Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-18 / 225. szám

8. OLDAL G A Z D AS A G I TŰKOR 2001. Augusztus 18., szombat RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. augusztus 17.) Borsodchem 4 800 Ft 8 Egis 11000 Ft ff Matáv 710 Ft a Mól 4 200 Ft o OTP 14790 Ft ű Richter 15915FÍ A TVK 3110 Ft 8 Zalakerámia 1840 Ft ff BUX: 6405,21 +0,02% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 68M INDEX Vili. 13-17-IG 1 . 1 ! 1 ' ' 6700 ,6558.9» i ' 1: % i S 6600 6582,13) (6492,08 j J 6500 •«Sir ; 6403,91)5405,2L 6400 pont Péntek Hétfő Kedd Szerda Csütörtök AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euró Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 405,33 7,53 256,29 131,04 18,63 65,80 168,79 5,92 281,11 Építőipar Az építőipari termelés volume­ne szezonálisan és munkanap- korrekcióval kiigazítva június­ban 9,7 százaiéval nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest, az előző havi kiugróan magas értéktől viszont 3,6 százalékkal elmaradt - tájékoztatott a Köz­ponti Statisztikai Hivatal pénte­ken közleményben. Hulladéklerakók pályázati pénzből A költségvetés a települések szilárdhulladék-közszolgál- tatás fejlesztésére idén és jövőre 2-2 milliárd forintot irányzott elő. Az idén benyújtott 145 pályázat - miután a települések közösen is nyújtottak be igényt - 121 te­lepülést érint, amelyekben kö­zel 800 ezren laknak. A teljes beruházás összege csaknem 1 milliárd 600 millió forint, amelyből 900 milliót a költség- vetés fedez. A támogatásban részt vevő pályázatok alapján lehetőség nyílik 30 jármű be­szerzésére, 3 komposztáló­telep, 5 hulladékgyűjtő udvar és 3 átrakóállomás létesítésére. Mint ismeretes, a hulladék­gazdálkodási törvény a telepü­léseket, amelyekben semmiféle közszolgáltatás nem volt, azok megszervezésére kötelezte. A 44 kétezer lakosnál nagyobb te­lepülésből 19-en, az 561 két­ezer lakosnál kisebb település közül 71-en nyújtottak be pá­lyázatot. A tárcaközi bizottság dönté­se alapján az árvízzel sújtott te­lepülések támogatását 90 szá­zalékosra emelték, míg az el­maradott térségű településeket is 10 százalékkal nagyobb ösz- szeggel támogatták. Mivel a kétmilliárd forintos felhasználható keretet a máju­sig beérkezett pályázatok nem merítették ki, a belügyminisz­ter úgy döntött, hogy szeptem­ber 15-ei határidővel újabb pá­lyázati lehetőségeket biztosít az önkormányzatok számára. Azért is várható, hogy újabb pá­lyázatok érkeznek, mert ezúttal a területfejlesztési tanácsok is támogatják a településeket, hogy önrészeiket valamelyest csökkenthessék a pályázat be­nyújtásához. KOÓS TAMÁS Gyáriparos lett a pékmester Magyar pogácsával Nyngat-Európába! A nyugat-európai piac meghódítását tűzte ki célul egy kecskeméti pékmester. Fagyasztott pékárut gyártó és forgalmazó cégeinek ár­bevétele már meghaladja a 2 milliárd forintot, s franchise rendszerben hat országba expor­tálja termékeit. Kecskemét Tegnap Kecskeméten átadták a Fornetti Kft. eu­rópai franchise-központjának és sütőipari fél- késztermék-gyárának új létesítményeit. A 400 millió forintos' beruházás a Széchenyi-terv kere­tében 80 milliós vissza nem térítendő támogatás­ban részesült, hangsúlyozta az avatóünnepségen Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium ál­lamtitkára. Palásti József pékmester és felesége 1997 márciusában Kecskeméten indította útjára egyedi látványpékség-hálózatát, a Fornetti Fa­gyasztott Pékárutermelő és Kereskedelmi Kft.-t. A teljes egészében magyar magántulajdonú cég­nek azóta Magyarországon több mint 1600 kihe­lyezett kemencéje van, ahol a helyben sütött, fi­nom, ropogós Fornetti péksüteményeket vásárol­hatják a fogyasztók. Az áruját franchise rend­szerben terítő és értékesítő vállalkozás ma már 9 gazdasági társaságot működtet, s a cégcsoport nettó árbevétele meghaladja a 2 milliárd forintot. A cég megjelent Szlovákiában, Csehországban, A gépek is magyar termékek FOTÓ: BOSNYÁK JÁNOS Horvátországban, Lengyelországban és Romá­niában, a most befejezett beruházás nyomán pe­dig célul tűzték ki a német piac meghódítását is. Május óta Hannoverben már sütik és árusítják a magyar Fornetti péksüteményeket, év végére pe­dig 150 sütési ponttal számol a tulajdonos. BÁLÁI F. ISTVÁN Kevesebb a munkanélküli Csak Dél-Dunántúlon nem csökkent a ráta A regisztrált munkanélküliek száma júliusban 14 000-rel csökkent az előző év azonos időszakához képest, így a hónap végén 362 900 munkanélkülit tartottak nyilván a munkaügyi központok - tették közzé a legfrissebb adatokat pénteken a Gazdasági Minisztériumban. Budapest A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma Dél-Du- nántúl kivételével az ország vala­mennyi régiójában csökkent az egy évvel korábbi szinthez ké­pest. A központi régióban, vala­mint a közép-dunántúli térség­ben az Észak-Alföldön az átla­gosnál nagyobb ütemű volt a csökkenés. A regisztrált munka- nélküliek alapján számított munkanélküliségi ráta hat föld­rajzi régióban csökkent, a Dél- Dunántúlon viszont stagnálást jeleznek az adatok az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A legkedvezőbb változást az észak-alföldi és az észak-ma­gyarországi régió mutatja. Az Észak-Alföldön 1,3 százalék- ponttal, Észak-Magyarországon pedig 1 százalékponttal csök­kent a ráta egy év alatt. A pályakezdők záró létszáma július végén 30900 volt, ez az összes regisztrált munkanélküli 8,5 százaléka. A munkaügyi nyilvántartásba júliusba 14500 pályakezdő fiatal lépett be, 6,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. ■ Új, szövetkezeti forma Budapest A Magyar Mező- és Erdőgazdaság Érdekképviseleti Tanácsa (MÁÉT) a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásár­lására fordított költségvetési összeget nem adná kizárólag a meglévő szövetkezeteknek, hanem olyan új típusú szövetke­zetek vagy más szervezetek létrehozására fordítaná, amelyek összefognák egy-egy térség gazdálkodóit, és elősegítenék a be­szerzést és értékesítést. magolóüzemeket a mezőgazda- sági szövetkezetek mint alapító tagok saját vagyoni hozzájáru­lásukként bocsátanák a térség gazdálkodóit összefogó, beszer­zést és értékesítést elősegítő új szövetkezet rendelkezésére. A javasolt megoldás esetén az ala­pító mezőgazdasági szövetke­zet gazdálkodásának körülmé­nyei érdemben nem módosul­nának, hiszen az átadott objek­tumot mint az új szövetkezet A MÁÉT tagszervezetei által összeállított javaslat szerint az új szövetkezetek elsősorban ab­ból a célból alakulnának, hogy a térségben jelenleg gazdálko­dók a kormánydöntés alapján megvásárolt mezőgazdasági szövetkezet valamelyik objek­tumát átvegyék, és azt működ­tessék. A raktárakat, kiszerelő-, cso­tagja továbbra is használhatná. Ugyanakkor a szintén alapító helyi gazdák a szövetkezet új tagjaiként kedvezményesen hozzájutnának olyan szolgálta­tásokhoz, amelyekben eddig nem részesülhettek. A MÁÉT által szorgalmazott szervezeti forma a nemzetgaz­daság számára azért lenne elő­nyös, mert nőne az objektumok kihasználtsága, és nem kellene feltétlenül létesítményeket épí­teni több térségben - derül ki a javaslatból. Az új szervezeti for­ma lehetővé tenné a különböző támogatások koncentrált, haté­konyabb igénybevételét is, azaz a mezőgazdaság jelenleginél gyorsabb fejlődését. Autópálya befektetők nélkül A tervezett M9-es autópálya fellendítheti az érintett városok és megyék gazdaságát. A megvalósítás azonban mintegy hárommilliárd amerikai dollárba kerül majd. Legalábbis így tájékoztatta a kaposvári vállalkozókat Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára. Kaposvár- Tíz-tizenkét éven belül forrás hiányában nem valósulhat meg a beruházás - mondta dr. Fütöp László, a Hemotrade Kft. ügy­vezető igazgatója. - Az autópálya azonban meghatározó szerepet tölt majd be a régiófejlesztésben. Csak így áramlik be az adott terü­letekre a működő tőke. Az esetle­ges befektetők azonban elősegít­hetik a gyorsabb megvalósulást. Kérdésemre az államtitkár el­mondta: szívesen fogadják a be­fektetőket. Azt is megbeszéltük, hogy mivel tudok ilyen szándékú külföldi befektetőcsoportról, ez ügyben még egyeztetünk. Az ügyve­zető igazgató elmondta: kapcsolatban áll egy német vállalkozói csoporttal, akik három- ötmilliárd dol­lárt is befek­tetnének. Er­ről írásban is nyilatkoztak már. A megbeszélés óta eltelt három hó­napban azonban elmondása sze­rint nem történt semmi.- Minden érintett megyével és megyeszékhellyel felvettem már a kapcsolatot - mondta dr. Fülöp László. - Regionális találkozón szerettem volna egyeztetni az el­képzeléseket és a lehetőségeket. Mindenütt nagyon szívesen vették a kezdeményezést, a továbbiak­ban azonban semmi nem történt. A KÖVIM-hez is fordultam, ahol az államtitkári titkárságon nem ju­tottam túl. A német befektető- csoport rangját jelzi egyébként, hogy a német követség munkatár­sa kíséri őket. Itt azonban nem­hogy a miniszter, de még az állam- titkárság egy képviselője sem állt velünk szóba, leveleinkre nem vá­laszoltak. A befektetők nem vár­tak sokáig: a tőke egy részét már felhasználták Horvátországban. Lapunk felhívta az említett tit­kárságot, ahol nem tudtak felvilá­gosítást adni az üggyel kapcsolat­ban. A munkatárs elmondta, a tit­kárságvezető egy hónapos sza­badságát tölti, ha újra munkába áll, utánanéznek a dolognak. STRASSZER VALI KSH: nőttek a keresetek Budapest A bruttó nominális átlagkere­set 2001 első félévében 17 szá­zalékkal, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal, a reálkere­set pedig 4,5 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit - közölte a Központi Sta­tisztikai Hivatal pénteken. A teljes munkaidőben foglalkoz­tatottak száma az idén júniusban átlagosan 2,7 millió volt, 0,9 szá­zalékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A bruttó átlagkereset jú­niusban 17,9, a nettó 16,2 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az idén júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban ál­lók bruttó nominális átlagkeresete átlagosan 101478 forint volt. A versenyszférában dolgozók át­lagosan 102857 forintot, a költ­ségvetési szervezeteknél alkalma­zásban állók pedig 99 012 forintot kerestek., Idén az első félévben a legjob­ban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység volt, itt átlagosan 211935 forintot keres­tek havonta. Ezt követte 139426 forinttal a vegyipar. A legkeveseb­bet, 60 255 forintot a szociális ellá­tásban dolgozók kerestek. A nem­zetgazdasági átlagos havi munka- jövedelem a félévben 101400 fo­rint volt, ami 17,1 százalékos bő­vülés a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva. A munkajövedelem kereseten felüli része idén az első félévben átlagosan 4,7 százalékot tett ki munkavállalónként. ■ Többletbevétel a büdzsében A kampány alatt lesz miből fizetni Budapest Várhatóan augusztus végén tekinti át a kormány a költ­ségvetés eddigi alakulását, és dönt a többletbevételek fel- használásáról. Ennek össze­géről a pénzügyi tárca nem nyilatkozott; pénzügyi szak­értők és gazdaságkutatók 200 milliárdra becsülik a költségvetés bevételi több­letét. A többletforintok jó ré­szét - vélekednek szakmai körökben - a választási ígé­retekre költik. Az államháztartási egyensúly az év első felében a tervezett­hez képest javult. A főbb adóne­mek - a társasági-, szja, áfa, tb, jövedéki adó és vám - mintegy 200 milliárdos többletbevételt sejtetnek a központi büdzsé számára. Szakértői számítások szerint a költségvetés mintegy egyhar- madát kitevő adóból és áfából a többlet mintegy ötvenmilliárd forintot tesz ki. Szja-ból például a tervezettnél