Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-02 / 209. szám

4. OLDAL BAR ANYA I T ÖKÖR 2001. Augusztus 2., csütörtök Rezsire és ételre futja Átlagosan 30 ezer forintból élnek a baranyai nyugdíjasok A nyugdíjasok döntő többségének havi 30-35 ezer forintból, vagy ennél kevesebből kell megélnie - derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból. Általában az étkezési költségeken spórolnak az idősek, műszaki cikkek vagy ruhák vásárlásá­ra a többség egyetlen fillért sem költ. Baranyai körkép Csaknem 135 ezer nyugdíjas él Ba­ranyában, ami a megye lakosságá­nak több mint 33 százaléka. Ők át­lagosan havi 30 ezer forintból élnek - derül ki az Országos Nyugdíjbiz­tosítási Főigazgatóság statisztikai zsebkönyvéből. A nyugdíjak össze­gét tekintve más megyékhez viszo­nyítva középmezőnyben vagyunk, Pest megyében például több mint 34 ezer, míg Békésben a 27 ezer fo­rintot sem éri el a havi átlag. A baleseti járadékban részesü­lők száma viszont nálunk a legma­gasabb. Hazánkban összesen három­ezren kapják az ellátást, ebből 813- an baranyaiak. Dezső Ferenctől, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgató­ság vezetőhelyettesétől megtudtuk, a járadékra jogosultak 99 százalé­kánál nem üzemi balesetről, ha­nem foglalkozási megbetegedések­ről van szó. Zömében volt bányá­szok kapják az ellátást. Magyarországon a nyugdíjasok közül legtöbben havi 25-35 ezer forintot kapnak kézhez, a több mint 3 milliós létszámból alig húszezren vannak, akiknek 75 ezer forintnál többet folyósítanak egy hónapban. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1999-ben fejenként átlagosan 354 ezer forintot költöt­tek a nyugellátásban részesülők, ennek 34 százaléka élelmiszerre, Lehoczky József 67 éves több mint 23 százaléka lakásfenn­tartásra, 7 százaléka pedig gyógy­szerekre ment el. Szórakozásra, ru­házkodásra, közlekedésre és egyéb kiadásokra átlagosan egy ember­nek évi 120 ezer forintja maradt. A tavalyi évre vonatkozó, a kiadások mértékével kapcsolatos statisztikái egyelőre nincsenek a hivatalnak. Szekeres Istvánné, a Nyugdíja­sok Egyesületének pécsi elnöke kérdésünkre elmondta, az étkezési költségeken próbálnak meg spórol­ni az idősek, ruhákra, cipőre, mű­szaki cikkekre a többség egyetlen fülért sem költ. A nyugdíjak nagy részét a közüzemi díjaik viszik el, a számlák határidőn belüli rendezé­sére általában kínosan ügyelnek. A gyógyszerek közül általában csak a legszükségesebbet veszik meg, az esetleges megtakarításokból pedig sokan a család fiatalabb tagjait segí­tik. WALD KATA Virtin Lászlóné 65 éves- Harminckét évi munkaviszony után a nyugdíjam 32 ezer forint, ennek egyharmada számlákra megy el. Gyakran alőfordul, hogy részletfizetést kell kémem a szolgáltatóktól. Évtizedek óta egyedül élek, naponta egyszer eszem meleg ételt az idősek napközijében. Kenyéren és te­jen kívül másra alig költők, a szükséges gyógyszerek közül is csak az olcsóbbakat veszem meg. Az önkormányzattól több­ször kértem támogatást, de min­dig elutasítottak.- Feleségem és én is nyugdíja­sok vagyunk, havonta kevesebb mint 80 ezer forint folyik be a családi kasszába, a rezsi ebből 25 ezer forint. A maradékot élel­miszerekre, a háztartás fenntar­tásához elengedhetetlen dol­gokra költjük. Pontosan beoszt­juk a nyugdíjunkat. A hirdetése­ket rendszeresen böngésszük, a szükséges dolgokat ott vesz- szük meg, ahol akciós áron kí­nálják. Tartalékaink nincsenek, de szerencsére a családtól sem kell anyagi segítséget kémünk.