Új Dunántúli Napló, 2001. július (12. évfolyam, 177-207. szám)

2001-07-27 / 203. szám

H I T ÉLET 2001. JÚLIUS 27., PÉNTEK 6. OLDAL Évszázados, szép plébánia Beszélünk elvilágosiasodásról, vallási közönyről - nem alaptala­nul aztán értetlenül állunk, megdobban a szívünk, amikor halljuk, látjuk, mire képesek em­berek, amikor konkrét ügyről van szó - az egyházukért. Évszázados épület az olaszi plébánia: most kívül-belül telje­sen felújítva, de még a környeze­te is! A plafonra gipszkartonborítás került és az összes helyiséget ki­festették. Megépítettek, beren­deztek egy második fürdőszobát és új, modern berendezést kapott a konyha. Az udvaron elvégezték a tereprendezést és parkosítottak. A végén a ledőlt kőkerítést újra felfalazták. Átrakták a tetőt: piros cserép került rá és új csatornák. Partnerközségükből jártak a plébánián is, látták a százéves fa­ragott bútort és nem tudtak betel­ni vele - a Markt Schwabeniek teljesen fel­újíttatták. Megfizethetet­len. S ha már... - hát legyen egységes: az osztrákok, több egyházközség - konyhabútort hoztak tölgyfából.- Nem tudom felsorolni- mondja Mózer Gyuláné -, mi mindent kaptunk konyhaedényektől az ágy­neműig. S ki mindenki mozgott itt, amikor sürge­tett a tennivaló. Mert ebben a munká­ban együtt volt a négy falu- Olasz, Hásságy, Birján és Belvárdgyula. A községi A plébánia szépen gondozott kertje fotó, tóth l. önkormányzatok meg a kisebbségiek Olaszról és vicsos utat is építtettett szegélyek- környék legújabb büszkeségét, Hásságyról. A vállalkozók mind! kel. S a hívek, ki pénzzel, de főleg mindannyiuk megújult, évszáza- Az olaszi önkormányzat még ka- kétkezi munkával létrehozták a dós, szép plébániáját. _________■ Eml ékeztető __ KÉT PÁLOS SZERZETEST, Ákos és János testvért szenteli pappá szombaton 11 órakor Budapesten a Szikla templomban Mayer Mihály pécsi megyés püspök. PASKAI LÁSZLÓ bíboros prí­más, budapest-esztergomi érsek mutatja be a szentmisét vasárnap fél 11-kor Nagynyárádon. A mil­lenniumi zászlót Dávid Ibolya igazságügyi miniszter adja át. PÉCSETT, a Belvárosi templom­ban a Lenau Egyházi Kórus éne­kel vasárnap a fél 10 órakor kez­dődő német nyelvű szentmisén. Rádióközvetítés fél 11-től. HÁLAADÓ ISTENTISZTELET. Vörösmarton, az újjáépült temp­lomban július 29-én a Magyar Reformátusok Egyetemes Ta­nácskozó Zsinatának újonnan megválasztott elnöke, dr. Erdélyi Géza szlovákiai református püs­pök hirdet igét. Ott lesz az ünne­pen dr. Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Egyházkerület püs­pöke is. ÚJ LELKÉSZ MOHÁCSON. A mohács-kölkedi református társ­egyházközség az elmúlt héten új lelkipásztort választott Wébel Zsolt személyében, aki a sok év után nyugdíjba vonult Szabó Mi­hály helyét vette át. LAPZÁRTAKOR kaptuk a hírt: Bors László komlói apátplébá­nos életének 75., papságának 52. évében július 26-án el­hunyt. Az engesztelő gyászmi­se augusztus 3-án, a pécsi köz­temető kápolnájában 12 órakor lesz, utána a temetése. Komlón július 28-án 18 órakor az esti szentmisén vesznek tőle búcsút a plébánia hívei. Boldog Asztrik küldetése? Pozsgai Zsolt: Boldog Asztrik kül- rában ugyanis megtörte a ma- seként kívánják reprezentatív detése című színdarabja a magya- gyarság gerincét és ősi erejét. Két- módon előadatni, rok ősi szellemi-vallási eszméit a színűségbe, erkölcsi megalkuvás- A millennium emlékezés István sámánizmusban akarja újra felfe- ba taszította az országot. A nyu- király megkoronázására és mind- dezni. E felfogás úgy gondolja, gáthoz és a latin egyházhoz való azokra az értékekre, amit életmű- hogy a magyar akkor volt erős, csatlakozás és elkötelezettség ve jelentett