akár hat százalék­kal is több pénz folyhat be az ál­lamkasszába, 40-50 milliárd extrabevétellel gyarapítva a bü­dzsét. A társasági adóból szár­mazó bevételek egész évre mi­nimális többletet sejtetnek. A vám- és importbefizetésekből származó összeg július végén majdnem elérte az egy évvel ko­rábbi szintet. Az államháztartás további, akár 50 milliárd forin­tos többletbevétele származhat az idén jó ütemben befolyó tb- járulékokból. Összességében az központi költségvetés az idén 200 milliárd forint bevételi többletre számíthat. A többletbevételeket azon­ban - vélekednek a pénzügyi szakértők - felemésztheti a pri­vatizációs bevételek elmaradása vagy a gyógyszerkassza túl­költekezése. Ezek akár 40 mil- liárddal csapolhatják meg a sza­badon felhasználható forráso­kat. A terven felüli javító és ron­tó tételeket összevetve mintegy 50 milliárd forint többletbevétel felett rendelkezik a kormány­zat. Ezt a summát néhány kor­mányzati ígéret csökkentheti, ilyen például a külső üzletrész­tulajdonosok és nyugdíjas üz­letrész-tulajdonosok ügyének rendezése. A gazdaságkutatók szerint az államháztartási egyensúly az el­ső félévben az előző évihez ké­pest nem javult, a tervezetthez képest azonban enyhe javulás észlelhető, ami a második félév­ben felerősödhet. Az általuk be­csült 70-80 milliárdos bevétel- többlet miatt kedvezőbben fog alakulni a költségvetési hiány. A többletek a második félévben erőteljesebben jelentkeznek, kérdéses azonban, hogy az egyes célokra kiadandó össze­geket - például az árvízkár helyreállítási munkálatai. - eb­ből a költségvetési többletből, vagy a tartalékok terhére, eset­leg átcsoportosítással fizetik ki. Ez utóbbi ugyanis nem jelent többletkiadást, nem növeli az államháztartási hiányt. A költségvetési többletbevé­telek ugyanakkor - vélekednek a kutatók - módot adnak han­gulatjavító intézkedések, a már eddig meghirdetetteknél is na­gyobb támogatások nyújtására. Ezek az intézkedések az év hát­ralévő részében, és a tényleges választási küzdelem időszaká­ra, a jövő év elejére várhatók. Ilyen például a kormányzat ál­tal már beharangozott a nyugdí­jak adómentessé tétele, a csalá­dok, a kis- és középvállalkozá­sok nagyobb támogatása. ________________________________(ÚJVÁRI) Az utolsó balatoni roham Telt ház van ezekben a na­pokban a balatoni szállodák többségében. A Danubius és a Hunguest Hotelsnél is egyetértettek abban: a turis­ták a Balatonig is elmentek, hogy szabad szobára lelje­nek, s onnan autóbusszal za­rándokoljanak el a Forma-1 hét végi eseményeire. Nincs szabad szoba a siófoki szál­lodasort alkotó négy hotelban sem. Megtudtuk: a tavalyinál lé­nyegesen jobb szezont zár az idén a siófoki szállodasort és a balatonföldvári Neptun szállodát üzemeltető Accor-Pannónia Bala­toni Igazgatósága. Akkor 150 ezer vendégéjszakát töltöttek a szállo­dáikban, az idén várhatóan húsz­ezerrel többet. A hotelek vendé­geinek száma 25-ről 28 ezerre nö­vekedett. A szezon befejezése a jövő hét­re, augusztus utolsó hetére is át­húzódik, de azt követően sem lesz látványos fogalomcsökkenés a szállodákban. A balatoni komp negyvenpercenként közlekedik, s ha kell, ennél sűrűbben is fordul­nak a járatok Szántód és Tihany között. A hosszú hétvégére várják a csúcsot, nyilván sokan kelnek majd át az északi partról, hogy megtekintsék a siófoki tűzijáté­kot. A kereskedők, idegenforga­lomból élők az utolsó nagy ro­hamra számítanak. S persze arra, hogy elmarad a szokásos húszadi­ka utáni vendégelriasztó lehűlés. A Balaton-parti utakon több he­lyen már tegnap torlódott a forga­lom, mára pedig az M7-esen is az autósok tűrőképességét próbára tevő araszolásra kell felkészülni. Lefelé a hosszú hétvégére indu­lóknak, Budapest irányába a Forma-1 szerelmeseinek karaván- jai telítik az autópályát, fónai imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom