Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-09 / 185. szám

10. OLDAL H I TÉLÉT 2001. Július 9., hétfő Hl Ü Emlékeztető PASKAI LÁSZLÓ bíboros, prí­más, budapest-esztergomi ér­sek volt a főcelebráns tegnap Altöttingben (Bajorország) a Duna menti svábok hagyomá­nyos zarándoklatán. Szomba­ton Mayer Mihály pécsi me­gyés püspök a bajor-magyar egyháztörténeti kapcsolatokról tartott előadást. GYERMEKEK búcsúja lesz va­sárnap Máriagyűdön. Az ünne­pi mise 10 órakor kezdődik, utána közös játékprogram várja a gyermekeket. 11 NAPOS zarándoklatot szerveznek Lourdesba, majd Santiago de Campostelan át Fatimába légkondicionált au­tóbusszal október 7-én. Útban hazafelé megtekintik Avi- gnont. Jelentkezés a székes- egyház bejáratánál lévő ide­genforgalmi irodán lehet. TILLAI GÁBOR „Ablakok, ke­resztek, templomok” című fo­tókiállítása nyílik ma, szomba­ton 17 órakor az Egyházme­gyei Alapítványi Székházban (Pécs, Janus Pannonius u. 11.). A megnyitót dr. Gesztes- sy András teológiai tanár mondja. A kiállítás július 28-ig tekinthető meg 10 és 16 óra között. A PÉCSI Egyházmegyei Könyvtár vezetője július 1-jével Boda Miklósné, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola könyv­tárosa augusztus 15-i hatállyal pedig a Pécsi Egyházmegyei Karitász mb. igazgatója, Forrai Ferencné lesz. ■ Német nyelvi tábor A német és magyar CE Szövet­ség közös német nyelvű Biblia­tanulmányozó ifjúsági találkozó­hetet szervez Domaszéken (Sze­ged mellett) a „Zöldfás” Katoli­kus Ifjúsági Központ táborában. Témája: Grenzenlose Freiheit!? - Határtalan szabadság? Az ifjúsági hét időpontja: júli­us 22-28. Résztvevők: 15-25 éves fiatalok. Elhelyezés Doma­széken az ifjúsági ház négy- és többszemélyes szobáiban. Elő­adások, megbeszélések számára kis és nagytermek állnak rendel­kezésre. A munkanyelv német. A részvétel költségtérítéses. Az útiköltséget is a résztvevők fize­tik. A jelentkezés adott jelentkezé­si lapon történik, amelyet a követ­kező címre kell elküldeni: Czir- busz Endre, 7632 Pécs, Krisztina tér 21,. X/42. Tel.: 74/435-379. A jelentkezőknek a programról és az utazásról részletes tájékozta­tást küldenek. Az anyanyelvi kör­nyezetet a német Brandenburg Tartomány Ifjúsági CE Szövetsé­ge, a Für Christus Entschieden Jugendverband biztosítja. ■ Aranymise- Minden nap szép volt. Én nem emlékszem olyanra, hogy elkeseredtem volna. A legel­dugottabb faluba is a Jóisten letett egy-két családot, amellyel lehetett kontaktust te­remteni a legnehezebb időkben is. Mind a mai napig sok örömöm van a papi életben. Ötvenévi szolgálat után lehet-e megnyugtatóbb tu­dat, felemelőbb boldogság, mint egy ilyen összegzés az életműről! A Pálosok templomát megtöltik a hívek. Az egy­kori osztálytársak megilletődve, sugárzó arccal. Az éneket hegedűszó kíséri. Az oltárnál két ősz hajú férfi arany kazulában - Wemer Imre a jubiláns, és József, az öccse, aki évtizedeken át misszionárius volt a Fülöp-szigeteken. A szentbeszédet a püspök mondja. A papi rendről szól.-Pap...Miaz, hogy pap? A latin szónak van jelen­tése: sacerdos - szent ajándék... Wemer Imre (képünkön) kaionok napok múl­tán a püspöki irodaigazgató szobájában válaszol a kérdésre.