Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)
2001-08-10 / 217. szám
Ül 2001. Augusztus 10., péntek 9. OLDAL VAJSZLÓ BE MUTATKOZIK Ki kell törnünk a válságból Ha magunkon segítünk, a környék településeinek is jobb lesz A település ma is térségi központi szerepet tölt be, innen könnyen elérhetők a környék természeti értékei, a még fellelhető erdőségek, ligetes legelők, a Dráva-menti füzesek, égeres láperdők, holtágak, vadvizek. A rendszerváltáskor a megszűnő mezőgazdasági nagyüzemek óriási mértékűre duzzasztották a munkanélküliek számát, jó részük mind ez idáig nem tudott biztos kenyeret nyújtó állást találni. A település az egyre fogyó állami támogatás miatt saját forrásból alig tud fejleszteni. A felbomló, vegetáló téeszek, megszüntetett állami gazdaságok, építőipari üzemek (például a BÉV) óriási mértékűre duzzasztották a munkanélküliek seregét, növelve ezzel az önkormányzatok szociális gondjait. A polgármester, Lázár István (kis képünkön) véli, az önkormányzat a hivatalos dolgokat intéző szervből szociális ellátó szervezetté degradálódott, s a legtöbb jövedelempótlós ember munkáltatójává vált. Az elmúlt években 30-40 állandó munkahellyel nem rendelkező helyi lakosnak biztosították a megélhetéshez szükséges, munkával szerzett jövedelmet.- Kihasználva viszont a rendszerváltás adta lehetőségeket, mindenekelőtt a művelődési ház felújítására kerítettünk sort, amely 1990-91-ben 11 millió forintos beruházást jelentett - említi meg a fejlesztések első lépcsőfokát a polgármester. - 1995-ben a vízmüvet vettük saját kezelésbe, az üzemeltetéssel pedig a siklósi Mélyvíz Kft.-t bíztuk meg. Abban az évben kezdtük el útjaink felújítását, ez több éves beruházás volt, az 1999-ig elvégzett munkák 23 millió forintot emésztettek fel. Meg kell jegyeznem, hogy az 1996-os időközi választáson létrejött önkormányzat az előző csapatnál sokkal jobban élt a pályázati lehetőségekkel. Takarékos gazdálkodásunkkal biztosítani tudtuk az úgynevezett önerőt a megyei terület- fejlesztési pályázatokhoz, a több millió forintból - mondhatom azt - látványos fejlődésnek indult a település. íme néhány példa ennek bizonyítására. 1997-ben a belvízelvezető árkok építésére és tisztítására 8 müliót költöttünk. Gép- és tehergépkocsi beszerzése csaknem 4 millióba került, a vízmű felújítását is elvégeztük 3,5 millió forint értékben. 1999- ben megyei pályázati pénzből több mint 2 millió forintos költséggel a 11 község által fenntartott iskolában korszerűsítettük a fűtést, pótoltuk a konyha eszközöket. Ugyancsak ebben az évben fejeződött be a könyvtár és múzeum tető- szerkezetének felújítása, 2,7 millió forint értékben. 2000- 2001-ben csaknem egymillió forintért az iskolai sportpályát raktuk rendbe, 390 ezer forintot fordítottunk járdafelújításra. Majd elfelejtettem, sikeresen szerepeltünk a Phare- pályázatokon is. 1999-ben egymillió forintos önrésszel az európai közösség által biztosított 3,4 millió forintból újítottuk fel a múzeum épületét. Központi helyzetük révén a környék települései sok szállal kötődnek Vajszlóhoz. Mint már említettük, 11 önkormányzat tartja fenn a,vajszlói, 500 tanulót befogadó általános iskolát. Az ezzel kapcsolatos koordinációs feladatok ellátására intézményirányító társulást hoztak létre, amelynek elnöke a mindenkori vajszlói polgármester. Az intézmény agilis vezetőjének és több külső támogató (megyei közgyűlés, ország- gyűlési képviselő, minisztérium) segítségével elérték azt, hogy az iskola idén már szakképzőként is működik. Az állami normatívá- kon felül a települések is jócskán hozzájárulnak a színvonalas oktatás feltételeinek megteremtéséhez. 