akkor és ezer éven át. jellemes és egyenes. szellemi és lelki romlást hozott a Az ünnep befejezéseként most azt magyarságra, de Európa hirdetni, hogy minden elhibázott csak így fogadott el bennün- volt - felelőtlenség, hiba. két, ezért mégis vállalni kel- Nagyon sajnáljuk, hogy éppen lett. Pécsváradon és első szent kirá­Pozsgai Zsolt mondani- lyunk ünnepe előtti estén, a mii­valójának hatékonysága ér- lenniumi ünnepségek záróak- dekében eltér a történelmi kordjaként jelenik meg a közön- tényéktől, hamisit. ség előtt. A szerző Asztrik apátot a Meglepő, hogy a Pesti Magyar „boldog” attribútummal je- Színház „felkarolta a kezdemé- löli. Ezzel is burkoltan azt nyezést”. sugallja, hogy az az Asztrik, A színmű bemutatását szerző­akit ő hamisan megrajzolt, dés biztosítja. E szerződés elha- az Egyház elismert és erköl- markodott volt. Felbontása anya- csi magaslatra emelt képvi- gi következményekkel járna, de selője. - Asztrik kimagasló szellemi manipulálást kizáró személyiség, de az egyház eredmény lenne, ezt a jelzőt sosem adomá- Építünk arra, hogy akik mégis nyozta neki megnézik, ismeretük, a történel­A színművet a Pécsváradi mi tények, a Szent István-i élet- Önkormányzat és a Baranya mű alapján ítélnek - kellő kritiká- Megyei Közgyűlés rendelte val. A színdarab szerint a kérész- meg. A millenniumi év befejezé- Egyháztörténeti Munkaközösség, ténység felvétele István király ko- Pécs Az egy éve felavatott Asztrik-szobor Pécsváradon Ministráns-találkozó Rómában Két autóbusszal 100 fiatal indul vasárnap este a Pécsi Egyházme­gyéből Rómába a nemzetközi mi- nistráns-találkozóra. 1960 óta ötévenként rendezik meg a találkozót, magyar fiatalok 1990-ben vettek részt először. Most egy évet csúszott a jubileu­mi év sok rendezvénye miatt. A ministránsok 13-18 évesek, az autóbuszok a Domus parkoló­ból indulnak vasárnap este 8 óra­kor és hétfőn délután érkeznek az Örök Városba. Kedden délelőtt összesen 1600 magyar fiatal vesz részt a szentmisén, majd délután a kö­zös programokon a Szent Péter téren. A szentatyával szerdán 10 órakor találkoznak, ahol minden nemzet bemutatkozik. Délután a Szent Péter Bazilika, a Vatikán és talán egy katakomba szerepel majd a programban. Á ministránsok csütörtök este érkeznek vissza Pécsre. Megbocsátás II. János Pál pápa a 35. békevi­lágnapra a következő témát vá­lasztotta. „Megbocsátás nélkül nincs béke.” A témaválasztás az 1995-ös és az 1997-es békevilág­nap témájának folytatása. Az említett két világnap témája így hangzott: „A kiengesztelődés a béke útja”, „Ajánld fel a megbo­csátást és békét kapsz”. A szent­atya ez évi témaválasztása indít­son valamennyiünket arra, hogy megvalósítsuk a békéhez szük­séges feltételeket. Joachim és Anna Sokszor megcsodáltam szülőfa­lum, Zamárdi templomának szép oltárképét. Miután a búcsú Kisboldogasszonykor van, az ol­tárkép Mária születését ábrázolja. A kép érdekessége, hogy a bepó- lyált Máriát édesapja, Joáchim tartja kezében, magasra emelve. Arcáról a boldogság öröme sugár­zik. Anna még a szülőágyban pi­hen, arcán a vajúdás bágyadtságá- val, de rajta és a segédkezőkön is átsüt az öröm és a boldogság: gyermekünk született! A hagyo­mány szerint húsz évig voltak már házasok és viselték a magtalanság „szégyenét”, míg Isten megkönyö­rült rajtuk, imádságukat meghall­gatta, és a legenda szerint angyal jelezte, hogy leányuk születik, akit Máriának kell nevezniük. Az újszövetségi könyvek sem­mit sem mondanak a boldogsá- gos Szűz Mária szüleiről. Né­hány névvel találkozunk a rokon­ságból: Erzsébettel és Zakariás­sal, Szalóméval és Zebedeussal, de a két szülő nevét igazából nem