- Amikor Jézus egyházát alapította, azt mondta: Minden hatalom nékem adatott égen és földön. Ahogy engem küldött az Atya, úgy küldetek én tite­ket. Tanítsatok minden népet, amire én tanítottalak titeket és kereszteljétek meg őket! Ennek a hatalomnak egy részét adja át a püspök szentelésükkor a papoknak. A mi feladatunk tehát: bemutat­ni a szent áldozatot, hirdetni az evangéliumot és kiszolgál­tatni a szentségeket. Ebben benne foglaltatik persze a hit­oktatás, az emberekkel való foglalkozás. Az a pap életének kiteljesedése, hogy mindenki­vel van valamilyen kapcsolata. Vegyék észre az em­berek: ez a világ nem csak a láthatóból áll. Olyan éle­tet mutasson be, amely magasabb értékrendet, ma­gasabb eszmeiséget képvisel.- 194&ban érettségizett Pécsett a Nagy Lajosban. Akkor már benne volt a levegőben, sőt a mindenna­pi élet jelezte: közeleg a vihar...- A mi osztályunkban többen mentünk papnak: Csőgl János, Végvári Tibor, Pataki István, Adorján István és a ciszterek. A papi hivatások a jó családban érlelődnek. Olyan természetes volt nálunk a vallásos légkör, hogy nem is tudom megmondani, mikor is tettem ilyen nagy el­határozást. Nagyon jó példát adtak a ferences atyák, akik hittanra tanítottak: játszóteret építettünk, kará­csonyi színdarabot játszottunk, előadásokat rendez­tünk. Ezek mind lassan beépülnek az ember leikébe. Meg a cserkészet. A cserkészetben sosem mond­ták azt: nem szabad, ez rossz. Mindig a pozitívumot állították elénk: te ezt meg tudod csinálni, te képes vagy erre. Ez lendületet adott az embernek, és meg­tanultuk, a körülmények nem is olyan hangsúlyo­sak: patakban is lehet mosakodni, erdőben is lehet normálisan élni. És hát a ciszter tanárok! Kühn Szaniszló - aki fo­galom a gimnázium vezetésében - kiváló lelkiatya volt. Éber Alán hittanár..., akármilyen különbözők voltak is, de meghatározóak mind. A Módly Dezső úgy tudta tanítani a magyart, hogy megszerettük az irodalmat. De szerencsénk volt a teológián is. Dr. Gálos Lász­ló kiváló egyháztörténész, s micsoda praktikus taná­csokat adott a prelecüóiban. A Hargitai János na­gyon „szabályos” ember, de évek múltán is az ő jegyzeteit használtam a jegyes oktatásban. A Dőry tanár úr a dogmatikát tanította - olyan vázat adott, amire később rá tudtuk építeni a hit épületét. Sze­rencsés csillagzat alatt születtem: mi voltunk az utol­sók, akik itt végeztünk a szemináriumban.- A Pécsi Egyházmegye Név- és Címtára szerint nyolc helyen volt lelkész. Mind nagy település.- Újmisésként Bölcskére helyezett káplánnak a püspök úr. Vizsy Pál plébános épp itt volt lelkigya­korlaton Pécsett, bemutatkoztam.- lyiikor akar jönni? Tudja mit? Menjünk együtt vonaton holnap! Vele mentem - ez mentette meg életemet. Én ugyanis Mohácsról hajóval akartam utazni. Amikor Bölcskén kiszálltunk, már jöttek az emberek: akná­ra futott a Dömös és felrobbant... Később Mohácson láttam a sírokat. Mohácson hét és fél évig voltam hitoktató. Na­gyon szerettem ott lenni. Nagydorogra kerültem. Nagyon sok öröm fűződik a filiájához is. Puszta- hencs tiszta katolikus, az iskolában két tantermet egybenyitottak, ez volt a kápolna. Hétköznap a ma­terializmust oktatták, szombaton mozi volt, vasár­nap én prédikáltam. Nagyon jó nép. Tamásiból ke­rültem Tevelre. Ott én lettem a plébános. Az egyet­len hely, ahol káplánom volt: Elm György. Akkor szabadult a börtönből. Dombóváron egy évig vol­tam, akkor meghalt a kárászi plébános, Szentes Ká­roly, akinek utóda lettem.