2000-2001-ben a megszavazott gyermekenkénti hozzájáruláson felül a buszvásárlás önrészére 400, a taneszközpótlás önrészére 200, a sportpálya világításának kialakítására 200 ezer forintot költöttek. 640 ezer forint étkezési, a tankönyvtámogatás pedig 888 ezer forint volt ezekben az években. A gyerekek táboroztatását is segítették 200 ezer forinttal. A polgármester szerint valamennyi település örömmel vesz részt az iskola támogatásában, hiszen véleményük megegyezik, a gyermekek a jövő zálogai.- Sajnos önerőből egyre kevesebb feladatot tudunk megoldani - mondja végezetül a polgármester -, hiszen szabadon elkölthető pénzünk nagyon kevés. A pályázatokon is csak akkor tudunk részt venni, ha rendelkezünk az önerővel. Sok minden hiányzik még a településről, de anyagi lehetőségeinkhez mérve kell sorolni a feladatainkat. Egymásra vagyunk utalva a környező településekkel, gondjaik jórészt azonosak a miénkkel. Küszködünk, az önkormányzat valamennyi választott képviselője, a szakapparátus viszont azon van, hogy a település minden lakója jól érezze magát Vajszlón. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ° 1938 Z0M ,snl 1732 1731 182 1786 83 1930 1991 1999 1960 1970 1980 2000 A falu madártávlatból V ajszló. Az írásos emlékek 1244-ben említik először a település nevét, amely ekkor már gyakran szerepel az okleveleken. Már abban az időben is a vidék központja, több környező község tartozik hozzá. A falu részben a margitszigeti apácák birtoka, részben a kovázdi vár tartozéka. Fontos útvonalak találkozásánál fekvő egyházi és kereskedelmi központ (Eszék-Kanizsa, Pécs- Szlavónia). 1354-ben Nagy Lajos királytól vásártartási jogot kapnak. 1813-ban mezővárosi rangra emelik és évente négy vásárt rendezhet. Az 1850-es közigazgatási reform következtében Vajszlónak is megnövekszik a térségi szerepe. A siklósi járás segéd-szolgabíróságának székhelye lesz, és a Baranyában létrehozott 7 csendőrőrs közül egyet itt működtetnek. A századforduló után jegyzöségi, majd a második vüágháborút követően tanácsi központ. Számottevő iparral nem rendelkezik, a lakosság többsége mindig is a mezőgazdasági termelésből élt. ■ Hiányzik az építési terület A rendszerváltás után a térség néhány településével együtt az országban elsőként hozták létre az Ormánság Fejlesztő Kistérségi Társulást. Az akkori vezetők (Vajszló részéről Katona Zoltán polgármester) úgy gondolták, közösen köny- nyebb lesz a sanyarú sorsú vidék községein és az ott élő emberek életén segíteni. Ez a társulat eddig több projektre pályázott, többek között állami támogatással sikerült lecserélni a század eleji telefonközpontot, s jutott a térség modem telefon- rendszerhez. Elkészült az ormánsági közútfejlesztési koncepció is, sokáig küzdöttek egy közelben lévő határátkelő létrehozásáért, problémájukat azonban az illetékesek nem „díjazták”, éppen ezért a tervvel nem is foglalkoztak. Térségi öszszefogással épült meg viszont 180 milliós beruházással, Sellye gesztorságával egy regionális szeméttelep. Három éven keresztül közmunka- pályázaton nyert pénzből 180 térségi munkanélkülit foglalkoztattak. A kistérségi társulás újabban a gázberuházás megvalósításáért küzd. Sajnos a község fejlődését akadályozza az építési terület hiánya. A vajszlóiak szerint ez a helyzet egy rosszindulatú döntés eredményeként alakult ki, ugyanis bekerült a második kárpótlási alapba az a 12 hektáros terület is, amelyet házhelyeknek szántak. így aztán sem területet, sem épületet nem tudnak felajánlani az olyan vállalkozóknak, akik a településen szerettek volna beruházni, munkahe- lyeket létesíteni.______________■ Új sportpálya és világítás készült el az iskola udvarában FOTÓK: LÄUFER LÁSZLÓ Nincs kisebbségi önkormányzat A község lakossága nem növekszik, időnként csökken is, 90 százalékban magyar, 10 százalék a •nemzetiség, akik tökéletesen beilleszkedtek a falu életébe, éppen ezért az elmúlt választások alkalmából nem is igényelték a kisebbségi önkormányzat létrehozását. Szorgalmas, dolgos emberek ezek, akik munka nélkül nem is tudnak élni. Ennek ellenére sok családon kell segíteni az önkormányzatnak. Szociális kiadásaikból 35 milliót fordítanak a segélyezésre, csaknem egymilliót házi segítségnyújtásra, 1,2 milliót pedig szociális étkeztetésre. A magatehetetlen, idős emberek ellátásáról is gondoskodnak. A községben két háziorvos, egy fogorvos és két védőnő tevékenykedik. Az A megújult múzeum épülete Tiszteletdíj nélkül A helyi önkormányzati képviselők megválasztásuk (1998) óta nem vesznek fel tiszteletdíjat. Döntésüket az első évben azzÁ indokolták, hogy az állami támogatás megszerzése sokkal fontosabb a településnek, mint a képviselői fizetség, ennél fogva a nekik járó összeget a pályázati önrész fedezetére gyűjtötték össze. Két évvel ezelőtt pedig úgy döntöttek, hogy a képviselői tiszteletdíjakat a különféle költségvetési kiadásokra, valamint az alapítványok feltöltésére kell fordítani. Van mire költeni, sőt legtöbbször a rendelkezésre álló források többszörösét is el tudnák költeni, olyan sok az elvégzendő feladat. A gyermekbalesetek elkerülésére buszfordulót építettek, az óvodában viszont játékparkot alakítottak ki a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával. Folyamatosan fásítják az utcákat, valamint a lehetőségekhez mérten karban tartják a középületeket, köztereket és a három játszóteret. A Biokommal együttműködve három évvel ezelőttől minden portáról ingyenesen elszállítják a szemetet. Az ezzel járó évi csaknem 4 milliós kiadás igencsak megterheli az önkormányzat költségvetését. A kegyeleti helyek karbantartására igen nagy gondot fordítanak, a református temetőben például sírkertet alakítottak ki a régi sírkövekből. Két évvel ezelőtt pedig a kábeltelevíziós hálózatot is kiépítették. A jövő évben szeretnék megvalósítani a szennyvíztisztító megépítését, valamint a csatornahálózat létrehozását. Az idén az állami támogatásra benyújtott pályázaton nem nyertek, abban bíznak, hogy a jövő évben már sikert érnek el. Azt is szorgalmazzák, hogy a Vajszló- Görcsöny közötti útvonal felújításra kerüljön, értesüléseik szerint ez a beruházás a rövid távú fejlesztések között szerepel. Megvalósították viszont 6,5 millió forintos költséggel a közvilágítás korszerűsítését. Az egyházat is támogatja az ön- kormányzat. Két vallási felekezet van a községben, a római katolikus és a református, nekik 100-100 ezer forintot utal át minden évben a polgármesteri hivatal. A katolikus egyház tulajdonában lévő iskolában alsó tagozatos és kisegítő iskola működik. A református iskolában pedig karitatív szervezetek, valamint a vöröskereszt kapott helyet. ■ Vajszlói Napok A községben évente több rendezvényt tartanak, így többek között március 15-én nagyszabású megemlékező ünnepséget, a hagyományos majális is megmozgatja a falu lakosságát. De a legnagyobb népszerűségnek minden évben az augusztusban három napig tartó Vajszlói Napok rendezvénysorozat örvend. A hét végén szinte az egész település átalakul, a bemutatók, vetélkedők, szórakoztató műsorok még a környező települések lakosságát is Vajszlóra vonzzák. Az idei háromnapos vigadalmat csak úgy tudták megrendezni, hogy a helyi vállalkozások mélyen a zsebükbe nyúltak, anyagilag támogatták a népünnepélyt. így többek között az Unic-Fagus Kft., a Ganz Műszer Rt., a Horváth Kft., a Mecseki Erdészeti Rt., a DD-FA Kft., a Burgonyapehely Kft., a Göndör Bt., a Szabó Bau Bt., a Váczi Bt., Barta GT. Bt., Füles Kft., Sütő Kft. és a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalkozások támogatták jelentősebb összeggel a rendezvényeket. Az idei napok megnyitására ma 16 órakor keiül sor a Kodolányi János Múzeum udvarán. Ezt követően az érdeklődők megtekinthetik az iskolákban megrendezett kiállításokat. így többek között Haraszti Pál festőművész alkotásait, a Vajszlói Nyugdíjas Klub kézimunkagyűjteményét, de kosárfonó, szőnyeg- és szőtteskészítők termékeit is megismerhetik a megnyitás napján az érdeklődők. A mezőgazda- sági kiállításon a méhészettel kapcsolatos eszközök bemutatása szerepel, de a látogatók az ABC-áru- ház hátsó területén mezőgazdasági gépkiállításon hasonlíthatják össze a régi és az új mezőgazdasági technikai berendezéseket. Szombaton focifarsang és játékos sportvetélkedők, valamint főzőverseny szórakoztatja az egybegyűlteket. A művelődési házban 16 órakor agrárfórumot tart Kékkői Zoltán, a térség országgyűlési képviselője, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára. Vasárnap a búcsú napja, a népünnepély bállal és tűzijátékkal zárul. ____________■ Évrő l évre sikeres a Vajszlói Napok rendezvénye A település gazdái Polgármester Lázár István (1994-től), alpolgármester Torbó László (1996-tól). A testület tagjai: Kelemen István (1990-től), Dani Lajos (1990-től), dr. Harasztia Zoltán (1994-től), Mohácsi József (1994-től), dr. Vittai Szilárd (1998-tól), Horváth István (1996-tól), Matovics Mihály (1996-tól), Váczi István (1998- tól). Az önkormányzat jegyzője Bakonyiné dr. Pásztor Erzsébet. Az egészségügyi és szociális bizottság elnöke dr. Harasztia Zoltán, tagjai: dr. Vittai Szilárd, Dani Lajos, Ungvári Lászlóné, Váczi Lászlóné és Jónásné Vas Ildikó. A pénzügyi ellenőrző bizottság elnöke Matovics Mihály, tagjai: Váczi István, Kelemen István, Őri Istvánná és ifj. Spilák József. Az oktatási, kulturális és sportbizottság elnöke Mohácsi József. Tagjai: Fekete Jenőné, Kiss Gyula, Matovics Mihály, Váczi István. A gazdasági és vállalkozásfejlesztési bizottságot Horváth István vezeti, tagjai: Mohácsi József, dr. Harasztia Zoltán, Mayer György, dr. Tihanyi Pál, Nuvák József és Dani Lajos. A nyugdíja bizottság elnöke Kelemen István, tagja Úri Lászlóné. m Az oldal a vajszlói önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor orvosokat az ellátás javítása érdekében 800-800 ezer forinttal támogatják. A gyermekorvosi és a szemészeti rendelés is megoldott. A községben található a környék legszebb művelődési háza és könyvtára. A sportszakosztályt (foci és karate) az ön- kormányzat évente 2 millió forinttal támogatja. A múzeum épületét nemrégiben 7 millió forintért újították fel. A civil szervezetek közül a nyugdíjasklub működik a legintenzívebben, működésükhöz évi 300 ezer forintot kapnak, de a kirándulásaik, rendezvényeik költségeihez esetenként az ön- kormányzat hozzájárul. ___________________________■