tudjuk. Inkább a nevek je­lentése érdemel figyelmet. Anna neve ugyanis annyit jelent: ke­gyelemmel áldott, Joachimé pe­dig: Isten megvigasztal. Régen külön ünnepeltük Joachimot és Annát, most jogo­san együtt a kettőt, de közülük Szent Anna a népszerűbb. Bálint Sándor a következőt írja: „A ha­zai Szent Anna tisztelet gazdag­ságát és színes változatosságát a kultusz sokrétűsége magyarázza. Kiváltságos pátrónájaként tisztel­te sok ügyében-bajában az asz- szonynép...” Erdélyi Zsuzsanna népi imáinak gyűjteményében is találtam Szent Ánnával kapcsola­tosat: „Ég szülte a földet, / Föld szülte fát, / Fa szülte ágát, / Ága szülte bimbaját, / Bimbaja szülte virágját, / Virágja szülte Szent Annát, / Szent Anna szülte Mári­át, / Mária szülte Krisztus Urun­kat, / A világ Megváltóját.” Szent Joa­chim és Szent Anna rangját tehát az adja, hogy az ő gyer­mekük Mária, aki szülte ne­künk a világ Megváltóját. Ezért ők a nagyapák és nagyanyák védő­szentjei is. Illyés András Szent Anna le­gendájának végén ezt írja: „Ami­képpen a víz annyival tisztább, amennyivel a szép forráshoz kö­zelebb meríttetik, úgy Szent An­na annyival nagyobb tisztaság­gal részesült a jóságos cseleke­detekben, amennyivel közelebb volt a minden jóságos cselekede­tek kútfejéhez, a Jézus Krisztus­hoz.” De térjünk vissza Zamárdihoz: ott él 91 éves édesanyánk, aki tíz gyermekkel volt áldott állapotban - és nem terhesenf!) - mint ahogy ma nevezik. Nehéz idők­ben is vállalták szüléink a gyér- 1 mekáldást Szent Anna hitével, a örömével. Családunk, anya és a r kilenc gyermek - egy testvérünk 3 meghalt -, a hozzánk jött vőkkel, v menyekkel, a 24 unokával, a 28 dédunokával számban kitesz annyit, mint a hétfői híradóban szereplő népes Ablonczy család, akiket a parlamentben ünnepé­lyesen fogadott és köszöntött a családügyi miniszter. És mi is tu­dunk énekelni szeretetben és boldogságban. A mai világ tönkretette az idil­li, boldog családi életet. Alig akad házasság, család, amely nem fu­tott zátonyra, nem kapott léket. Ma már nem is beszélünk házas­ságról, családról, csak „élettársi kapcsolatról”?! Milyen jól esik megmerítkeznünk a szent és nagy családok boldog légkö­rében. Báthory László A DUNASZEKCSŐI NYÁR 2001. rendezvénysorozat keretében a római katolikus templomban a pécsi Schola Cantorum Sopianensis kórus énekelt a hét végén. Jobbágy Valér vezényletével reneszánsz, barokk, romantikus és XX. századi liturgikus kórusművek hangzot­tak el. FOTÓ; TÓTH L. A Szentély lerombolásának emléke Izrael fővárosában két templom épült: az első Szentélyt Salamon király emelte és avatta fel időszá­mításunk előtt 970 körül, ezt a ba­biloniak pusztították el 587-ben. A másodikat a babiloni fogságból visszatért zsidók építették 520- ban, melyet időszámításunk sze­rint 70-ben a rómaiak gyújtottak fel. Sajátossága a szomorú esemé­nyeknek, hogy mind a két temp­lom ugyanazon a napon Áv hó 9- én (tisá beáv napján) pusztult el. Azóta ez a legszomorúbb zsidó gyász- és böjtnap világszerte. Az idén a Szentély lerombolásának emléknapja július 29-re esik. A Szentély volt Izrael népének a szellemi központja, amely kife­jezte az Örökkévalóhoz és az or­szághoz fűződő kapcsolatát. A Szentély lerombolása Izrael népe legfontosabb szellemi központjá­nak az elvesztését és ezzel együtt önállóságának elvesztését is je­lentette. Ezzel kezdődik a zsidó­ság szétszórtságának története. Ez a nap a gyászé, melynek egyik megnyilvánulása a böjt. Szokásos az Échá könyv felolva­sása, amely leírja Jeruzsálem pusztulását, a zsidó nép szenve­déseit. Két évezred távlatából ne­héz átérezni a gyászt oly heve­sen, mint érezte ezt egykoron Iz­rael