Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-31 / 207. szám

Ri 2001. Július 31., kedd RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA Ösztöndíj roma diákoknak Cigány tanulók számára írt ki pályázatokat a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. Az általános iskolától az egyetemig bezárólag ösztöndíj-támogatás­hoz juthatnak a fiatalok, ha a pályázatokat augusztus, illetve szeptember végéig benyújtják. Az egyetemen, főiskolán tanuló cigány hallgatók az első diplo­ma megszerzéséig félévenként 60.000 forintot kaphatnak. Az általános iskolák és gim­náziumok cigány tanulóinak a „Cinka Panna ösztöndíj” 4,5-ös tanulmányi átlag felett félévente 30.000 forintot jelenthet. A „Ta­nulást támogató ösztöndíj”-jal 3,5-3,99 tanulmányi átlagig fél­évenként 15.000 forint, 4-4,49 tanulmányi átlagig félévenként 20.000 forint nyerhető el. A gim­náziumi és az érettségit adó szakközépiskolában tanulók ré­szére 4,0 tanulmányi átlag felett félévente 35 ezer, a 3,0-tól 3,99 átlagig félévente 25.000 forint adható. cs. l. KÉZMŰVES FOGLALKOZTATÓ. A pécsi Szivárvány Gyermekház a nyári szünet minden napján kéz­műves foglalkozásokkal várja a gyerekeket. Az origami, agyagozás, gyöngyfűzés, kosárfonás időtöltésnek is kitűnő és fejleszti a gyerekek kézügyességét is, ________________________ fotó: m. a. Se szag, se hang, se üzem Akad, aki isteníti Szilváson a műanyag-feldolgozó üzemet, sokan viszont attól félnek, hogy a házak közé telepítéssel veszélybe kerül az egészségük. A néhány próbaüzemen túl­jutó egységről időközben kiderült, ezen a területen még anyagraktározásra sincs meg az engedélye.- Egy extrudáló üzem épült ide, 180 Celsius-fokra felmelegítjük a műanyag granulátumot, s a kép­lékeny anyagból a gép redőnylé­ceket sajtol - kezdi a munkafolya­mat ismertetését Lempek Gábor üzemvezető. - Tökéletesen tiszta technológia ez, és az öt berende­zés óránként külön-külön 300 méter lécet fog előállítani, egy-két hónapon belül. Igaz, hogy az épü­let itt áll a falu házai között, de a masinák csendesek, a levegőt a csarnokban ventillátorok mozgat­ják, nincs itt semmi gond, pedig néhányszor már próbaüzemként elindítottuk a berendezéseket. Aztán nyomatékül a kezembe nyomja az alapanyag biztonság­technikai adatlapját, amely töb­bek között ilyeneket rögzít: A ke­verék ólomsókat is tartalmaz mű­anyag mátrixba ágyazva. Megfele­lő használat esetén negatív hatása nem ismert. A termék jellege mi­att minden kockázatot a felhasz­náló visel.- Ne higgyen azoknak, akik ócsárolják a műanyag-feldolgo­zót! Csak az irigység beszél belő­lük! Nincs ezzel az üzemmel semmi baj, alig pöfög. Én már csak tudom, mert ha hangja és füstje volna, ránk okádná a leg­jobban, pont szemben van a há­zunkkal, mondja az egyik szom­széd a fent bemutatott szilvási, Hajnal utcai redőnylécekkel fog­lalkozó társaságról. A vitát kiváltó mintegy 30 méter hosszú csar­noképület másik oldalán már nem ilyen vidámak a lakók.- Nézze, napi 24 órában öt gé­pen akarnak itt redőnyléceket saj­tolni, pedig nekünk már a próba­üzemből is elegünk van - mondja a ház ura. A gépeket minden órá­ban vákuumszivattyú indítja, ami hatalmasakat csattan. És a ventil­látorok sem ringatnak álomba. Időnként meg olyan szag terjeng, mint amikor a villanyrezsóra mű­anyag csöppen. Már azt is nehe­zen bírtuk, hogy még egy házzal feljebb egy őslakos redőnyöket szinterez, mázzal fújja be a léce­ket, s a kéménye hatalmas füstfel­hőket ereget. Egyébként erről vi­deofelvételünk a]é)l is van, de ő gye­rekkori pajtás, nem piszkál­juk. Ám ez az új szag és a hangerő minde­nen túltesz. Amikor jó két esztendeje fel­húzták a csar­nokot, már jeleztük a Dél-dunán­túli Környezetvédelmi Felügyelő­ségnek, hogy jöjjenek ki, és mér­jék be a munkák hatását. Aztán addig könyörögtek az üzemelte­tők, ígérve különböző biztonsági eszközök beépítését, hogy vissza­vontuk a bejelentést. Más kérdés, hogy az ígéretekből semmi sem valósult meg, sőt azóta a rosszul vezetett esővízcsatornájuk a disz­nóólunkat is lerogyasztotta. Most meg már egy újabb csarnok váza meredezik a kertjük végében.- Tudja mi gyümölcsöt terme­lünk eladásra, állatokat tartunk, s ismereteink szerint az itt haszná­latos műanyag alapanyag ólom- tartalmú, ki tudja, hogy a feldol­gozásakor mi rakódik le a termés­re - teszi hozzá az asszony. Ekkorra már a közeli lakók kö­zül más is bátorságot vesz, ugyancsak panaszkodva az időn­ként megülepedő hígitószerű szagra. Emberovics Dénes polgár- mester viszont a vállalkozás mel­lé áll: - Néha működik az üzem, de nincs itt se szag, se zaj. A kö­zelben dolgozom a kertemben, de soha nem zavart még az itt folyó munka. A felügyelőségen értetlenkedve hallgatja Emesz Tibor osztályve­zető (képünkön), hogy gond van ^mÜajiyagüZemmel. Mert hozzá csalk Inlifyi jutott el, hogy vissza­vonták a raktár indításakor a mé­rések iránti kérelmet. Azóta sem­miféle hatósági vizsgálatot nem kértek tőlük ezzel a telephellyel kapcsolatban. Mint kiderült, nem is kérhet­tek, mert két esztendeje augusz­tusban a siklósi építésügyi ható­ság adott ki ide telephelyi raktár |píté£ére engedélyt. Használatba vételi engedély azonban mindmá­ig nem született, mert több tűzvé­delmi előírásnak nem felelt meg a csarnok az átvételkor. A hiánypót­lás máig nem történt meg, tehát pillanatnyilag az épület még rak­tárként sem működtethető. A fel­ügyelőségen megtudtuk azt is, az építési hatóságot akár ki is kerül­hetik az üzemmé minősítési folya­mattal, de ezt csak használatba vételi engedély birtokában tehe­tik, az illetékes szalántai körjegy­zőség tudtával. Nos, a körjegyző­ségi ügyintéző Gyurkovszki Zol­tán rövidre zárta a kérdést, őket a vállalkozás semmivel sem kereste meg. Vagyis nincs ok az aggodalom­ra: itt nem lehet zaj, erős szag, itt egyelőre műanyagot tárolni sem lehet. MÉSZÁROS B. ENDRE Amikor mérnek a felügyelők Bizonyos üzemek indításához követelmény a környezetvédelmi fel­ügyelőség hatásvizsgálata. Ilyen üzemek az erőmüvek, a bányá­szat, a bányarekultiváció. A feldolgozóiparban a húsüzem, ha évi 2000 tonna fölötti a termelése, az önálló vágóhíd az előbbi kapaci­tással, a növényolaj-, a keményítő-, a cukor- és az élesztőgyártás. Nagyüzemekről van szó, amelyeknek fokozott környezeti kártéte­lük lehet. A kisebb vállalkozások esetében ahol fennáll a környe­zetterhelés veszélye, ott a telepítési engedély kiadását megelőző­en be kell vonni a szakhatóságokat egy átfogó ellenőrzésbe - tűz­rendészet, zaj- és emissziómérés, vegyi anyagkibocsátás stb. Szükség esetén szűrök beépítését rendelhetik el, vagy védőtávol­ságok betartását, netán a funkció külterületre telepítését. ______Tv-jegyzet_______ Fu rcsa otthonok Furcsa otthonok címmel fut egy sorozat a Reality Tv csatornáján. Az elmúlt szombaton olyan em­bereket mutattak be, akik vala­milyen okból kivonultak a társa­dalomból. Na nem teljes egészé­ben, nem vágtak el minden szá­lat, annyi eszük azért volt, de kü­lönböző dzsungelekbe költöztek. Egy Eric nevű például Brit Kolum­bia őserdejében épített magának házat. Mint mondta, korábban városban élt, egy faüzemben dol­gozott, de soha sem látott élő fát, s egyszer csak úgy érezte, vissza kell térnie az anyatermészetbe, ahonnan származik. S amíg ko­rábbi élete során folyton folyvást azért küszködött, hogy minden kényelme meglegyen, most öröm­mel mond le mindenről, mert a szabadság, amit kapott, semmi mással össze nem mérhető. Sze­gény, mondja, de úgy él, mint az urak. Addig alszik, ameddig akar, s ha arra szottyan kedve, ki­megy, s hintázik egyet. Hasonló boldogságról számolt be az a család is, amelynek férfi­tagja távol-keleti, a feleség dán, a négy gyerek pedig a kettő között, éppen félúton. Ők a dzsungelben egy kilencszög alaprajzú, felfelé tölcséresen kiszélesedő házat épí­tettek maguknak. A ház előtt egy tavacska van, s a közepén egy­méteres habszivacs kocka lebeg. Ülnek a tóparton, s nézik, ahogy a kockát fújdogálja ide-oda a szellő. Semmi sem hiányzik a boldogságukhoz, mondják kéz a kézben, csak a capuccino, de az nagyon. Aztán bemutattak egy fi­atal nőt, aki egyelőre még nem költözött ki az őserdőbe, de na­gyon arrafelé vette az irányt. La­kásának minden négyzetcentijét kifestette úgy, hogy az oldalfala­kon őserdő tobzódik tigrisekkel és bennszülöttekkel, a mennyezet kék ég pillangókat, a padlózat pe­dig hol kővel kirakott ösvényt mintáz, hol pedig tavacskát ha­lakkal. A dzsungel természetesen a bútorokon és a hűtőszekrényen, valamint a mosogató körül is burjánzik. Nem nehéz megjósol­ni, igazi őserdőben végzi nemso­kára, a legnagyobb szegénység­ben. Erre utal fürdőszobájának ugyancsak festett ablaka, amely nyitott, s távoli tájakra viszi a kí­váncsi tekintetet. De vajon mitől boldogok ezek az emberek? Mert akadnak azért olyan világok is, többek között mifelénk is, ahol a szegénység nem az örömök forrása. Talán az a különbség oka, hogy az önként vállalt szegénység, a javakról való szabad lemondás gyökeresen más, mint az örökölt szegénység, az, amelyből kimenekülni nincs semmi remény. Errefelé nemigen mond le senki a javairól, errefelé „aki szegény, az a legszegé­nyebb”. De legalább capuc- ánóból nincs hiány. És habszi­vacs is kapható. CSERI LÁSZLÓ Ezer év könyvritkaságai Látványos kiállítás magángyűjtemények polcairól Az olvasás évének kereté­ben gazdag programokat szervez a Csorba Győző Me­gyei Könyvtár. Ezek ered­ményességében nemcsak a különböző pályázatokon el­nyert pénzek segítenek, ha­nem a társintézmények és egyéb szervezetek is. Az idei könyvhéttől a következő könyvhétig tartó időszak az olva­sás éve az oktatási és a kulturális tárca közös projektje szerint. A Csorba Győző Megyei Könyvtár­ban elsősorban a gyerekeket meg­célzó irodalmi rendezvényekre ke­rül sor, de szakmai programokra is, mondja Kalányos Katalin igaz­gató. Ez utóbbi közé tartozik az őszi könyvtári hetek, melynek kereté­ben színes rendezvények találha­tók, köztük könyvtár- és inter­netbemutató, könyv-örökbefoga­dási akció. Fontosak az olvasást megszerettető programok, mint például a vers- és prózamondó ver­seny, vagy ovisoknak rajzverseny. A minisztériumok elvárásai szerint a rendezvényeket az együttműkö­dés szellemében kell lebonyolíta­ni, ezért a megyei könyvtár a Leő- wey Klára Gimnáziummal, a Janus Pannonius Múzeummal és külön­böző könyvtárakkal működik együtt. Például az óvodás progra­mot a Szigetvári Könyvtárral, a versmondó versenyt a hosszúheté- nyi önkormányzattal közösen szervezi. Az ősz egyik legizgalmasabb látványosságának ígérkezik az Ezer év könyvritkaságai a pécsi családi magángyűjteményekben című kiállítás. Értékes könyveket, dokumentumokat várnak tehát, s a siker biztosítéka, hogy sok kiváló gyűjtemény van a városban. A kiál­lítás megnyitása után beszélgetés­re hívják össze a gyűjtőket. Ha megfelelő mennyiségű anyag jön össze, akkor a tárlat nem a könyv­tárban, hanem Huszár Zoltán igaz­gató felajánlásának köszönhetően, a múzeum egyik kiállítóterem-cso- portjában kerül megrendezésre. Augusztus végén, szeptember ele­jén kétszer hirdetik meg a kiállítási • lehetőséget, és október végén vagy november elején kerül sor az ün- nepélyes megnyitóra. _______cs.l.- Nem, nem és harmadszor is nem! Nem fogjuk hagyni, hogy a kommunista piócák, akik negy­ven gyászos éven át szívták a drága magyar nép vérét, még most, hitvány életük utolsó órá­jában is a nemzetet,, a nemzeti vagyont harácsolják, és csak azért, mert ők ültek ott a húsos­fazekak körül, mindent ellopja­nak, amit oly szépen „privatizá­cióként” kezdenek emlegetni. Ez az ország, ez a nép annyit szen­vedett e dicstelen században, hogy most már végképp megér­demli, hogy egy kicsit a napfény is süssön rája! Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha a demokrati­kus politikai erők minél előbb ki­kényszerítik a szabad parlamen­ti, majd pedig helyhatósági vá­lasztásokat, és a szovjet csapatok ezzel egyidejűleg elhagyják az országot. A bűnösöket pedig meg kell nevezni, ne mondhassa azt senki, lám, ilyen fajta ez, még sa­ját lelkiismeretével sem képes el­számolni! Az elhangzottakat hosszú taps és éljenzés követi. A szónok ve- rejtékes homlokát törölgeti, majd három pohár vizet iszik. Szinte vele versenyben izzad Kacsó is, aki házigazdái minőségben, meg­eresztett nyakkendővel itt is, ott is feltűnik.- De jól befűtöttek itt - lihegi az eléje furakodó férfi arcába.- Szeretnék magának bemutat­ni valakit - mondja amaz, és ma­ga elé tuszkol egy cserzett arcú, bajuszos idegent.- Tessék, csak tessék.- Kántor Ferenc úr, otthon­ról. Az Országos Rendőr-főka­pitányság technikai szakértő­je. Tapasztalatszerzésen van itt.- Szép jó napot - köszön Kán­tor, és egyre inkább méregetik egymást Kacsóval. - Tévednék, hogy mi nem először találko­zunk? , - Kántor Feri! A Drótfonóból! - kiáltja, mint akinek megvilágoso­dása támad. Kántor szégyellősen elneveti magát.- Jézusom, mikor volt az!- A rézangyalát neki! Ezt meg kell ünnepelni! - rikoltozik to­vább Kacsó.- Kicsi a világ, öreg harcos - bó­logat Kántor.- De hát te... A DISZ-nél voltál, nem?- Az ellenforradalomig. Aztán berukkoltam.- Értem - bólint nagyot Kacsó. - De most azt mondjátok, mégis forradalom volt. Kántor továbbra is mosolyogva ingatja a fejét. - Azért ez így túl­zás. Népfelkelés. Maradjunk eny- nyiben. Kacsó kerít gyorsan két poha­rat.- Nekem úgyis jó. Akkor hát fe­nékig! Isten hozott itt, minálunk.- Egészségünkre.- Aztán meddig maradsz?- Még egy hetet. Van egy-két tárgyalásom.- Helyes - veregeti meg Kacsó Kántor vállát. - Ez nagyon helyes. Aztán majd mi is elbeszélgetünk. Ha gondolod...- Régi harcostársakra mindig van időm.- Meg bemutatnálak néhány barátomnak. Talpig úriemberek. Egy ideje már fontolgatjuk, hogy kéne tenni valamit ezért a mi kis magyar hazánkért. Én itt egy ha­zafias újságot gründolok, a Ma­gyar Ház elnöke vagyok, ezeket a szónokokat én hívom meg ott­honról, többnyire nálam lak­nak... egyszóval a magyarság a mindenem. De már kéne tenni valamit az óhazáért is, nem igaz?- Nagyon így van - helyesel sű­rűn Kántor. - Rátok is szükség van ma. Mindenkire. Ezek már más idők.- Látom, megértjük mi egy­mást, akár csak régen. A távolból megint Kacsót hív­ják:- Gyuri bácsi, egy pillanatra!- Na, mennem kell. Látod, szét­szednek - tárja szét a kezét. - Mindent nekem kell csinálni, tisz­ta bolondokháza.- Azt hittem, ez a Magyarok Háza - jegyzi hamiskásan Kántor. Kacsó ezen egy pillanatra meg- hökken, de aztán ő is elvigyoro- dik.- Ez jó, ez nagyon jó. Bolondok­háza - Magyarok Háza... Tetszik. 33. Ezúttal is Kacsó étterme a nagy­szabású találkozás színhelye. A sa­rokasztalt hatan-heten ülik körbe. Az asztalon boros- és ásványvizes­üvegek, kávéscsészék. Egyetlen kis lámpa ég csak. Az asztalfőn szokás szerint Kacsó és a maga mellé ültetett díszvendég, Kántor viszi a szót. Az érdeklődés kolosz- száüs, a jelenlévők alig akarják el­hinni, amit hallanak.- És fogják ezt hagyni? - rázza a fejét egy kifent bajuszú, ko­pasz öregúr. - Úgy értem, nem lesz senki, aki egyszer csak meg­álljt parancsol, aztán elkezdi, hogy elvtársaim, ez itt már a fe­hérterror?- Ezek már eldöntött tények - fe­leli halkan Kántor, miközben a gyufaskatulyával játszadozik. - A keményvonalasak, Grószék telje­sen a háttérbe szorultak, s ha bár­mi ilyesmit kezdenének hangoztat­ni, már sokkal inkább nevetsége­sek lennének, mint félelmetesek. (Folyt, köv.) f ♦ > I t

Next

/
Oldalképek
Tartalom