- 26 évet töltött Kárászon...- Ott nagyon jól éreztem magam, ide tartozott Magyaregregy. Cserkészkoromból ismertem. Zarán­dokhely is, még Szebényből is jöttek. S milyen szép énekeket énekeltek a kisújbányaiak és a mágocsiak! Nekik aztán német nyelven tartottunk misét.- S most kanonok, püspöki irodaigazgató, a Papi Szená­tus, a Tanácsosok Testületé, az Egyházművészeti és Műem­léki Bizottság tagja.. De ve­gyük sorba! Mi az, hogy kano­nok?- A káptalan a püspök ta­nácsadó testületé volt régen. Egyébként Pécsett előbb volt székeskáptalan, mint püspökség. - Már 996-ban. Püspökség csak 1006-tól. Meg is ünnepeltük öt éve. Ma más szerepünk van mint hajdanán. De most is közösen elmondjuk a zsolozsmát reggel fél 9-kor a Szent Mór-kápolnában. Mindegyikünk beül a saját stallumába - ez kötelező. A testület vezetője Márton Dénes nagyprépost. A stallumhoz valamikor kano- noki ház és birtok is tartozott, - sok jótékonykodás­ra adott lehetőséget. Most papi otthon, a Málta, a Ka­ritász, képkiállítás, múzeum van a kanonoki házak­ban, illetve a Civil Közösségek Háza.- Mi az irodaigazgató dolga? Mondhatjuk, hogy a püspöki adminisztráció gazdája?- A püspök úrnak sok és sokféle elkötelezettsége van. Ezt meg kell szervezni és segíteni. Minden hé­ten 34 bérmálás, aztán különböző országos és nem­zetközi szervezetek - Püspökkari Konferencia, Justi­tia et Pax, Paneurópa - vezető testületéiben végez munkát. Egyre több a külföldi delegáció. Néhány perce fixáltuk le például, hogy október 4-én este 6 órakor a baden-württenbergi Vadászkürt Egyesület játszik a Bazilikában misén. A püspök úr hallotta őket - csodálatos muzsika. Többször kell helyettesí­teni a püspök urat - ez a helynök úr vagy az iroda­igazgató feladata. Nagyon jó tapasztalataim voltak a millenniumi zászló átadásánál. Miniszterek, állam­titkárok adták át a polgármesternek, rendszerint szentmisével egybekötve. Mind részt vettek a szent­misén, és nagyon értékes embereket ismertem meg.- Rendszeresen misézik az Irgalmasoknál...- Ennek hagyománya van - mondta nekem Hilár atya, amikor idejöttem, - mindig az irodaigazgató vállalja. Persze, hogy elvállaltam én is. Nagy öröm, találkozni a néppel. Lehetőségem van gyóntatni és magaménak érzem a templomot. B. J. A gadarai ördöngősök Jézus Gadara környékén két emberből - akik ördögtől megszállottak voltak - kiűzte a gonosz lelket és egy sertéskondába engedte azokat. Az állatok a tóba rohanva vízbe fulladtak. A kanászok mindent elmond­tak, azt is, ami a megszállottakkal szemük láttám történt. Akkor az egész város kiment Jézus elé és kér­ték, hogy hagyja el hatámkat. (Máté evangéliuma 8,28-34). Gádorát (Gerazát) Nagy Sándor alapítot­ta. Ma még romjaiban is jelentős. Lakói kereskedők voltak, szép várost építettek maguknak, mindennel foglalkoztak, amiből hasznot reméltek. Nemcsak a háziipar, a kézművesség tette őket gazdaggá, hanem az állatkereskedés is. így érthető a hatalmas sertés- kondcL Ide érkezik Jézus, és megmutatta isteni hatal­mát. Megfosztja az ördögöt attól a pozíciótól, hogy uralkodjon az emberen. De azt is tudomására hozza az embernek, hogy az ördögtől való szabadulásnak ám van. A város lakossága pedig így íté­li meg a történteket: szép és csodálatos dolog, ami történt, de drága. Ne­kik nemigen éri meg. Ezért - udvariasan - megkérik, hogy távozzék! Érdemes egy kicsit magunkra is figyelni. Ugye, mi magunk is sze­retjük megfontolni: megéri-e, nem éri meg... Nem is vagyunk rossz üzletemberek, szépen fejlődünk... És ebben a számolgatásunkban, méricskélésünkben közénk telepedik az ördög és sokszor megfoszt jó­zan eszünktől. Azt hisszük, hogy az anyagi javakban való bővelkedés az egyetlen igazi siker, biztonság és életöröm. Eljön közénk is Jézus! A gonoszt megfeddi és mindnyájunkat rádöb­bent arra, hogy Ő az ördögöt elűzi, de ezért nekünk is áldozatot kell hoz­ni. Ezzel kezdődik meg a mi állásfoglalásunk is: elfogadjuk-e Jézust. Vagy túlontúl drágának tartjuk őt, és megkérjük, hogy távozzék! Két ember lelkileg és testileg meggyógyul, és egy egész nyáj elpusz­tul. Lám, milyen nagy érték az ember! Minden gyarlósága ellenére minden áldozatot megér. (Még a keresztet is.) Jézus mindenkit attól akar megszabadítani, amitől a legjobban szenved. Aki hisz Jézus ere­jében, az megtapasztalja az ő szabadítását. Benne mindenki felismer­heti a maga személyes Megváltóját. Ha testünket nem is tartja ennyi­re szélsőséges módon fogva a gonosz lélek, a szívünkre érdemes odafi­gyelni, mert onnan ered minden gonoszság. Ezt kell megtisztítanunk, hogy új, krisztusibb életet éljünk. Bodogán László parókus Mártírokra emlékeztek Mohácson június 24-én a zsi­dó imaházban emlékeztek meg a városból elhurcolt, a haláltáborokban elpusztult hittestvéreikről, megkoszo­rúzták a szomszédságban emelt emlékművet. Mórócz Sándor hagyománykuta­tó, aki több mint tíz éve gyűjti a város zsidóságának megmaradt emlékeit, a rendelkezésére álló dokumentumok, fotók egy részét bemutatta a megemlékezés részt­vevőinek. Örvendetes, hogy a széles körű támogatás eredmé­nyeként a közeljövőben könyv alakban is megjelentethetik a gyűjtőmunka eredményeit. Július 1-jén Pécsett a pécsi és Pécs kör­nyéki zsidóság deportálásának évfordulója alkalmából tartottak gyászünnepélyt. Megkoszorúz­ták az egykori gettó főépületén és a volt Lakits-laktanya falain elhe­lyezett emléktáblákat. Mindkét helyen dr. Vargha Dezső levéltá­ros emlékezett vissza arra, hogy a gettóból és a laktanyából mintegy hatezer pécsi és Pécs környétó zsidót deportáltak. A pécsi zsina­gógában gyászistentiszteletet tar­tottak, ahol Schönberger András főrabbi mondott gyászbeszédet és Tímár Károly főkántor énekel­te a hagyományos gyászdalokat. A megemlékezés a pécsi zsidó te­metőben lévp gyászfalnál fejező­dött be. A pécsi gyászünnepsége­ken részt vett Schweitzer József egykori pécsi főrabbi, akit a meg­jelentek nagy tisztelettel fogadtak és köszöntötték abból az alka­lomból, hogy a közelmúltban a Francia Becsületrend kitüntetés­ben részesült. m. e. Nyaralás Kéménden A Bazilika Kolping Család Egye­sület ingyenes nyári üdülést szer­vezett hátrányos helyzetű általá­nos iskolások részére június 16. és 29. között a máriakéméndi plébánián. A gyerekek négy álta­lános iskolából érkeztek (gyárvá­rosi, meszesi, Ágoston téri, kert­városi) az iskola kiválasztása alapján. Két turnusban 20-20 rá­szoruló gyermek nyaraltatására volt lehetőség. Az egyesület kö­szöni az Országos Kolping Szö­vetség, a Pécsi Önkormányzat, a Kékesdi Kolping Család Egyesü­let, a Mohács