­mányteremtési céllal. A kisasz- szonyfai szülők, Krizsán Niko­letta ápolónő és Tóth László kő­műves gyermeke a Melitta Noé­mi nevet kapta. A rendhagyó névadó rendezvény megtartását a két falu önkormányzata is kezdeményezte. (cs) MAGYAREGREGYEN energia takarékossá alakították a közvilá­gítást és csaknem száz lámpates­tet cseréltek ki. Az önkormány­zat abban bízik, hogy a jelenlegi évi 1,2 millió forintos közvilágítá­si díj legalább félmillió forintra csökken. (cs) A PÉCS-BARANYAI Roma Nap nyitó előadását az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Val­lásügyi Bizottság alelnöke, dr. Hargitai János tartja a jövő hét péntekén Pécsett, a Rácz Aladár Közösségi Házban. A téma: a ter­vezett kisebbségi és választójogi törvénymódosítás. A jelenlegi törvény ugyanis nem biztosítja az intézményátadást, a finanszí­rozást, a választási szabályozás hiányosságait kihasználva pedig nem nemzetiségiek is alakíthat­nak kisebbségi önkormányzatot. _________________________IP) ÓRIÁSKAGYLÓK A VITRINEKBEN. Több száz, különleges formájú és méretű csigából, valamint kagylóból válogattak össze bemutatót a Janus Pannonius Múzeum munkatársai. A tárlat ma délután nyí- lik a Szabadság úti épületben.________________________________________________fotó: laufer László Ün nepi képviselő-testületi ülés keretében tegnap „Sellyéért” ki­tüntetést vehetett át dr. Tönkő Pál, a város köztiszteletben álló, szakmailag is elismert állatorvo­sa, aki jelenleg nyugdíjasként végzi munkáját. „Sellye Szolgálatáért” kitünte­tést áldozatos munkájukért Gé- czi Sándomé, az általános iskola pedagógusa és Mártonné Szarka Márta, az önkormányzat gyors- és gépírója kaptak. W. K. A kultúrát támogatják Gásd és környéke Egy alapítvány és egy egyesület alakult azzal a céllal, hogy a több mint húsz öntevékeny és művé­szeti csoportot, szabadidős és kutató közösséget anyagilag tá­mogassák. Az önkormányzat a Sásd Kultúrájáért Közalapítványt legutóbbi ülésén hozta létre és a kasszába 100 ezer forintot helye­zett el. Azóta egy magát meg nem nevező és a városból elszár­mazott vállalkozó ugyanekkora összeget ajánlott fel. Jusztinger János kuratóriumi elnök kérdésünkre elmondta, ilyen helyzetben máris könnyeb­ben szervezik meg az őszi szüreti napokat, több pénz jut a tavaszi fesztiválra és az idén először meg­rendezett területi fúvószenekari találkozóra. A Sásdi Csillogó Gyöngyszem Roma Tánccsoport Egyesület is - melynek vezetője Kalányos Istvánná - szintén pénz­adományokat vár azért, hogy a táncosoknak népviseleti ruhája le­gyen és alkalmazhassanak kore­ográfust, valamint tánctanárt. Az önkormányzat vállalta a közösség cégbírósági bejegyzését és egy évig ingyen elvégzi a könyvelést. CSUTI J. Erdei iskola, óriási fahíddal Vajszló Erdei iskola kialakítása kez­dődött el a vajszlói erdészet területén. Befejezése két év múlva várható, ám tegnap már felavatták a megközelí­tését segítő hatalmas fahidat. Közel ötven éve a Mecseki Erdé­szeti Rt. vajszlói erdészete csány- oszrói kerületében csemetekertet telepítettek mintegy 110 hektáron. Hatvan fafajta került a földbe, ezek fejlődtek mára erdőkké. Kitű­nő „tananyagra” lelnek majd itt azok a diákok, akik a kialakítás alatt álló erdei iskolában tölthet­nek néhány napot. Az erdészet bí­zik abban, hogy a befejezéshez minisztériumi támogatást is kap­nak. A csemetekert régi épületei kö­zül Túrós Lászb erdészeti igazga­tó a két legjobb állapotban lévőt hozatja rendbe. A nagyobbikban tanterem, konyha, ebédlő, vizes­blokk lesz, a másik melléképület marad. Elkészült a tanösvény másfél kilométeres szakasza, két év alatt háromra bővítik, s készen vannak a főépület körül a kerti bú­torok is. Tegnap felavatták az Okor-csa- tomán az iskola szomszédságá­ban átívelő fahidat. 24 méterével az ország legnagyobb erdészeti fa- hídja, amellyel sikerült közvetlen összeköttetést teremteni a gilván- fai és a csányoszrói kerület között. Már ötven évvel ezelőtt is volt itt híd, 5 éve kellett elbontani, m. a. Bányásznap: ünnep a város peremén Ma huszonötezer egykori szén- és uránbányász él a megyében Az ötvenegyedik bányásznapi ünnepségek már szerdán megkezdődtek Pécsett, tegnap Tapolcán az országos megem­lékezést rendezték meg. A mai koszorúzások után hol­nap egész napos program vár­ja a mecseki bányászat több mint fél évszázados múltja előtt tisztelgő ünneplőket. Baranyai körkép Bár a Mecsek területén ma már sem szén-, sem uránbányászat nem fo­lyik, a bányaművelés elmúlt fél év­százada alatt kialakult kultúra és szokásrendszer még ma is sok ezer ember sajátja, így természetes, hogy a bányásznapi ünnepségeket továbbra is megrendezik azokon a településeken, ától valamikor ez az ágazat adott munkát, megélhetést a családoknak. Ma Baranya megyé­ben csaknem huszonötezer egykori bányász él, többségük nyugdíjas, rokkantnyugdíjas vagy járadékos, sokan munkanélküliek, és kevesen vannak azok, akiknek a bányák be­zárása után sikerült önállóan műkö­dő vállalkozást indítaniuk vagy jó helyen elhelyezkedniük. Az egykor a föld alatt dolgozók nagy része ma egészségügyi problémákkal küzd, és sokan vannak, akik megfelelő in­formációk hiányában azokat a léte­ző szociális ellátási formákat sem tudják igénybe venni, amelyek megilletnék. Pemecker László egykori főaknász Régi bányászcsaládban szület­tem, és a legkülönbözőbb be­osztásokban dolgoztam a szénbányáknál valamint az ak­namélyítő vállalatnál. 1995-ben mentem rokkantnyugdíjba, a felére csökkent a jövedelmem. A szakszervezet igyekszik min­den bányászt felkeresni, re­gisztrálni, mert az egykori dol­gozók a jelenlegi ellátási rend­szerben sok segítségre és ta­nácsra szorulnak. A bányabezárások hosszú idő­szakában természetesen minden, munkájától kényszerűen megváló bányász igyekezett kihasználni azo­kat a szociális kedvezményeket, amelyek a ledolgozott műszakok és a munkával töltött évek után jártak, az elszenvedett egészségkárosodás mértéke pedig további kártérítések­re jogosított. A nyugdíj, a segély és a kártérítés azonban korántsem tett és tesz lehetővé olyan életszínvona­lat, ami az aktív, munkával töltött idő alatt megkeresett fizetés, ezért az egykori bányászok többsége Wesztl László egykori vájár Kényszervállalkozásba kezd­tünk kollégáimmal: egy bányá­szati szolgáltató céget alapítot­tunk. Akkoriban tíznél is több ilyen társaság alakult az urán­bánya környezetében. A társa­ság ma is működik, de már más profillal. Sokan próbáltak meg különböző vállalkozások­ba fogni, de csak azok marad­tak fenn, akik kellő vagyonnal és megfelelő gazdasági infor­mációkkal rendelkeztek. mellékállásokban helyezkedett el, vagy vállalkozásba fogott. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az in­tézmények portáin, a parkolók bejá­ratánál vagy az éjjeliőrök székeiben többnyire volt bányászok ülnek, és az őrző-védő szakterületen is sok egykori vájár, csillés helyezkedett el. Ezen a hétvégén ma ők ünnepel­nek, ha van mit ünnepelniük. Péntek este hat órakor Csertetőn dr. Páva Zsolt, a Mecseki Bányava- gyon-hasznosító Rt. vezérigazgató­ja tart megemlékezést, amit koszo­rúzás követ. Szombaton délelőtt és Grünwald Mátyás egykori aknász Aknászként mentem rokkant­nyugdíjba az elsők között, mert tudtam, előbb-utóbb ott kell hagyni a pályát. Azok a bányá­szok, akik egészségileg képe­sek rá, ma is dolgoznak, illetve keresik a munkalehetőséget. A legtöbben a személy- és va­gyonőr szakma iránt érdeklőd­tek, de a Munkábahelyezést Elősegítő Bizottság (melynek el­nöke vagyok) képzett ki nehéz- gépkezelőket és hegesztőket is. a délutáni órákban további koszorú­zások lesznek Pécsett, a szórakozta­tó és sportprogramokat pedig Pécs- bányatelepen, a Meszesi Általános Iskola udvarán és a Hősök terén rendezik meg. (A részletes progra­mot a szombati Dunántúli Napló­ban olvashatják.) A Mecsekére Kör­nyezetvédelmi Rt. a bányásznapi ünnepség alkalmából, ma délben veszi át a sikeres ISO minősítésről szóló tanúsítványát a METESZ székházban. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) s. c. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom