Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-24 / 230. szám
2001. Augusztus 24., péntek KULTÚRA - R I P 0 R T 7. OLDAL „Maradjon nyoma a bányászatnak” Bírósági bejegyzésre vár a pécsi szén- és uránbányászati emlékek megőrzésére létrehozott közhasznú szervezet. A csapat egy központi helyen emlékmű állításával kívánja tudatosítani a bányászat meghatározó hatását Pécs fejlődésére. Lassan egy évtizede már, hogy egy kis csapat Szirtes Béla bányamérnök (képünkön) vezetésével megpróbál mindent megtenni azért, hogy a pécsi bányászati múltat megismertessék a nagyközönséggel. Tanulmányt készítettek a Széchenyi-akna megmentésére és egy emlékpark létrehozására. Általuk szervezve-rendezve jelenleg is látható kiállítás nyílt Széchenyi-aknán és a Várostörténeti Múzeumban, a harmadik pedig a szeptemberi bányásznapra nyílik majd a bányászati múzeum anyagából. Helytörténeti cikkeket írnak, és a Pécsi Erőmű Rt., valamint a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. támogatásával már több könyvet is megjelentettek. Az első a Mecseki kőszénbányászat című kötet volt 1993-ban. Tavaly jelent meg egy bányászzsargon szótár, a Nem szól már a Klopacska című kiadvány vasasi bányászemlékekről, és a mecseki szénbányászatot elbúcsúztató konferencia előadásainak vaskos kötete. A Pécsi Szemle eddig kilenc helytörténeti cikküknek adott teret. A legközelebb megjelenő két írás annak összegzése, hogy a szénbányászatnak és az uránbányászatnak milyen meghatározó hatása volt Pécs XX. századi fejlődésére. Egy következő tanulmány a mecseki szénbányászat történeti arcképcsarnokát mutatja be: mintegy százat a legjelesebb személyiségekből. Az arcképcsarnok listáját eljuttatták az önkormányzatnak is.- A 250 évig működött szénbányászatnak Pécs rengeteget köszönhet. Nélküle egy lenne a megyeszékhelyek között. Fejlődésben a szénbányászat különösen meghatározó tényező volt. A 19. század második felében a 13-14 ezres városkából az évszázad végére 40 ezres lett a betelepülések révén. Sok minden a bányászatból származó pénzből épült. A székes- egyházi rekonstrukció, a püspöki énekiskola, a papi szeminárium épülete mind a Duna Gőzhajózási Társaságtól kapott bérleti díjból valósult meg, ahogy a cég adójából számos nagy városi fejlesztés is. Erről nem tud a nagyközönség. Bányászról pedig egyetlen közterület sincs elnevezve Pécsett. Mi arra törekszünk, hogy a megszűnt bányászatnak legalább tisztességes nyoma maradjon. Ezt szolgálnák a közterületi elnevezések, az emléktáblák, vagy legalább egy album a legkiválóbb személyiségekről. Legfőképpen azonban a világháS borús hősökéhez hasonló jellegű közös emlékművet szeretnénk állítani a szénás uránbányászoknak, mégpedig központi helyen - mondja Szirtes Béla bányamérnök, a bírósági benyásztörténeti Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ebhen a grémiumban a városi önkormányzat mellett a bányászatban érdekelt cégek képviselői vesznek részt. Az említett legnagyobb célokon túl a közhasznú szervezet keretet ad a bányászati múltra vonatkozó kutatásoknak, emlékek gyűjtésének, emlékhelyek felkutatásának, fenntartásának. Szeretné előmozdítani, az arra érdemes bányászati épületek helyi védettséget kapjanak. Támogatja rendezvények, kiállítások szervezését, kiadványok, publikációk megjelentetését. Ösztöndíjakkal és pályázatokkal igyekszik felkelteni a tanuló ifjúság kutatói érdeklődését a bányászati múlt iránt. Az emlékmű mellett