Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-29 / 235. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2001. Augusztus 29., szerda Magyar vacsoraest Morvaországban Palkonya Magyarország képviseleté­ben a dél-baranyai telepü­lésről ma indul útnak a morvaországi Bystrébe az a 40 fős csoport, mely részt vesz az európai kulturális falumozgalomban. A három éve indult rendezvényso­rozat keretében a palkonyaiak ed­dig Hollandiában és Franciaor­szágban jártak, a házigazda sze­repköre 2007-ben jut a községnek - mondta el Becker Leonóra polgár- mester. A mostani alkalom azért is rendhagyó, mert ezúttal a mozgal­mat létrehozó 11 nemzet települé­seinek mindegyike jelen lesz. A palkonyaiak a megszokott ze­nés bemutatkozás mellett ismét megrendezik a magyar vacsoraes­tet borkóstolással egybekötve, me­lyen a villányi borászok is bemu­tatják nedűiket. A magyarországi képviselőknek eme programja az elmúlt két évben mindig szép si­kert aratott, s a gasztronómiai kü­lönlegességek, tájjellegű ételek mellett a borvidék italai is szép si­kert arattak. Mindez nem csak vendégcsalogató bemutató - a fa­lusi turizmus szempontjából nél­külözhetetlen -, de egyben a helyi borok iránti külföldi érdeklődés felkeltését is szolgálja. ________________________________KJ. Je lentős vadkárokat okoznak az elszaporodott aranysakálok A. Dráva környékén sakálok tizedelik az őzeket. A hatvan éve hazánkban kipusztult aranysakál visszatelepedett Somogyba és Baranyába, s lassan haladva észak felé, újabb területeket hódít meg, szakértők sze­rint akár a Balaton vonaláig is eljuthat. Baranyai körkép A XX. század negyvenes éveinek elején kipusztult­nak tekintették Magyarországon az aranysakált, amely akkoriban vonult vissza eredeti élőhelyére, a Balkánra - tájékoztatta lapunkat Török Gábor (ké­pünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatóságá­nak vadászati-halászati szakfel­ügyelője. A nyolcvanas évek elejé­től azonban megmagyarázhatatlan módon a ragadozók általános lét­számnövekedése figyelhető meg a korábbi hullámzás helyett, amely addig a zsákmányállatok felszapo­rodását, illetve ritkulását követte. A lakott területeket egyre in­kább ellepték a nyestek, a rókák, növekszik a vidrapopuláció, sza­porodnak a vadmacskák, s megjelentek olyan állatok is, amelyek korábban soha nem fordultak elő hazánk­ban, mint például a nyestkutya vagy a mosómedve. Visszatért az aranysakál is, amely családi falkában él 1000-1200 hektáros területen. Amikor a hímivadékok ivarérettekké válnak, a kanok kiverik őket, s ilyenkor hódítanak meg új területeket. Eleinte még csak a Drá­va mentén voltak fellelhetők, de legutóbb már Egerág környékén is látták őket. Elsősorban a ligetes, fás te­rületeket kedvelik. Csapatosan vadásznak, s ez a mód az itteni prédaállatok számára az újdonság erejével hat. Táplálékuk az egértől az őzgidáig terjed, de a ró­ka is szerepel a zsákmányállatok között. Az emberre viszont teljesen veszélytelenek. Az első aranysakált a megyében 1992 őszén Gal- lai Tibor, kétújfalui fővadász lőtte le. Véleménye szerint három oka is volt az állatok átvándorlásá- nak a Balkánról: a létszámnövekedés, az itteni meg- műveletlen területek növekedése és a balkáni hábo­rú. Gallai Tibor szerint a sakál kiszorította, majd át­vette a róka