Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)
2001-07-28 / 204. szám
6. OLDAL B E MUTATKOZIK 2001. Július 28., szombat H E GYHÁTMAR 0 C Együtt lépve az idővel Hol is van Hegyhátmaróc? Azok közé a csöppnyi falvak közé tartozik, amelyek egy-egy völgyszorosba, erdőnyiladékba húzódva élik életüket - „elvonulva a világ zajától”. Ám aki bekopogtat, láthatja, ebben a csöndben is együtt lépnek az idővel.- Ami a fontossági sorrendet illeti, kezdjük a munkalehetőségekkel - javasolja Czinege Sándor polgár- mester (képünkön). - Azért is, mert ebben a 230 lelket számláló községben szinte minden családot érintett az egyházaskozári központú Haladás Tsz és a Bikali Állami Gazdaság felszámolása, de a bányák bezárása is Komlón, majd Szászváron. Helyben munkalehetőség nincs, hacsak a községgel jó kapcsolatban lévő, kozári érdekeltségű Ládás Kft.-ét nem számítjuk ide. Az emberek ingáznak tehát, és ugyan a buszközlekedésre különösebb panaszunk nem lehet, azért egy menetrend szerinti járatért külön fizet az önkormányzat, hogy HEGYHÁTMARÓC NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA 369 476 435 1941 1960 1970 1987 1998 2001 11M 255 217 230 bejöjjön a faluba... Az itt lakók élet- színvonala, közérzete eléggé vegyes képet mutat. A lélekszám alakulása is tükrözi ezt, azzal együtt, hogy a csönd, a táj ma egyre vonzóbbá válik. Mostanság tucatnyian vásároltak nálunk ingatlant - zömmel külföldiek. Rövid időn belül több német és holland, és további érdeklődők várhatók! Régi típusú házakat keresnek, amit szépen felújítanak. Én azt várom, hogy ez az életminőségben, a munkakultúrában is valami előrelépést jelentsen a településnek.- A másik, ami nagyon fontos, és ugyancsak az élet minőségét szolgálja, az a fejlesztések köre az elmúlt évtizedben. Csak 1998 óta vagyok a falu élén, ezért is hangsúlyozom, nem az én érdemem, hanem a település korábbi vezetőinek és a környező községek összefogásának köszönhető, hogy rendszer- váltás óta van vezetékes ivóvizünk, kiépült a telefonhálózat, és 1998 őszére kistérségi összefogással megvalósult a gázprogram is. A házak 25 százalékában már gázzal fű- tenek. A vízvezeték ügy került kerítésen belül, hogy nem kellett érte fizetni, mérsékelt áron jutottunk a gázhoz is. A fejlesztések erőnkhöz mérten azóta is folyamatosak. Jelenleg a szennyvízcsatorna-hálózatra Egyházaskozár, Bikái, Tófű, Alsómocsolád, Nagyhajmás, Mekényes és Hegyhátmaróc közösen pályázik - gesztorközsége Bikái. Néhány éven belüli megvalósulására előtakarékossági akcióval is készülünk. A közelmúltban 180 HEGYHÁTMARÓC • b.------------------------— Tófű Sz álainak ' Köblény Vékény Kárász Magyaregregyo Gesztenyés méter szakaszon kapott új aszfaltburkolatot a Hunyadi utca önerőből, és jelentős ön- kormányzati hozzájárulással újítottuk fel a templomtorony korhadt faszerkezetét is. Teknőszerű völgyben vagyunk, ezért sürgető a vízelvezetés rendbetétele is. Állami pénzből az 1999-es nagy belvizet követően árokfelújítást, partfalmegerősítést végeztünk, tavaly 750 méternyi szakaszon markoltuk ki a földet a falu déli határán, ahol a mélyebben fekvő részeket gyakran árasztotta el a víz. Felújítottuk az orvosi rendelőt, falugondnoki szolgálatot hoztunk létre, megszépült kultúrházban szeretnénk fogadni a falunap vendégeit. Közeli terveink közé tartozik a közvilágítás korszerűsítése - az energiatakarékos lámpákat őszig szeretnénk lecserélni, hogy az évi 0,8 milliós villanyszámla megfeleződjön -, játszóteret építünk, három kis kápolnánkat az egyházzal közösen akarjuk felújítani, virágosítunk-fásítunk, és az informatikai hálózatba is szeretnénk becsatlakozni esetleg tele- ház létrehozásával, amit főként a fiatalok igényelnének. Meg kell tanulni hollandul is A kisbusz reggel fél nyolckor indul az alsó tagozatosokkal Bikáira, nyolckor az óvodásokkal Kozárra, magyarázza Martinka István falugondnok. Az ötven év körüli, jókedélyű férfi a Tolnai Megyei Állami Építőipari Vállalat egyik gyorsan karcsúsodó utódcégénél volt kőműves, mielőtt többedmagával elbocsátották volna. Az önkormányzat 1999 őszétől hozta létre a falugondnoki szolgálatot a tófűiekkel közös fenntartásban. A szolgálattal járó teendőket szívesen vállalta az akkor még állástalan, az emberekkel könnyen kapcsolatot teremtő, tősgyökeres hegyhátmaróci férfi.