Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-29 / 205. szám

2001. július 29. ★ ARCKÉP *7 DOSZPOT, A POÉN GYILKOS Néha a Doszpot fiúk is nyeregben érzik magukat Gergő persze mindekinél fontosabb, a hétvégéket általában együtt töltjük, s többnyire velünk van a két kutyánk és a lovunk. Péntek esténként pedig a barátaimmal vagyok, ez a fiúvacsora is már-már szertartás. Csak akkor hiányzóm, ha éppen ak­cióban vagyok.- Néha a nyomozó is lazíthat? Állítólag ta­valy abbahagyta a ka­ratét, s csak a minap tért vissza a szőnyegre. Doszpot Péter: - A kondimat azért kar­bantartottam, de a karate valóban hiányzott. Most, hogy újra edzek, sokkal jobban érzem magam. Az éjszakában persze rit­kán van rá szükség, mi nem verekedni járunk ki az utcára.- A hét szenzációja volt, hogy állítólag meg akarták gyilkolni An­tall Józsefet, de a CIA emberei semlegesítették a bérgyilkost. Elképzel­hető, hogy manapság úgy kergesse itt egymást két titkosszolgálat, hogy a magyar nyomo­zóknak fel sem tűnik? Doszpot Péter: - Ha valóban jöttek volna ide amerikaiak, akkor biz­tosan velünk együtt dol­goznak, s erre megvan az államközi egyezmény, szigorú szabályok, pél­dául nem tarthatnak ma­guknál fegyvert...- Láttunk már olyat, hogy nem hivatalosan nyomozók jártak egy másik országban. Doszpot Péter: - Ti le­het, én nem. Egyébként pedig aki nem hivatalosan érkezik, az nem nyomozó, hanem turista. Egyébként pedig láttam azt a rajzot az egyik bulvárlapban, hogy honnan lőtt volna a gyilkos. Hát, megmoso­lyogtam. Dalia László Egyszer már Doszpot Péter is lelépett. Úgy érezte, túl sokat dolgozik és túl kevés megbecsülést kap. Leszerelt és beállt egy biztonsági céghez. Három hónapig bírta, így az legfeljebb kirándulás volt vagy hoszzú szabadság. A nyomozó visszatért. S ahogy hajdan Moldova híressé tette Tonhausert, az ügyészség tavaly Papát, úgy Doszpot évek óta akarva vagy akaratlanul a rendőrség legismertebb arca. Címlapokról mosolyog, a pletykalapok is megpróbálják a barátnőjével vagy ugyancsak híres barátaival lekapni, és hát a női lapokhoz érkezett levelekből látszik, hogy az egydanos karatemester ma az egyik magyar macsó, akivel szívesen randevúznának a hölgyek és a tinilányok is. Nincs ellenére a népszerűség, néha talán élvezi is, de nem szeret villogni. S azt Is udvariasan elhárítja, ha egy másik ügyről kérdezik. Távol áll tőle, hogy egy másik gyilkosságban, aminek a részleteit sem ismeri, véleményt mondjon. Feltételezi, hogy az ottani kollégái is kielemezték a nyomokat. Hibázni pedig olykor a nyomozó is tud. Doszpotnak is voltak már kudarcai, Ilyenkor a budaörsi sátánista kettős gyilkosságot szokta emle­getni, amikor megtaláltak a gyilkost, legalábbis ők úgy vélték a bizonyítékok alapján, a bíróság viszont felmentette a gyanúsítottat. Az irodájában ő Is tart egy táblát, amin a legújabb ügy dokumentumai, fényképek, alapinfók és telefonszámok vannak, persze a jól ismert nyilakkal, amelyeket német vagy amerikai krimikből már ismerünk. Egyébként két fényképet őriz. Az egyiken a karatemestere kirúg, a másikon a két fiával motorozik. Mindkettő szent. A fiaival a válás ellenére minden hét végén együtt van, a karatét Is csak né­hány hónapra hagyta abba, de már megbánta. Hajdan hat évig tanított képe­sítés nélkül, szerették a srácok, s már rendőrként elvégezte a tanítóképző főiskolát, mégis ő már csak nyomozó marad, sose tudna más hivatásba vagy szakmába