a legnagyobb feladatnak a Mecseki Bányászati Múzeum újbóli megnyitása ígérkezik. DUNAI I. Néhányan a múltból Berks Péter 1808 és 1845 között volt pécsi kincstári bányaigazgató, bányakormányzó. Nagy szerepe volt a mecseki bányászat megszervezésében, a szénmedence feltárásában. Madarász András, a híres festőművész apja 1843-ban vasgyárat alapított Pécsett és az Istenáldása-völgyben bányát nyitott. Littke Lőrinc vállalkozó, az 1844-ben alapított Szénbányászati Társaság főrészvényese, a későbbi pezsgőgyáros. Riegel Antal bányamérnök vállalkozó, a Karolina-akna és me- csekszabolcsi Sándor- akna alapítója, az észak-mecseki bányászat fellendítője. Nendtvich Károly botanikus 1851-ben először ő írta le szakszerűen a mecseki kőszén előfordulását, tulajdonságait. Vörös Mihály őrkanonok, a székesegyházi uradalmak főkormányzója a 19. század derekán, sokat tett a mecsekszabolcsi és a somogyi uradalmi bányászat fejlesztéséért. 1851-ben ő telepítette a József-aknát. Iliitek DEÁK ZSUZSA KIÁLLÍTÁSA. A Hosszúhetényben élő grafikusművész különleges textilmunkáiból nyílik bemutató ma Pécsett a Kisgaléri- ában. A szeptember közepéig látható tárlatot dr. Szirmai Imre egyetemi tanár nyitja meg. ______________________ fotós laufer László Videó A nők orvosa Ne áltassuk magunkat, ezt a filmet kizárólag a borítón található színészek nevei miatt fogják népes tömegek kikölcsönözni a tékákból, hogy azután ugyanezek a népes tömegek fanyalogva és csalódottan adják vissza a kazettát (remélhetőleg visszatekercselve, hogy bravúros utalást tegyek itt a Titkos gyilkos mama című filmre, bár azt nem Altman rendezte). És ne áltassunk magunkat másodszor pediglen azért, mert akik a Dr. T és a nők című filmet mégis annak reményében hurcolják haza önelégült mosollyal kísérve, hogy egy igazán nagyszerű, elgondolkodtató, és hamisítatlan Altman-filmet fognak kényelmes fotelből végignézni egy késő nyári estén, nos bizony azok is fanyalogva és csalódottan adják majd vissza a kazettát (remélhetőleg ők is visszatekercselve). Hogy rövidre zárjam: ez a film keveseknek fog tetszeni. A nézőcsalogató szereposztás Altman elvitathatatlan érdeme ugyan (miként a Cuki hagyatéka című filmje kapcsán már Kiejtettem: a rendező hívására a legnagyobb sztárok gondolkodás nélkül mondanak igent), ám most visszaüt: Richard Gere, Helen Hunt, Farrah Fawcett, Laura Dem, Tara Reid és Liv Tyler nevei mást ígérnek, mint amit a gyanútlan néző kap. Dr. T eredendően Travis, nőgyógyász és Dallasban él. Travist csak és kizárólag nők veszik körül: feleség, lányok, sógornő, titkárnő és megszámlálhatatlanul sok páciens. A látszólag minden férfi kedvére való, ám .valójában elborzasztó erdő szituációt egy bizonyos Fellini nevű olasz rendező már ábrázolta volt A nők városa című alkotásában, Altman azonban az álom helyett itt a valót mutatja: a férfit, aki abból él, hogy kezeli a nőket, mégsem ért semmit sem belőlük. így aztán nem csoda, hogy sem felesége betegségével (Farrah Fawcett a pláza szökőkútjában - zseniális), sem titkárnője rajongásával, sem lánya leszbikusságával, sem szeretője viselkedésével nem képes mit kezdeni - Travis látszólag tökéletes élete rövid fdő alatt összeomlik. Altmant ez a folyamat érdekelte. Míg azonban Rövidre vágva című filmjében a felszín alatt a valóságban is ott volt a veszély: a föld bármikor megrenghetett; itt Alt- mannak úgy kell érzékeltetnie a feszültséget, hogy ebben semmi másra nem támaszkodhat, mint saját tehetségére. Aki a hétköznapi feszültség bravúros ábrázolásában leli örömét, minden bizonnyal élvezni fogja a filmet, amelyben sajnos a megdöbbentően közhelyes mondanivaló miatt sok más élvez- nivaló nem is nagyon van. A rendezés és a színészi játék (Gere és Fawcett mellett Laura Dernt és Liv Tylert kell kiemelni) megmenti valamelyest a filmet - miként maga Dr. T is megmenekül, egy remekül fotografált, meglehetősen abszurd, ám bugyuta jelenet kedvéért. ___________________________UHUVÁ) DÁVID Dr .Tésa nők (Dr.T&The Women) r.: Robert Allman amerikai, 2000 (Intercom) YT 'Uá íi-'/uí[<Hiii r,; y • y i Kutatás a régiós versenyről A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja „A magyar régiók és települések VérsetiyképeSsége az európai gazdasági térben" című pályázatával elnyerte a Nemzeti Kutatási-fejlesztési Program támogatását. A 112 millió forinttal finanszírozott hároméves pro- j ekt kutatöiifunkájá í gyakorlatilag ősztől, az egyetemi oktatási tanév kezdetétől indul be intenzíven, hiszen a program megvalósítására szövetkezett konzorciumnak négy regionális egyetemi műhely is tagja: a budapesti ELTE, a pécsi, a szegedi és a miskolci. A tudományos konzorcium munkáját dr. Horváth Gyula, a Regionális Kutatások Központjának főigazgatója irányítja Pécsről. A program során a kutatók a hazai térségek versenyképességét az uniós csatlakozás követelményeivel vetik össze. Vizsgálják a magyar viszonylatban nagynak, illetve középes méretűnek tekintett városok időszerű fejlesztési feladatait. Ennek során elérnzéseket készítenek arról, az említett városi kör tagjai milyen tervezési, megújulási programot igyekeznek azzal a céllal végrehajtani, hogy az európai területi munkamegosztásban minél hatékonyabban közreműködhessenek. A kutatás természetesen jóval tovább terjed annak felmérésénél és elemzésénél, hogy az egyes városok az uniós csatlakozási folyamat kényszerűségeiből, követelményrendszeréből miket ismertek fel maguk számára teendőkként és azokat miként hajtják végre. A vizsgálódás azt is fel kívánja tárni, hogy az egyes régióknak, illetve várostípusoknak, városoknak földrajzi, gazdasági, közlekedési és kulturális adottságaik alapján mit kellene tenniük versenyképességük növelése érdekében. EGY ÖREGEMBER EMLÉKIRATAIBÓL Szelet vetettem Múlt heti tárcámra a szokásosnál is többen reagáltak. Hogy eretnek gazembernek, vagy pokolfajzat- nak nevez egy-egy olvasóm, arra számítottam. Minél tájékozatlanabb valaki, annál magabiztosabban ítélkezik. Csodálkoztam viszont, mennyien ismerik az őstörténet-kutatás új eredményeit. Ők gratuláltak. Ám sokan jelezték, köztük diplomás történelemtanárok, hogy egy kukkot sem értettek írásomból. Nekik szól, tisztelettel, mai, prózai magyarázatom. Történelmünk kapcsán, A Tudományra hivatkozni, mint döntő érvre, fellengzős dolog. Akadémiánk védelmét élvező tudósaink holdkórosoknak nevezik ellenfeleiket, akik egyetlen publikációban sem felejtik el megjegyezni egy-egy akadémikusról, hogy olvasni sem tud. Egy biztos, a leszólt emigráns történelemtudomány képviselői, szabadon elolvashattak, olyan forrásokat, melyekről az itthonmara- dottak nem is tudtak. Őket nem kötötte a pártfegyelem, sem a tudományos karrier. Persze, vannak köztük habókosok is, ahogy a konzervatívok közt is bugyuták. Figyelemre méltó, hogy legjobb külföldi kutatóink, mind, a sokat támadott László Gyula professzort és szellemi körét igazolták. Ma már tényként fogadhatjuk el, amit ő hipotézisként mert csak hirdetni. Ennek lényege, hogy a nyelvtudomány terrorizálta történelemtudomány eredményei hamisak. S miért megyek egy aktuális vita kapcsán Ádámig-Eváig vissza? Mert a hazai történelemtanár képzésben szinte szó sem esik a Parthús birodalomról, a Római, méltó keleti párjáról és ellenfeléről. Scíták alapították i.e. 250-ben. 18 tartományába Örményország, Babylon, Bactria beletartozott, államberendezésük,az európai hűbériség előképe, amelyet bukásuk után négy utódállamuk is megőrzött, köztük a Sassanida birodalom és Scíthia. Itt szakrális erőt tulajdonítottak a királyoknak. A Jézus születését köszöntő napkeleti bölcsek a Párthus birodalomból jöhettek csak. Babylonban és Nisibisben a zsidók teljes vallásszabadságot élveztek. A pártusok félezer éves virágzásának letéteményesei hun és avar törzsek fejei s a később magyarnak nevezettek, katonai arisztokratái voltak. A kulturális érintkezés az utódállamok között is fennmaradt. Dokumentált az avarok szerepe az első keleti eretnekmozgalmak terjesztésében. S már a párthus korban, Osrhene fejedelmei felvették a kereszténységet. Scíthiai püspökségek küldöttei szerepeltek a niceai zsinaton 325- ben. Innen kezdve számos dokumentum bizonyítja, hogy a nomádnak nevezett rokon népek, először nem Pannóniában találkoztak a kereszténységgel, nevezték őket hunnak, avarnak vagy magyarnak. Csak kicsit lazábban kezelték. S ami fontosabb, e népek családi hagyományként őrizték az államszervező és birodalomirányító képséget. Krónikáink megírják, Árpád harcosait magyarul beszélő népek köszöntötték. A honfoglalás addig tartott, amíg a nyugati határ azonos nem lett a korábbi avar határral. (Enns folyó.) Innen már akadémiai kiadványok alapján sűrítek: Géza trónra kerülése után, megkezdődik a harc a passaui püspökség és a salzburgi érsekség között a leendő magyar egyház feletti joghatóságért és tizedért. Az Árpád-ház többi hercege elsősorban Keleten kötelezte el magát házassággal, új keresztséggel. Ez annyira nem volt elítélendő, hogy Szent István, Imrének bizánci hercegnőt kért feleségül, számára Veszprémvölgyben görög apácamonostort alapított. A bizánci keresztényt, csak a joghatóságát féltő passaui püspök tarthatta pogánynak, fél évszázaddal az egyházszakadás előtt. Imre halála után sem István, sem felesége érdeke nem volt, Vazul megva- kíttatása. Sőt ez idő tájt ellene is merényletet szerveztek. Eztán hívta haza unokaöccsét, Pétert. S amikor a velencei zsarnokságát másodszor is megelégelték a főrendek, köztük főpapok is, hazahívták Vazul fia Endrét, aki már királlyá emelése előtt leveri a Vata- féle lázadást, s I. Andrásként, mint a kereszténység megszilárdítója, az istváni rend helyreállítója, a magyar-német viszony rendezője, írta be magát történelmünkbe. így vélem. Nem állítom. Nem vagyok kutató, csak olvasó. (Lassan tán minket is védetté nyilvánítanak.) Amihez viszont több közöm van, olvasatomban, Pozsgai Zsolt Pécsváradon bemutatott drámája, amely szigorúan a konzervatív történelemtudományra épít, a lelkiismeretről és a determinációról szól, az őt megillető művészi szabadsággal. Darabjában emberek csapnak össze, nem miniatúrák. S végül is, a sosem volt pécsváradi találkozó után hét évvel, Endre a király. A többi már a színikritikára tartozik. Mai viszonyok alapján nem lehet egy történelmi epizódot megítélni. Bükkösdi László ) V