népe a számára „legszen­tebb” hely lerombolásakor. Nem szabad elszakadnia a zsidóknak ettől a szomorú történelmi em­léktől, melyet őseik annyira vi­gyázva őriztek, továbbadtak a kö­vetkező nemzedékeknek. Emlé­kezni kell arra is, hogy a gyászt mindig a megváltás és a Cionba való visszatérés reménye kísérte. Hittanos csoportok mániái táborhelye Gyerekek harsány nevetése kérdezősködés nél­kül is megmutatja, hol van Mánián a katolikus if­júsági tábor. Este 8 óra, két tanár a szomszédos kapunál csenget: az éjszakai kalandra figyelmez­tetnek, előre is elnézést kérve a bátorságpróba ri­csajáért. A falu 10 év alatt már megszerette a nyüzsgő gyereksereget, akik nyaranta színeseb­bé teszik a helybéliek életét. Törölközőbe burkolózott nevetgélő lurkók áradoznak az első három napról. Máriagyűdi ki­rándulásukról mesélnek, és arról, hogy jártak a siklósi várban is. Épp a fürdésre várnak a tágas szobákban. - Mind a 48-an a komlói apátplébá­nos vendégei. A mánfai plébános halála után a plébániát a komlóihoz csatolták, Bors László pedig nem kér pénzt a szállásért - ezzel szeretne segíteni a hát­rányos helyzetű gyerekeken. Az 5 napos tábor ára így mindössze 3000 forint, ami a belépők, az utazás és az étkezés költségeit tartalmazza. Hogy ki mennyi pénzt hagy ott az épület haszná­latáért, az elhasznált vízért, áramért, azt az atya a csoportokra bízza. A június 16-a óta működő tábor a komlói hát­rányos helyzetű gyerekek mellett az egyházme­gye, sőt az ország szinte bármely hittanos cso­portjának is táborhelyet kínál Mánián. A felújí­tásra szoruló épületben pesti és szegedi csopor­tok is jártak már. A tíz év alatt rengeteg visszajá­ró csapatot lát vendégül ez a hely. A komlói iskolák hittanos csoportjainak tábo­ra ez. Szinte mind a 250 nyári táborozó hátrá­nyos helyzetű, közülük kb. 40 cigány.- A tábor mottója az „ Én fogom a kezed, Jé­zus” című dal szövegére alapult. Erről elmélked­nek a‘hittan foglalkozások során játékos formá­ban - mondta el Tamás Anikó, a tábor egyik ve­zetője. Ezek a foglalkozások mások, mint a suliban - mesélik a sugárzó arcú gyerekek, és egymás sza­vába vágva avatnak be a tábori élményekbe. Megmutatják a körmönfonással készült színes kis karkötőket, amit esős időben készítettek. Ak­kor sem unatkoztak. A harmadikos Petra a hol­napot várja: Tibor atya - a tábor kispapja - azt ígérte, ő olvashat fel másnap a tábori kápolná­ban. Az egyik borzas kisfiú számára minden nap első élménye az őrangyal-cédula. Húz egy cédu­lát, és akinek a neve rajta áll, annak a társának egész napra őrangyalául szegődik. Arra figyel, miben segíthet neki, pl. összehajtja a takaróját, teát hoz. De, hogy ki is a kis őrangyal, az titok marad. A kis Petra azt is elmeséli, szerinte miben más ez a tábor, mint egy hagyományos iskolai. Itt nincs annyi durvaság, jobban összebarátkoznak a gyerekek egymással, mert bennük van, hogy ez hittantábor. A hiányos tudású gyermekeknek itt játékosan kultúrát is tanítanak, és együtt osztoznak szinte minden feladaton: krumplit tisztítanak az ebéd­hez, mosogatnak, együtt főznek. A tábort az egyházon és a Caritason kívül vál­lalkozók is támogatják. A gyerekek lelkendezve mesélik a nagy fagyizásokat, hogy milyen finom a hupikék törpikék. Ehhez egy komlói fagylalt­árus biztosít lehetőséget. Minden évben nagy mennyiségű fagylaltot hoz ingyen a táborozók- nak. Égy pékség pedig nagykereskedelmi áron szállítja a kenyeret, a pékárut. Bors László álma, hogy egyszer a felső szintet is rendbe hozhassa, hogy rpég több kisgyerek boldog nyaralásának színhelye lehessen a mán­fai plébánia. Horváth Andrea ’ 9 ( l <

Next

/
Oldalképek
Tartalom