Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-17 / 224. szám
6. OLDAL 2001. Augusztus 17., péntek A település gazdái A polgármester Varga István, alpolgármester Vörös Béláné. Az önkormányzati testület tagjai: Galamb János, Hegedűs József és Szabó Barnabás. Bakonya, Cserkút, Kővágótöttös körje- gyzője ár. Szász László. ______■ Se gítik a munkanélkülieket Az ipari tevékenység megszűnésével, a mezőgazdasági nagyüzem átszervezésével jelentősen csökkent a környéken a munkahelyek száma. A faluban igen jelentős a munkanélküliek száma, a munkaképes korú lakosságnak több mint 10 százaléka. A gazdasági átalakulás a faluban élőket arra szorította, hogy lakóhelyüktől távol, a megyeszékhelyen keressenek munkát. Sok a bejáró munkás, akik pedig még így sem jutottak elfoglaltsághoz, vagy munkanélküli segélyen vannak, vagy alkalmi munkából tengődnek. Az önkormányzat is megpróbál segíteni, a községgazdálkodási tevékenység biztosít időlegesen néhányuknak elfoglaltságot. Nagy valószínűséggel a jövőben külső vállalkozások is teremtenek munkahelyeket. Az ércbánya 2-es üzemcsarnokában egy iparos asztalosüzemet szeretne létrehozni, ide kell majd 2-3 dolgozó. Egy másik befektető pedig az erdészház körül szándékozik idősek házát felépíteni, a kiszolgáló tevékenységek ellátására itt is szükség lesz bakonyai munkaerőre. A település költségvetése 35 millió forint kiadással számol. A legtöbbet a községgazdálkodásra költenek, 13 millió forintot visz el a költségvetésből. Az óvoda fenntartása 5,3 millió forintba kerül. Az iskola működtetésére 2 milliót, a körjegyzőségi hozzájárulásra 3 milliót irányoztak elő. Az igazgatási költség 5 millió, a szociális kiadás pedig 5,3 millió forint. A község rendelkezik időszakos kiadvánnyal. Az önkormányzat újságját az egyházon belül működő Rózsafüzér Kör tagjai szerkesztik Gyurisa Jó- zsefné irányításával. A szervezet tagjai tevékenyen részt vesznek a faluszépítő.munkákban is. Az Ötlet Színjátszó Kör helyi asszonyokból verbuválódott, a falu ünnepein szerepelnek, vezető- jűk Galambos Jánosáé. ______■ Az oldal a bakonyai önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Emlékpark- és szoboravatás A faluban jelentős a civil szervezetek tevékenysége. A Nyugdíjas Baráti Kör (vezetője Mókus Béla) az idős embereknek nyújt programot, rendszeres összejöveteleik a település társasági életének meghatározó eseményei, kirándulásuk költségeinek egy részét az önkormányzat rendre fedezi. A faluszépítésben, a virágosításban jeleskednek a Független Női Szövetség (vezetőjük Schaff Antalné) aktivistái. A közbiztonság javítása érdekében polgárőrséget alakítottak (vezetőjük Galambos Lajos), 18 tagú a szervezet, esténként rendszeres járőrszolgálatot tartanak. Pályáznak a falugondnoki funkció létrehozására, az állami támogatást egyelőre még nem kapták meg. A településen sok az idős ember, a szociális ellátás is igényelné a falugondnok tevékenységét. A kedvezményes étkeztetésükről gondoskodnak, a 3, vagy ennél több gyermekes családok is támogatott étkeztetésben részesülnek. Sporttevékenységükben a legsikeresebb a thai- boksz-szakosztály. Egyik versenyzőjük, Hoffer Tamás, országos listavezető. A sportkör (vezetője Berkó József) másik szakosztálya a labdarúgás. Az önkormányzat a Bursa Hungarica keretén belül havonta 3000 forinttal támogatja a továbbtanuló diákokat. A falu fejlesztésére, a közösségi rendezvények támogatására hozták létre a Bakonya Fejlődéséért Alapítványt, amelynek elnöke Szatmáriné Schaff Edit. A helyi Vöröskereszt szervezet (vezetője Rozmer Györgyné) a gyermeknap, a falunap megszervezésében és lebonyolításában vállal nagy szerepet. A civü közösségek összefogásával, több száz órás társadalmi munkával hozták létre a faluházat és a millenniumi emlékparkot, amelynek ünnepélyes átadására augusztus 19-én délelőtt kerül sor. Az ünnepség 13 órakor szentmisével kezdődik, s e napon valamennyi rendezvényre várják a Bakonyáról elszámlázottakat is. A faluháznak