Kolping Család Egyesület, valamint a magánsze­mélyek anyagi támogatását és a programok lebonyolításában résztvevők segítségét. _________■ Új köntöst kap a torony Áll az állványzat, megkezdődött a pécsi Bazilika harmadik, az északkeleti torony felújítása. Nehéz, kényes, nagy munka. A két keleti torony a XII-X1II. században épült, a nyugatiak fia­talabbak. Mind a négy közel egyenlő magas, 56 méter 50 centi­méter. Az oldalméretüknél is csupán 10 centiméter az eltérés. Eredetileg csonka tornyok voltak, a székesegyház múlt század végi átépítésénél kapták a mai neoromán jellegüket. A Bazilika a Mecsek déli vetővona­lán áll: északra kő és hordalék, délre pannonhomok az altalaj, s így mind a négy toronynak más­más az alapozása. Az északkeleti facölöpökre épült, ezeket ma is lát­ni lehet. Két és fél méterre kezdőd­nek és vízben állnak. Amikor Mül­ler István egyetemi tanár az 1920- as években a templom védelmé­ben megépítette a vízelvezető rendszert, megerősítette az észak- nyugati és északkeleti tornyot, ezt úgy oldotta meg, hogy a cölöpök vízben maradjanak. Ami a koft il­leti: 1994-ben szénizotópos vizs­gálatot végeztek. Az eredmény: a cölöpök 1065-ből valók. Az eltérés maximum 20-30 év lehet. Erre utal egyébként a Képes Krónika is. 1064-ben Pécsett koronázták ki­rállyá - hosszú óvódások után - Salamont. A megbékélés örömére nagy lakomát csaptak, és azon az éjszakán porrá égett a püspöki templom. Újjáépítése a következő évtizedek feladata volt. A legrosszabb az északkeleti torony állapota: a kőfelület 75 százaléka sérült. A torony alsó része kő és tégla. A felső - a Schmidt-féle ráépítés ­tégla. A falak vastagsága 150-170 cm, de lenn a mélyben meghalad­ja a 2 métert is. Lépcső a nagy ab­lakokig vezet, ott van az utolsó fö­dém - tölgyfából. A burkolat budafai mészkő, ez nagyon jó minőségű sárga ho­mokkő - és eredeti színét meg­tartja. A barokk korban több templomot építettek budafai ho­mokkőből. Pécsett a belvárosban számos szobor és kapubejárat eb­ből készült.- A követ 30x60 centi- méteres 4-8 centiméter vastag la­pokra fűrészelik. Hogy szerelik fel? A falba négy lyukat fúrnak, ezekbe bronzkampót erősítenek - kiderült ugyanis, hogy az acél el­korrodál - a lapokba fészket vés­nek, ebbe akasztják és speciális ragasztóanyaggal felragasztják. Jogos a kérdés: miért nem bír­ják tó a lapok most is évszáza­dokig?- 1964-től felgyorsult a romlási folyamat - mondja Kóbor Miklós, egyházmegyei főépítész. - A ho­mokkőben a homokszemcséket mész köti össze. A járműgázok kö­vetkeztében az eső savszemcséi a meszet gipsszé alakítják át, és a gipszet kimossa az esővíz. Jön a fagy és elvégzi a magáért. Most a felújítás befejező fázisában speciá­lis anyaggal vonjuk be a tornyot úgy, hogy színe megmarad és a víz lepereg róla. A munkát a szekszár­di Vertikál Kft. végzi. Hat ember dolgozik a tornyon. A köveket Bu- dafán termelik tó és dolgozzák fel. A kerubokat a Reneszánsz Rt. ürö­mi kőszobrászüzemében faragják - 1500 kilogramm egynek a súlya. A felújításhoz jelentős támoga­tást adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. A tervek szerint szeptember 29- én bontják az állványokat. ■ Az állványzatot már felépítették, kezdődhet a felújítás FOTÓ: LÄUFER L. I 1 I i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom