Új Dunántúli Napló, 2001. augusztus (12. évfolyam, 208-237. szám)

2001-08-10 / 217. szám

2. OLDAL 2001. Augusztus 10., péntek VILÁG TÜKÖR A pokolgépek napja Halottakat követelt a jeruzsálemi merénylet Jeruzsálem: a palesztin tettes öngyilkos merényletet követett el Velence: a rendőrség azt feltételezi, hogy Berlusconi volt a célpont Ez a csütörtök minden bizonnyal a pokolgépek napjaként vo­nul be az új évezred történetébe: halálos áldozatokat követelő öngyilkos merénylet történt Jeruzsálemben, és bombák rob­bantak Barcelonában, valamint Velencében is. Barcelona: a kiserejű pokolgépek csak anyagi kárt okoztak fotói europress/epa Öngyilkos merényletet követett el egy palesztin egy jeruzsálemi gyorsétteremben. Vele együtt nyolcán haltak meg, a sebesültek száma pedig több mint hetven. A Sbarro nevű, Jeruzsálem közpon­ti bevásárlónegyedében levő for­galmas pizzériában kora délután, a legnagyobb zsúfoltság idején robbantotta fel magát a merénylő. Az izraeli hatóságok lezárták a környező utcákat, hogy elejét ve­gyék további hasonló akcióknak. A jordán fővárosból, Ammánból az AFP francia hírügynökséggel egy névtelenül telefonáló azt kö­zölte, hogy az Iszlám Dzsihád embere volt az elkövető. Erős robbanás rázta meg csü­törtökre virradóra Velence törté­nelmi városközpontját. A detoná­ció következtében levegőbe re­pült a Rialto-híd közelében lévő bírósági épület egy része. Feltéte­lezések szerint terrorakcióról volt szó; ezt az is alátámasztja, hogy a robbanás csak röviddel előzte meg Silvio Berlusconi olasz mi­niszterelnök látogatását az épü­letben. Személyi sérülés a vélet­lennek köszönhetően nem tör­tént, de az igazságügyi palota fa­lainak egy része beomlott, a kör­nyéken minden ablak betört. Két kisebb erejű robbanás ráz­ta meg Barcelona egyik forgalmas negyedét csütörtök hajnalban. Először a Plaza de Castillán lévő munkaközvetítő iroda előtt lépett működésbe egy házi készítésű robbanószerkezet. Egy járókelő könnyebben megsebesült, az épület ablakai pedig betörtek. Ne­gyedórával később egy szomszé­dos parkban egy ugyanilyen szer­kezetű pokolgép robbant fel, de a közelben senki sem tartózkodott. A rendőrség a közelmúltban tör­tént hasonló robbantások nyo­mán arra gyanakszik, hogy a be­tiltott Október Elseje Antifasiszta Ellenálló Csoport (GRAPO) tagjai lehettek az elkövetők. _________Hírek_________ EG Y MACEDÓN rendőr életét vesztette csütörtökre virradóra Tetovo környékén, ahol a kor­mányerők egyre hevesebb ösz- szecsapásokat vívnak az albán lázadókkal az előző nap nem­zetközi közvetítéssel nyélbe ütött békemegállapodás elle­nére. Bár a szerdán megkötött békemegállapodás ünnepélyes aláírását hétfőre ütemezték be, elemzők máris biztosra veszik, hogy a harcok folytatódása esetén halasztást szenved. JÖRG HAIDER, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnö­ke egy interjúban ismét amellett foglalt állást, hogy Ausztriában tartsanak népszavazást az Euró­pai Unió bővítéséről. A jelek szerint ezzel a meglehetősen népszerű irányvonallal az FPÖ elveszőben lévő szavazatait igyekszik visszanyerni. AZ ÉSZAKÍR britpárti union- isták vezére szerint a protestáns oldal ígéretek helyett változatla­nul a katolikusok fegyvereinek tényleges beszolgáltatását akarja