Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-29 / 235. szám
6. OLDAL P 0 L I T I K A I VITAFÓRUM 2001. Augusztus 29., szerda UHI Van kiútja a mezőgazdaságnak A fenti cím alatt augusztus 5-én interjú jelent meg Nagy Tamással, a MOSZ elnökével, a Dunántúli Naplóban. A kormány mező- gazdasági stabilitását szolgáló „Agrárcso- mag”-gal kapcsolatos kérdésre adott válasza a következő: „Ez egy kisebbségi agrárpolitika, mivel legfeljebb öt-tízezer családi gazdaságot kíván helyzetbe hozni, és megfeledkezik 960 ezer termelőről és háromszázezer agrár munkavállalóról”. Nagy Tamás példaként hozza fel, hogy „egy kétezer lakosú településen, ahol két-háromezer hektár a megművelhető szántó, ott hat-hét családi birtok alakítható ki és legfeljebb 42 embert tartana el. És mi lesz a többi ott élővel?!” Nos, hát ez az a tipikus „gépészszámtan”, ami így „nem stimmel”! Éppen ezért a valóság- tartalmával vitatkozni kell. Az EU-hoz való csatlakozással a magyar kertészeti ágazat nagyon kedvező helyzetbe kerül. Kedvezőek a természeti adottságok: éghajlat, talaj, centrális hely, a felvevő piacok közelsége, és nem utolsósorban adottak a hagyományokra épülő szakismeretek. A zöldség-gyümölcs forgalommal kapcsolatban a 2001/96-os EU-rendelet ugyanis nem szab meg kvótákat, azok a tagállamok között szabadon forgalmazhatók. A piacszabályozásnak két alapvető eszköze van csupán: szigorú minőségi előírás és a termelői szervezetek. Szabad az út tehát egy 380 milliós fogyasztói piachoz, csupán a fenti követelményeknek kell megfelelni. Mindenki előtt köztudott, hogy a zöldség-gyütnölcs termesztés sokkal több kézi munkaerőt igényel, mint a hagyományos növénytermesztéses családi gazdaság. A kertészeti ágazat ugyanakkor jövedelmezőbb is. Egy hektár síkművelésben termesztett uborka kézi munkaerő igénye 216 nyolcórás munkanap. A jövedelme pedig 1460000 Ft. Ha ugyanezen növényt „támrendszeres” módszerrel termesztjük, a bruttó árbevétel több mint 3 millió Ft. A németek a 2-3 cm méretű uborkát előszeretettel vásárolják, tehát az árunak korlátlan piaca van. Ha egy négytagú család a 216- nál több munkanapot fordít a termesztésre, úgy az árbevételt 15-20%-kal megemelheti, (a 2-3 cm-es uborka szedése több időt vesz igénybe.) A Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának számítása szerint a fűtetlen fólia alatt termesztett paprika jövedelméből, egy négytagú család eltartásához 5000 négyzetméteres sátorra van szükség. A fűtött fóliasátorból már 2500 négyzetméter is elegendő ugyanennek a négytagú családnak az eltartásához. A munkaerő helyben tartása és a családok megélhetését biztosítandó tehát, így most már,a tényeken alapuló számításokat elvégezhetjük: A Nagy Tamás által említett családi gazdaságok területi igénye maximum 1800 hektár (összes terület 3000 hektár) Marad tehát 1200 hektár, amelyen 2400 db, 5000 négyzetméteres fóliasátor készíthető, 4 fő/sátor, így 9600 embernek van biztos munkája és megélhetése. Megvan tehát oldva a kétezer fős település lakóinak helyben tartása és a megélhetésének biztosítása. Ehhez az szükséges, hogy „önkéntes alapon” megalakítsák a termelői és értékesítő szervezetet, amely non profit szervezet, és feladata az árualapok koncentrálása, osztályozása, tárolása, csomagolása és értékesítése. Ezek a szervezetek már tárgyalóképesek az élelmiszerkereskedelmi láncokkal, ahova folyamatosan tudnak egységes minőségben, megfelelő csomagolásban „magyar” árut szállítani. Mivel a meggytermesztésünk igen jövedelmező és keresett áru az EU-ban, a Szent István Egyetem menedzsment és marketing tanszéke kidolgozta a meggytermesztés 2005-2010 közötti fejlesztését. A fejlesztés 8600 ha-ról 12600 ha- ra történik. Ez a fejlesztés is a munkaerő helyben tartását és a családok jövedelmének biztosítását szolgálja. Dr. Hodossi Sándor debreceni egyetemi tanár tanulmányt írt a biotermesztéssel kapcsolatban, amelynek a munkaerő helyben tartása mellett célja „nem csak a környezet épségének és tisztaságának megőrzése, hanem a gazdaságosság biztosítása” stb. A biotermesztést és a környezetgazdálkodás-környezetvédelem célját szolgálja az a 150 millió tonna alginit is, amellyel a műtrágyát a biogazdálkodásban teljes egészében ki lehetne váltani. A vidék munkaerő megtartását és a családok biztos megélhetését garantáló fejlesztési elképzelések tehát jó úton haladnak. Van tehát „kiútja a mezőgazdaságnak”, csupán nem úgy, ahogyan azt Nagy Tamás elképzeli. Dr Tamcsu József, Népfőiskolák és Kertbarátkörök Baranya Megyei Szövetsége Szlogen egymilliárdért Szilánkok A Fradi eladása kapcsán igencsak felcsaptak az indulatok. Igaz, nem a sportkörön belül, hanem a politikai arénában. A MIÉP nyíltan an- üszemita hangot ütött meg, és kijelentette, hogy egy olyan nemzeti kincset, mint a Ferencvárosi TC nem kellene a zsidók kezére játszani, azoknak ott van az MTK, elégedjenek meg azzal. Ezzel a gondolatmenettel azon túl, hogy a vüág jobbik felén szalonképtelen, több egyéb baj is van. Egyrészt, milyen az a nemzeti kincs, ami mögött nem áll nemzetközi elismerés? Mert az a teljesítmény, amit a fiúk nyújtottak a nem túl erőteljes Hajdúk Split ellen, nem válthat ki csodálatot senkiben a Lajtán túl. Igaz mindez a MIÉP inkriminált megnyilvánulására is. Hallgatni arany - tartja a közmondás. E tekintetben Mádl Ferencet és Orbán Viktort az említett nemesfémbe foglalhatjuk: egy országgyűlési párt nyílt zsidózása és uszító megnyilvánulásai ellenére sem emelték fel a szavukat. A hallgatás beleegyezés - véli egy másik bölcselet. Talán egyet is értenek vele, Dávid Ibolya igazságügyi miniszterrel egyetemben? Aki egy neki címzett kérdésre, a MIEP- megnyilvánulásokra vonatkozóan azt felelte: „Nem értek a focihoz!” Az Alkotmányhoz sem? Mert az Alkotmány szerint Magyarországon tiltott a származás szerinti megkülönböztetés. Nyugaton ilyenkor a felelős politikusok felemelik a szavukat, mert tudják: „Vétkesek közt cinkos, aki néma!" Virágot és csókot lopni nem bűn - a közmondás szerint. E hazában újabban a pártszlogen is ebbe a kategóriába tartozik kormánykörökben. A Happy End Kft. gondolkodás nélkül kisajátította az MSZP által használt „Magyarország mindannyiunké!” jelmondatot. Van, aki a turkálóból öltözik (second hand elegánsabban), mert rászorul, van aki - épkézláb önálló gondolata nem lévén - a másét cseni el... Csak a poén kedvéért „szegfűsítve” néhány, mások által használt politikai jelmondat: Hallgass a szívedre - de ne a Fidesz- re!; A jövő választása helyett a jelen fontosabb!; Több mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás - épp itt az ideje!; Isten, Haza (Orbán és Torgyán), Család - velünk minden az őt megillető helyre kerül!; Tudjuk, merjük, tesszük - nekünk el is hihetik!; MSZP a nyugodt erő - ami meg is marad!; Szobatársak konyec! Meixner András, MSZP PÁRTHÍR AZ MSZP jogsegélyszolgálata újra indul. Szeptember 3-tól minden hétfőn 17 órától a pécsi Tüzér utcai pártirodán ingyenes jogsegélyszolgálatot tart az MSZP városi szervezete. ■ Magyarország mindannyiunké. Tessék mondani, kik azok a mindannyiunk? Mindazok, akik ebben az országban élnek? A hajléktalannak mi jut belőle? Vagy azok is, akik idegen állampolgárok, de