Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-02 / 209. szám
2001. Augusztus 2., csütörtök R I P ŐRT 7. OLDAL KULTÚRA Kolostor-romkert függőben Birtokháborítási per az Ágoston tér mellett A pécsi északi elkerülő út Ágoston téri szakaszának megépítése előtt a középkori kolostor fellelt maradványai miatt megváltoztatták az eredeti nyomvonalat. Az a terv, hogy a régészeti kutatás után itt romkert lesz. A terület jelenleg vissza-visszatérően gaztenger, illegális alkalmi kutya- futtató és szemétlerakó. A feltárás befejezésének „csak” két akadálya van: a pénzhiány és egy birtokháborítási per. Az Ágoston téri rendezés tervezője, Dévényi Sándor építész azon zsörtölődik, hogy ha volna a városnak a romkertre helyreállítási terve, akkor arra is lehetett volna központi támogatásért pályázni. Szóvá tette ezt már önkormányzati szakbizottsági ülésen is. A pályázás sikere azonban kétséges. Dr. Huszár Zoltántól, a Baranya Megyei Múzeumok igazgatójától tudjuk, hogy kétmilliós önkormányzati önrész vállalásával négymillió forint támogatásárt pályáztak 2000-re a kulturális tárcához, de nem nyertek. Az idei évre már nem is írt ki a minisztérium olyan pályázatot, amelybe a pécsi kolostor feltárása beleférne. Pedig az nem sorolható a jelentéktelen célok közé.- A történelmi Magyarországon csak három olyan város volt, ahol mind a négy kolduló rend - domonkosok, ágostonosok, karmeliták, ferencesek - egyaránt letelepedett: Bártfa, Buda és Pécs. Ez volt a városiasodottság egyik ismérve a középkorban, ez mutatja a korabeli Pécs rangját. Az ágostonosok remete rendként a városfaltól 60-70 méterre építették fel a kolostorukat. Azt tudjuk, hogy 1298-ban már itt voltak. Eddig csak a kolostor tömbjét ástuk ki nagyjából. A finom feltárás még nem történt meg. Ha lesz elég pénz, akkor fél év alatt meg lehet csinálni. Az ágostonos templom szentélye azonban magánterületen van, pedig jó lenne azt is feltárni és bemutatni. De az alig 200 négyzetméteres rész megszerzése nem könnyű. Az örökösök nem fogadták el érte a város által felajánlott összeget. Amíg az egyezkedés be nem fejeződik, semmit nem tudunk tenni. A család azt akarja, hogy állítsuk helyre az eredeti állapotot - mondja Kárpáti Gábor (első képünkön) régész. Hogy az eredeti állapot visszakövetelése miből is fakad, arra Kukái András, Pécs Közgyűlése közlekedési és kommunális bizottságának elnöke utal:- Antikor a régész a feltárást végezte, azt hitte, teljes egészében ön- kormányzati területen dolgoznak. Beásatott egy magántulajdonú területre, és elszállíttatott néhány konténemyi szemetet meg földet. Emiatt birtokháborításért beperelték a múzeumigazgatóságot. Ha a bíróság azt mondja ki, hogy helyre kell állítani az eredeti állapotot, az tragikus lesz a romkert szempontjából. Ősszel újra elővesszük a témát, és próbálunk olyan segítséget adni, hogy jövőre elkészüljön a romkert. Egy folyó per taktikai lépéseit, a felek törekvéseit menet közben nem lehet megszellőztetni. A helyzet általános jogi környezetéről, az ilyen típusú ügyek lehetséges kifejletéről dr. Czoboly István (második képünkön) ügyvéd sokféle fordulatot érzékeltető képet ad:- A muzeális értékek állami tulajdonban vannak. Ha számítani lehet arra, hogy muzeális lelet bukkan elő, az építkező tulajdonos köteles tűrni, hogy a múzeum ezt a kutatást elvégezze. Azt is igényelheti a múzeum, hogy máshova építkezzen. Ha ez nem lehetséges, altkor finanszíroznia kell a muzeális érték feltárását a beruházás 0,5 százaléka erejéig. Ha az ásatás során derül ki, hogy át kellene menni más telekre is, akkor kutatási jogot kell szerezni. A szomszédtól kell engedélyt kérni és vele szerződést kötni, ha pedig az nem hajlandó, az állam elsődleges muzeális érdekére tekintettel a bíróságtól lehet igényelni, hogy az jogosítsa fel a múzeumot a kutatómunka végzésére. Természetesen a tűrési kötelezettséget a föníciaiak találmányával, pénzzel kell ellensúlyozni.- Milyen bírói döntés valószínű ilyen helyzetekben?- Ha engedély nélkül kutatott a területen a múzeum, akkor az birtoksértő magatartás. Lényegtelen ebből a szempontból, hogy vétlen volt, hiszen a kutatás közelében geodéziai bemérést kellett volna kérni. Ha feltáráskor találtak valamit, el kell dönteni, hogy az mit ér. Ha elegendő konzerválni, akkor az eredeti állapotot, vagyis a korábbi terepszintet kell helyreállítani, feltéve, ha azt a tulajdonos igényli. Ha a helyszínen be akarják mutatni a feltárt értéket, utólag meg kell szerezni ehhez a bíróságtól a szolgalmi jogot. Ha ez nagy mértékben korlátozza a tulajdonjog gyakorlását, akkor a közérdekre tekintettel kisajátítást lehet, illetve kell kérni. Ennek lefolytatására a bíróság felfüggeszti az eljárását. Egy tanulság máris adódik: a közterület fenntartójától - amely a munkavégzést engedélyezi és elvileg ellenőrzi - elvárható, hogy tudja, hol van közterület. Persze, úgy valamivel egyszerűbb, rövidebb és unalmasabb. dunai i. ■J MORVÁI FERENC sepsiszentgyörgyi fotográfus Útközben című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Parti Galériában. A tárlat szeptember 26-ig látogatható.______________fotói mOlleb andrea Magyarul - magyarán Udvarias, udvariaskodó Nem szorul magyarázatra, hogy a cím elsősorban a nyelvhasználatra vonatkozik. Kosztolányi így emlékezik vissz; ifjúkori kínos nyelvbotlására. „Égj híres író fogadott. Elolvasta kézira taimat. Néhány nyájas, bíztak szót intézett hozzám. Végül fölha talmazott arra, hogy máskor is jöj jek el hozzá. Olvadoztam a meg tiszteltetéstől, s valami nagyon fi nomat, udvariasat akartam mon dani. - Igenis - rebegtem mélyer meghajolva -, majd máskor is elfá radok. Künn az előszobában sírv; fakadtam a szégyentől.” Azér idéztem bevezetésként e történe tét, hogy föltehessem a kérdést Vajon sírva fakadna bárki is, ha at eltúlzott udvariasság vélt hibájáb; esnék? Kiváló pedagógus nyelv művelőnk elgondolkodtató megái lapításokat tesz személyes tapasz talatai alapján „Az iskolai kommu nikáció nyelvi szintje” című írása ban. Az iskola a nyelvhasználat te kintetében is sajátos helyzet, s h; a beszéd valóban mindig szituath (ahogy a tudomány tanítja), akkoi tanárnak-tanulónak ehhet kell(ene) igazodnia. Csupán egy két megállapítására szorítkozom Kulcsszóvá vált az akar(juk) „Nem ezt a verset akarjuk megta nulni.” - A másik üyen a mikor. Terepbejárás a vulkánok szigetén Három évvel ezelőtt a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében vulkanológia terepbejárást szerveztek Dél-Itáliá- ba: Vezúv, Etna, Stromboli, Vulcano. Rengeteg fotóval és kőzettel tértek haza. Jól jött a zsákmány, akkoriban alakult az egyetemen a földtani tanszék. Nem sokkal utána megszületett a terv: néhány év alatt végig kellene látogatni Európa aktív vulkáni területeit. Ez a program nemrég zárult Izland- dal, de máris elhatározták a folytatást, irány Új-Zéland. Az utóbbi három évben jártak a Kanári-szigeteken, az Azori-szigetekre is eljutott egyikük, utána a görög Thíra következett. Mind között a legnagyobb falat, Izland maradt a végére, a Magyarországnál kicsit nagyobb sziget, amelynek a népsűrűsége a három főt sem éri el.- Egy évig szerveztük az utat és a költségek szponzori fedezetét. Heten voltunk, öt oktató - rajtam kívül a vulkanológia speciálkollégiumot vezető Kovács János és Pirkhoffer Ervin tanársegédek a földtani tanszékről, Mániái György fotós, Szabó Loránd doktorandus - és két pályázatnyertes hallgató - meséli Pap Norbert (képünkön), a Földrajzi Intézet adjunktusa, a túra szervezője.- Évente 200 ezer jól fizető turista keresi fel a szigetet. Főleg a part közeli kiépítettebb részeket járják végig. Mi terepjáróval mentünk a belső, nehezen járható területekre. A hegyekben ott nyáron is hideg van, és kétméteres hóval is találkoztunk. A köd és a szitálás jellegű eső szinte folyamatos, és volt, amikor zuhogott. Lávaömlést nem láttunk, inkább vulkáni utóműködésekkel találkoztunk: kigőzölgésekkel, termálvizekkel, gejzírekkel. Egyébként a kifejezés névadója, a Geyzír is itt található. Jártunk olyan terepen is, ahol néhány évvel korábban még lávafolyás és vulkáni hamuszórás volt. Az 1510 méter magas Askja volt a legnía- gyobb vulkanikus képződmény, amit bejártunk. Kemény túrával jutottunk fel a kráter peremére és leereszkedtünk a krátertóhoz. Ez harminc-egynéhány fokos vizű tavacska. Meg is fürödtünk benne, miközben a levegő hőmérséklete fagypont körül volt. Ilyen termálvizes jelenséget több helyen is láttunk. Van, ahol meleg vizes patakok folynak.- Harmincnál több működő izlandi vulkánt mondanak. Mennyi van pontosan?- Erre nem ismerek adatot. Izland egész szigete egy nagy vulkán. Határzóna, ahol a távolodó földkéreg-lemezszegélyek mentén mutatkozik vulkáni aktivitás: az északamerikai és az eurázsiai lemez távolodik egymástól. A Thingvellir Nemzeti Park egyik attrakciója, hogy egy néhány méter széles hasadék egyik oldalán Európa, a másikon Amerika van. Az emberi lét lehetőségeit, korlátjait tanulmányozni vulkánok közelében, különösen izgalmas volt társadalomföldrajzos számára.- Az izlandi történelmet nem a nagy háborúk szakaszolják, hanem a nagy vulkánkitörések. A 1783- ban Izland népessége egy vulkánkitörés miatt 40 ezerről 30 ezerre esett vissza. Ma az izlandiak olyan természetesen és gondosan viszonyulnak a sziget adottságaihoz és értékeihez, ahogy az nálunk elképzelhetetlen. Minimális emberi jelenlétet engednek, noha világraszóló nevezetességeik vannak. A Watnajökull jégmezőről gleccserek ereszkednek alá az óceánig. A Jökkulsárlón öbölnél a jég borja- dzik, vagyis kisebb jéghegyek válnak le a gleccserről és úsznak ki a tengerre. Európában ilyen másutt nincs. Ehhez képest egy kis épület áll mellette és van három kétéltű jármű: azokon lehet bemenni az öbölbe. Más országban szállodák és éttermek sorakoznának ilyen látványosságnál. A helybeliek szlogenje valahogy úgy fordítható le, hogy Izland a természet forrása. De csak az ökoturizmust fogadják, nem akarnak gyorsan sok pénzt keresni a természeti ritkaságaikból a tömegturizmus révén - mondja Pap Norbert. Az izlandi út eredménye: rendkívüli mennyiségű fotó, amelyekből őszre kiállítást szeretnének összehozni, valamint rengeteg kőzet, amit a földtani tanszék használ fel oktatási és kutatási célokra. A kiállításon túl egy multimédiás CD-t is szándékoznak készíteni. Azt már Izlandon eldöntötték, hogy folytatják. A következő kiszemelt úticél a lehető legtávolabbi: Új-Zéland. DUNAI I.- Hogy hívják ezt az ipsét? - kérdi kidülledő szemmel Kacsó.- Kérlek szépen, Vándor Zsig- mond a neve. Kacsó úgy az asztalra csap, hogy táncolnak a kupicák.- Ó, hogy az a...- Ismered?- Az egy strici! Beállított ide, kinyaltam mindenét a szegény üldözöttnek, és hogy hálálta meg? Elhappolta a legjobb bizniszeket, és játssza itt a kiskirályt.- No nézd csak - mormolja Kántor.- Rátette a kezét a papírra, amiről a múltkor röviden már mesél- tem.- Ő az?- Ő hát, a rohadék! Kántor vállat von.- Nagy ügy. Meg kell büntetni.- Meg is fogom! Épp azon vagyok, hogy letöröm a szarvait.- így is kell - bólint Kántor. - Csak keményen. Kemény idők járják. Mi nem hibázhatunk. 35. Kacsó a Karikash étterem rendetlen irodájában, székén hátradőlve telefonál, lába az íróasztalon, nyakkendője félrecsúszva.- Zsiga, te vagy az, édes fiam? Na végre. Téged elérni kész művészet... Hogyhogy mi van? Hallod az otthoni híreket, nem? Nekem van egy-két egészen bizalmas információm... Hát hogy mi lesz, hogy lesz... érted. Te, otthon most lehet keresni valamit, ha okosan belevágunk. Rád gondoltam, lenne egy nagyon jó kis buli, amihez nem csak az én tapasztalatomra, hanem a te nagy eszedre is szükség lenne... De, de, csak ne szerénykedj, én elismerem, ha valaki jó. Összejöhetnénk egyszer megbeszélni a dolgokat. Mit szólsz hozzá? He...? Na, ennek igazán örülök. Mit szólnál, mondjuk, a csütörtökhöz. Oké? Délután fél négykor, itt nálam, egy kávéra szívesen látlak... Akkor megbeszéltük... Báj-báj. Csütörtök délután fél négykor Zsiga krómozott, régimódinak álcázott, de láthatóan méregdrága sportkocsija lassan bekanyarodik a Melrose Avenue-ra és megáll az étterem előtt. Paty ül a volán mögött, Zsiga szótlanul szívja szivarját. Mögöttük egy hosszú fekete limuzin fékez. Jacobs és Moncsicsi kászálódnak ki a hátsó ülésről.- Itt semmi se változott - mondja Zsiga, mintha magát is meg akarná győzni.- Ez az a híres magyar étterem? - kérdezi Paty.- Kacsó mester sasfészke - válaszolja a férfi.- Miért nem megyünk be? - toporog a kocsi mellett Moncsicsi.- Levegősebb idekint. Bent mindig sötét van és fokhagymaszag - válaszolja erőltetett nyugalommal Zsiga.- Otthoni illatok! - szimatol sóvárogva Moncsicsi.- Ha beszólna Kacsó úrnak, Andrew - fordul Jacobshoz Zsiga -, hogy itt vagyok. Egy kávéra, ahogy megbeszéltük. Úgyhogy várom.- Az utcán? - bosszankodik Jacobs - Itt rengetegen sétálnak.-i Akkor nem az utcán, hanem az étterem előtt. így jobb? - mo- solyodik el Zsiga. Jacobs kelletlenül bemegy. Közben a limóból előmászik két tagbaszakadt fiatalember, zakójuk alól kiduzzadnak a pisztolyok. Napszemüvegük mögül élénken figyelik az utca forgatagát. A hosszú li- mó két oldalának támaszkodva várakoznak.- És mit főznek itt olyan nagyon jól? - kérdezi Paty.- Mit? Sok mindent kifőztek itt már, kiscsibém...- De most ebédelni jöttünk, vagy nem?- Az attól függ, mit látunk az étlapon. Lehet, hogy mi eszünk, de az is, hogy minket akarnak felszolgálni. A háttérben felbukkan Kacsó, maga hozza a kávét, mögötte Jacobs.- Kit látnak szemeim? - mondja túláradó nyájassággal Kacsó. - Egy régi kedves ismerős...- A munkatársaim - mutat körbe Zsiga.- Üdvözlet a szép hölgynek - hajlik meg színpadiasán Paty előtt Kacsó. Zsiga elveszi a kávét:- Látom, minden a legnagyobb rendben.- Ahogy tőlünk telik. Öregesen kicsit...- Ugyan már. A beszélgetés elakad, kínos feszengés. Zsiga a kávét kortyolja, szivarozik. Kacsó homloka gyöngyözik, lopva órájára pillant. Mindkét irányból rendőrautók kanyarodnak a Melrose-ra, mint egy karmesteri pálca intésére. Andrew Jacobs azonnal futásnak ered. Moncsicsi kihátrál a képből. Kacsó a földre veti magát.- A jó kurva életbe! - mondja Zsiga és egy erélyes mozdulattal kirántja Patyt a vezetőülésről.- Gyerünk, gyerünk, befelé! Karon fogja Patyt és belép az étterembe. Háttal a bejárat oldalfalához lapul, mellette a lány. Az utca északi oldalán közeledő villogó fényű rendőrautóból kiugrik két fegyveres rendőr. Az ellenkező irányból érkező kocsik nyitott ajtajai mögött már harcállásba helyezkedett néhány egyenruhás. (Folyt, köv.) Nem vitatható a diáknak az a joga, hogy kérdezhet, még a legszigorúbb tekintélyi rendben is megtehette, ha a cél az információkérés. „Mikor javítjuk a dolgozatot?”. - A hanghordozás, a közeg, a tanári válaszra adott viszontválasz egyértelműen követelést fejezett ki. - Még egy apróság. Egy leánytanuló neve Agnes. A tanár így szólította meg. Mire ő parancsoló hangon, félreérthetetlen követelésként közölte, hogy ő nem Ágnes, hanem Ági, azaz szólítsa a tanár a becenevén. A tanár szerint sokszor utasításokat, számonkérést közöltek vele. Ez van (némely) iskolában. És azon kívül? Egy húsz év körüli fiatalember „nagyanyja lehetne korú”-hoz a buszon: „Nyanya, hogy jutok el leggyorsabban az állomásra?” - Megkapta a talpraesett választ: „Ügy, hogy még egyszer nyanyának szólít.” - Sajnos, kevés az ilyen bátor ember. Bátrat mondtam, mert az utcán, buszon, mozik előcsarnokában a fiatalok szájából (is) válogatott trágár, útszéli kifejezések hangoznak el. S ha valaki szóvá teszi, megkapja a magáét, s a többi utas vagy jelen lévő - akik különben egyetértenek a tiltakozóval -, lapítva cserben hagyja. Úgy látszik, kevesen forgatják a Nyelvi ülemtan című nagyszerű kiadványt. Rónai Béla