- Több mint tíz éve vagyok nyugdíjas. Havi 28 ezer forint­ból élek, egyedül. Mivel ez a pénz szinte semmire nem elég, | munkát kellett vállalnom. Egy { fodrászüzletben takarítok havi 5 ezer forintért. Ennek ellenére a lakás fenntartásán és a legalap­vetőbb élelmiszereken kívül másra nemigen futja. A fogaim rossz állapotban vannak, rend­be tételükre évek óta nincs pén­zem, és úgy tűnik, az elkövetke­zendő időszakban sem lesz ez másként. Elveszítették a „várcsatát” Nem az önkormányzat, hanem egy konzorcium lesz az üzemeltető Most már biztosra vehető, hogy a helyi önkormányzat elve­szítette a vár üzemeltetéséért folytatott „csatát” a Király és Partners Kft.-vel szemben. Szigetvár Mint arról korábban beszámol­tunk, a szigetvári vár üzemelteté­sére beküldött pályázatok alapján a tulajdonos Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) a helyi polgári kört is magában foglaló konzorci­umot tekinti a műemlék új mű­ködtetőjének. Az önkormányzat azonban csak nehezen tud bele­nyugodni a döntésbe. Mozsgai Péter, Szigetvár pol­gármestere elmondta, hogy a ha­tározatlan időre szóló üzemelteté­si szerződésük augusztus 31-ével szűnik meg. Addig is elvégzik a dzsámi tetőjavítását, és természe­tesen a karbantartási munkálato­kat. Bár véleménye szerint, mivel a szerződéseket még nem írták alá, egyelőre nem tudni, hogy a nyertes kft. tudja-e majd vállalni a KVI által támasztott feltételeket. Lapunk úgy tudja, hogy a pol­gármester utolsó lehetőségként megkereste Ádámné Egri Juditot a KVI országos központjában az­zal, hogy van-e mód az üzemelte­tésre kinevezett nyertes szemé­lyének megváltoztatására. Szem­besülniük kellett azonban azzal a ténnyel, hogy a döntés végleges: tíz évig nem az önkormányzat lesz a vár működtetője. A nyertes cég vezetőjétől, Ki­rály Lajostól megtudtuk, már szeptembertől programokkal vár­ják a látogatókat. Hosszú távú ter­veik között szerepel étterem, bor­múzeum, ifjúsági szálló és kem­ping kialakítása is. Elképzeléseik szerint a dzsámiban kiállításokat és komolyzenei rendezvényeket is szerveznek. SOMLAI A. HÁNYATOTT SORSÚ ÉPÜLET. Pécsett évek óta üresen áll, és már omladozik egy ház a Szabadság út 34. alatt. Állt a sokaknak rossz emlékezetű Reál Bank tulajdonában, lakták hajléktalanok is. Az áldatlan állapotok fölszámolásában egyelőre annyi történt, hogy a szeméthalmokat és a tetőmagasságú gazt eltün­tették az elmúlt hetekben. fotó: tóth l. Barlanglevegő önköltségen Rövidesen rehabilitációs osztály nyílhat? A napi belépővel órákat is eltölthetnek a gyógybarlangban fotó: tóth l. Abaliget Hírek PERMETEZETT szilvát loptak. A Pécs melletti Danitz-pusztáról ismét jelentős mennyiségű per­metezett szilva tűnt el. A gyü­mölcsöst őrző polgárőrök sze­rint az elkövetők biztos, hogy értékesítik a termést. Házalóktól ne vásároljanak az emberek szüvát, mert az a fogyasztás után súlyos gyomorbántalmakat okoz. (cs) KARAMBOLOZTAK a tűzoltók. Velénybe erdőtűzhöz riasztották a tűzoltókat tegnap délelőtt, út­közben azonban az egyik kocsi közúti balesetet szenvedett a kővágószőlősi elágazásnál, ahol elé hajtott egy személygépkocsi. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár egymillió forintra tehető. (wk) TARLÓTÜZEK megyeszerte. Beremend és Püspökladány közt öt ektárnyi terület állt lán­gokban, Becefa környékén szin­tén öt-hat hektáron égett a tarló. A lángokat mindkét esetben rö­vid idő alatt eloltották. (wk) VIZSLAVIZSGA. A Baranya Megyei Vadászkamara augusz­tus 4-én Majson, a Bóly Rt. terü­letén vadászkutyáknak vadásza­ti alkalmassági, őszi tenyész- és képességvizsgát rendez. A részt­vevők reggel a halászháznál ta­lálkoznak. Szentlászlón, az al- mamelléki elágazónál augusz­tus 14-én reggel nyolc órakor tartják a kutyák vadászati alkal­massági vizsgáját. Mindkét ren­dezvényről érdeklődni, és a részvételi szándékot bejelenteni dr. Herger Lászlónál lehet a 30/34-87-164-es telefonszá­mon: (be) PÉCS-VASASON egy nagy át­mérőjű nyomócső meghibáso­dása miatt kedd estétől két utcá­ban szünetelt a vízszolgáltatás. A Komló-Víz Kft. szakemberei megfeszített munkával tegnap délre elhárították az üzemza­vart. (mb) PÉCS EGYETLEN szultánsző- lőlugasában javában érnek a fürtök a Tündér utcai telken. Bogáthy András gazda szerint az afganisztáni eredetű fehér szultánszőlő idén várhatóan nyolc kiló termést hoz, amiből két kiló mazsolát állít elő. Há­rom éve félmázsás volt a ho­zam, de két esztendeje majd­nem kifagyott a négy évtizedes tő. _________________________ Az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár (OEP) egyelőre nem téríti meg, ezért szünetel az a gyógyterápia, amit a Ba­ranya Megyei Kórház Tüdő­gyógyintézetének szakembe­rei folytattak hosszú éveken át. Naponta 20-25 ember szív­hatta a barlang levegőjét orvo­si felügyelet mellett. Azt mondják, elég néhány szippan­tás naponta az abaügeti barlang jó­tékony levegőjéből, és máris tisztul a tüdő, szűnik a krákogás. S bár a Duna-Dráva Nemzeti Park költsé­gén a közelmúltban nemcsak fel­újították, hanem gyógybarlanggá is minősítették ezt a mecseki csodát, melyhez fogható nem akad a régió­ban, az intézményes gyógyítás je­lenleg szünetel. Az ok prózai: a tár­sadalombiztosítás egyelőre nem té­ríti meg a barlangterápia költségeit. Dr. Bakká Zoltán, a tüdőgyógy­intézet vezető főorvosa szerint az OEP döntése nem végleges, jelen­LOPOTT KAMERÁT ÁRULT. Egy pécsi belvárosi bizományi áruházban fogtak el a minap a rendőrök egy férfit, aki egy nagy értékű videókamerát próbált ép­pen eladni. Az üzletet azonban meghiúsította az a tény, hogy a készüléket a közelmúltban lop­ták el egy tapolcai hétvégi ház­ból. A helyszínre érkező zsaruk elfogták a férfit, és megindították az eljárást. (ns) leg is folynak a számítások azzal kapcsolatban, hogy valójában mi­lyen költségtérítést kéne vállalnia a biztosítónak. Másrészt a megyei önkormányzat egészségügyi bi­zottságának kezdeményezésére éppen a főorvos készíti a terv-prog­ramját annak a 20 ágyas rehabilitá­ciós osztálynak, melyet a barlangba szántak. Az igény nagy, előzetes szakorvosi vizsgálat után többnyire azoknak javallott a barlangklíma, akik idült hörghurutban, kórós asztmás betegségben szenvednek. Mindenesetre az OEP várako­zó álláspontja ellenére azért él­vezhető a barlang jótékony hatá­sa, és lehetőség van arra, hogy aki igényli, az egyénileg és önköltsé­gesen, a hivatalos látogatási idő alatt a napi belépővel akár több órát is lent maradhasson a Flórián- szobor mellett lévő „nagyterem­ben”. A bejárattól 160 méterre lé­vő barlangkórházban ugyanis megfelelő ülőalkalmatosságokat helyeztek el az üzemeltetők. (Háttér: www.dunantulinapb.hu) ITTAS SZURKÁLÓ. Cserdi szőlőhegyre, az egyik pincéhez riasztották a minap a szigetvári kapitányság rendőreit, ugyanis két ittas férfi késsel oldotta meg a szóváltásukat. A két ittas em­ber vitájából előbb dulakodás ke­rekedett, végül az egyikük a gya­nú szerint egy késsel vállon szúr­ta társát, aki súlyos, de nem élet- veszélyes sérüléseket szenvedett. ____________________________________(MSI KOZM A F. Bűn - Krimi - Rend Kormoránveszély és oxigénhiány Aknarobbantások vezettek a tavalyi halpusztuláshoz Elszaporodtak egyes halastavak környékén az éhes kormo- ránok, a kánikula miatt is itt-ott oxigénhiányosak a vizek. Bédán nem fenyeget a tavalyihoz hasonló halpusztulás. Baranyai körkép A halastavi gazdálkodás évről évre komoly veszélyhelyzetet él meg a nyári kánikula heteiben. Az oxi­génhiány tetszhalálszerű állapotot idéz elő a vizekben, szinte megál­lítva az életet, a folyamatos frissü­lést. A melegben felgyorsuló algá- sodással, déli frontváltozásokkal együtt az úgynevezett békés ha­lak: a ponty- és a keszegfélék anyagcseréje is lelassul, majd­hogynem megáll. Ezek a halak nem táplálkoznak, azáltal nem is fejlődnek súlyban és méretben. Hódosi Zoltán Alsómocsoládnál három tavon, 56 hektárnyi terüle­ten ponty- és keszegfélék, valamint harcsa és süllő tenyésztésével fog­lalkozik. Eddig ugyan nem tapasz­talt kormoránveszélyt, az ő terüle­téről ezek a folyton éhes madarak a Drávára és a megye más térségeibe költöztek. Most minden halfajta jól eszik és növekszik, ugyanakkor bi­zonytalan az idei haltermés, hiszen a halpusztulással is együtt járó oxi­génhiány augusztusra várható. Wohlschein Ferenc, a Bikali Ha­lász Kft. ügyvezetője a hozzájuk tartozó 350 hektáros tógazdasá­gon komoly kormoránveszélyt tart számon. Riasztóágyúkkal próbálják távol tartani a Dombó­vár térségéből felszálló 100-200 egyedből álló felhőket. Egy, az ot­tani gémtelep madaraival társulva a kormoránok rövid idő alatt ki tudnak üríteni egy jól telepített halastavat. Egy-egy madár napon­ta 25 deka halat fogyaszt. Wohlschein Ferenc azt mondja: az oxigénhiány és az algavirágzás augusztusban várható. A tavalyi súlyos bédai halpusz­tulás részletes körülményeire is fény derült. A Kölkedi Horgász­egyesület elnöke, Palásti Lajos el­mondta, hogy kisebb halpusztulás az idén is tapasztalható volt, a hi­deg esők miatt lehűlt a felszín és úgymond „megfordult a víz”. Ez­zel együtt számos hal elkábult, és néhány el is pusztult. Mindez azonban egy napon sem említhető a tavalyival, amikor is a horvátok a térségben lévő harckocsiaknákat robbantgatták fel, szinte zsinór­ban. Ettől a víz halai, mindenek­előtt az összes busa, rémülten egy belső-bédai középszakaszon gyűlt össze. Felélték a vízben lévő oxi­gént, és ez okozta a katasztrófát. Az akkori 214 mázsás haltetem­hegyre mindenki szomorúan em­lékezik vissza, figyelik és óvják az állományt. Az augusztus még itt is tartogathat meglepetéseket, de ezek a legrosszabb esetben sem is­mételhetik meg a tavalyi helyzetet. BEBESSI K. 600 forint körüli halárak Dobóhálós módszerrel tesztelik a halállományt a tavas gaz­dák, mivel a komolyabb halászati beavatkozás pánikot idézne elő az adott tó állományában. A kifogott példányok egyenletes növekedést, jó minőséget jeleznek. Egyelőre betegség, pusz­tulásveszély nem fenyeget a tógazdaságokban. A sertéshús­hoz igazodó halárak, az előzetes becslések szerint, 1000 fo­rint alatti sertéshúsáraknál - ponty esetében - 600 forint kö­rül látszanak megállapodni. Vlasits Istvánná 72 éves

Next

/
Oldalképek
Tartalom