földet, házat, lakást itt vásároltak? Netán az az osztrák úr is, aki a földhöz nemcsak utat, de a falu volt közterét is megvette, így az úton csak az közlekedhet, akinek ő ezt megengedi, a térre csak a neki is tetsző szobor kerülhet? Mindannyiunk közé tartoznak azok a honfitársaink is, akik némi baksisért árulták villamos iparunkat, cementiparunkat? Valamint azok is, akik tudatosan keltik rossz hírünket idegenben? És egyáltalán: kié ez a szlogen? Nagy most a küzdelem a szlogen miatt, fejek ugyan nem, de átkok hullanak, mert az MSZP egyik képviselőnője egymilliár- dot követel a Happy End Kft.-től, mivel az illetéktelenül használta a mondatot, amely a honanya szerint pártja kizárólagos tulajdona. . Csakhogy ha mostanság e forró kampányidőben akcióba kezd valaki, gondolja meg akár százszor is, érdemes-e akárcsak egy Happy End Kft.-nyi felhőtlen boldogságot egymilliárddal megrövidíteni úgy, hogy saját szakmai hitelén ne essék csorba. Akár a szomszédok elsőéves joghallgatóját is hasznos lett volna megkérdezni, mert azt már ő is tudja, hogy csak levédett szlogen illetéktelen használata esetén van értelme pert fontolgatni. Faggathatták volna arról is: nem találko- zott-e másutt is ezzel? És mivel a fiú szorgos, sebtében el is mondhatta volna, hogy dehogynem. Na de mikor? Nem mostanában, kicsit régebben, úgy 1000 éve, vagy több is talán. Szent István mondta. De ő se védte le! A történet itt le is zárulhatott volna, ám a fontoskodó kisjogász sietve megjegyezte volna, hogy még másutt is olvasta ezt a bizonyos mondatot.- Hol még? - döbbent meg riadtan dr. Honanya.- Hát mindannyiunk törvényében, az Alkotmányban. Szinte így kezdődik. Dr. Freppán György Villamost a Jókai térre „A mediterrán hangulatok városának”, Pécsnek sikerült a Jókai tér átalakításával újszerű módon emlékeznie a millenniumra. Ez a kezdeményezés egyszerre fejezi ki a dél-dunántúli régióközpont folyamatos formálódásának tényét, a város szellemi életét nagyban befolyásoló művész értelmiségiek építő szándékát és ötletgazdagságát. A történelmi belváros impozáns átalakításának szerves folytatása a Jókai tér térburkolatának felújítása, az új szobrok felállítása, az érdekes utcabútorok elhelyezése, a világítás korszerűsítése. S mindezek újszerűsége könnyebben feledteti Fürtös György centenáriumi Zsolnay-kút- jának hiányát. Úgy gondolom, fontos, hogy a Jókai téri sínek mellett többnyelvű emléktábla hirdesse a pécsi villamosközlekedés históriáját. Ha annak idején legalább egyetlen villamoskocsi megmaradt volna Pécs városában, akkor az most jól szolgálhatná például az idegenforgalmi tájékoztatást. Remélhetőleg a tér a fiatalok és idősek számára egyaránt közkedvelt közösségi hellyé válik. Külön öröm számomra, hogy ebben a nagyszerű munkában a Baranya Megyei Önkormányzat intézményei összefogásban Pécs várossal közreműködhettek. A Baranyai Alkotótelepek Kht. a gondolat megszületésében és a terv kivitelezésében is részt vett. A pécsi Művészetek Háza helyet biztosított a szakmai zsűri munkájához és egy önálló kiállítás megrendezésével segítette, hogy minden érdeklődő megismerhesse Dévényi Sándor Ybl-díjas építész és munkatársai, valamint Bencsik István Kossuth- díjas szobrász és Pál Zoltán szobrászművész ötletgazdag elképzelését. Szeretném, ha a pécsiek, baranyaiak nemcsak megszoknék, hanem meg is szeretnék az átépített teret! Még inkább bizakodom abban, hogy a látvány az idelátogatókat is arra készteti, hogy megkedveljék és megóvják a Jókai teret. Bokor Béla, a Pécs-Baranyai Millenniumi Intézőbizottság társelnöke, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke Szondázás Egy televíziós műsor kapcsán újfent szondázták a nézőket. Amíg korábban arról faggatták őket: jobban éltek-e a Kádár-rendszerben, mint a mostaniban élnek, ezúttal arra kértek tőlük választ: indokoltnak tartanák-e, hogy Kádár Jánosnak szobrot állítsanak? Az előző kérdésre adott döntő tömegű „igen” válasz evidens volt. Hiszen emberek milliói érzik évek óta, hogy a rendszerváltással számukra föltálalt feketeleves túl nagy ár a szocializmus hatalomból történt ’90-es kiszavazásáért. A mostani szavaztatás eredménye azonban megingathatatlan bal- oldaliságom ellenére meglepett. Mégpedig azzal, hogy a kérdésre válaszoló több mint 32 ezer honpolgárunk nyolcvan százaléka tett olyan szándéknyilatkozatot, miszerint Kádárt érdemesíti az utókor szoborállításban is kifejezett hálájára. Az „igen” szavazatok volumene azért meghökkentő, mert félreérthetetlenül jelzi, hogy a hajdanán jobb sorsot megélt tömeget csak ideig-óráig lehet kiskorúsítani, jobb tapasztalatai ellenére demagóg szólamokkal önmaga ellen fordítani. Keserű pirula ez mindazok számára, akik nem átallották haló poraiban mószerolni, gyalázni, szidalmazni Kádárt; több mint tíz esztendeig sulykolni az emberekbe, hogy gyilkos, az ötvenhatos felkelés eí- árulója, s hogy a mindenkori szovjet vezetés bábuja, bérence volt. A televíziós kérdésre igennel válaszolók ezzel szemben Kádár vezetői kvalitását, reálpolitikusi érzékét, államférfiúi nagyságát és érdemeit méltányolták. Ugyanis a biztos munkahelyeket, a napi betevőt, a család fizetőképességét, a közbiztonságot és a tiszta közéletet többre tartják a széltében-hosszában ámításként deklarált polgári demokrácia nyújtotta lehetőségözönnél. Realisták lévén tudják, hogy Kádárt történelmi kényszerhelyzet motiválta politikai lépéseiben, melynek figyelmen kívül hagyása még tragi- kusabb következményekkel járhatott volna az ország jövőjére nézve. A kényszerhelyzet diktátuma szerint cselekedett, s vélhetően más is csak hasonlóan tehetett volna. Miként a rendszerváltást felülről végrehajtó politikai osztály tagjai is csak gúzsba kötve táncolhatnak. Kizárólag azt tehetik napjainkban, amit a nemzetközi tőke érdeke diktál. E kényszerhelyzetet persze ezúttal kizárólag ők teremtették meg maguknak azzal, hogy a magyar állami vagyont nemzetközi magán- tulajdonba adták. Számukra ezért nincs más út, mint a nemzetközi tőke feltétel nélküli kiszolgálása, támogatása. Ellenkező esetben a multinacionális cégek nábobjainak diszkriminatív pénzügyi intézkedéseivel találnák magukat szemben, ami az ország gazdasági összeomlásához vezetne. Dr. Südi Bertalan Szeptember 12-én 10 órakor feltesszük az i-re a Puntót. ——je Jöjjön el nyilvános sorsolásunkra fjgjtűL. a Dlósi úti Fiat Stoll Autószalonba! PENTA UNIÓ Oktatási Centrum 7621 Pécs, Czinderi u. 6. Tel.: 72/324-090,313-482 FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ matematika és közgazdaságtan tantárgyakból. ÉPÜLETKERÁMIA SZAKÜZLET AB TÉRKÖVEK szept. 9-ig 2t% kedvezménnyel Egyes Zalakerómia termékek 1 y% engedménnyel Pécs. Verseny u.2. Tel, fax (72)213-564 Nyitva: M-P: «17.00, Szó: « 1 2.00 On is benne lehet a KALENDÁRIUMBAN Intézmények, vállalkozások, vállalkozók címlistája az Dunántúli Napló 2002. évi Kalendáriumában a „Fontos címek - Szolgáltatás" Érdeklődni: 505-022-es telefonszámon. Ehhez ki kell töltenie az alábbi szelvényt, s a postán feladott 4.625 Ft feladóvevénnyel együtt szíveskedjen címünkre visszaküldeni: ASM Kft. Baranya Megyei Irodája, 7627 Pécs, Engel J. u. 8. r I Név: Tevékenységi kör: __ Cím: Telefonszám: % 1 \