most már látni, és ha ez a hét végéig nem kezdődik el, a brit kormánynak az északír ön­kormányzatiság rövid technikai felfüggesztésével kellene időt adnia a britellenes republikánus oldalnak a továbblépésre. TIZENNÉGY nagy értékű fest­ményt, köztük Brueghel, Goya, Pisarro és Gris képeit, valamint más műtárgyakat raboltak el egy dúsgazdag üzletasszony madridi házából. A rablók még szerda hajnalban egyszerűen becsöngettek Esther Koplowitz, a legnagyobb spanyol építési vállalat, a Fomento de Construcciones y Contratas főrészvényes-alelnöknője éppen átépítés alatt álló házába. Leteperték és megkötözték a kapunyitó őrt, majd elvitték a munkák miatt egy szobában felhalmozott képeket. ________■ Jyvä skylä Hatalom és kultúra Mádl Ferenc is részt vesz az V. hungarológiai világkongresszuson Mádl Ferenc köztársasági elnök csütörtökön Finnországba ér­kezett, hogy köszöntse a Közép-Finnország megye székhelyén zajló V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus részvevőit, majd pénteken találkozzék Tarja Halonen finn államfővel. Ötévente rendezik meg a ma­gyarságtudományok nemzetkö­zi seregszemléjét, váltakozva magyarországi és külföldi hely­színeken. A budapesti, a bécsi, a szegedi és a római színhely után ezúttal a Helsinkitől 300 kilométerre északra fekvő, 80 ezres város, Jyväskylä fogadja a Magyarországról, a Kárpát-me­dence más magyarlakta terüle­teiről, Finnország több városá­ból, számos nyugat-európai ál­lamból, az Egyesült Államok­ból, Japánból, Izraelből és más országokból érkező mintegy rangját jelzi, és egyben emeli, hogy a fővédnökök rendre Ma­gyarország és a rendező ország legfőbb közjogi méltóságai kö­zül kerülnek ki. Az idei kong­resszust Pálinkás József oktatá­si miniszter és finn kollégája, Maija Rask nyitotta meg. Pálin­kás József vezette A magyar ok­tatáspolitika és a hungarológia kapcsolata című kerekasztal- beszélgetést is. Vadnépszámlálás a németeknél Tudósok tisztázzák, mi fenyegeti az állományt Első ízben veszik lajstromba a vadnyulakat és társaikat Né­metországban. Az átfogó felmérés célja annak megállapítása, vajon valóban kihalófélben van-e több állatfaj. Berlin A Német Vadvédelmi Szövetség (DJV) tiszta képet szeretne kapni az ország vadállományá­ról. Miközben ugyanis vannak kedvező jelek a vadállomány alakulásáról (Szászországban például nemrégiben fedeztek fel három olyan farkascsaládot, amelyről korábban azt felté­telezték, hogy már kihalt), ugyanakkor jogos az az aggoda­lom diktálta igény, hogy az álla­tokat jobban kell védeni. A „számlálóbiztosok” elő­ször a nyulakat „keresik föl”, majd sorra veszik a rókákat, a fácánokat, a ragadozó madara­kat, a szarvasokat, a vaddisznó­kat. Három intézményt bíztak meg azzal, hogy szakemberei rajzolják meg a vadon élő álla­tok „biotérképét”. A kutatómunkát az indokol­ja, hogy igen ellentmondásos vélemények láttak napvilágot a két- és négylábúak fenyegetett­ségéről. A természetvédők drá­mai színekkel ecsetelték a gon­dokat, míg a vadászok szerint nem ennyire rossz a helyzet. A tapsifüleseknek, az őzi­kéknek tehát az elkövetkező hetekben nincs félnivalójuk. Nem fognak rájuk fegyvert, ha­nem lámpákkal, jegyzettömb­bel erednek a nyomukba. Ha befejeződik a számbavételük, a vadvédelmi szervezet elemzi a kapott adatokat, s ennek alap­ján esetleg változtatnak a vadá­szati szokásokon. Az is előfor­dulhat, hogy egyes területeken részleges vagy teljes kilövési ti­lalmat vezetnek be, míg másutt minden marad a régiben. Ar­min Winter, a DJV vezető mun­katársa addig nem látja indo­koltnak a Zöldek által szorgal­mazott változtatások bevezeté­sét, amíg be nem fejezik a fel­mérést. Német vadászkörökben már régóta hiányolták a megbízható katasztert, és olyan külföldi országokkal példálóztak - pél­dául Magyarországgal -, ahol az illetékes szövetség pontos képpel rendelkezik a vadállo­mányról. TORONYI ___________________ÁLLÁSPONT ____________________ BÁ N JÁNOS Kell ez az út Az tucfja igazán, mennyire kellenek a hidak, aki egy folyó túlsó partján lakik. Azt meg, hogy autópályák kellenek, tudja mindenki, aki gyakran közlekedik. Éppen ezért so­kak számára örvendetes a hír a Duna-Tisza közén, hogy el­döntetett: megépítik az M8-ast, ami Szentgotthárdtól Biharkeresztesig szeli át hosszában az országot. Ez az út - legalábbis a tervek szerint - új hidat is jelent, mégpedig Dunaújvárosnál. Aki próbálkozott már átvergődni a jó ideje felújítás alatt ál­ló dunaföldvári régi hídon, az tudja: régen ideje lenne egy ilyen beruházásnak. Másik híd ugyanis nincs a közelben, Baja és Pest között ez az egyetlen, vékonyka köldökzsinór köti össze az ország két felét. A tervezett M8-as végre gyors és kényelmes utazást tenne lehetővé kelet és nyugat között. A kormány döntése persze még nem minden. Az engedé­lyek beszerzése, az előkészítés, a végleges nyomvonal tisz­tázása önmagában is éveket vesz igénybe. Tanulságos megfigyelni, hogy a tervről szóló hír még szin­te fel sem röppent, máris megkérdőjelezik az elképzelést. Honnan lesz erre pénz? Támogat-e majd minket az EU a nagyszabású építkezésben? A kormány szerint az útra szükség van, meg kell tehát építeni. S rendelkezésre áll a munkálatok megkezdéséhez szükséges összeg is. Egyéb­ként is: egy újszülöttre várva korai amiatt aggódni, hogy vajh, miből veszünk neki iskolatáskát. Előbb szülessen csak meg. BERKI IMRE Négyes remények A tapasztalt autósok már tudják, ha a négyes utat kénytele­nek választani úti céljuk eléréséhez, idejében kell elindulni­uk, mert ki tudja, mikor érkeznek meg. Kiszámíthatatlan a tá­volság, a forgalom sűrűsége, és mindenféle váratlan helyzet­re fel kell készülni. Ha bekerül az autós egy kamionkonvoj­ba, hosszú kilométereken át nem tud kiszabadulni fogságá­ból, de sokáig élvezheti egy-egy előtte ballagó Trabant füstjét is, mert előzni reménytelen. A lakott területeken pedig bak­tatnak a gyalogosok, a kacsáznak a kerékpárosok... A tapasztalt autósok azt is tudják, hogy a négyes utat a kele­ti országrészben nehezen kerülhetik ki. Választási lehetősé­gük a legtöbb esetben nincs, marad a beletörődés. Vagy az álmodozás: amikor egy-egy rövid szakaszon - például Szol­nok és Törökszentmiklós között - ízelítőt kapnak abból, mi­lyen jó érzés volna egy négysávos úton autózni. A tapasztalt autósok reménykednek: az úthálózat fejleszté­sét megcélzó kormányprogram talán belátható időn belül végre megszünteti az áldatlan négyes állapotokat. Várhegyi Attila államtitkár a minap Szolnokon bejelentette, hogy Albertirsa és Szolnok között az útépítés munkálatai akár már november táján megkezdődhetnek. Hozzátette: ezt csak a szakhatósági engedélyek késedelmes kiadása lassíthatja, de majd gyorsított eljárásra kérik őket. A tapasztalt autósok azt is tudják, a szakhatósági eljárások­hoz idő kell (ahogy ezt a sajtótájékoztatón maga az államtit­kár is elismerte: 260 nap), de a szabályos közbeszerzési eljá­rásnak is további 480 nap a kifutása. Az egyik szakhatóság vezetője tegnap betelefonált szerkesztőségünkbe: lehetetlen az ilyen ütemű gyorsítás. A tapasztalt autósok most reménykednek és kételkednek. Reménykednek, hátha a kételyek rövid idő múlva eloszlanak. ÁRPÁSI ZOLTÁN Választási fogás? Kezdődött a történet a tíz megyét átszelő déli autópálya hagymázas elképzelésével. Magyar álom, magyar pénzből. Az álom megmaradt, pénz meg soha nem is volt. Akkor vala­ki bedobta a török befektetők nevét: adósaink - a 150 évi sa­nyargatás okán (ennyi erővel persze az oroszok is építhetné­nek pályát) - tuti, hogy beszállnak. De nem szálltak be. Ak­kor jöttek az izraeliek. Bocsánat, előttük még mi, magyarok. Egy békési kisgazda képviselő júniusban, egy parlamenti beszámoló vitájában kezdeményezte, hogy a déli autópálya-építési program kerül­jön be az országos területrendezési tervbe, valamint a nem­zeti fejlesztési tervbe. A javaslatot leszavazták. Ezután jött az erdélyi autópálya-építésben való közreműködés gondolata, majd a héten ismertetett grandiózus program. Alighanem most boldog a fél ország, amerre autópálya ha­lad (majd), és boldogtalan a másik fele, amerre nem halad. Mint például Délkelet-Magyarország több térsége. A Csong- rád megyeiek előtt egyetlen nap alatt - a miniszterelnöki be­jelentés után - világosodott meg, hogy az erdélyi autópályá­ba való belépéssel lőttek a Szeged-Arad-Bukarest sztrádá­nak, s tudomásul kell venniük, hogy a gazdasági súlypont Szegedről Debrecenbe tevődik át. De említhetnénk Békés megyét is, amelynek kormánypárti képviselői azzal szavaz­ták le a déli autópályát, hogy úgysincs rá pénz, most meg oda kell állniuk a választópolgárok elé, hogy mégis van pénz, de nem erre, hanem az erdélyi, s a térséget nagy ív­ben elkerülő pályákra. A mostani koncepcióval nyilvánvalóvá vált, a megye immár végérvényesen az ország legszegényebb térsége marad, ahol már most megengedheti magának az épp áruházat nyi­tó Tesco képviselője, hogy 42700 forintos bért versenyké pes fizetésnék nevezzen, s nyíltan bevallja, az összeget az ottani átlagkeresetekhez igazítják, ami a legalacsonyabb az országban. Messzire vezet tehát az út az autópálya-építési koncepciótól. Egyesek szerint a terv választási fogás. Nem tudom, de az bizonyos, hogy hatása lesz a választás eredményére. 500 magyarságkutatót, akik az idén a hatalom és a kultúra vi­szonyának kérdéseivel foglal­koznak előadásaikban, szimpó­ziumokon és kerekasztal-be- szélgetéseken. A legrégibb finn tannyelvű iskolával büszkélkedő város je­lenleg mintegy 13 ezer hallgatót képző egyetemén 1990 óta le­het mellékszakként magyar nyelvi, irodalmi, történelmi, néprajzi és zenetörténeti kur­zusokat felvenni, 1994 óta pe­dig főszakként is hallgatható a hungarológia. A nemzetközi hungarológiai kongresszusok tudományos

Next

/
Oldalképek
Tartalom