fogni. S még beszélgetni se kezdtünk, máris közli, hogy nincs sok ideje, hiszen van egy kettős gyilkosság, és három másik... f> - Végighallgattam az előbbi telefonját, udva- w riasan elhárította, ami- r kor egy ügyről kérdez­ték, pedig biztosan a nagy Doszpot vélemé­nyére voltak kíván­csiak. Doszpot Péter: - Nem lehet összevissza beszél­ni, hiszen nem ismerem az ügyet, a részleteket. Nincs is rá időnk, hogy más ügyekbe bekapcso­lódjunk. Mondhatnám, hogy kurvajók vagyunk, de tíz esetből mi is csak ötöt-hatot tudunk felderí­teni, akkor meg miről be­szélünk. Persze sok életes üggyel foglalkozunk, így nagyobb a rutinunk, de a Columbo vagy a Derrick nem nálunk dolgozik...- Két gyerekgyilkos­ság is történt az utóbbi években, s egyikben sem jutottak egy tapodtat sem előre a helyi nyomo­zók, hacsak abban nem, hogy a gyulai kislány holttestét megtalálták. Ilyenkor sem kérik a se­gítségüket? Doszpot Péter:- Nem. Ám nem is lehet beledumálni az ügybe, nekem is elölről kellene it kezdenem a legapróbb ■"-bizonyítékokkal, nyo- ’'mokkal. És hát az ottani nyomozók is nyilván '°minden vonalat végigvet­tek, de ha nincs szeren­cséjük, elakadhatnak.- Ha egy magánnyo­mozó bejelentkezik, hogy ugyanazt a gyil­kost kergeti, megmutat­ná az ügy dossziéját? Doszpot Péter: - Mi még nem dolgoztunk ma­gánnyomozóval, s egyelő­re ez elképzelhetetlen, a törvény sem engedné. Egyébként nekem nincs semmi bajom a magán- nyomozókkal. Egy lezárt ügyben egyébként elkép­zelhető, hogy a család megbíz egy magánnyo­mozót. Volt is már ilyen esetünk, a magánkopó korrekt anyagot csinált, ma is őrzöm, de ő sem ju­tott többre, mint mi. A párhuzamos nyomozást elképzelhetetlennek tar­tom. Többmilliós betörési ügyekben viszont volna értelme a magánnyomo­zásnak.- Egyszer már kilépett a testületből, de három hónap múlva visszament. Unatkozott a biztonsági cégnél, vagy ennyire visszahúzta a szíve? Doszpot Péter: - Imádtam a munkámat, a kollégáim sem utáltak, és mellesleg sikeres nyo­mozóként emlegettek, mégis volt némi hiány­érzetem. Az akkori főnö­keim toleránsak voltak, nem haragudtak azért sem, hogy elmegyek. El­ismerték, hogy marha so­kat dolgoztam. így aztán amikor három hónap múlva visszajöttem, ugyanabba a beosztásba kerültem vissza. Bölcsek voltak, hagyták, hogy ki­próbáljam a maszekéle­tet. Szerintem sejtették, hogy visszajövök.- A csapatából is mentek már el többet keresni? Doszpot Péter: - Én sem vettem a szívemre, a kollégák pedig néhány hónap múlva vissza­tértek.- Hogyan lehet beke­rülni a Doszpot-csapat- ba, egyáltalán hogy szedte össze őket? Doszpot Péter: - Örö­költem néhány kollégát, a többieket együtt válasz­tottuk ki. A kerületi és a vidéki kapitányságokról jelentkeztek, de csak dip­loma és rendőri gyakorlat esetén lehet valakinek esélye.- S ha kinézett magá­nak egy tehetséges nyo­mozót, akkor könnyű volt megszerezni? Doszpot Péter: - Mi nem szoktunk emberek után menni.- Nem zavarja, hogy már viccszámba megy az a gyerekszájból való mondás, hogy „rajzol­jon téged körbe a Doszpot Péter!” Doszpot Péter: - Jó­pofa, csak nem igaz. Én még életemben nem raj­nyő-gyilkos- és felbujtó­jelölteteket, majd két hét után átadták egy másik csoportnak. Köte­lező volt? Doszpot Péter: - Nem kötelező, logikus volt. Sok balhé volt akkoriban is, a Fenyő-ügynek pedig túl sok szála, többek kö­zött gazdasági és vagyon­védelmi szakembereket is be kellett vonni. És az sem biztos, hogy mi többre jutottunk volna, hiszen a bérgyilkosságok nehezen felderíthetőek. Mindenesetre nekünk akkor a bolti sorozatgyil­kost kellett kergetnünk, aki a fél várost rettegés­ben tartotta. Őt aztán el is kaptuk.- Most van a csúcson, hova lehet innen még felkapaszkodni, vagyis hol lesz majd tíz vagy húsz év múlva? Doszpot Péter: - A szakmámban nincs to­vább. Az életvédelmi osz­tályra tartozik a legtöbb gyilkosság, itt a leg- pörgősebb az élet, és ezen a poszton még kint lehe­tek az utcán a srácokkal. Itt a vége. Persze ki lehet találni egy különleges cso­portot a nagy ügyekre, de Doszpot Péter Született: 1962. december 4. Diploma: tanítóképző főiskola (1987), rendőrtiszti főiskola (1990) Pályafutás: gyilkossági nyomozó, rendőrségi tanácsos, a BRFK életvédelmi osztályának helyettes vezetője Család: elvált, két fia van, Márk (15), Gergő (12) akkor a többieknek lenne rossz a szája íze, és egyéb­ként is mit nevezünk nagy ügynek? Két idős ember meggyilkolásánál például nem lehet nagyobb ügyet elképzelni.- Olvastam egyszer, hogy nagyon meggon­dolja, kivel mutatkozik társaságban. Doszpot Péter: - Van, aki nem bűnöző, mégsem mutatkozom vele...- Ám a nyomozónak néha az a dolga, hogy információt szerezzen, kénytelen hát minden­kivel szóba állni. S még az is megtörténhet, hogy egyszer megvádolják, összejátszott a rossz­fiúkkal. Doszpot Péter: - Hát igen, nem kell ahhoz egy társaságba járni, hogy ilyesmi megtörténjen. Meg kell őrizni azt a haj­szálat, ami elválaszt ben­nünket. Mert hát mi nem akarunk bűnözők lenni.- Túl veszélyes szak­ma ez mostanság, hi­szen nemrégiben több rendőrt is letartóz­tattak. Doszpot Péter: - Min­dig könnyebb valakit meghurcolni, mint elítél­ni, tehát én a végére le­szek kíváncsi. Ha meghív­nak egy kávéra, utóbb még azt is mondhatják, hogy lefizettek. Ám azért vannak határok, eljátsz- hatom a keményfiút, és még a kávét se fogadom el, de akkor megszabtam a beszélgetés irányát is. Az a baj, hogy amikor le­tartóztatnak hat rendőrt, az szenzáció, de amikor hármat elengednek, az már csak két apróbetűs sor. Ha egy kőkemény bű­nöző akar bemártani rendőröket, az azért ki­csit sántít, érdemes na­gyítóval megvizsgálni. Sajnos benne van a pakli­ban, hogy egy túlbuzgó hivatalnok, vagy egy rafinált bűnöző bennün­ket is megpróbál beleke­verni egy zavaros ügybe.- Doszpot Pétert vi­szont ismerik. Ha társa­ságba megy, a lapok még fotózzák is, sőt megírják, hogy kit vitt táncba, és ez akár vé­dettséget is ad. Bár kel­lemetlen lehetett ami­kor a válásával foglal­koztak, vagy egy szí­nésznővel hozták össze, aki éppen az egyik ba­rátjával járt. Doszpot Péter: - Nem szoktam foglalkozni az újságcikkekkel, mert a fe­le kitaláció. A magán­ügyek maradjanak ma­gánügyek.- Azért persze biztos nem haragszik, hogy a női lapok szerint vezeti a magyar macsólistát, és mindeki kíváncsi, hogy éppen kivel jár? Doszpot Péter: - Hízeleg a dolog, s egyébként is szeretek tár­saságba járni, s rengeteg barátom van. A fiaim, a 15 éves Márk és a 12 éves zoltam körbe egy hullát sem, hiszen nem szokás. Ilyen csak a krimikben van. A helyszínen inkább video- és fényképfelvéte­lek készülnek. Gondolja el, hogy a kínai gyilkos­ságnál, ahol kétméteres körben mindent vér borí­tott, hogy lehetett volna a testet körberajzolni.- Az viszont már többször megesett a csapatával, hogy elkezdtek egy ügyet, körbe­rajzolták pél­dául a Fe­

Next

/
Oldalképek
Tartalom