helyet adó épületet a sekrestyés László Cecília hagyatékozta a falura. Itt akarnak helyet adni a falumúzeumnak Kondacs Pál amatőr régész irányításával. Az egyik teremben szeretnének a falu nagy szülöttének, a nemrég elhunyt politikus Vörös Vincének is emléket állítani. B akonya. A megye leg-i ősibb falvai közé sorolható. A Mecsek lábánál fekvő településre jellemzőek a zárt, egymáshoz közel épített házak, az elfogadható szélességű, rendezett utcák. Az újkőkor korai és középső szakaszában ezen a területen a Dunántúl vonaldíszes kerámia népe élt. Rájuk vonatkozóan Bakonyán, Kisbakonya nevű részén telepre utaló felszíni szórvány kerámia került elő. A kelták i.e. 350 és 280 között laktak itt. Ez a vaskor késői szakasza. Bakonyán a Szabókúti-dűlő- ben két vaskés, a Kisbakonyai- dűlőben telepszórvány, 13 különböző házi kerámiatöredék, köztük bordával, simítással díszítettek, valamint hombár került elő a földből. A község neve 1235-ben bukkant fel először az írott forrásokban. A szláv eredetű bukovina bükkös, bükkerdő szóból ered és a táj növénytakarójára utal. Bakonya szerepel abban az iratban, amelyben Endre király 1235-ben megerősíti elődeinek adománylevelét, miszerint a község a Pécsi Székesegyház kegyurasága alá tartozik. A település a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott volt, népessége akkor is és most is túlnyomó többségében magyar. Az itt élők egészen az 50-es évek végéig (akkor kezdődött az uránbánya feltárása) mező- gazdasági termeléssel, azon belül is állattenyésztéssel foglalkoztak. A talaj termőképessége átlagon felüli, geológiai adottsága miatt a térség alkalmatlan vízgazdálkodási tevékenység kialakítására, bár a hegység viszonylag nagy vízkészlettel rendelkezik. ■ Pályáznak útépítésre Aki mostanság gépkocsival akar eljutni a faluba, két út között választhat. Az egyik a szokványos, az oda igyekvő Kővágószőlősön keresztül Hetvehely felé indulva a hegyek közötti aszfaltúton érkezik meg a településre. Igaz, a hegyek között haladva megkerüli a községet, s a mai üzemanyagárakkal számolva nem mindegy, hogy ez a kerülő hány kilométer hosszúságú. A mérések szerint 7 kilométerrel többet kell autóznia annak, aki nem a rövidebb utat választja. Csakhogy a másik lehetőség a té- esz valamikori belső gazdasági be- tonútja, amely a szövetkezet egyik telepén vezet keresztül. A mező- gazdasági vállalkozás a telepet a kívülállók elől lezárta. A rövidebb megközelíthetőség érdekében tehát a falunak gondoskodnia kellett egy átkötő út megépítéséről. A helyzetet bonyolította, hogy az át- kötőt a szomszédos település, Kővágótöttös területén kellett keresztül vezetni, úgyhogy velük is egyeztették az építkezést. A már megépült átkötő egyelőre csak kőzúzalékkal fedett, el lehet képzelni azon áutósok véleményét, akik a néhány száz méteres szakaszon „átrázatják” magukat. A polgár- mester szerint ez semmiképpen sem lehet a végső megoldás a falu jó elérhetőségének. Továbbra is bíznak viszont abban, hogy az ilyen célok megvalósítására született pályázatok lehetőségeit kihasználva megépítenék azt az útvonalat, amellyel rácsatlakoznának a 6-os főközlekedési útra. Saját finanszírozásról nem is álmodhatnak, hiszen a bekötőút több száz millió forintba kerülne. Gázfűtés a közintézményeknek A településre 1999-ben ért el a földgázvezeték, a lakosság többsége igényelte is a bekötést. De nemcsak az itt lakóknak volt előnyös ez a beruházás, hanem az önkormányzatnak is, hiszen valamennyi közintézményükben (például az iskolában és az óvodában) felszámolhatták a korszerűtlen fűtési rendszereket. Évente ugyanis 600 mázsa szenet használtak fel, a gázfűtésre való átállással viszont jelentős volt a megtakarításuk. Az egyházi ingatlanok rekonstrukciójához (például a plébánia tetőszerkezetének felújításához) a Széchenyi-terv adta lehetőségeket is fel akarták használni, ám pályázatukat elutasították. A Kút-völgyben viszont elkezdték a játszótér kialakítását, a tereprendezéssel vannak egyelőre elfoglalva, bár néhány sporteszközt (például a pingpongasztalt) már használhatják a fiatalok. A letelepedési szándékot az önkormányzat ingyen telek- juttatással támogatja - természetesen szerződésben előírják az építési kötelezettséget. A labdarúgó-pályával szemben 3 házhelyet is fel tudnak ajánlani, emellett az önkormányzat rendelkezik a falun belül foghíjtelkekkel is. A műemlék templom védőszentje Szent György, a templom előtt lévő emlékmű őt idézi, tetején lévő szabadságszobrot nemrégiben avatták. Itt is, mint a környező falvakban, hiányzik a csatornázás. Több településsel (Kővágószőlős, Kővágótöttös, Cserkút, Boda, Pécs) együtt állami támogatást igényeltek a hálózat megépítésére, pályázatukra egyelőre nem érkezett pozitív válasz. ■ A templom előtt Szent György szobra látható FOTÓK; MÜLLER ANDREA Ki kell tömünk az elszigeteltségből Az elkövetkező években csatornázni szeretnének Ma már két útvonalon is megközelíthető a falu A Mecsek lejtőjén megbújó kis falu, Bakonya, az uránbányászattal kapcsolatban vált országosan ismertté. A bányászkodás megszűnése után pedig azért került be többször az országos napilapok híranyagába, mert a falu környékét számításba vették nukleáris hulladékok tárolóhelyeként. Ha nem is zsák-, de megközelíthetősége miatt zárt településnek lehet nevezni. Legnagyobb gondjuk, hogyan tudnának a falu elérhetőségét jelentősen lerövidítő, a 6-os főközlekedési útra rácsatlakozni. Varga István, a falu polgármestere egészségre nagyobb veszélyekkel járó, embert próbáló föld alatti munkát. Sokan el is költöztek a faluból, hiszen a bánya ingyen összkomfortos lakást biztosított minden igénylőnek Pécsett, csak a szülőházukhoz mereven ragaszkodók, meg a zajos bányamunka után csendre, nyugalomra vágyók maradtak a településen. - A bánya sokat jelentett nekünk, de sokat jelent most is, hiszen a megszűnése sem növelte szociális gondjainkat - védi meg valamikori kenyéradó „gazdáját” a polgármester. - A munkahely nélkül maradt falubéli földalattiak ugyanis nem maradtak jövedelem nélkül, ki korkedvezményes nyugdíjba vonult, ki járadékot kapott, így - a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között - a megélhetése biztosított volt. Annál nagyobb gondot jelentett a termelőszövetkezet, amely ugyan nem került felszámolásra, ám jelentősen szűkítették tevékenységüket, átszervezésre is sor került, így a jelenlegi 41 munkanélküli többségét az onnan kikerültek adják. A falu azért nem panaszkodhat, bár anyagilag kétségtelen rossz helyzetben van. Még a hetvenes évek körzetesítése elvitte az iskola felső tagozatát, maradtak az alsósok, ehhez viszont - a csökkenő gyermeklétszám ellenére is - a település ragaszkodik. Úgy vélik, a helybeni iskola, no meg az igen nak másfélszerese volt - , s szinte mindenki mezőgazdaságban dolBAKONYA LAKOSSÁGA J BAKONYA 5o ! Kovagosz Boda dicsérd aadár I Pécsbagota /6V<M Kökény’ népszerű óvoda népességmegtartó funkciót is betölt.- Szép kis falu ez - nyugtázza a polgármester -, jó a fekvése, természetes a környezete, s ha az út megépül, no meg a csatornázást is meg tudnánk oldani, nem lenne semmi gondunk. Mert voltak már sokan betelepülésre jelentkezők, de amit Valamikor a baranyai falvak között nagynak számított ez a település - legalábbis a lakosság száma a maigozott - mondja Varga István polgármester, aki nem számít őslakosnak, 1983-ban költözött Pécsről a faluba. - Az emberek többsége állat tenyésztéssel foglalkozott, aránylag jól megéltek foglalatosságukból Szilárd, jól együttműködő paraszt közösség alakult itt ki. Ezt bontott; meg az ipartelepítés. A közeli urán bánya kiemelkedően jó kereseti é: szociális lehetőségeivel mágnes ként vonzotta a bakonyaiakat is, fel hagytak a kemény munkával járó kis kereseti lehetőséget adó állatié nyésztéssel, s inkább vállalták a; Szent István szobrát a hét végén avatják kor végigdöcögtek az idevezető úton, lemondtak szándékukról. ■ i Az új faluház a helyiek munkáját dicséri