- Tizenegy idős embernek vi- Ebédet hozott a falugondnok szék ki házhoz ebédet a két faluban; Tófűn és Marócon - két férfi- nen. Csendes hely, talán ezért is ányozni, ami ma egy városban is nek és kilenc nőnek. Valamennyi- szeretik, és keresik egyre többen, megtalálható. De az is biztos, en egyedül élnek. Itt születtem, És a vezetékes víz, a gáz mellett hogy lassan meg kell tanulni hol- nemigen gondoltam arra se most, rövidesen lesz szennyvízcsator- landulis. se korábban, hogy elköltözzek in- na-hálózat is. Semmi nem fog hi- ______________________________! Zá szlóátadás Augusztus 4-én lesz falunap Hegyhátmarócon, amelyen a község millenniumi zászlaját 16 órakor dr. Szili Katalin, az Or- szággyűlés alelnöke adja át. ■ Képviselő-testület Polgármester Czinege Sándor. Alpolgármester Varga Lívia. Képviselők: Hajdú László, Km István, Beke János és Csemez Sándor. Az egyházaskozári körjegyzőséghez tartoznak. Kör- jegyző Úti Ferenc.____________■ Az oldal a hegyhátmaróci önkormányzat támogatásával készült Oldalszerkesztő: Bóka Róbert község neve, Maróc, szláv eredetre utal, de lehet a Marót személynév is, amely a járást is megjelölő „hegyhát” előtaggal együtt a falu neve lett. Maroth változatban bukkan fel először írásban 1339-ben. A török hódoltság alatt, számos aprófalu sorsában osztozva, elnéptelenedik. A századok során délszlávok ugyanúgy települnek ide, mint schwarzwaldi németek, majd az utolsó - már a második világháborút követő - kitelepítések után felvidéki magyarok is. Nemzetiségi összetételében mindvégig vegyes képet mutat, ahol megélhetést a kemény munkával művelhető föld, esetleg az állattartás adott. Kápolnáját Szent Imre herceg tiszteletére emelik 1820-ban, temetőjének nevezetessége, hogy itt található a földbirtokos Puchner báró családi sírboltja is. A település lakossága intézményeinek megszűnésével a hetvenes évektől fokozatosan csökkent, ma az infrastruktúra kiépülésével kezd egy ellenirányú tendencia érvényesülni. Ingázásban a nyugalom Ami a kisközség foglalkoztatási szerkezetét illeti, meglehetősen változatos. Az egykori nagy mezőgazdasági munkaadók - té- esz, állami gazdaság - kft.-ékké, magángazdaságokká forgácso- lódtak. Ma a környéken az Agroszász Kft., az egyházaskozári székhelyű, német tulajdonú TomakoTej és a Hegyhátmaróc határában sertésteleppel, terményszárítóval rendelkező ugyancsak kozári érdekeltségű Ládás Kft. számít a legnagyobb munkaadónak, ezeken kívül Mágocs ipari üzemei, az alsómocsoládi Agropig és a Mőbius. Kimondottan a nőknek néhány környékbeli varroda kínál munkát. Hegyhátmaróc lakosságából mintegy 70-en vannak a nyug- díjkoron túl, az aktív keresők száma 35-40-re becsülhető. A munkavállalók döntő többsége gyakorlatilag ingázó, azonban a vállalkozások, cégek viszonylag közel vannak, könnyen elérhetők és a háztartások többségéből a személyautó sem hiányzik. A 700 hektáros külterülettel rendelkező településen a földek gyenge minőségűek, mindössze 3-12 aranykorona értékűek, ennek ellenére a növénytermesztés , hagyománya a legerősebb. Ma is többen foglalkoznak őstermeléssel - elsősorban azok, akik munkahellyel is rendelkeznek. Mindamellett az önkormányzat több mint tíz állástalant részesít rendszeres szociális járadékban, és az is természetes, hogy a faluban csak az évi 3000 forintos kommunális adót vetették ki a szervezett szemétszállítás fejében. Iskola, közös erővel A településen 1974-ig alsó tagozatos általános iskola működött. Ma az alsós kisdiákok a Bikali-Egyházaskozári Általános Művelődési Központ bikali, a felsősök az egyházaskozári német nemzetiségi tagozatos, kitűnően felszerelt iskolájába járnak, és a kozári óvodában fogadják a hét maróci óvodáskorú kisgyereket is. Az iskolafenntartó társulás tagjaként Hegyhátmaróc önkormányzata - hasonlóan a többi községhez - egységes elvek alapján iskolakezdési támogatásban részesíti általános iskolás, valamint közép- és felsőfokon tanuló diákjait. Ez alanyi jogon több ezer forintos, évenként növekvő juttatást jelent. Az ön- kormányzat a család, illetve a kisdiák anyagi helyzetétől függően a napközis és étkezési kiadásokhoz is hozzájárul. Egy zsákutcányi csönd Valahol Tófű után a fennsíkot erdőfolt sötétzöldje bontja meg, amely a Kozárig futó utat is hosszan betakarja. Ahol a lombok a legsűrűbbnek látszanak és már- már összeölelkeznek a szürke aszfalt fölött, kis tábla és egy buszmegálló is jelzi jobbra a települést - itt bújik el a fák között és fordul a bekötőút Hegyhátmaróc felé. Legfeljebb egy kilométer a faluig. Az út jobb oldaláról száz-százötven méter után elfogynak a fák, majd a Ládás Kft. telephelye - a tekintélyes szárító és a sertéstelep épületei tűnnek a szemünkbe még jóval a szélső házak előtt. MiniSzüreti felvonulás atűr ipari táj, amely azért mintha a 84 portából és gyakorlatilag egyetlen utcából álló falucska méreteihez volna hangolva. A zsáktelepülésnek nagyjából északi-északkeleti a bejárata, a házak kis teknőszerű, csaknem észak-déli irányú völgyben sorakoznak az utca két oldalán. Á község innenső, északi fele partos, magas; lejjebb, a déli oldalon vizenyős rétekig fut a Hunyadi János nevét viselő főutca. Az épületek lábát is gyakran megáztató belvíz elvezetésére tavaly mélyítették ki az árkokat. Amúgy festő ecsetjére való a táj, amely nyíllö- vésnyi messzeségben komorló erdőivel, vonuló földjeivel korántsem változatosságával, inkább sejtelmes, súlyos egyszerűségével megkapó. Körben mind magántulajdonú erdők integetnek, elsősorban apróvadat - fácánt, nyulat rejtve, ám ha innen fordulunk a falu felé, éles kontrasztként tűnik fel egy-egy ház frissen kőporozott fala, a futómuskátlik ablakokból zúduló pirosával, a maga nemében ritka, deszkázott tornyú, karcsú süve- gű katolikus templom és a házakat fonalára tűző, elkanyarodó út. S hogy a szemnek tetsző színeket-változatokat növelje, itt-ott, az üres házhelyeken alkalmilag művelt konyhakert kelleti magát, kukoricás furakodik az épületek közé. A maróciak a maguk szívós módján hűek maradtak a nehezen fizető földhöz, akad, aki spárgatököt, tökmagot termeszt, amelynek egy konzervgyári kapcsolatnak köszönhetően van némi piaca. Voltak, akik korábban próbálkoztak gyógynövénnyel is.- Most fogunk majd telkeket kijelölni elsősorban a falu északi végén, dehát összközműves foghíjak vannak a faluban így is, először azokat kellene beépíteni - magyarázza a polgármester rövid sétánk során. A közelmúltban négy-öt család Komlóról települt ide, tán a bányabezárások viharát és lakótelepi rezsiköltségeket is felejteni. Ma a külföldiek kopogtatnak, de még jóval a rendszerváltás előtt egy fővárosi színház szabómestere is ezt a zsákutcányi csendet választotta otthonául. A polgármester mutatja az élelmiszer- és italbolt előtt, illetve a buszváró körül kiszélesü- lő teret, ahová a falunapon a színpad s az alkalomhoz illő ünnepi dekorációk kerülnek majd. Közelebb lépünk az egyik tatarozás előtt váró kis kápolnához is. Kovácsoltvas rácsai mögül néhány szál, a forróságban gyorsan kókadó virág, talán margaréta fehérük elő. A polgármesteri hivatal és a kultúr- ház épülete közös, a kultúrházi traktusban lévő garázsba húzódva néhány A templom fabordás tornyát tavaly renoválták közmunkás falatozik. Dél felé járhat az idő.- Polgármester úr, igazán hozathatna nekünk néhány üveg sört - szól oda egyikük, félmosollyal a bajsza alatt, ahogy a falunapra készülő épületet mustráljuk. Majd szedelőzködnek: az udvart átszelő út tükre készen, zúzalékkő- és kavicsal- jazattal várja a betont. A művelődési ház, előtte a kis gyerekjátszótérrel, méltóan szeremé fogadni vendégeit. A kultúrházi traktus egy éve még jóformán romos volt, azóta a nagytermét mozaiklappal, belül a falak lábazatát szellőző betonyp-Iapokkal burkolták, korszerű fűtést kapott.- Tavaly a millenniumi falunapon 700-800 embert gyűlt össze - idézi föl a polgármester de nem tudom, érde- mes-e leírni, mert úgysem hiszik el, hogy ennyien gyűltünk össze. Most kaptunk egy kedves meghívó levelet Kosztolányi Tibortól, a csallóközi Nemeskajal polgármesterétől is a falunapjukra, de sajnos ők is ugyanakkor, augusztus első hétvégéjén tartják ünnepüket, mint mi. Ez a kapcsolat korábbról ered, ugyanis a Felvidékről idetelepült maróciak főleg arról a vidékről származtak el. * f