szerepét. Elsősorban apró rágcsálókkal táplálkozik, ezt bizonyítják azok az eredmények, amelyek a gyomortartalom vizsgálatából következ­tek. Természetesen olykor elkapják a szarvasborjút vagy az őzgidát is, de ugyanezt megtették előtte a rókák is. Az a híresztelés viszont alaptalan, amely szerint rátörtek kutyával őrzött nyájakra, legfeljebb egy-egy elmaradozó bárányt kaphattak el. Zömmel Szigetvár alatt és Sellye térségében ta­lálhatók - állítja Gondos Gyula megyei fővadász. Je­lentős károkat okoztak az őzállományban, de meg­fogják a nyulat, a fácánt, a védett madarakat is. Csak szezonálisan vadászható a rókával ellentét­ben, amelyre egész évben lehet lőni. Sokkal óvato­sabb állat, mint a róka, ezért nem tudni, hogy ter­jeszti-e a veszettséget, de tekintettel arra, hogy az évekkel ezelőtt elkezdett veszettség elleni vakcina eredményesnek mondható a rókaállomány köré­ben, feltehetően a sakál nem fertőződött meg. Na­gyon nehéz meglőni, mert rendkívül gyorsan és kacskaringózva fut, de ennek ellenére eddig a me­gyében hatvanat terítettek le. _______ CSERI LÁSZLÓ Ér tékes a téli bundája Az aranysakéi a rókánál nagyobb testű, 12-16 kilogrammos ra­gadozó, amely nőstényekből és két év alatti hímekből álló csa­ládi falkában él. Húsa értéktelen, de a téli bundája vetekszik a vörös rókáéval. Hangja sajátos, a rókaugatás és a gyermeksírás keveréke. A csalogatására (behívására) alkalmazott trükkök kö­zül leginkább a gidáját kereső suta vészjelzése bizonyult a leg­alkalmasabbnak. Állatkertben csak elvétve látható, Budapesten alkalomszerűen tartották, Veszprémbe a hatvanas években ke­rült egy pár, amely szaporodott is. A kölykök ott maradtak,-a szülőket pedig később Pécsre szállították. A nyolcvanas évek , végétől közel egy évtizedig a Szegedi Vadaspark tartott egy szép párt, ám ezeknek kölykei nem születtek. Megváltozik a menetrend Tegnap az új, belvárosi autóbuszjárat megállóinak jelzőtáblái is helyükre kerültek FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ PÉCS Az iskolakezdés néhány válto­zást hoz szeptembertől a városi buszmenetrendben. Az új járat, a 44-es szerdától kísérleti jelleg­gel három hónapig közlekedik a várósban a Főpályaudvar, Vásár- csarnok, 48-as tér, Búza tér, Kál­vária utca, Aradi vértanúk útja, Kórház tér, Zsolnay-szobor, Vá­sárcsarnok, Főpályaudvar útvo­nalon. Csúcsforgalmi időszakok­ban félóránként, ezen kívül és hétvégenként óránként közleke­dik egy szóló autóbusz. Továbbá a menetrendi tájékoztatóban le­írtakkal ellentétben a 60-as jel­zésű járatok egyelőre nem áll­nak meg az Enyezd utcai busz­megállóban^ mert az még nem készült el. És még egy kedvező újdonság: a reggeli csúcsidő- szakban szerdától a 107-es, 161- es, valamint 162-es jelzésű autó­buszok a Főpályaudvaron is megállnak. (Háttér és előzmények: www. dunantulinaplo. hu) M. B. E. Decembertől figyelik a belvárost A közgyűlés jövő hónapban dönthet a kérdésről Bár az eredeti tervek szerint a belváros egy részét már most kamerák figyelnék, a jogi procedúrák miatt csak december­ben működhetnek élesben a térfigyelők, a pécsi képviselők várhatóan a szeptember 20-i közgyűlésen dönthetnek a kér­désről. A szakemberek szerint a zsebtolvajlások, autófeltö­rések száma jelentősen csökkenhet. A tapasztalatok szerint a belváros a legfertőzöttebb terület ebből a szempontból. PÉCS- Várhatóan a szeptember 20-i közgyűlésen dönthetnek a pécsi városatyák a térfigyelő rendszer­ről, jelenleg ugyanis a közbe­szerzési eljárás folyik - tájékoz­tatta lapunkat dr. Papp Judit (ké­pünkön), Pécs jegyzője. - Ha minden megfelelően alakul, a korábbi bizottsági határozat sze­rint decemberre üzemelhetnek a berendezések. Amint arról lapunkban koráb­ban már beszámoltunk, az erede­ti tervek szerint már augusztus végére működtek volna a belvá­rosban a kamerák, azonban bi­zonytalanná vált, milyen jellegű pályázatot kell kiírni. Az eredeti felhívást végül formai okok miatt tavasszal vissza is vonta az ön- kormányzat, így semmiképpen sem lehetett tartani az amúgy is szoros augusztus végi határidőt. Az ereded elképzelések szerint legalább 20 kamera pásztázta vol­na a belváros forgalmasabb pont­jait, a képet pedig egy központ­ban elemezték volna szakembe­rek, és ha szükséges, azonnal in­dultak volna a rendőrök a bűn- cselekmény helyszínére. A város erre az év elején egy 20 millió fo­rintos keretet különített el, azon­ban biztosnak látszik, hogy ez az összeg maximum 4-5 térfigyelőre lesz elegendő, hiszen ki kell épí­teni a kábeleket és a figyelőköz­pontot is. A rendszer azonban a későbbiekben bővíthető, emellett arra is vannak elképzelések, hogy esetleg vállalkozókat vonjanak be a finanszírozásba. Először azon­ban a kivitelező cég ajánlatáról kell döntést hozni. A nagyobb védelemre a belvárosban mindenesetre szükség van, hiszen a leg­több, ismeret­len tettes által elkövetett bűncse­lekmény a Központi Rendőrőrs területén fordul elő (csaknem 1900 eset történt tavaly). A Szé­chenyi téren, a Hunyadi úton, a Jókai utcában elsősorban a gép­kocsifeltörések gyakoriak, míg a vásárcsarnoknál a zsebtolvajok dolgoznak többet - ellenük hat­hatós védelem lehet a kamera. (Előzmények: www.dunantulinaplo.hu) NY. SZ. Érzékelő műszert szereltek a vasúti légkábelekre Visszakoznak a szaktárcák Pécs-Budapest A korábbi feltételek szerint igényelhetik a mozgáskorlátozottak a lakásfelújítási tá­mogatást, a korábbi kormányrendeletet ha­ladéktalanul visszaállítják. Mint arról beszámoltunk, a korábbi hatezer helyett mindössze háromszáz baranyai mozgáskorlátozott jo­gosult az otthonok akadálymentesítését célzó lakásfel­újítási támogatásra, az augusztus 1-jétől hatályos kor­mányrendelet értelmében. Az érdekvédelmi szerveze­tek ültakozása, úgy tűnik, megtette hatását, informáci­óink szerint az illetékes szaktárcák a napokban meg­állapodtak: a jogszabályt haladéktalanul az ereded szövegváltozada állítják vissza. Kovács Kálmán, a Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesületének elnökhelyedese kérdésünkre elmondta, hivatalos értesítést még nem kaptak a mó­dosításról. Hozzátede, a korábbi rendszer sem volt tö­kéletes. A támogatást csak azok kaphatták, akiknek munkaképesség-csökkenése legkevesebb 67 százalé­kos volt, a nyugdíjkorhatárt elérő mozgáskorlátozot­tak így nem voltak jogosultak. Az érintett korosztály­ba tartozók rokkantnyugdíjazása ugyanis kivitelezhe- tetien. Az érdekképviseletek korábban kérték a prob­léma rendezését. Javasolták továbbá, hogy a fogyaté­kossági támogatásra való jogosultságot elbíráló bizod- ság külön határozzon arról, hogy az elutasítottak kö­zül kik kaphatják a lakásfelújítási hozzájárulást. Úgy tűnik, a javaslatot a szaktárcák félreértették. Amíg a rendelet visszaállításáról hivatalos értesítést nem kap­nak, az ügyek intézését felfüggesztedék. (Előzmények: www.dunantulinaplo.hu) w.k. Sásd-Vásárosdombó-Mecsekpölöske A három település vasútszakaszain a nyá­ron csaknem tíz fémtolvajlás történt. Ötévi szünet után újra megjelentek a fémtolvajok. Az elmúlt három hónapban csaknem félmillió forin­tos kárt okoztak a fémtolvajok a Sásd-Vásárosdombó és Sásd-Komló közti vasútszakaszokon. Eltűnt pél­dául 160 méter földelőkábel, 2800 méter távközlési légvezeték és két sebességkorlátozást jelző tábla. Mindegyik alumíniumból készült, ami most sláger a feketepiacon, ahol kilójáért akár 350 forintot is megadnak. Előde a rezet fejtedék ki a sínek közül, de a MÁV Rt. Pécsi Területi Igazgató­sága a rezet alumíniummal váltot­ta ki. A védekezést illetően jelen­leg kifogytak a műszaki megoldá­sokból, hisz az alumíniumot nem tudják más anyaggal helyedesíte- ni. Jól funkcionálnak viszont a légvezetékekre nemrég szerelt ér­zékelő műszerek, melyek azonnal jelzik az állomáso­kon, ha valaki hozzáér a légkábelekhez. Diós László (képünkön), a MÁV Pécsi Területi Igazgatóságának vasútbiztonsági és védelmi osztály- vezetője elmondta, ilyen helyzetben a tedenérésre fektetik a hangsúlyt. Ezért működnek együtt a sásdi rendőrőrssel és a dombóvári Vasútőr Kti.-vel. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) CSUTI J. Hírek HOSSZÚHETÉNY és többek közöd Magyaregregy, valamint Kárász településekkel foglalkozik a Magyar Televízió. Az ml-es csatorna vasárnap délelőd a Fő­tér című műsorában vetíti le a térségről szóló filmjét, amelyet tegnap kezdtek forgatni, (mb) A SOMBEREKI takarékszövet­kezet tűzjelzője hétfőn többször is működésbe lépett, pedig nem ütött ki tűz és finom szálló por sem zavarta meg a műszer érzé­kelőit. Az utolsó téves riasztásnál a tűzoltók is kivonultak, de ők sem tudták megállapítani, hogy mi okozta a meghibásodást, (cs) GÖDRÉN először tartottak nagy­családi találkozót a községszépí­tő egyesület kezdeményezésére a szentmártoni falurészben a Felvi­dékről ide telepíted Görcs család helyi és elszármazód tagjai. A rendezvényen csaknem félszá- zan vedek részt például Buda­pestiéi, "Szekszárdról és Szágyról. Az egyesület szeretne hagyo­mányt teremteni, ezért más ne­ves családi közösségek nyílt ösz- szejövetelét is tervezi. (cs) SASRÉTEN a szigetvári erdészet 24 személyes faházas mini ven­dégfogadót alakít ki az erdei isko­la mellett az agrártárca támogatá­sával. Az ötmilliós beruházás megkezdődöd. Az átadás után le­hetőség nyílik arra, hogy nyári tá­borokat szervezzenek a termé­szetbarát kirándulóknak. (cs) EGYHÁZASKOZÁRBAN a volt tsz-irodát ifjúsági szállóvá alakí­totta egy helybeli vállalkozó. Egyszerre félszázan pihenhetnek a létesítményben, ahol külön részt alakítottak ki a rokkantak­nak. Már volt olyan időszak, hogy telt házzal működött a kis vendégfogadó. __________________________1«! Fá jó szívvel tudatjuk, hogy SZABÓ JÁNOS MÉV-nyugdíjas, pécsi lakos életének 65. évében elhunyt. Hamvasztás utáni búcsúzta­tója 2001. augusztus 30-án 12.30-kor a pécsi központi temető oldalkápolnájában lesz. A gyászoló család é

Next

/
Oldalképek
Tartalom